2015. április 25., szombat

II. József (1780-1790)

1765-től császár;
tudatosan készül az uralkodásra, felvilágosodás eszméit ismeri;
türelmetlenebb és kevésbé együttműködő, mint anyja.
Célja:
egységes birodalom létrehozása volt, amely jólétet és biztonságot nyújt minden alattvalójának, és céljait akár erőszakos eszközökkel akarja megvalósítani.
rendeleti úton kormányoz – 10 év 6000 rendelet
Mindent a népért, semmit a nép által!
„Kalapos király” – nem köti az eskü, nem kell betartania a törvényeket
Egyházpolitikai rendeletei
Cenzúra vagy sajtórendelet: a cenzúra jogát kivette az egyház kezéből
Türelmi rendelet:
teljes polgári egyenlőséget (pl. hivatalviselésben) és nagyobb vallásszabadságot adott az evangélikusoknak, reformátusoknak és a görögkeleti vallásúaknak
A zsidóság külön rendeletben megkapta az iparűzés és a felsőfokú tanulmányok jogát.
Placetum regium felújítása: a pápai bullák kihirdetését újra királyi engedélyhez kötötték.
• Feloszlatta azokat a rendeket, amelyek nem végeztek oktatást vagy betegápolást. Vagyonukat szekularizálta, tagjaikat plébániákra irányította.
Vallásalap létrehozásaà alsópapság járandóságainak finanszírozása
Összességében növelte az állam befolyását az egyház felett.
Közigazgatási rendeletek
• Nyelvrendelet (1784)
- A birodalom hivatalos nyelve a német lett három év türelmi idővel (kivéve Németalföld és Itália).
- a német fő tárgy az oktatásban à a nemzeti identitás sérül, követelik az anyanyelv visszaállítását, tiltakozásul népviseletbe öltözés, rendi nacionalizmus
• Közigazgatási reform (1785-86)
- Magyarországot 10 közigazgatási kerületre osztották
cél: a hagyományos megyerendszer, a megyei autonómia visszaszorítása
- Megszüntették a főispáni tisztséget, a megyéket a király által kinevezett alispánok irányították.
Társadalompolitikai és gazdasági rendeletek
• Takarékossági intézkedések:
- megtiltotta a fakoporsóba temetést; - divatellenes intézkedéseket hozott.
• Jobbágyrendelet (1785)
- erdélyi román parasztfelkelés (Horea és Closca) miatt adja ki;
- Az egész birodalomban megszűntette az örökös jobbágyságot (röghöz kötést), de nem történt jobbágyfelszabadítás.
- jobbágy elnevezés megszüntetése;
parasztok mesterséget tanulhatnak, vagyonukat örökíthetik; telkeikre vonatkozó jogok megerősítése
- A jobbágyok számára engedélyezte a szabad házasodást, munkavállalást, költözést, független bírósághoz fordulást.
- nincs jelentős gazdasági változás, de csökken a parasztság kiszolgáltatottsága
1784: népszámlálás és birtokösszeírás
Tervbe vette az általános földadó bevezetését is, amelyet a nemeseknek is fizetniük kellett volna.
A nemesek 1784-1788 között szabályszerűen bojkottálták a birtokösszeírást, a biztosokat inzultálták, a dokumentumokat megsemmisítették, félve az adózás rájuk való kiterjesztésétől – részben ez volt az egyik oka a közigazgatási reformnak.
KÜLPOLITIKA
• 1788-90 sikertelen háború a török ellen : II. József belép a törökellenes háborúba II. Katalin cárnővel szövetségben
• általános elégedetlenség alakult ki a sok áldozat, élelmiszer rekvirálások (erőszakos elvétel) és az újoncozás miatt
A nemesség mellett már az egész lakosság elégedetlenkedik.
• 1790-re odáig fajult a helyzet, hogy a nemesek Poroszországgal kerestek szövetséget saját királyuk ellen
• aggasztó hírek Párizsból is: 1789 a francia forradalom kezdete, a rendi gyűlés összehívását a magyar rendek is üdvözölték
Osztrák Németalföldön felkelés tör ki
1790-ben, halála előtt, 3 kivételével, az összes rendeletét visszavonta. (Nevezetes tollvonás)
Melyik 3 maradt?:a türelmi-, a jobbágy- és az alsópapság helyzetét rendező rendelet
Az uralkodó e visszavonással fölismerte gyakorlatilag a felvilágosult abszolutizmus belső ellentmondását:
ÉRTÉKELÉSE
• tehetséges uralkodó, aki azonban nem volt reálpolitikus
• Ausztriában nagyon népszerű volt
• József magyar hívei, a jozefinisták a modernizációt fontosabbnak tartották, mint a függetlenséget: a főnemesi rétegből Széchényi Ferenc és Teleki Sámuel, a köznemesek közül Kazinczy Ferenc, a nem nemesi származású értelmiségiek közül pedig később a magyar jakobinusok szervezkedésében is részt vállaló Hajnóczy József
• de: a nyelvrendelet után nagyobbrészt elfordulnak tőle
• konzervatívok: a függetlenség fontosabb, mint a modernizáció - A feudális kiváltságaihoz ragaszkodó nemesség azáltal, hogy szembehelyezkedik az uralkodóval, védi a nemzeti függetlenséget
• Sok intézkedése a későbbi polgári átalakulást, modernizációt vetítette előre, azonban a hagyományok és az ősi államberendezkedés figyelmen kívül hagyásával, félresöprésével maga ellen hangolta a társadalom sok csoportját
• A valláspoltikája a katolikus klérust, a nyelvrendelet szélesebb rétegeket, a közigazgatási reformok pedig az egész politikai elitet szembeállították vele

 • Célja, a modern és egységes állam megteremtése pozitív, de bizonyos rendeletei (hadsereg, nyelv, közigazgatás) sértik a birodalom nemzeteinek érdekeit. Ez elindítja a magyar nemzeti mozgalmat: terjed a magyar kultúra (irodalom, viselet, verbunkos zene), a rendek összefognak Józseffel szemben.

2015. április 21., kedd

Új szorgalmik

14. A forrásrészletek felhasználásával elemezze II. József uralkodásának ellentmondásos elveit!    (rövid feladat, minta 2004) Ki lehet térni II. József személyiségére, saját véleményt is írhatsz!
„Mielőtt többet követelnénk ez országtól, arra kell igyekezni, hogy boldoggá tegyük. E célból reformálni kell belső szerkezetét, forgalmat kell adni áruinak, meg kell alapítani a kereskedést, mindenek fölött pedig előmozdítani a népesedést, az ifjúság  nevelését  és  meg  kell  téríteni  a  belátóbb  öregeket,  hogy  javukra  cselekszünk.” (Magyarországról)
„Legjobbnak  tartanám  megegyezni  az  országokkal,  hogy  tíz  évre  teljhatalmat adjanak, mely idő alatt mindent lehessen tenni javokra, megkérdezésük  nélkül.” (A hatalom gyakorlásáról)
„ (...)  minden  kényszer,  amely  az  emberek  lelkiismeretére  erőszakkal  hat,  mindennél ártalmasabb... „ (Türelmi rendelet)
„…a jobbágyok egyenként és összességükben, bármilyen nemzetiségűek és vallásúak legyenek is, a jövőben személyüket tekintve szabadok és szabad költözködésű  emberek  legyenek,  s  megparancsoljuk,  hogy  mindenütt  ilyeneknek  is  tartsák őket... ” (Jobbágyrendelet)

17. A feladat Magyarország újranépesedésének történetéhez kapcsolódik. (rövid) Magyarázza meg a forrás és ismeretei segítségével, mi volt az udvar szerepe és érdeke a svábok (németek) betelepítése során! 2014. okt.

„Minthogy azonban világosan látom, hogy e szándékom a magas Udvari Tanács támogatása, különös kegye és jóakarata nélkül sikeresen meg nem valósítható, ezért a magam és a többiek nevében alázatosan kérem, hogy [...] letelepedési helyükön néhány évig a közterhek alól mentesüljenek, és az összeírás vagy az ezredek tisztjei által gyakorolt újoncozás alól békében maradjanak, és az említett módon a király és az ország javáról haszonnal gondoskodni méltóztassék.” Károlyi Sándor folyamodványa, 1712

A feladat Mária Terézia vámrendeletéhez kapcsolódik.(rövid)2005 okt. Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával a rendelet kiadásának gazdasá­gi okait! Térjen ki a rendelet jellemző vonásaira, és a magyar gazdaságra gyakorolt hatására!

Térkép: Az 1754. évi vámrendelet tételei és Magyarország külkereskedelme a XVIII. század közepén
„Ez az ország komoly figyelmet érdemel [...] De szerencsétlenségére belső alkotmá­nya még olyan jellegű, hogy a király és az ország jóléte egymással ellentétben áll, és mindaz, ami az országnak mezőgazdasági termékek eladásával, manufaktúrák alapí­tásával és kereskedelemmel gazdagodást jelentene, nem az adófizetőknek, hanem az állami terhek viselése alól magát teljesen kivonó nemességnek szolgálna javára. [...]” (Kaunitz kancellár javaslata az udvar Magyarországon követendő politikájáról)
„[...] a mondott örökös királyságból a káros és haszontalan árukat távol tartsuk, s ezáltal elejét vegyük a hazai pénz idegen országba való kiáramlásának, s ide ismét visszahozatalának.” (Mária Terézia vámrendeletéből, 1754)

2015. április 15., szerda

Mária Terézia - bővebben

Mária Terézia 1740-1780
III. Károly halála után II. Frigyes porosz király elfoglalja Sziléziát,  a franciák és bajorok is támadnak > a Habsburg Birodalom fennmaradása a magyar támogatástól függ.
Mária Terézia biztosítja a nemesek jogait > kiállnak a királynő mellett: megszavazzák az újoncokat (35 000 fő) és az adót így lehetővé válik az osztrák örökösödési háború (1740-1748).
Szilézia elveszik, a birodalom megmarad
A hadsereg fejlesztéséhez felvilágosult szellemű gazdasági reformokra van szükség: lajtántúli nemességet adóztatják; a zsoldossereget egységes állandó sereggé szervezik
A magyar nemesek nem hajlandók adót fizetni (1751-es országgyűlés)
• 1754: merkantilista vámrendelet
• Célja: állami bevételek növelése, az osztrák örökösödési háborúban (1740-48) elvesztett Szilézia ipari termelésének kiszorítása a birodalmi piacról.
• Intézkedései:
- a birodalom köré egységes külső vámhatárt vontak, amely védte a birodalmi termelést és piacot;
- Magyarország és az örökös tartományok közé egy belső vámhatárt állítottak fel, amely a birodalmon belüli munkamegosztást volt hivatott erősíteni (cseh+osztrák ipar - magyar mezőgazdaság). Tehát kettős vámrendszer (belső vám 3%, külső vám 30%)
• Következményei:
- elmélyült a birodalom két fele között a munkamegosztás;
- Magyarország addig is alacsony szintű ipara az erőteljes osztrák és cseh konkurencia miatt csak lassan fejlődött.
- lehetséges így magyar jövedelmekhez is hozzáférni
Összességében a birodalmi gazdasági érdekek érvényesültek a magyar gazdasági érdekekkel szemben.
Magyarország ekkor lett a birodalmi piac része, így a magyar mezőgazdaság termékei elvesztették a birodalmon kívüli piacaik egy részét, de biztos piacuk lett a birodalmon belül, illetve az osztrák és cseh iparnak így lett biztos piaca Magyarország; a belső vámhatár fenntartása az egységes birodalom kiépítésével ellentétben az önálló magyar piac és gazdaság kialakulásához is vezetett.
A hadsereget modernizálják, majd ismét megpróbálják visszaszerezni Sziléziát a hétéves háborúban (1756-1763), de ez sikertelen, ezért a királynő tartózkodik a költséges háborúktól
A nemesség ellenállása (1764) miatt a királynő nem hív össze több országgyűlést, rendelettel kormányoz
• 1767: úrbéri pátens (rendelet, Urbárium)
Okai: A jobbágyok eddigi adói mellett (portio: hadiadó telekméret szerint,kvártély: haderő ellátása, forspont: katona szállítása, egyházi dézsma, földesúri kilenced, robot, vármegyei háziadó) a birtokosok növelik saját kezelésű, adómentes majorsági földjeiket, melyeket a jobbágyok emelkedő robotmunkájával műveltetnek így viszont csökken a birodalmi adóalap, mely ellen az Udvar tenni kíván.
• Céljai:  nagyobb állami bevételek megteremtése
- a földesúri önkényes adószedés korlátozásával;
- jobbágyság védelme földesurával szemben.
• Intézkedései:
- összeírással rögzítették a birtokállományt, és -struktúrát;
- szabályozták a jobbágytelek részeit és nagyságát (1 hold beltelekhez 16-40 hold külső telek);
- meghatározták az egy jobbágytelek után teljesítendő szolgáltatásokat (pénzadó, terményadó, robot: évi 52 nap igás, vagy 104 nap gyalog);
- rögzítették a jobbágyok jogait (úrbéres ügyekben a Hely­tartótanácshoz fordulhattak).
• Következményei:
- megszilárdult a telekrendszer, és az ahhoz arányosított szolgáltatások is, de mindez rugalmatlanná tette a rend­szert, mert egy adott pillanat állapotát rögzítette;
- enyhült a feszült földesúr-jobbágy viszony;
- a földesúr ezután nem szedhetett önkényesen több adót jobbágyától, ami stabilabbá tette az állami adók fizetését - az állam bevételei így megnövekedtek.
• 1777: Ratio Educationis (oktatási rendelet)
 népiskolákban anyanyelvű oktatás (írás, olvasás, számolás)
• célja: államilag szabályozni az oktatást;
• intézkedései:
- tankötelezettség 7-13 éves kor között;
- az iskolák maradnak egyházi irányítás alatt, de állami felügyelet mellett; egységes, egymásra épülő tantervek, központi tankönyvek és követelmények népiskolától egyetemig
• következményei: az oktatás állami felügyelet alá került, szervezettebbé vált.
Egyéb rendelkezései:
• 1760: árvaházak, ispotályok létesítése; 
1770: általános közegészségügyi szabályozás; 
1773: rendelet a cigányok letelepítéséről, munkára fogásáról; 
Theresianum: nemes ifjak oktatása

Mária Terézia hangsúlyozta uralmának magyar jellegét. Testőrgárdája kizárólag magyar testőrökből állt, mérsékelten támogatta a felvilágosodást, (testőrírók).

Mária Terézia - vázlat

Mária Terézia 1740-1780
I.                   Külpolitika
A) osztrák örökösödési háború (1740-1748)
 Szilézia elveszik, a birodalom megmarad
B) 1745-1765 Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia férje a császár
C) hétéves háború (1756-1763) visszaszerezni Sziléziát > sikertelen
D) 1772: Lengyelország 1. felosztása - Galícia

II.                Belpolitika
Cél: 1. Birodalom megmentése
        2. Birodalom megerősítése a felvilágosult abszolutizmus eszközeivel
A) 1741-es országgyűlés
rendi jogok megerősítése után  „Vitam et sanguinem!” Birodalom megmentése
            adó, újoncok
B) O.Ö. H. után reformok: államigazgatási,
                                           hadsereg: állandó a zsoldos helyett
                                          gazdaság: Lajtántúli nemesség adóztatása
1751-es országgyűlés: a magyar nemesség nem adózik
C) Vámrendelet
merkantilista, célok:
gazdaság fejlesztése
birodalmi munkamegosztás kialakítása: osztrák, cseh részek: ipar; M.o.: mezőgazdaság
közvetve a magyar nemesség adóztatása
Kettős vámhatár: külső és belső (TK.190.o.) 3% és 30%
Következmények:
Mo.-n a mg. fejlődik, az ipar alig
önálló magyar piac és gazdaság kialakulása
D) Magyar Testőrség létrehozása 1760
E) 1764-65-ös országgyűlés nem rendezi a jobbágykérdést
rendeleti kormányzás lesz
F) Urbárium/Úrbéri pátens kiadása 1767.
Okai: úrbéri földek > majorsági föld
adóalap védelme
Egységesíti és maximalizálja a jobbágyterheket a jobbágytelek nagyságának arányában.
G) Ratio Educationis – tanügyi pátens/rendelet 1777.
Az oktatás állami feladat
Iskolarendszer szerkezete: népiskolától az egyetemig
tantervek, tankönyvek, tantárgyak
„tankötelezettség” (6-12)

III.             Egyéb rendelkezések:
Árvaházak, ispotályok
Közegészségügyi rendelkezés
Theresianum – magyar ifjak oktatása
Cigányok letelepítése

2015. április 11., szombat

A XVIII. SZÁZADI NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS ÉS ETNIKAI KÖVETKEZMÉNYEI

Demográfiai és etnikai viszonyok
Demográfiai változások
• A török kor egészét tekintve a népesség alig növekedett
• Mátyás király halálakor az ország népessége kb. 3,5 millió fő (kb. 80% magyar), az 1711-es demográfiai mélypont idején kb. 4 millió fő (50% magyar) lehetett. Ebben az időszakban Európa népessége kb. másfélszeresére emelkedett! Magyarország népessége 1500-ban 5,8%-a, 1700-ban már csak 3,8%-a volt Európáénak.
• A stagnálás, lassú növekedés okai:
- elhúzódó háborúk (várháborúk, a 15 éves háború, visszafoglaló háború, Rákóczi-szabadságharc);
- járványok, éhínségek.
• A Török Hódoltság egyes alföldi területei szinte teljesen elnéptelenedtek (Temesköz, Arad, Békés).

 A XVIII. században gyors ütemben növekedett az ország népessége: Az 1784-87-es (első) népszámlálás idején Horvátországgal együtt kb. 9,5 millió volt a Magyar Korona lakosainak száma (az egész Habsburg Birodalomé: 23 millió). Nemzetiségi megoszlás szerint: kb. 45% magyar; 13% román; 12% német; 10% szlovák; 9% horvát; 7% szerb; 3% ruszin.
• A népességnövekedés forrásai:
- természetes szaporodás (alárendelten),
- bevándorlás (nagymértékben).
• A bevándorlás formái:
• öntevékeny betelepülés:
- az ország határai mellett élő szerbek, horvátok, csehek, len­gyelek, ruszinok, románok érkeztek az országba;
• szervezett betelepítés:
- az állam irányításával, IIl. Károly és Mária Terézia korában zajlott le.
- Cél: a betelepítések során állami és földesúri érdekek érvényesültek,
az állam elsősorban idegen (főleg katolikus sváb/német) lakosokkal kívánták benépesíteni a lakatlanná vált területeket, a munkaerőhiány, a sűrűn lakott birodalmi területek zsúfoltságának enyhítése, a magyarországi adózók számának növelése, és a katolikusok arányának emelése motiválta.
 a magyar földesurak – a korszak szellemének megfelelően – etnikai szempontok figyelembe vétele nélkül telepítettek le és láttak el munkával szláv és román jobbágyokat.
Speciális eset: I. Lipót a török kiűzése után mintegy 100 000 menedéket kérő szerbet telepített le a későbbi Határőrvidék területén, s egyházi autonómiájukért cserébe a török határ védelmét bízta rájuk. 
- A betelepülők (főként svábok) jelentős adókedvezményben részesültek, a Bánátban előre felépített falvak, szerszámokkal, igás állatokkal ellátott házak várták őket: elsősorban Tolna és Baranya területén („Sváb Törökország"), a Dunántúli­ középhegységben és Buda környékén, továbbá Bácskába, Bánátba, Békés és Szatmár megyékbe érkeztek.
A spontán és szervezett módon érkező telepeseket a szabad földterületek és a kedvezmények teremtette gyarapodás lehetősége vonzotta Magyarországra.
• Népesség területi eloszlása
• Az országban megindult egy jelentős belső migráció a sűrűn lakott országrészekből (Észak-Dunántúl), illetve az Alföld pereméről az ország ritkán lakott belső részei felé.
• Etnikai jellemzők:
Az ország több nemzetiségűvé és - kevert nemzetiségűvé vált
(etnikai tömbök határai egybe­fonódtak, etnikai szigetek is léteztek; vált: pl. Temesköz, ahol magyarok, románok, szerbek, németek, csehek, szlovákok, olaszok, ruszinok is éltek.
• Jellemző volt egy-egy falun belül is a két-három nemzetiség együttélése.


Ugyanakkor a XVIII . század végéig a nemzetiségek egymás mellet élése nem vezetett komolyabb ellentétekhez. A nacionalizmus még nem terjedt el Magyarországon, a fő azonosulási pont továbbra is a társadalmi helyzet és a felekezeti hovatartozás volt; a nemzettel való azonosulás helyett még az országgal való azonosulás („hungarus”-tudat) volt jellemző. 

A nemzetiségek főbb jellemzői:

nemzetiség
társadalom
vallás
elhelyezkedés
%- arányuk a 18.sz. végén
horvátok
teljes
katolikus
DNY Dráva – Adria között
9,6
szlovákok (tótok)
csonka, főleg jobbágyok, vékony kispolgárság
katolikus
evangélikus
Felvidék, északi megyék, Alföld déli része
10,7
románok
(oláhok)
csonka,
jobbágyok
ortodox, kis részük görög katolikus
Erdély, Partium,
DK Magyarország
16,2
ruszinok
csonka,
jobbágyok
görög katolikus
Kárpátalja
3,4
szászok
csonka, városi polgárság
evangélikus
Szászföld (Erdély), Szepesség
(Felvidék)

németek



10
svábok
parasztok
katolikus
Bánát, Bácska, Tolna, Baranya, Pilis

szerbek
(rácok)
csonka, főleg jobbágyok, kevés kereskedő
ortodox
egyházi autonómiájuk van
Határőrvidék, Duna menti városok
7

jellemzők

zsidók
Módos kereskedők jöttek a Lajtán túlról, szegény zsidók Galíciából
földtulajdonuk nem lehetett így hiány foglalkozásokat töltöttek be – kereskedelem, pénzügyek
0,9
cigányok
Vándorló életmód, néhány tevékenységükre volt igény: teknővájó, kosárfonó, vándorkovács. Erőszakkal, de sikertelenül próbálták letelepíteni őket Mária Terézia uralkodása idején.
0,4

2015. április 1., szerda

Szorgalmi házik

Esszéfeladatok:
http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2014tavasz_kozep/k_tort_14maj_fl.pdf
A 14. feladatot kellene elkészíteni, az ipari forradalommal kapcsolatos.

http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/feladatok2008tavasz/k_tort_08maj_fl.pdf
Vagy a 14. feladatot kellene elkészíteni, az ipari forradalommal kapcsolatos vagy a 18.-at, ami a XVIII. századi demográfiai viszonyaihoz kapcsolódik.

http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/feladatok2007osz/k_tort_07okt_fl.pdf
A 14. feladatot kellene elkészíteni, az ipari forradalommal kapcsolatos.

"Hol születtek és merre éltek a szüleim, nagyszüleim, esetleg dédszüleim"
Készíts egy táblázatot először arról, Te hol születtél (hova vittek haza a kórházból), majd hol éltél ezek után huzamosabb ideig - ezt jelöld majd x-el a térképen, a születési helyet egy háromszöggel keretezd be!
Majd a szüleiddel kapcsolatos adatokat is vidd be a táblázatba, az apa jele legyen F, az anyáé M. A térképen a születési helyüket nekik is keretezd be háromszöggel, a házasság helyszínét pedig karikázd be!
Majd a nagyszülők adatait is vidd be. Az anyai nagymamád jele: MM lesz, az apai nagymamádé MF, az anyai nagypapádé FM, az apai nagypapádé pedig FF. Dédszülő esetén majd e jelek elé kell tenni az M vagy F betűt.

Magyarország új helyzete a Habsburg Birodalomban

Magyarország viszonya a Habsburg Birodalomhoz
Magyarország a Habsburg Birodalom része marad, de csak saját törvényei alapján kormányozható. 
Megmaradtak a rendek jogai: törvényhozás, adók és az újonclétszám megszavazása, nemesi adómentesség
Ugyanakkor az erőviszonyok a dinasztia javára változtak a rendi dualizmus keretein belül: 
nincs önálló magyar hadsereg - ehelyett: nemesi felkelés
a reguláris hadsereg az Udvari Haditanács alá tartozik, 
Erdély és a Határőrvidék kikerül a rendi irányítás alól, külön kormányozza az Udvar
 Carolina Resolutio
1731-ben a protestánsok vallásgyakorlatát szabályozta III. Károly rendelete, a protestáns vallásgyakorlat csak az 1681. évi törvénybe felvett ún. artikuláris helyeken folytatható. (és a protestánsok szabad vallásgyakorlatát mondta ki)
- Büntette a katolikus vallás elhagyását, vegyes házasságokat csak katolikus pap köthetett. Korlátozta a protestáns hivatalviselést (vallásukba ütköző esküszöveggel).

Pragmatica Sanctio
- Magyarország és Ausztria közjogi viszonyát 1918-ig szabályozta
 - a két birodalomfél csak együttesen öröklődik –  Magyarország és az örökös tartományok
– a külső ellenséggel szemben közösen lépnek fel
 - a Habsburg leányági örökösödést fogadják el

 - Magyarország  különállása a Birodalmon belül újra megerősítésre kerül, ahogy a rendi jogok is.

Államszervezet:
Magyar Kancellária 
- Bécsben működött
- kapcsolatot tartott a birodalmi hatóságokkal
- továbbította az uralkodó rendeleteit, leiratait a Helytartótanácshoz
 - élén a királytól kinevezett kancellárral ( általában katolikus főpapok- a nyitrai püspök)
Helytartótanács 
- Pozsonyban, majd Budán működik
- élén a rendek által választott nádor, többnyire Habsburg főherceg;
- feladatköre a király utasításainak végrehajtása, ( tehát kormányzati szempontok érvényesítése)
 - törvények, királyi rendeletek végrehajtatása
- belső közigazgatás, közállapotok felügyelete (oktatás, vallás, kultúra, cenzúra, ipar, kereskedelem, úthálózat, stb. ügyei).
 – a Magyar Kancellária és a nemesi vármegye között elhelyezkedő új törvényszék
 - a vármegyék útján hajtatja végre feladatait ;
– működése során rendi szempontok is érvényesültek, nemcsak kormányzati érdekek ( mivel nemesek, főpapok a tagjai)
 Magyar Kamara 
a bécsi Udvari Kamarának alárendelt Pozsonyban működik
- pénzügyek intézése

Országgyűlés felépítése, működése
- Pozsony –nyelve latin/ király hívja össze
 - Uralkodó: felterjeszti a törvényjavaslatokat, és szentesíti az elfogadottakat
- Kétkamarás: 
- alsó tábla: 2-2 vármegyei követ, 1-1 városi-+ távollévő főrendek követei szavazati jog nélkül
- felső tábla: főpapság, arisztokrácia – személyesen vesznek részt
- súlyozott szavazás + nem mindenkinek volt szavazata: minden megyének külön szavazata volt, de az összes városi és egyházi követnek egy-egy.
- Rendek legfőbb fegyvere: adó-és újonclétszám megajánlása (adószedéshez, toborzáshoz kellett a rendek beleegyezése)


Vármegye felépítése, működése. 
közép-és alsó fokon önálló végrehajtó hatalom 
- törvényeket a vármegyék hajtják végre vagy szabotálják,
- a központi hatalom ellenpólusa lehet akár
- élén a király által kinevezett főispán (általában: örökös – kiskorúság esetén: királyi adminisztrátor)
- alispán: a vármegyei kormányzat első embere
- közgyűlés: ogy-i követek megválasztása, követutasítások, beszámoltatása 
– helyi vármegyei jogszabályalkotás (pl. jobbágyköltözések ügyében). 
- Közgyűlés: megyei tiszségviselők megválasztása: másodalispán, szolgabírák, jegyző – szerény díjazás- a jómódú középbirtokosokból kerülnek ki

- Hatalmi ágak nem váltak szét a vármegyében 
Miért volt erős fegyver a rendek kezében?
 itt hajtják végre a törvényeket, a kormányzatnak itt már nincs hivatala