Középkori kultúra és művelődés

Műveltség és mindennapok a középkorban

Képek nélkül , doc formátumban letölthető innen: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoMjE4YzE4ZTYtYjYwNy00NDhmLWE3ZjgtYTdkYjE2ZGMyYTYx/edit?usp=sharing

A vallás, egyház szerepe

•     A vallás végig kísérte az ember életútját.  A legfontosabb eseményeket az egyház celebrálta a keresztelőtől a házasságon át a temetésig. Az egyházi jog (a kánonjog) szabályozta a házasságot, általa köttetett meg, ő oldotta fel, az egyház képviselője készítette el a házassági szerződést, ő segített dönteni a házasság anyagi természetű gondjain, és még a házastársi kötelezettségeket is ő kérhette számon.

•     A szerzetesrendekkel intézményesítette azt, hogy akik szabadulni akartak a feudális társadalom szorításától, hátat akartak fordítani a világnak és az apostolokat követve szegénységben, testvéri szeretetközösségben akartak élni, ezt megtehessék, hivatalos keretek között. Akiket nem tudott elfogadni, azokat eretneknek nyilvánította az egyház és fellépett ellenük.

•     A keresztény erkölcs meghatározó erejű (kizárólagos) ekkor.

•     Az egyház szentesítette a fennálló feudális rendet, politikai hatalma, befolyása jelentős

•      Ideológia (imádkozók, harcosok, dolgozók)

•       a koronázással törvényesítette az uralkodót

•     Hatással volt a lovagi erényekre, a Treuga Dei (Isten békéje) mozgalommal fékezni próbálta a feudális anarchiát.

•     Az egyház intézte az írásbeli ügyeket, mivel ez az intézmény őrizte az írni tudás képességét. Az állam ügyei mellett intézte a mindennapok ügyintézését is. Az ún. hiteles helyek szentesítették a szerződéseket a birtokadományozástól kezdve a malombérleti jogon át a hospesek jogainak rögzítéséig.

•     Az egyház szellemi irányítása kiterjedt az oktatás, nevelés, a tudományok, művészetek, az életvitel egész területére

Oktatás

•       A kolostori, majd a káptalani iskolák és az egyetemek elsősorban a papság, majd a hivatalnokok utánpótlására és képzésére szolgáltak.

Egyetem: saját önkormányzata volt, (autonómia), mesteri és doktori címet adott.

4 fakultás: szabad művészetek, jogi, orvosi, teológiai kar

A 7 szabadművészet: grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, muzsika

egyetemek

Tudomány

A  középkori keresztény teológiai (hittudomány) és bölcseleti gondolkodás szellemi irányzatainak összefoglaló elnevezése a skolasztika. Legjelentősebb képviselője Aquinói Szent Tamás, aki szétválasztotta a teológiát a többi tudománytól. Az elsőbbséget a teológia kapta, de így fejlődhetett a tudomány.

Hatása a művészetekben:

•       irodalom: himnuszok;

•       zene: gregorián;

•       képzőművészet: freskók, szobrok, oltárképek, a kódexek miniatúrái, iniciáléi;

•       építészet: templomok emelése, egyházfők épületei, kolostorok

•     A gazdaság – termelés rendjéhez igazodott számos egyházi ünnep, így szinte eggyé vált és elválaszthatatlannak tűntek egymástól. Pl. az új kenyér ünnepe, szüret ideje.

•     A legkülönbözőbb tevékenységek végzői is igyekeztek minél hamarabb védőszentet találni maguknak.

•     A zarándoklatok és a keresztes hadjáratok meghirdetésével közvetve a gazdaságot is megélénkítették: a kereskedelem szerepe növekedett, és számos város jött létre a forgalmas zarándokutak mentén.

A Lovagi kultúra

Kialakulása a páncélos lovas harcmodor elterjedéséhez köthető, nagy fellendülését a keresztes hadjáratoknak ’köszönheti’, fénykora nyugaton a 11.-13. sz., Magyarországon az Anjouk idején a 14. sz.

A lovag nemesi származású lovas katona volt, aki fegyveres szolgálatait hűbérurának ajánlotta fel, és a hűségért cserébe földbirtokot kapott, tehát a lovagság erősen kötődik a hűbériséghez. A kereszténység kezdetben elítélte a háborút: " Aki kardot ránt, kard által vész" - hirdették. Az igazságos háború elméletét Szent Ágoston dolgozta ki. Kialakult a jogos harc elméleti indoklása: a harcos Krisztus katonájaként küzd a hit védelmében. Az egyház a hadviselést beépítette a tanai közé.

A nehézpáncélos lovag felszerelése: egész testet fedő páncélzat, pajzs, dárda, egyenes kard, kiegészítője a zászló, címer – hogy meg lehessen különböztetni őket.

A lovagi eszmény fokozatosan alakult ki, az egyház is befolyással volt rá.

A fő erények: erő, becsületesség, mértéktartás, állhatatosság, hűség, erkölcsösség, bőkezűség, bátorság, udvariasság, irgalmasság, adott szó szentsége.

A legfontosabb feladatok: hit, kereszténység védelme, az uralkodó illetve a hűbérúr tisztelete, gyengék oltalmazása, nők tisztelete - Mária-kultusz.

A legfontosabb lovagi készségek: lovaglás, úszás, nyilazás, vívás, vadászat, sakkjáték, verselés.

Az egyházi és a lovagi életforma sajátos ötvözése a LOVAGREND, ahol a lovagok esküt tesznek a szerzetesi fogadalmak: szegénység, tisztaság, engedelmesség betartására, és karddal, fegyverrel szolgálnak az Úrnak,

A lovagi kultúra bölcsője a francia Aquitania és Provence , itt történik meg a trubadúr líra kialakulása. Fő témái az udvari szerelem szabályai és a harcok, pl. lovagi epika létrejötte (Roland-ének). Az eposz mellett a lovagregény műfaja is megjelenik, és elterjedt a lovagszentek tisztelete (pl. Sárkányölő Szent György). A németeknél a trubadúrok a minnesängerek.

A lovagi líra mellett a lovagi kultúra része lovagi torna is. A torna célja nem a vérontás volt, ezért ha egymással harcoltak, külön erre a célra készített tompa végű fegyvereket használtak. A vadászat is a felkészülést segítette.

Főnemesek lakóhelye

A lovag lakóhelye a lovagvár volt. Magas, megmászhatatlan helyen, magas, de vékony falak, lakótorony, majd bástyák jellemezték, nem túl kényelmes hely, a fűtés, higiénia hagyott kívánnivalót maga után.

Lovaggá válás lépései: apród, fegyverhordozó, majd avatás-eskü, itt idővel az egyház is megjelenik és részese lesz.

Mindennapi élet

Jobbágyok háza

•     Az emberek életét a vallás, a társadalomban elfoglalt helyük és kiváltságaik határozták meg, és a vagyoni helyzetük.

•     Az egyház erőteljesen szabályozta az életet

•     A halál természetes volt, együtt éltek vele

temetés

•     Patriarchális családmodell, apa a legfőbb úr, a nők alárendelt szerepet játszottak – eredendő bűn, de Mária-kultusz

•     A gyerekeknek nem nagyon volt gyerekkoruk, hamar kis felnőttként kezelték őket

 A reneszánsz művészet általános jellemzői és a humanizmus

A francia eredetű reneszánsz szó újjászületést jelent. Az antik (görög-római), ókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításának művészeti és tudományos újrafelfedezésére utal. A reneszánsz tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom. A reneszánsz kezdetét Itáliában vette, a 14. században. Fénykora a 15-16. század.

Az olasz városállamok polgársága vagyona birtokában új életformát alakított ki, új eszméket kezdett a magáévá tenni. Az életet szabadon akarta élvezni, boldogan fedezte fel újra mindazt, ami a földi életet széppé, teljesebbé teszi: a jólétet, a szerelmet, a szellem szabadságát, a természet, az emberi test és a művészet szépségeit. Megnőtt az egyéniség szerepe. Tudatos programmá vált az emberi képességek sokoldalú kifejlesztése, az ember harmonikus kiművelése. Minden dolog mértéke és végső célja ismét az ember lett. Az új kultúra nem jelenti a középkor látványos megtagadását, inkább a középkor bizonyos világi törekvései erősödtek fel benne, s közeledtek az antik eszmények felé.

A reneszánsz nemcsak egy meghatározott művelődéstörténeti korszak elnevezése, hanem ugyanezzel a szóval jelöljük a művészeteknek ebben érvényesülő egyetemes stílusirányzatát is. A humanizmus a reneszánsz szerves része, de annál szűkebb fogalom: elsősorban a reneszánsz polgárság világi ideológiáját, eszméjét jelenti. Mivel összefügg az ókori irodalom értékeinek kultúrájával, ezért bizonyos klasszikus műveltséget, tudós magatartást is jelent. Nem voltak vallástalanok, nem kívántak felidézni valamiféle antik pogány kultuszt, s emellett a klasszikusokhoz való visszatérést kiterjesztették a keresztyén klasszikusok, a Biblia és az egyházatyák tudós vizsgálataira is.

A reneszánsz művészetben új témák jelennek meg. az egyházi-bibliai témák mellett (nem helyett!), elsősorban az antik mondavilághoz köthetően.

A festészetben az emberábrázolás sokkal élethűbb (anatómia), a szépség, harmóniára való törekvés itt is megjelenik. Alkalmazzák a perspektívát, a fény-árnyék hatást, a háttér is kidolgozottabb.  A mecénások /a művészetek pártfogói, elsősorban a városi patríciusok, fejedelmek (pl. Firenzében Lorenzo Medici), az arisztokrácia, a felsőbb papság, élén a pápával/ gyakran rendeltek arcképeket, tájképet. A festészet kiválóságai: Leonardo da Vinci, Michelangelo, Botticelli, Raffaello.

A szobrászatban is hasonló tendenciák fedezhetőek fel: pl. Michelangelo Dávid szobra.

A reneszánsz ember-ideál: polihisztor, sokoldalú, önmegvalósító, életközpontú, fantáziája, gondolkodása egyszerre szárnyaló és gyakorlatias (óra, könyvnyomtatás), a világot (s benne a természetet) szépnek látja, keresi is benne a szépséget, miképp a harmóniát is.

A román, gót és reneszánsz stílus összevetése - építészet

Romanika XI-XII. század Tömör, vaskos formák, falak Egyszerű, áttekinthető szerkezet Félköríves dongaboltozat, keresztboltozat Kisméretű ablakok, ajtók bélletes kapuzat

Gótika XII. század végétől Magas, vékony falak Keresztboltozatos, bordás födémek Csúcsíves boltozat Hatalmas ablakok – világosabb belső tér, rózsaablakok, színes ólomüvegekkel Támívek, támpillérek Magas, csipkézett, karcsú tornyok

Reneszánsz Kezdet 14. század Fénykor: 15.-16. század antik kellékek felhasználása a jellemző: oszlopok, boltívek, loggia (=oszlopokra támaszkodó nyitott árkádos csarnok vagy galéria), kupola, timpanon,  mellvédbábok, kapuzat, hármas osztatú homlokzat

                                    

További képe a jobb megértéshez:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Romanika

http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B3tika

http://en.wikipedia.org/wiki/Renaissance_architecture

Vagy itt: http://www.epitoanyagabc.hu/epitestortenelem/index.php

Tanulj videóval 4!

Sorozatunk egyelőre utolsó darabja az iszlám és az oszmán-török tudnivalókat foglalja össze, itt is youtube-os a link.

Tanulj videót nézve 3!

Középkor. De ez már csak a youtube változat, mert nagyon lassú a blogos feltöltés, és az idő, ugyebár, pénz.

Tanulj videót nézve 2!

Akkor jöjjön Róma!

Youtube verzió: http://youtu.be/Bu85VpSr6kY

Tanulj videót nézve 1!

Ha valakinek esetleg jobban bejön a tanulás, hogy némi zenével fűszerezve felvillannak a legfontosabb tudnivalók, hát tessék. Itt az ókori Kelettől a görögökig nézhetitek meg, mi is fontos!

Ha esetleg nehezen indulna, akkor katt ide: http://youtu.be/fTVa0S4bQBw

Gyakorló feladatok

Mivel itt flasht nem tudok beszúrni, ezért átirányítalak Benneteket a másik blogba (ahol viszont a tárhely korlátozott, plusz még reklám is van).
Nos, az ókori Kelet civilizációs gyakorló helye: http://historiatanoda.bloglap.hu/cikkek/okori-kelet-53940/
A görög történelemé: http://historiatanoda.bloglap.hu/cikkek/gorog-tortenelem-gyakorlo-53956/
A római köztársaság válsága: http://historiatanoda.bloglap.hu/cikkek/romai-koztarsasag-valsaga-53957/
Az antik kultúra és a kereszténység: http://historiatanoda.bloglap.hu/cikkek/antik-kultura-keresztenyseg-53958/
Jó gyakorlatozást!

Készüljetek hangyaszorgalommal!

Fogalmak, személyek, évszámok, helyszínek a szintfelmérőre

Őskor, ókori Kelet
Társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, politika, állam, államforma, egyeduralom, államszervezet, birodalom, monoteizmus, politeizmus.
Fogalmak: régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, buddhizmus, brahmanizmus. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz. Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem. Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása), Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora).
Az ókori Hellasz
Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés, pénzgazdálkodás, kereskedelem, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, demokrácia, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, politeizmus.
Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görög istenek. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. V. század közepe (Periklész kora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor uralkodása).
		Az ókori Róma
Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, önkényuralom, diktatúra, politikai párt, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásüldözés, vallásszabadság.
Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, rabszolga, provincia, triumvirátus, principatus, limes, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás. Személyek: Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila. Topográfia: Róma, Karthágó, Actium, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása).
		A középkor
Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás, ok és következmény.
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.
Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi, janicsár. Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, IV. Henrik, VII. Gergely, Gutenberg. Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze. Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása).

Az Oszmán-Török Birodalom története

A dokumentumot doc formátumban innen tudjátok letölteni: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoTzFJS19zVnVUR0U/edit?usp=sharing

Az Oszmán-Török Birodalom kialakulása

•       13. század: Kis-Ázsiába nomád török törzsek

•        Oszmán egyesítette katonaállammá

•       Célja: az iszlám fegyveres terjesztése

•       fő megélhetése:

–      az adó,  zsákmány, kiosztható katonabirtok

•       Ezért agresszív, hódító jellegű

•       A hódítás menete

•       1326.: első város Brussza (Bursa)

•       14. század első fele: Bizánc kiszorítása Kis-Ázsiából

•       Első európai hódítás, 1354.: Gallipoli.

•       A birodalom balkáni (európai) részét Ruméliának, a kis-ázsiai részét Anatóliának nevezték.

•       I. Murád (1359-1389), Balkáni terjeszkedés

–        Drinápoly, ahová a fővárost is áttették.

–        Szerbia, döntő ütközet: Rigómező 1389.

•       Bajezid (1389 -1402),

–        Bulgária,1396.: Vidin

–         1396.: Zsigmond, magyar király által szervezett nemzetközi lovagsereg Nikápolynál vereséget szenved.

–        A keleten is előrehatoló törököket kudarc is érte.

–        1402-ben Timur Lenk tatár hada tönkreverte őket Ankaránál

•       Átmeneti gyengülés, területvesztés

•       15. század közepe: Balkán újra török kézen

•       1453.: Konstantinápoly " Isztambul  /II. Mohamed/

•       I. Szelim (1512-1520) Keleten hódít

–        legyőzte a perzsákat, megszerezte Szíriát, Palesztinát, Kairót,

–        a szent városok, Mekka és Medina fölötti hatalmat .

–        A levantei kereskedelem ellenőrzése megsokszorozta a szultánok jövedelmét.

•       (Nagy) Szulejmán (1520-1566)

–        török birodalom legnagyobb kiterjedése

–        a birodalomhoz tartozott Kis Ázsia, a Balkán, a Kárpát-medence középső területei, Mezopotámia, Szíria, Palesztina, Egyiptom, Tripolisz, Algír

•       Halála után válság jellemezte a birodalmat: elérte végső határait, erős ellenfelek jelentek meg: (Habsburgok, lengyelek, oroszok, perzsák)

•       Vazallusállamok

–        belső önállóságot élveztek,

–        éves adóval tartoztak,

–        hadaikkal támogatni kellett a szultánt,

–        a terület (új) fejedelmét a szultánnak is meg kellett erősíteni.

–        Ilyen vazallusállam a a két román fejedelemség: Moldva, Havasalföld, vagy a Krími tatár kánság, de ilyen lett Erdély is a 16. sz.-ban.

 

Az Oszmán Birodalom terjeszkedésének okai

•       A Bizánci Birodalom 1262 után sem lett újra nagyhatalom. Felbomlott a térség másik jelentősebb állama, a Szeldzsuk Szultánság is.

•       a balkáni államok belső gyengesége, széttagoltsága

•       az európai nagyhatalmak megosztottsága, akik egymással voltak elfoglalva,

•       a birodalom rendelkezésére állt a Korán előírásait mindenben követő vallásilag fanatizált hadsereg (dzsihád)

•       A szultánok személyes tehetsége

Az Oszmán Birodalom felépítése

•       Erős központosítás jellemzi

•       A birodalom területe a szultán tulajdona volt

•       egy személyben volt a világi és egyházi hatalom feje, a kalifa.

•       despotikus, korlátlan hatalma volt,

•       rendelkezett a birodalom teljes gazdasági ereje felett.

•       Lovas katonáinak és hivatalnokainak szolgálati birtokkal fizetett (tímár, ziámet)

•                          (a birtok zsold volt, nem örökölhető, elvehető)

•       Az államigazgatás ügyeit szakképzett hivatalnokréteg intézte

•       Az igazságszolgáltatás a Korán alapján történt, a kádik (bírók) és a muftik végezték.

•       A pénzügyeket a defterdárok (adószedők) intézték, Európához képest nagy hatékonysággal és szervezettséggel.

•       A rendszert gyengítette a korrupció, a baksis

•       Közigazgatás

•       Vilajet: a birodalom közigazgatási egysége, tartomány

•       a vilajet élén álló személy: pasa (beglerbég)

•       szandzsák: kisebb közig-i egység, - élén: a bég

A birodalom felépítése

Hadsereg

•       két elkülöníthető részre oszlott:

–        reguláris ill. irreguláris seregekre.

•       A reguláris csapatok pedig szpáhikra (lándzsás és íjász lovaskatonák), akiket szolgálati birtokkal jutalmaztak,

•       és a janicsárokra (puskás gyalogosok), ők alkották a hadsereg legütőképesebb részét.

•        A reguláris haderő tüzérségből, továbbá az utánpótlást és a műszaki munkákat végző kiegészítő alakulatokból állt még.

•       Jelentős tengeri flottával is rendelkeztek

•        Az irreguláris haderő száma változó volt, legnagyobb részüket a lovas akindzsik, azabok és a tatárok tették ki, de jelentős volt a tábort kísérő mindenféle nép.

janicsár és szpáhi