Dolgozat képek

AZ IPARI FORRADALOM

Fogalma:

Tágabb értelemben: A 18. század közepétől kiinduló gazdasági folyamat, amely az iparszervezési és technikai újítások révén forradalmian gyors és alapvető változást hozott létre a gazdaság és társadalom, a kultúra és az életmód területén. Az emberiség történetének „tradicionális" (hagyományos) korszakát felváltotta a „modern" korszak. Az átalakulás egész rendszerét ipari forradalomnak, vagy másképpen modernizációnak szoktuk nevezni. Gyakorlatilag egy időben történik az ipari- és az agrárátalakulás, fejlődik az infrastruktúra, zajlik a demográfiai (népesedési) és urbanizációs (városiasodási) forradalom.

Szűkebb értelemben: azt a folyamatot jelenti, amikor a kézimunkán alapuló manufaktúrát és a hagyományos háziipart felváltja a gyárakba, üzemekbe koncentrált (összpontosított) és gépekkel folyó termelés.

Időtartama és helyszíne:

Az ipari forradalom folyamata Angliából indult ki a 18. sz. közepétől és terjedt szét minden irányban. A 18. sz. végétől a kontinensen - Franciaország, Szászország, Szilézia, a 19. sz. elejére elérte az USA-t, a 19. sz. második felében Kelet-Közép Európát, a 20. századra a többi földrészt is. A klasszikus ipari forradalom befejeződését a 19. sz. közepére datáljuk.

Az ipari forradalom előfeltételei:

A) Az agrárforradalom (mezőgazdasági). Ez a 18. sz. elején bontakozott ki Hollandiában, majd Angliában. Legfontosabb elemei: tagosítás, vetésforgó, a takarmánynövények és zöldségfélék termesztése, az istállózó állattartás, a trágyázás, talajjavítás, csatornázás, fajtanemesítés. Mindezek következtében az angol mezőgazdaság képessé vált arra, hogy csökkenő mezőgazdasági né­pességgel növekvő városi lakosságot tartson el. Azaz az agrárforradalom megteremtette az ipari forradalomhoz szükséges munkaerőt, egyben előmozdítja a demográfiai fellendülést.

B) Tőke és jól működő hitelszervezet. A szigetországban ez adva volt. Már 1694 óta működött az Angol Bank. A pénztőkék felhasználását meggyorsította a gyarmatokról származó haszon.

Az ipar átalakulása

Az átalakulás a legdinamikusabban fejlődő iparágból, a textiliparból indult el. Ez volt az az iparág, amelyből a piacra vittnek a többszörösét is el tudták volna adni. Ebből adódott a feladat: keresni kell olyan megoldásokat, amelyeknek révén a termelés mértéke megemelhető. Leleményes mester­emberek jóvoltából megszületnek azok a szerkezetek, amelyeket már gépeknek is nevezhetünk, hisz szerszámokat mozgatnak, igaz egyelőre csak a hagyományos energiák felhasználásával. Megalkotásra kerülnek a fonógépek: 1764 - John Hargreaves fonó Jennyje; 1769 - Richard Arkwright; majd Samuel Crompton tökéletesít. Aztán megjelennek a szövőgépek: Cartwright és a francia Jaquard jóvoltából.

A következő lépést James Watt, skót gépész teszi meg, aki tökéletesíti a már eddig is ismert gőzgépet, így immár (1769) jó hatásfokkal lehetett hasznosítani az új energiaforrást, a gőzt.

A gőzgépeket több célra lehetett használni: meghajtó gépként a születő gyáriparban, a bányákban szivattyúzásra, majd közlekedési eszközök meghajtására. A gőzgépek, sínek, mozdonyok gyártása új eljárásokat követelt a bányászatban és a kohászatban is. Az eszköz- és nyersanyagigény létrehozta a nehézipart. Fejlődtek a bányagépek, 'munkába állt' a szállítószalag, új eljárások jelentek meg (pl. elterjedt a kokszosítás - Darby 1735; Davy sújtólégrobbanást jelző lámpása - 1815). A következő fázisban megjelentek a gépgyártó gépek, azaz gépesítették a gépek gyártását is. Maudslay 1810-ben megalkotta az esztergapadot, majd a fúró-, gyalu-, marógép megjelenésével a fémek megmunkálásában is bekövetkezett a nagy átalakulás. A munkák elvégzését hamarosan megkönnyíti a szabvány bevezetése. A nehézipar létrejötte pedig tovább gyorsította a gyárak, gyárnegyedek építését.

Az infrastruktúra, a háttérágazatok fejlődése

Közlekedés: 1807: Fulton megépítette az első gőzhajót, többen pedig mozdonyokat építettek. Közülük a legsikeresebb George Stephenson Rocket nevű mozdonya lett, amely megnyerte 1825-ben a Stockton és Darlington között elsőként megépült vasútvonalon rendezett versenyt. A gőzhajók és a vasút megnövelték és meggyorsították mind a személy, mind a teherszállítást. Az ipari forradalom egyik leglátványosabb eleme a vasútépítés, amelynek segítségével összeszűkült a világ. Ebben segített a hírközlést forradalmasító távíró, amely Morse találmánya - 1832. A szárazföldi közlekedés is fejlődött, MacAdam tervei alapján már jobb utak épültek. Összességében olcsóbb lett a szállítás, ez levihette a termelési költségeket, s új cikkeket vonhatott be a szállítható áruk körébe.

Oktatás: jelentős szerepet kapott e korszakban a szakképzés, és előtérbe került az elemi iskolázás. Angliában a század közepére felszámolódott a tömeges analfabétizmus.

Pénzügyi szféra: bankok sora alakul, bankhálózatok jönnek létre, amelyek az értéktőzsdék elterjedésével együtt jelentős szerepet játszottak mind az ipar, mind a mezőgazdaság korszerűsítésében.

Az ipari forradalom következményei

Demográfiai forradalom

Az agrárfejlődés eredményeképpen megindult népességnövekedést az ipari forradalom tovább se­gítette. A növekvő élelmiszer mennyiség, a technikai-tudományos fejlődés következtében javuló orvosi ellátás és közegészségügy, a járványok visszaszorítása az életkor növekedését eredményezte. Növekedett az élveszületések száma, csökkent a csecsemőhalandóság, a várható élettartam meg­duplázódott, Angliában 25 évrő146-ra. Míg lakosainak száma majd háromszorosára emelkedett 100 év alatt. E folyamat némi késéssel a kontinensen is lejátszódik.

Urbanizáció

Az ipari forradalom együtt járt a lakosság nagyfokú területi átrendeződésével. Az eddig falvakban élő lakosság megindult az újonnan születő ipari központok, a munkát biztosító gyártelepek felé. A városiasodás kezdeti szakasza tömeges elnyomorodással járt együtt. Óriási volt a lakáshiány, ezért nagy volt a zsúfoltság. ugyanakkor megszűnt a falusi közösség kontrollja, terjedt a bűnözés és a prostitúció. A városokban megjelent a szegregáció, a munkásnegyedek elkülönültek a polgári élettértől.

A hétköznapi élet felgyorsult, megjelenik a tömegcikkek: ruha, étel, szolgáltatás, kultúra terén egyaránt.

Környezetszennyezés: Gyárvárosok szmog, rosszlevegő. Erdők tűntek el. Vizek szennyezése a festékektől, különböző textilipari (savas, lúgos) vegyi anyagoktól. A földet sok helyen csúnyította el és tette terméketlenné a külszíni fejtésű bányászat, vagy az ipar valamely szennyező tevékenysége.

Szabadversenyes kapitalizmus

Megteremtette a kapitalizmus első formáját, a szabad versenyes kapitalizmust. Ennek lényege: az állam nem avatkozik bele a gazdaságba, a kereskedelem, a termelés, az áralakulás a munkaerő adás­vétele teljes szabadsággal bírt, az egyetlen értékmérő a piac. A termelés célja a profit, s ez ösztönöz a technika fejlesztésére és a rentabilitásra (kifizetődő legyen), ez utóbbinak csúf eszköze a gyermek és női munkaerő alkalmazása. Jellemző az éles konkurencia, melynek következtében a kisvállalkozók nagy része tönkremegy, és kialakul a nagyvállalkozói réteg.

Társadalmi következménye:

Bár még a 19. sz. második felében az agrárnépesség volt túlsúlyban, gazdasági és politikai szerepüket tekintve a társadalom két meghatározó rétege a tőkés vállalkozók (burzsoázia) és a munkásság lett. Ez utóbbi rétég munkakörülményeinek nehézségei miatt megindította mozgalmait a tőkésekkel szemben. Ennek első megnyilvánulása a géprombolás volt, mivel a gépek kezdeti megjelenése feleslegessé tette a bérmunkások egy részét. A gépromboló mozgalmakat leverték, s a 19. sz. közepén abbamaradtak, mert a tömegtermelés felfutása egyre több munkaerőt kívánt.

A munkásság szervezkedéseit az angol állam tiltotta, így tüntetéseken követelték helyzetük javítását. A tiltás ellenére is fokozatosan létrehozták érdekvédelmi szervezeteiket, amelyeket az állam végül kénytelen volt elismerni. A megalakuló szakszervezetek béremelést, a munkaidő csökkentését, a szociális- és a munkakörülmények javítását követelték. Politikai követelésük pedig a választójog kiterjesztése lett, e mozgalom az un. chartizmus, amelyet a liberális polgárság is támogatott.

Európa és a világ a napóleoni háborúk után

Európa a francia forradalom után

A BÉCSI KONGRESSZUS

1814-ben, Napóleon első bukása után Bécsben összegyűlnek az európai nagyhatalmak képviselői:

• a tárgyalások legfőbb célja nem „Franciao. megbüntetése”, hanem hogy ne legyen több háború Európában, ezért új hatalmi egyensúlyt kell kialakítani:
• a kongresszus döntései:
• Franciao.-tól nem vesznek el területet (csak a hódításait; 1790-es határok), az országba visszatérnek a Bourbonok (XVIII. Lajos)
• a napóleoni háborúk egyik nagy nyertese a megerősödő Oroszo., aki most több európai területet kap (pl. Finno., lengyel területeik névleg Lengyel Királyságot alkotnak, ahol az orosz cár a király)
• Anglia és Ausztria célja, hogy megállítsa Oroszo. nyugati terjeszkedését, ezért megerősítik Ausztriát (megkap Velence, Lombardia) és Poroszo.-t is (német területeket kap)
• Napóleon 1806-ban megszüntette a Német-Római Császárságot, ehelyett a német államok a Német Szövetségbe tömörülnek - itt Ausztria és Poroszo. rivalizálnak a vezető szerepért
• ez a rendezés kb. 100 évre szavatolja Európa békéjét (az első világháború kitöréséig, 1914-ig csak kisebb háborúk lesznek Európában)

A SZENT SZÖVETSÉG

• 1815-ben I. Sándor, I. Ferenc és III. Frigyes Vilmos létrehozza a Szent Szövetséget: céljuk a fennálló rend megőrzése, a további forradalmak megakadályozása; kimondják, hogy akár erőszakkal is beavatkoznak, ha valamelyik országban forradalom törne ki (feudális konzervativizmus!)

A 20-as években a dél-európai liberális mozgalmakat a Szent Szövetség hadseregei leverték.
1825-ben Oroszországban a dekabrista felkelés is elbukott.
A görögök kivívták szabadságukat a gyengülő Oszmán Birodalomtól, amelyet Oroszország előretörése miatt a többi nagyhatalom nem akart tovább gyengíteni.

1830-ban a Bourbon restauráció megbukott, Franciaország alkotmányos monarchia lett, élén Lajos Fülöppel, akit a pénzarisztokrácia támogatott.

1831-re Belgium kivált a Németalföldi Királyságból, független lett.

A forradalmi hullám felerősítette a német és olasz liberális egységmozgalmakat, ezeket Ausztria leverte, háttérbe szorította.

A lengyelek is próbálták kivívni függetlenségüket, de a túlerő, a kedvezőtlen külpolitikai helyzet és a belső megosztottság (nemesség – jobbágyság ellentéte) a szabadságharc bukásához vezetett. A lengyel katonák közül többen majd harcolnak a 48-49-esmagyar szabadságharcban – Bem, Dembinszky.

Az Európán kívüli világ

A napóleoni háborúk lehetőséget adtak a latin-amerikai gyarmatoknak a felszabadulásra. (Simon Bolívar.) A függetlenné vált államokban a kreol (amerikai születésű fehérek) elit nem változtatott az országok gazdasági, társadalmi, politikai jellegén. Elmaradott gazdaság: nyersanyag export, ültetvényes gazdálkodás, a rabszolgaság lassan szűnt meg. Politikailag instabilak voltak, gyakorivá váltak az államcsínyek, puccsok.

Nagy Britannia egyre nagyobb gyarmati befolyást szerzett. Megszerezte Indiát, Dél-Afrikát, s az 1. ópiumháborúban Hongkongot, és Kínát 5 kikötője megnyitására kényszerítette.

Az USA a nagyméretű bevándorlás és az ipari forradalom következtében nagyhatalommá vált. Bár erejét lekötötte a Csendes óceán felé való terjeszkedés, az 1823-as Monroe-elvvel („Amerika az amerikaiaké!”) jelezte, hogy ez a kontinens az ő érdekszférája.

Afrikában a belső területekre még nem jutnak el a gyarmatosítók, de a peremterületeken folytatódott az európai terjeszkedés. Algéria Franciaországé lett, a britek befolyása erős lett Egyiptomban, és nőtt a portugál és a búr (holland) területek nagysága is.

Japán elzárkózással válaszolt az európai terjeszkedésre, miként Kína is, de ezen rést ütöttek a britek.

A 19. század uralkodó eszméi

 A felvilágosodás, a francia forradalom majd az ipari forradalom következményeként új eszmék, ideológiák jelentek meg Európában.

Liberalizmus – azaz szabadelvűség.

Az a politikai felfogás, amely a polgári szabadságjogokat (szólás-, sajtó-, gyülekezési-, vélemény-, ellenállás szabadsága) alapvető értéknek tartja. 

Politikai programja az abszolutizmus felszámolása, a törvény előtti egyenlőség bevezetése, a népképviseleti rendszer megvalósítása (ez nem egyenlő a népuralommal), a polgári szabadságjogok biztosítása. Ideálja a képviseleti demokrácia. 

Gazdasági téren a szabad verseny híve, az állam ne avatkozzon be, amúgy is az egyéni szabadságjogokat jobban hangsúlyozza, mint a közösségi kötelezettségeket. Képviselője: John Stuart Mill.

Nacionalizmus (natio = nemzet)

a kor liberálisai szinte mind nacionalisták is voltak, de fordítva ez nem igaz.
A felvilágosodás és a francia forradalom nyomán született meg a modern polgári nemzet fogalma: egy terület lakosságának a nyelv, a kultúra és a történelmi tradíciók által kibontakozó közössége. 

Célja: a nemzetállam megteremtése. 

    Ez magába foglalja a területi autonómiák felszámolását, egységes nyelv kialakítását (nemzetiségek asszimilálása). 

Lényege: A nemzet gazdasági és politikai érdekeinek érvényesítése, a nemzeti kultúra védelme és megerősítése, a nemzet-közösség tudat kialakítása, többek közt a történelem segítségével.
A modern nemzetek kialakulásának két útja:

• Államnemzeti fejlődés (pl. Anglia, Franciaország): a nemzetté válás egy önálló állam keretei között ment végbe.

• Kultúrnemzeti fejlődés (pl. német, olasz, magyar, horvát): önálló államiság hiányában a nemzeti fejlődés a kultúra világában kezdődött, cél az önálló nemzetállam kialakítása:

- nagy szerepet kapott a nemzeti nyelv;

- gyorsan kialakultak a nemzeti szimbólumok (zászló, címer, himnusz);

- megkezdődött a lázas múltkutatás, a dicső ősök keresése, mítoszok felelevenítése és gyártása;

- kialakult egy gyűlölhető,  a szenvedések okaként megjelölhető ellenségkép (pl. horvátoknál: ezeréves magyar elnyomás).

Képviselője- Johann G. Herder.

Konzervativizmus  / Conservare = megtartani, megőrizni/

A konzervativizmus a liberalizmusra adott válaszként jelent meg, és regált a francia forradalom eszméire:

• A hagyományos értékeket, intézményeket (monarchia, egyház, család, tulajdon), amelyek szavatolják a társadalmi rendet, meg kell védeni, és meg kell óvni a forradalmi jellegű változásoktól. Gondolkodásának középpontjában nem az egyén, hanem a családtól az államig terjedő közösségek állnak.

• A konzervativizmus szerint a politika olyan tevékenység, amelynek a lényege a kompromisszum-keresés, az egyensúlyozás és a mérséklet. A változásokat csak erőszak és felfordulás nélkül, fokozatosan és szervesen lehet bevezetni. Ezen politika gyakorlásához szükséges:

• joguralom; független bíróság; magántulajdon védelme; hatalmi egyensúlyra törekvő külpolitika.
Fő képviselője: Edmund Burke.

Al változata a feudális konzervativizmus (pl. Metternich) elvet minden változást.

Szocialista nézetek:

A társadalom problémáit, a szélesebb tömegek helyzetének javítását a magántulajdon korlátozásával, a javak újra elosztásával, általában az állam szerepének növelésével képzelték el. Jellemzőjük még a közösség érdekeinek az egyéniek elé helyezése, az egyenlőség hangsúlyozása a tulajdonlásban is. Változatai:

Utópista szocialisták: egy ideális világot képzelnek el, általában ideális emberekkel

• Saint Simon („Az iparosok kiskátéja"): a társadalmat „iparosokra" és „henyélőkre" (nemesség) osztotta, az irányítást az „iparosokra" bízta volna.

• Fourier: utópisztikus közösségeket, ún. falansztereket képzelt el.

• Owen: angol gyárosként megpróbált „jó" tőkés lenni, munkásainak kedvezőbb életviszonyokat teremteni, továbbá kommunisztikus „szövetkezeti falvakat" létesíteni – csődbe ment.

 Tudományos szocializmus

• Megalkotói: Karl Marx (1818-83) és Friedrich Engels (1820-95).

• Forrásai: német filozófia (Kant, Hegel, Feuerbach); angol polgári gazdaságtan (Smith, Ricardo); utópista szocialisták. (Tőke, Kommunista kiáltvány)

• Filozófiája: dialektikus és történelmi materializmus (az anyagi eredetű világ állandó mozgásban van, amely mozgást és változást a világban meglévő ellentétek harca okozza).

• Történelemszemlélete: a történelem osztályharcok története: - ókor: szabadok és rabszolgák;- középkor: földesurak és jobbágyok;- újkor: kapitalisták és proletariátus (munkásság).

• Politikai gazdaságtana: a tőkés kizsákmányolja a munkást (nem fizeti meg a munkájának az értékét), így tesz szert az értéktöbbletre (haszon, profit).

• Forradalom elmélete: a tőkés és a proletár közötti ellentét elvezet a kommunisták vezette munkásság forradalmáig, amely világforradalomba torkollik. A győztes forradalom után a magántulajdont megszüntetik - ez azonban csak diktatúrával (proletárdiktatúra) lehetséges, mert a tőkések ellenállnak. Létrejön a szocialista társadalom, amelyben vannak még egyenlőtlenségek, az elosztás elve: „mindenkitől a képességei szerint, mindenkinek a munkája szerint". Ezután lehet kialakítani a legmagasabb rendű, osztályok nélküli kommunista társadalmat, ahol már mindenki „szükségletei szerint" részesedhet a közösen megtermelt javakból.

Kispolgári szocializmus

azonnali egyenlőséget szeretnének, az állam szerepét eltérően látják

• Proudhon: megkérdőjelezte az állam szerepét, elutasította a gazdaság piaci működését.

• Blanc: a munkások által üzemeltetett, és az állam által támogatott „nemzeti műhelyek" kialakításáról írt.

Anarchizmus

Az anarchizmus célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése az egyenlő lehetőségek megteremtésével. Az anarchizmus legátfogóbb értelemben uralomnélküliség (anarchia), amely alatt "azon politikai rendszert kell értenünk, mely minden külső hatalom és erőszak nélkül, tisztán az emberek szabad, testvéri együttélésén alapszik.

Segédanyag a francia forradalom és Napóleon tananyag részek tanulásához

Ajánlott link: http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-felvilagosodas-forradalmak-es-polgarosodas-kora/francia-forradalom-es-napoleon#
Mind a videót, mind a tesztet érdemes átnézni. Utóbbit főleg, hátha lesz valami hasonló ...

A francia forradalom áttekintő táblázata

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése

• Amerikai mintára (Függetlenségi Nyilatkozat) született. Kísérlet a felvilágosodás filozófiájának első gyakorlati alkalmazására

Első változatát La Fayette fogalmazta, és Thomas Jefferson, az akkori párizsi amerikai követ is átnézte.

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának pontjai

• Polgári szabadságjogok

• A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt.

• Minden ember szabadnak és egyenlőnek születik, az emberek között csak a társadalmi hasznosság szerint lehetnek különbségek.

• Mindenkinek joga van a szabadsághoz, a tulajdonhoz, biztonsághoz és az elnyomással szembeni ellenálláshoz.

• Mindenkit megillet a meggyőződés-, a vallás- és a sajtószabadság joga.

• Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.

• Felvilágosodás elvei

• Államhatalmi ágak szétválasztása   • Mindenki egyenlő a törvény előtt  -• Arányos közteherviselés

• Népfelség elve:  „A törvény a közakarat kifejezése", megalkotásában minden polgár közvetlenül, vagy képviselője útján részt vehet.

• A képviselők számon kérhetők.

Jelentősége és hatása

• A francia gyerekek ebből tanultak olvasni. • Az 1791-es alkotmány bevezetője lett.

• A benne megfogalmazott elvek a mai napig érvényesek, megtalál­hatók pl. az ENSZ alapokmányában is.

Összehasonlítás - megszületésének körülményei, elvei, hatásai

Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat

• Az amerikai gyarmatosítók, az „idegen" uralkodó elleni lázadás terméke.

• Általános, a természetes emberi jogokat előtérbe helyező doku­mentum.

• Elvei megjelentek az USA 1787-es alkotmányában, hatott a francia forradalom politikusaira.

Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

• Évszázados struktúrákban gyökerező kiváltságokat rombolt le.

• A Függ.-i Nyil. mintájára készült, de annál részletesebb, a személyes és politikai szabadságjogokat definiáló do­kumentum.

• Elvi bevezetője lett az 1791-es alkotmánynak, mintaként szol­gált a későbbi alkotmányok elveinek kidolgozásánál

Válaszolj a kérdésekre!
Kik alkották a 3. rendet? Parasztság, polgárság, városi szegénység
Kit neveztek Madame Deficitnek? Marie Antoinette
Hány százaléknyi földet bírt az első rend? 10 %
Mi volt a rendi gyűlés összehívásának legfőbb kiváltó oka? pénzügyi csőd
Miért romlott az életszínvonal a Francia Királyságban a 18. sz. második felében? népesség nőtt, élelmiszer mennyisége keevésbé

Ki volt a francia trónon a hétéves háború idején? XV. Lajos
Melyik francia uralkodó támogatta az amerikaiakat az angolok ellen? XVI. Lajos

Mi volt a kormányzati formája az „ancien regime”-nek? feudális abszolutizmus

1789 előtt mikor ülésezett utoljára a francia rendi gyűlés? 1614

Melyik dokumentum mintájára készült az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata? amerikai Függetlenségi Nyilatkozat

Milyen közös pontok vannak La Fayette és Thomas Jefferson életpályájában? La Fayette részt vett az amerikaiak függetlenségi háborújában, Th. Jefferson pedig követ volt a forradalom idején

Egészítse ki a megállapításokat a forrás szövegének felhasználásával!  + Forrás TK. 132/2.

9. Minden embert ártatlannak kell tekinteni, amíg bűnössé nem nyilvánították, ha letartóztatását elkerülhetetlennek ítélik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan erőszakosságot, amely nem szükséges az illető személy elfogásá­hoz.

16. Az olyan társadalomnak, ahol a jogok garanciáját nem biztosították, a hatalmak szétválasztását pedig nem határozták meg, nincs alkotmánya.” (Részletek az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából, 1789. augusztus 26.)

a)    A népszuverenitás elvét a dokumentum.......................3....................... pontja fogalmazza meg.

b)   Az ártatlanság vélelmét a dokumentum…9…… pontja fogalmazza meg.

c)    A hatalommegosztásról a ...........16..............  pont szól.

d)   A szabad véleménynyilvánításról a…11… pont szól.

e)    A társadalmi szerződés elvét a dokumentum.....................2.................................. pontja tükrözi.

Döntse el az alábbi állításokról aTK135/10. ábra alapján, hogy igazak vagy hamisak!

a) Az 1791-es alkotmány bevezette az általános választójogot.   H

b) A törvényhozás tagjait a választójoggal rendelkező polgárok közvetve választották. I

c) A hatalmi ágakat szétválasztották, függetlenségüket biztosították.   I

d) A miniszterek kinevezése a törvényhozás feladata volt.  H

Egészítsd ki a hiányos szöveget!

Az alkotmányozó . . . . . . . . . .nemzetgyűlés. . . . . . . . . . . . . . . . . eltörölte a rendi kiváltságokat, megszüntették a . . . . . . . . . . . . . jobbágyterheket. . . . . . . . . . . . . . . . .  . A papság lemondott a . . . . . . . . .tizedről . . . . . . . . . . . . ., az államadósság csökkentésére az egyházi javakat nemzeti tulajdonba vették, majd  kiárusították.

Franciaországban megszűnt a . . . . . . .feudális . . . . . . . . . . . . . . . . . .   rendszer. Az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadta az Emberi és . . . . . .Polgári Jogok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . nyilatkozatát, amely kimondta, hogy a hatalom forrása a . . . . . . . . . . . . . . .nép. . . . . . . . . . . . . . ., az állam vezetőinek hatalma a . . . . néptől . . . . . . . . . . . . . . . . származik. Ez a nyilatkozat adta a későbbi francia polgári alkotmány alapját, és egyben összegezte a polgári . . . . . . . . . . jogok. . . . . . . . . . . .  nagy részét.

Egészítsd ki a hiányos szöveget!

  A háború következtében az élet napról napra drágult, az . . infláció nőtt. . . . . . . . . . .  Ez elsősorban azokat sújtott a, akik a munkájukból éltek. A nép egyre elkeseredettebb lett . Az elégedetlenkedő tömegek élére a  . . . jakobinusok. . . . . . . . . . . . . . . . .  álltak. A nevüket onnan kapták, hogy gyűléseiket a volt . . . . . . . . . . .Szent Jakab. . . . . . . . . . . . . . . . . . . -kolostor épületében tartották. Leghíresebb vezetőik . . . . Robespierre. . . . . . . . . . . . . . . . . ., Danton, Saint-Just és . . . . Marat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  voltak. Határozott intézkedéseket hoztak a . . . . . . .szegények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . terheinek enyhítésére. Megfékezték az inflációt, a nép követelésére maximálták a létszükségleti cikkek árát, és kötelezték a . . . . . . . . . . . .gazdagokat. . . . . . . . . .  arra, hogy kölcsönt adjanak az államnak. A köztársaság ellenségeinek a vagyonát . . kisajátították . . . . . . . . . . . . . . ., és Saint-Just javaslatára szétosztották a szegények között .

A jakobinusok újjászervezték a . . . . . hadsereget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., és sikerült megvédeniük az országot a külső támadásokkal szemben. A belső királypárti felkeléseket is leverték.

Fejtsd meg a keresztrejtvényt!

1. Napóleon Nelson admirális flottájától elszenvedett vereségének helyszíne. Trafalgar

2. … diktatúra, vezetője Robespierre volt. jakobinus

3. Napóleon felesége, az osztrák császár lánya. Maria Lujza

4. … Napoléon, Napóleon törvénykönyve. Code

5. E nép forradalma során emelkedett  ki Napóleon. francia

6. Ez az eszme lelkesített e a katonákat. nemzeti

7. Napóleon tisztsége 1799 és 1804 között . konzul

Megfejtés: Ajaccio

Napóleon

Bonaparte Napóleon: 1769- 1821Korzikai születésű, katonai pályára lép; a forradalom gyorsítja az előmenetelét; 1793: tábornok
1796/97: sikeres itáliai hadjárat
1799: Egyiptom, kudarc: Abukir
1799-1804 között Konzulátus a rendszere neve

3 konzul, Napóleon az első, majd örökös konzul
Császárság 1804-től
- a pápa jelen van, de Napóleon saját magát koronázza meg
Belpolitika

Központosítja az államszervezetet; Rendőr minisztérium (titkosrendőrség) felállítása, élén Fouché.

Hatalmi ágak nincsenek szétválasztva.

1804: Code Napoleon – polgári és büntetőtörvénykönyv, modern alapokon, a jogegyenlőség érvényesül.
 Gazdaság: merkantilista gazdaságpolitikát folytat - Francia Nemzeti Bank létrehozása.

Konkordátum a pápával: államvallás a katolikus hit, földeket nem kap vissza az egyház, fizetést az állam állja.

Külpolitika:
1800: osztrákok legyőzése Itáliában: Marengo
Anglia a fő ellenfél, aki újabb koalíciókat szervez Fr.o. ellen
1805: Trafalgar, Nelson admirális flottája legyőzi a franciát.
1805: Austerlitz, 3 császár csatája (orosz, osztrák)
1805: kontinentális zárlat Anglia ellen
1806: Jéna – legyőzi a poroszokat is. Német-római Császárság feloszlatása.

1807-ben a friedlandi csatában legyőzi az oroszokat is

1807: Tilstiti béke(Poroszországgal és Oroszországgal).
1809: Wagram – osztrákok legyőzése, Bécs elfoglalása – jegyese lesz Mária Lujza.

A meghódított területeken testvérköztársaságokat és királyságokat hoz létre, melyek francia mintájú alkotmányt is kapnak.

A szárazföldi blokád igazi gazdasági vesztese a kontinentális Európa, a francia hódításokat mindenki erőszaknak érzi. Lázadások: pl. spanyolok.

1812: orosz hadjárat – Borogyino: győzelem, Kutuzov: felperzselt föld taktikája, Moszkva is felégetve, visszavonuláskor vereség: Berezina.
1813: Lipcse – népek csatája, Napóleon veszít.
Elba szigetére száműzik
1815: 100 napra visszatér. Waterloo mellett a döntő csata, vereség Wellington vezette koalíciós erőktől.

Száműzik Szent Ilona szigetére. 1821 meghal.

Franciaországba a Bourbon-dinasztia tér vissza.

Napóleon jelentősége: Franciaország számára ő az, aki a nacionalizmus ideológiájára alapozva egységes nemzetállamot hozott létre, a forradalom után ő teremtette meg a modern polgári államot. Európa, ill. a világ számára hadserege segítségével elterjesztette a liberalizmust (szabadelvűség) és a nacionalizmust. Napóleon a hadseregére támaszkodva egyeduralmat épített ki, de diktatórikus intézkedéseit a rendre vágyó polgárság mindaddig tűrte, ameddig a külpolitikája sikeres volt.

Franci forradalom III.

A girondi köztársaság (1792 aug., szept. – 1793 június)

Szeptember: elfoglalják a poroszok Verdunt

Szeptember 20: a forradalmi hadsereg Valmy mellett megállítja az előrenyomulást;
a csata hatására kikiáltják a köztársaságot
a Törvényhozó Nemzetgyűlés Nemzeti Konventté alakul át – girondiak, jakobinusok (Hegypárt), mocsár.

októberben megindul a per a király ellen, 361:360 arányban szavaznak a kivégzésre:1793 január 21.
1793 tavasza katonai vereségeket hoz

létrejön az 1. koalíció a franciák ellen: Anglia, Poroszo., Ausztria
Vendée: királypárti parasztlázadás - huhogók

Június 2-án letartóztatják a girondi vezetőket, megtörténik a jakobinus hatalomátvétel

A jakobinus diktatúra 1793 június – 1794 július

terrorral teremtenek rendet az országban
főhatalom a Közjóléti Bizottság kezében (Robespierre)
hadsereghez kormánybiztosok küldése
Igazságszolgáltatás átszervezése: Forradalmi Törvényszék hatáskörének kiterjesztése
haza ellenségeinek összeírása, törvényszék elé állítás - halál és vagyonelkobzás, amit felosztanak a nép között így ellenséget talál mindenki.
Gazdaság: állami ellenőrzés - hadsereg ellátása a cél:

termelés: hatósági igénybevétel (pl. beszolgáltatás), árak megállapítása (maximálás), földosztás
katonai újítások:

sorkötelezettség bevezetése, új harcmodor: a szuronyroham alkalmazása
Katonai sikerek - győzelem a külföldi támadók ellen
új alkotmány (nem lép életbe) - legfőbb lény kultusza - naptárreform
A jakobinusok is megosztottak lesznek:
radikálisok – Hebert: fokoznák a terrort
mérsékeltek: Danton: befejeznék a háborút és a terrort
Robespierre, Saint-Just: le akar számolni a szélsőségekkel, meg is történik, kivégzik őket
A jakobinus diktatúra elveszti bázisát, oka: nem állítják le időben a terrort
a polgárságnak viszont elege van a terrorból, a mocsár többé nem áll Robespierre mellé

1794. július 28. : Robespierre-t elfogják és kivégzik 21 társával együtt

A DIREKTÓRIUM IDŐSZAKA

1794. július 27. - 1799. november 10.

Új alkotmány, az 1791-es alapjain

Törvényhozás – kétkamarás (TK.141/18)
Végrehajtó hatalom: 5 tagú direktórium
Mindkét oldali ellenzékük mozgolódik, politikai hatalmuk megrendül, szilárd kormányzatra, rendre

vágynak.
A direktórium a hatalma megerősítését a hadseregtől várta, s ezért kérte fel a forradalomban leghíresebbé vált tábornokot, Bonaparte Napóleont, hogy segítsen neki.
Napóleon csapataival bevonult Párizsba, s a kormány támogatása helyett puccsot hajtott végre.