2015. október 20., kedd

Esszék és feladatok

Házi feladat: a két esszé közül az egyik kapcsán megoldani az 1a, 1b, 2a, 2b opcionális, 2c, 2d, 3a pontban leírtakat!
Hogyan írja meg az esszéfeladatot történelemből?
Ami fontos: ha a feladatmegértésre 0 pontot kapsz, akkor az egész esszé 0 pontos lesz. Tehát nagyon alaposan olvasd át a kérdést, hogy arról írj, amit kérdeztek Tőled. (Pl., ha összehasonlítani kell – mondjuk az ókori és a modern olimpiákat -, akkor, hasonlítsd össze őket, ha csak az egyikről írsz, legyen az bármilyen tökéletes, a pontszámod 0 lesz.)
A következő lényeges feladat elhelyezni időben és térben a kérdésben megjelölt problémát! Már az első, beve­zető mondatban elhelyezheted időben az eseményeket.
Használd fel a feladat megértéséhez a forrásokat, ill. a történelmi atlaszt! Gyűjtsd össze azokat az általános fogalmakat (pl. vallás, papság), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. mítosz, sokistenhit), melyekkel az adott probléma megoldható!
Emeld ki, húzd alá a forrás fontos információt! Nevezd meg a forrást, ha utalsz rá! (Ha valami, pl. törvény, pontokba van szedve, elég annak számára utalni, ha folyamatos a szöveg, idézd, de csak annyit, amennyi oda illik!) Jó, ha megkülönbözteted a kortárs és a történész/ történetírás álláspontját. Figyelj az eltérő források közti különbségekre, a forrás műfajára! Építsd be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következte­téseket! Fontos: a forrás betű szerint leírása nem = a feladat megoldásával. A forrást mindig az érvelésed, mondandód bizonyítására használd.
Ha szükséges, készíts vázlatot, piszkozatot!
Eseményeket alakító tényezők feltárása: Erre kapható a legtöbb pont. Tárd föl a probléma előzményeit, okait, hátterét, következményeit! A hangsúlyt a feladat kérdése adja meg! Tulajdonképpen a mi, miért történt. (PL. a sokistenhitű vallásoknál, szinte törvényszerű, hogy az isteneknek eltérő tulajdonságaik vannak.) Ha egy történelmi folyamatot kell bemutatnia, akkor az ok-okozati összefüggéseket időrendben vázold!
Lezárás-összefoglalás - összegzés: itt lehet úgymond egy-két mondatban ’felelni’ a feladatban megfogalmazott kérdésre, utasításra, kiemelni a téma legfontosabb meg­állapítását.
1.     Olvassa el figyelmesen és értse meg a feladatot és a forrásokat!
a. Fogalmazza meg saját szavaival a megoldandó problémát!
b.   A forrás(ok) szövegében húzza alá azokat a kulcsszavakat, adatokat, amelyek a feladatban szereplő probléma megoldásában segíthetik! Készítsen széljegyzeteket! Írja a lap szélére felmerült gondolatait, megjegyzéseit, magyarázatait!
2.  Készítsen vázlatot!
a. Határozza meg és nevezze meg a korszakot, korszakokat!
b.   Keresse meg a történelmi atlaszban azt a térképet vagy azokat a térképeket, amelyek segíthetik a feladat megoldásában!
c. Gyűjtse össze azokat a fogalmakat, amelyek segítségével az adott korszak illetve az adott probléma bemutatható!
d.   Gyűjtse össze azokat a személyeket, intézményeket, akiket, amelyeket a témához kapcsolni tud!
e. Keresse a bemutatott jelenségek okait, következményeit, belső összefüggéseit, és ábrázolja ezeket nyilakkal, saját jelöléseivel!
3.  Rendszerezze a rendelkezésére álló információkat!
a. Fogalmazzon meg tételmondatot, amelyben röviden összefoglalja a felvetett problémát, és saját válaszát!
b.   Ismertesse röviden a probléma történelmi hátterét! (Ki, hol, mikor, hogyan stb.)
c. Állítson fel sorrendet az állítása alátámasztására, igazolására gyűjtött tények, érvek között!
d.   Fogalmazza meg és állítsa logikai sorrendbe érveit pontosan, szabatosan!
e. Használja a korszak leírásához szükséges megfelelő szókincset!
4.  Szerkessze meg szövegét!
a. Idézze röviden a forrás kulcsgondolatait!
b.   Használja a kigyűjtött adatok közül a legfontosabbakat!
c. Kerülje a fölösleges ismétléseket, a nem a témára vonatkozó adatokat, a szükségtelen idegen szavakat!
d.   Ha van elég ideje, készítsen piszkozatot! Ha elkészült a végleges változattal, húzza át egyértelműen a piszkozatot!
5.   Adjon rövid értékelést!

6.   Ellenőrizze hogy valóban a feltett kérdésre válaszolt-e, és nem lépte-e túl a meghatározott terjedelmet!

A feladat az 1848. évi forradalomhoz kapcsolódik. (R) Mutassa be az áprilisi törvények szövegének felhasználásával, hogyan teremtette meg az 1848-as forradalom a polgári alkotmányos kormányzat alapjait Magyarországon! 

„III. Törvényczikk. Független magyar felelős ministerium alakításáról.
3.§. Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláíratnak.
4.§. A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásaért felelős […]
6.§. Mindazon tárgyakban, mellyek eddig a  m. k. udvari kanczelláriának, a k. helytartó tanácsnak, s a k. kincstárnak, […] köréhez tartoztak […]  Ő Felsége a végrehajtóhatalmat ezentúl kizárólag  csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni […]
IV. Törvényczikk. Az országgyűlés évenkénti üléseiről.
6.§. Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozata előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik.”

A feladat az 1848-1849. évi magyar szabadságharc történetéhez kapcsolódik. (H) Mutassa be a források és ismeretei alapján 1849 április–májusának legfontosabb katonai és politikai eseményeit! Válaszában térjen ki a katonai erőviszonyok alakulására is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben  szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik, s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.
2. A Habsburg-Lothringeni ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által […] saját kezeivel szaggatván szét úgy a Pragmatica Sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország között fennállott – ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg- -Lothringeni ház Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik.” (Részlet a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatából)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése