Magyarország belépése a világháborúba

A Szovjetunió elleni hadba lépés

A németbarát vezérkar (főnöke Werth Henrik) az ország önkéntes csatlakozását szorgalmazta, ezt a kormány elvetette, a németek se erőltették.

Románia és Szlovákia azonban rögtön csatlakozott a hadjárathoz, ami aggasztotta a magyar vezetést – a revíziós eredmények megtartása – növelése miatt. Mindenki gyors német győzelmeket várt, úgy tűnt, hogy kis áldozattal lehet érdemeket szerezni.

1941 június 26-án Kassát felségjel nélküli gépek bombázták (máig tisztázatlan, hogy magyar, szovjet, szlovák esetleg német pilóta bombázott-e), a magyar kormány ezt szovjet támadásnak értékelte, Bárdossy még aznap hadat üzent, amit a parlament el is fogadott. Ezzel Magyarország visszavonhatatlanul belépett a háborúba.

Hadi események

A Szovjetunió elleni támadásban a honvédség egy kisebb létszámú (45 ezer fő), de magyar viszonylatban korszerűen felszerelt egységet vetett be.

Nyár végén a szovjet ellenállás erősödött, a veszteségek kezdtek emelkedni. A magyar kormány a csapatok visszavonását kezdeményezte Berlinben, ami részeredményt hozott: a Gyorshadtestet vissza lehetett vonni, de 6 hadosztálynyi megszálló erőt kellett hagyni a keleti fronton.

A németek Moszkva alatt elszenvedett veresége véget vetett a villámháborús terveknek. A német vezérkar szemében felértékelődött a szövetségesek katonai potenciálja. Követelésükre a magyar kormány vállalta egy kb. 200-250 ezres hadsereg keleti frontra küldését és a Birodalomba irányuló olajszállítások növelését. Magyarország ekkortól mind politikailag, mind katonailag és gazdaságilag egyre jobban alárendelődött a német birodalomnak, mivel december 7-én Anglia hadat üzent Magyarországnak, majd hadiállapotba került Magyarország az USA-val is (december 12.).

Ugyanekkor belföldön is romlott a helyzet, a fővárosban bevezették e kenyér és lisztjegyet, s megkezdődött a háború elleni tiltakozás majd szervezkedés is. Horthy is csökkenteni akarta a németektől való függést, miniszterelnök cserét hajtott végre. Az új miniszter 1942. márciusától Kállay Miklós lett.

A 2. magyar hadsereg Sztálingrádtól északra, a Don-kanyarban, Voronyezs térségében foglalt állást. A védelmi vonal túl hosszú volt, a magyar haderő pedig felszerelésében, ellátásában és fegyverzetében is elmaradt a szovjet hadseregtől. Sztálingrád bekerítéséhez azonban a szovjet erők 1943 januárjában itt törték át a frontot, elsöpörve a magyar, román és olasz erőket.

A magyar hadvezetés (Jány Gusztáv) parancsai értelmetlen áldozatokat követeltek, és tovább súlyosbították a helyzetet. Jány utolsó hadparancsa gyávasággal vádolta (igazságtalanul) a hadsereget, amely élete árán is biztosította a németek visszavonulását. A Don-kanyar áldozatait csak hatvan évvel később lehetett méltón eltemetni és megemlékezni róluk.

A 2. magyar hadsereg több tízezer halottat veszített, fegyverzete elpusztult, ezért újra szervezésre haza kellett szállítani.

A várható német vereség miatt a Kállay kormány 42 végén titokban tárgyalni kezdett az angolokkal a fegyverszüneti feltételekről - ugyanakkor nyilvános beszédeiben németbarát politikát hirdetett. (Hintapolitika).

A tárgyalások 43 szeptemberében gyorsultak fel, a szövetségesek olaszországi partraszállása után. A magyar elképzelések (szovjetek ne vonuljanak be, 41-es határok elfogadása) azonban irreálisak voltak. London jelezte azt is, a szovjetekkel kellene tárgyalni, ezt Horthy nem akarta. A kormány politikája heves támadásokat váltott ki a nyilasok és a németbarát csoportok és maguk a németek részéről.

Az ország megszállása

A Wehrmacht már 1943 végére kidolgozta az ország megszállási tervét (Margaréta-terv), amelyet 1944. március 19-én végre is hajtottak. Horthy és Hitler előző napon találkoztak Klessheimben, ahol a Führer bejelentette az ország megszállását, amibe Horthy végül beleegyezett, csak úgy, mint Kállay leváltásába és a háború folytatásába. Az új miniszterelnök a volt berlini követ, a németeket kiszolgáló Sztójay Döme lett. Nem történt fegyveres ellenállás, Horthy is a helyén maradt, így az antifasiszta koalíció továbbra is német szövetségesnek tekintette az országot, nem pedig megszálltnak. Áprilistól a szövetségesek elkezdték bombázni az országot.

A megszállás után, letartóztatták pl. Bajcsy-Zsilinszky Endrét, s bujkálni kényszerült Bethlen és Kállay is. Feloszlatták az ellenzéki pártokat, lapokat tiltottak be.  Nem működött a törvényhozás. Az üldöztetések ellenére a volt ellenzéki pártokból és antifasiszta erők összefogásával létrejött 44 májusára a Magyar Front.

 Megkezdődött az ország szisztematikus kifosztása, elindult a magyarországi zsidóság gettósítása, majd deportálása. A Birodalom teljhatalmú megbízottja Edmund Veesenmayer lett. A megszállással elsősorban Magyarország háborúból való kiválását akarták megakadályozni.

A háború vége

Kiugrási kísérlet

1944 aug. 23-án a Vörös Hadsereg elérte a román határt, Románia kiugrott a háborúból. Ekkor már a német csapatok többségét kivonták az országból. Horthy menesztette a németek emberét Sztójayt. Az új miniszterelnök Lakatos Géza tábornok lett. Újra megkezdte a tárgyalásokat a nyugati hatalmakkal, akik nyilvánvalóvá tették, hogy a szovjetekkel kell tárgyalni. Erre Horthy nehezen szánta rá magát, félt a bolsevik veszélytől. Végül Faraghó tábornok vezetésével titkos küldöttség repült Moszkvába, ahol aláírták a fegyverszünetet (44 okt. 11.). Ennek értelmében Horthy 44 okt. 15-én rádió-proklamációban jelentette be Magyarország kilépését a háborúból. A kiugrási kísérletre azonban a németek jobban felkészültek, mint Horthyék, ezért néhány óra alatt elfojtották azt. A németek és a nyilasok megszállták Budapest stratégiai pontjait, elfoglalták a várat, túszul ejtették Horthy fiát. Másnap a kormányzó visszavonta az előző napi proklamációt, és aláírta, így legitimálta Szálasi Ferenc miniszterelnöki kinevezését. A hatalomra került nyilasok szélsőjobboldali diktatúrát vezettek be, és folytatták a háborút. (A rosszul szervezett kiugrási kísérlet kapcsán oroszokhoz átment két tábornok: Dálnoki Miklós Béla, Vörös János egyetlen katonát sem vitt magával, utóbbi a németeket is értesítette, az ellenzéket nem vonták be)

Az ország hadszíntérré válása

A román kiugrás miatt „hirtelen” lett hadszíntér az ország, a 38-as határt 44 szept. 23-án a 2. Ukrán Front csapatai lépték át.

A hadműveletek szakaszai:

-          kárpáti-erdélyi (Hunyadi-, Szent László-, Árpád védelmi állások a Kárpátokban)

-          alföldi - Debrecennél hatalmas páncélos csata

-         Budapest ostroma a 2. VH. 4. leghosszabb ostroma (Leningrád, Szevasztopol, Sztálingrád), 102 napig tartott, febr. 13-án fejeződött be, feb.11-én sikertelen német-magyar kitörés, majd Malinovszkij marsall 3 napos szabad rablást engedélyezett katonáinak

-         dunántúli-balatoni – a németek nem akarták könnyen feladni a Dunántúlt, mert ezt tekintették Bécs védelmi előövének, ill. itt volt a németek egyetlen megmaradt olajbázisa Zalában. A németek támadó offenzívába kezdtek  a  Margit-vonal mentén (Székesfehérvár, Velencei-tó, Balaton) – ’Tavaszi ébredés’ – de egy hét alatt kifulladt.

A magyarországi harcok 45 ápr. 12-én fejeződtek be.

Magyarország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége

Az emberáldozat a korabeli Magyarországon megközelítette az 1 millió főt, kb. a népesség 6,5%-a. Kb. 560 ezer fő a zsidóság vesztesége. 300 ezer a katonai veszteség - kb. 150 ezer hadifogolyként halt meg. Míg kb. 45 100ezer a polgári lakosság vesztesége.

Hadifogságba került közel 900 ezer fő, ebből 550-600 ezren szovjet hadifogságba, ahonnan több ezren csak 1949-ben térhettek vissza.

Anyagi veszteségek:

A 2. VH. utolsó 8 hónapjában z ország hadszíntérré vált. Anyagi veszteséget okoztak a harcok, a német és nyilas rablások, értékek kiszállítása az országból, a benyomuló szovjet és román csapatok rekvirálásai.

Az anyagi veszteség a 38-as nemzeti jövedelem több mint ötszöröse, a nemzeti vagyon közel 40%-a pusztult el.

A fővárosban 30 ezer lakás semmisült meg további 48 ezer sérült meg, az összes Duna hidat felrobbantották.

Összeomlott a külkereskedelem, a közlekedési rendszer károsodása bénította a gazdaság más ágazatait is. Mindez megnehezíti majd az újjáépítést is.

Ismétlés 1.

Az ókor témái, amelyeket át kell ismételni az érettségihez:
Az athéni demokrácia (ez szóbeli tétel is): http://tort-tura.blogspot.com/2014/09/az-atheni-demokracia.html
Julius Caesar egyeduralmi kísérlete:http://tort-tura.blogspot.com/2014/09/a-romai-koztarsasag-valsaga.html
Antik hitvilág: https://http://tort-tura.blogspot.hu/2014/09/antik-kultura-1-hellasz.html  valamint: http://tort-tura.blogspot.hu/2014/09/antik-kultura-2-roma-pannonia.html
Kereszténység kialakulása, tanításai: http://tort-tura.blogspot.com/2014/09/a-keresztenyseg-es-romai-egyhaz.html

 Zsidóság vallása

·   monoteista, Jahve a főisten, aki eredetileg sivatagi vihar, tűz isten, tehát pusztító erő volt (Kr. e. 6. sz-tól nevének kiejtése tabu).

· Jahve és a zsidóság közötti kapcsolat kölcsönös és kizárólagos, a nép istene Jahve, a nép pedig isten választott népe

· a választott néppel az Úr szövetséget köt (Ádám, Noé, Ábrahám, Mózes) ennek jele a körülmetélkedés

·  az Úr törvényt ad népének (Tóra: Mózes 5 könyve) ennek legfontosabb része a Tízparancsolat, amelyet isten Mózesnak kőtáblán nyújtott át, a törvények szabályozzák a zsidóság mindennapi életét, meghatározzák szokásait, vallás szertartásait

·  Jahve kultuszának központját Salamon a Jeruzsálemben felépített templomba tette, itt helyezték el a Frigyládát, a szövetségkötés jelképét. (A zsidó templom a zsinagóga.) A menóra, a 7 ágú gyertyatartó az égő csipkebokrot jelképezi.

·  a nép időről időre eltávolodott istenétől, ezért a szövetséget újra és újra meg kell újítani, erre hivatottak a próféták (ők isten küldöttei, akik szigorúan őrzik a törvényt és ápolják a hagyományt)

·  Isten új szövetséget fog kötni, mert a zsidóság megszegte a törvényeket- Messiás - Megváltó várás

·  a zsidóság ókori történetéről a Biblia ószövetségi része tudósít, ám mivel a szövegek jóval az adott eseményeknél később keletkeztek nem tekinthető teljesen hiteles történeti forrásnak
 A monoteizmus jelentősége: Az ókort a politeizmus jellemezte és csak a zsidók vallása volt monoteista. Az ókor végén azonban a zsidó vallásból kialakult a két legjelentősebb monoteista vallás a kereszténység és az iszlám. A középkort már a monoteizmus jellemezte és jelenleg is ez a két monoteista vallás a legnagyobb a Földön. 

A monoteizmus kialakulása:(ez már nem lényeg, csak érdekesség és a megértést segítheti elő)
Az egyistenhit fokozatosan alakult ki a zsidó vallásban. Amikor a zsidók törzsek betelepültek Palesztinába, akkor két külön országot hoztak létre. Palesztina északi részén Izraelt, míg a déli részén Júdeát. A zsidók egyetlen Istene, Jahve eredetileg csak a déli zsidó törzsek viharistene volt, amely ekkor még nem a világmindenség egyetlen Istene, hanem csupán az izraeli törzsek szövetségének védője volt, akinek létezése korántsem zárta ki a más törzsek isteneinek vele azonos rangú realitását. Mózes ötödik könyvében még mindig nem Jahve az egyedüli isten, de már fölötte áll a többieknek. Az ún. második Ézsajás […] beszédei mondják ki először a monoteizmus tanításait a maguk teljes következetességében. Jahve az, aki a világmindenséget teremtette, ő alkotta a sötétséget csakúgy, mint a világosságot, a rosszat nem kevésbé, mint a jót, s őrajta kívül minden más isten csupán fából faragott bálvány, élettelen és tehetetlen anyag. Mózes a vallásalapító: A zsidó vallás legfontosabb forrása az Ószövetség és azon belül is az Ószövetség első öt könyve (ezt hívják Tórának). Ezt az első öt könyvet Mózes, a zsidó vallás alapítója írta. Mózes vezette ki a zsidó népet Egyiptomból, Ő kötött szövetséget a Sínai-hegyen Istennel és Ő vezette el a zsidó népet az ígéret földjére, Palesztinába. Mózes a Sínai-hegyen egy kőtáblát kapott Istentől, amelybe a tízparancsolat volt belevésve. Ezt a kőtáblát őrizték a frigyládába. 

A Zsidó Állam: A Kr.e. X. században Dávid, a zsidók királya Júdea és Izrael egyesítésével létrehozta a Zsidó Államot, amelynek fővárosává Jeruzsálemet tette. Jeruzsálemben Dávid fia, Salamon hatalmas kőtemplomot építtetett fel a frigyláda számára.
A zsidó szekták: Egy idő után a zsidó valláson belül különböző irányzatok (szekták) jelentek meg, melyeknek tanításai előkészítették a kereszténységet. A farizeusok önmegtartóztató életet folytattak, és minden élvezettől tartózkodtak. Hitték, hogy a lélek halhatatlan, amely a túlvilágon jutalmat vagy büntetést kap aszerint, hogy erényes vagy bűnös volt-e az ember, éspedig a bűnösök örök rabságban fognak majd sínylődni, az erényesek pedig hatalmat nyernek, hogy visszatérhessenek az életbe. A szadduceusok szerint a lélek a testtel együtt elpusztul. Csak kevés zsidót hódított meg ez a tanítás, de ezek mind nagytekintélyű férfiak voltak. Az esszénusok azt tanítják, hogy mindent rá kell bízni Isten akaratára. Hisznek a lélek halhatatlanságában. [...] nem mutatnak be áldozatot, s azzal mentik ki magukat, hogy nekik sokkal szentebb tisztulási eszközeik vannak [...] Különösen csodálatra méltó, hogy valamennyien az erényes életre törekszenek, éspedig oly mértékben, ami a görögöknél és barbároknál teljesen ismeretlen [...] teljes vagyonközösségben élnek és közöttük a gazdag sem élvezhet többet javaiból, mint a szegény.” (Josephus Flavius)

Magyarország háborúba sodródása

Előzmények

A magyar külpolitika az 1930-s években kényszerpályára került, mozgástere leszűkült. A fő célt, a revíziót csak a diktatúrák Olaszország és Németország) támogatta, ők sem a teljeset. A német befolyás egyre erősebb lett, mind gazdaságilag, mind politikailag. A hazai szélsőjobboldal is egyre erősebb lett – nyilasmozgalmak.

Sem a Darányi-, sem az Imrédy-kormány nem tudta a német befolyást csökkenteni, a szélsőjobbot visszaszorítani. Sőt inkább erősítették. München, és az első bécsi döntés után, ami visszaadta a Felvidék déli részét erőteljes német nyomás nehezedett Magyarországra.

Teleki Pál 1939 februárjában lett újra miniszterelnök. Célja az önálló magyar politizálás lehetőségének fenntartása volt, fel akarta használni a német politikát revíziós céljai megvalósítására, de elkötelezettség nélkül , azonban sem a bel-, sem a külpolitikában nem tudott az Imrédy által kijelölt útról letérni.

Teleki betiltotta Szálasi pártját, de csatlakozott az Antikomintern paktumhoz. Amikor Hitler hozzálátott Csehszlovákia teljes felszámolásához, Magyarország 1939. március 15-én megszállta Kárpátalját, amelynek lakossága döntően ruszin volt. 1939 áprilisában országunk kilépett a Népszövetségből.
Májusban elfogadtatták a 2. zsidótörvényt, amely már nem vallási, hanem faji alapon ált. (zsidó, ha két nagyi izraelita vallású), s egyes értelmiségi pályákon 20-ról 6%-ra csökkentették a zsidók számarányát.  Sőt, megkezdték a harmadik zsidótörvény előkészítését, amely a zsidó és nem zsidó közti kapcsolatot is tiltotta. A törvény meghozatalának célja a németek megnyugtatása, valamint a hazai szélsőjobboldali elégedetlen hangok megszüntetése volt. A májusi választásokon a kormánypárt a szavazatok elsöprő többségét szerezte meg, a baloldali pártok súlyos vereséget szenvedtek, míg a szélsőjobboldal (Nyilas Párt) előretört. A hazai németbarát csoportok megerősödtek. Ezt a Teleki-kormány úgy próbálta ellensúlyozni, hogy a tengelyhatalmakon belül erőteljesebben kívánt Olaszországra támaszkodni. Telekiék meggyőződése az volt, hogy Németország küzdelme a nyugati hatalmak ellen hosszú és kimerítő lesz, és nincs kizárva a bukása, ezért hangoztatták, hogy Magyarországnak távol kell maradnia a háborútól Ez az ún. fegyveres semlegesség. Ez nem azt jelentette, hogy lemond a további revízióról, a kormány 1939-től elsődleges feladatának Erdély revízióját tekintette.

A háború első szakasza

1939. szeptember 1-jén a németek lerohanták Lengyelországot. Teleki visszautasította a német kérést, hogy engedélyezzék a német csapatok átvonulását Lengyelország ellen, hiszen az nyílt kiállást jelentett volna Németország mellett, és magával vonta volna a szövetségesek hadüzenetét, Magyarország belépését a háborúba, viszont Teleki engedélyezte mintegy 130 ezer lengyel menekült befogadását. Erre a németek hadianyag-szállítási zárlatot rendeltek el.

A második bécsi döntés

1940-nyarán kedvező külpolitikai lehetőség adódott az ország számára. Hitlernek a Szovjetunó megtámadása miatt szüksége volt magyarországi vasútvonalakra, míg a szovjetek épp ekkor követelték Romániától vissza Besszarábiát, majd a bolgárok Dél-Dobrudzsát. Magyarország is fellépett követelésekkel, de a kétoldalú tárgyalás nem hozott eredményt. Végül Hitler döntött a két csatlósa között: 1940. augusztus 30-án Bécsben aláírták a határozatot. 43 600km² területet csatoltak Magyarországhoz, 2,5 millió lakost magyar többséggel (51,4%) (Észak-Erdély, Székelyföld). A döntés fejében Németország elvárta, hogy Magyarország határozottan német oldalon álljon ki, illetve nyersanyaggal és élelmiszerrel támogassa. A második bécsi döntést követően Magyarország csatlakozott az ún. háromhatalmi egyezményhez. Magyarország nemzetközi helyzete gyorsan romlott. Az angolok nem ismerték el azokat a területváltozásokat, amelyek 1939. szeptember 1-je után jöttek létre. Romániával a viszony ellenséges volt, az olaszok mindenben a németekkel azonos álláspontot foglaltak el, a szovjetekkel fennállt a közeledés lehetősége, de ezzel a magyar kormány nem akart élni.

Sodródás a háborúba

Egyedül a viszonylag független Jugoszláviával tudott Magyarország külpolitikai kapcsolatot építeni. 1940. decemberében Magyarország és Jugoszlávia örökbarátsági szerződést kötött. 1941. március 25-én Jugoszlávia aláírta a csatlakozást a háromhatalmi egyezményhez, 27-én azonban megdöntötték a németbarát kormányt. Hitler arra kérte Horthyt, hogy a Jugoszlávia elleni akcióban Magyarország is vegyen részt: tegye lehetővé a német csapatok felvonulását, cserébe elismeri az ország területi igényeit Jugoszlávia felett. Horthy ezt kész volt teljesíteni. Teleki viszont nem volt hajlandó vállalni, ezért április 3-án öngyilkosságot követett el. Ezt követően Horthy Bárdossy Lászlót nevezte ki a kormány élére (1941. ápr. – 1942 márc.), aki kitartott a Jugoszlávia elleni támadás mellett. Anglia megszakította a diplomácia kapcsolatot Magyarországgal, de Teleki öngyilkosságát látva nem küldött hadüzenetet. Április 11-én a magyar csapatok bevonultak az addigra már felbomlott Jugoszláviába, megszerezve Bácskát, a baranyai háromszöget és a Mura-vidéket, mintegy 40%-os magyar lakossággal. Ezzel az akcióval Magyarország már teljes mértékben Németország befolyása alá került.

Mi lesz a dolgozatban?

A második világháború történései.
A tankönyvben a 49. - 52. fejezetei, de érdemes átnézni a 40. leckét is, itt találhatóak a háború előzményeinek egy része.
A tananyag megtalálható  tehát a tankönyvben és itt is. Gyakorló feladatokat is találhattok.
Fogalmak,személyek, évszámok, helyszínek (topográfia) itt:

Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, gettó, deportálás,

Személyek: Adolf Hitler, Winston Churchill, Sztálin, Franklin Delano Roosevelt, Erwin Rommel,

Bernard Montgomery, Dwight David Eisenhower, Charles de Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós,

Szálasi Ferenc, Raoul Wallenberg.

Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway-szigetek, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz,

Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia,

Kronológia: 1939. augusztus 23. (a szovjet–német megnemtámadási egyezmény),

1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (a Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, az el-alameini csata), 1943 (véget ér a sztálingrádi csata, a kurszki csata),1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború). 

JÓ TANULÁST!

Gyakorló feladatok

A feladatok nagy része, amit órán oldottunk meg, a következő linkeken található, ellenőrizni is lehet őket ott.
Párosítós, egy kis magyar vonatkozással, de kilogikázható:
https://player.nkp.hu/play/90259/false/undefined
Kik is a tengelyhatalmak, illetve a szövetségesek: https://player.nkp.hu/play/90456/false/undefined
Fordulat 2., ez nem volt órán: https://player.nkp.hu/play/90459/false/undefined
Párosítós ismét, a világháború kiszélesedése: https://player.nkp.hu/play/90447/false/undefined
A második világháború eseményei: 1940. július-1942. június:
https://player.nkp.hu/play/74500/false/undefined
A második világháború eseményei: 1942. október-1944. június:
 https://player.nkp.hu/play/75926/false/undefined
A második világháború befejezése: https://player.nkp.hu/play/76009/false/undefined

Németország és Japán legyőzése: https://player.nkp.hu/play/92077/false/undefined

Konferenciák a második világháború idején: https://player.nkp.hu/play/75977/false/undefined

Egyéb órai feladatok, ellenőrzés, ha kijelölöd a kötőjel utáni részt, látni fogod!

A feladat a holokauszthoz kapcsolódik. Írja a forrásrészlet után az odaillő fogalom nevét!

1. „Kétszer vagy háromszor megállt a szerelvény a nyílt pályán, s a foglyok kiszállhattak. Tilos volt azonban akár eltávolodniuk a sínektől, akár félrehúzódniuk. Egy ízben egy osztrák vasútállomáson nyíltak ki az ajtók, s az SS-őrség leplezetlen jókedvvel szemlélte, hogy férfiak és nők egyaránt oda kuporognak le, ahová csak tudnak, egyesek padokra, mások a vágányok közé.” (Primo Levi: Akik meghaltak és akik megmenekültek) - deportálás

2.,,[...] Az emberek itt sem egyformák. Egyesek több holmit hoztak be magukkal, másokat a városban lakó barátaik segítenek, de vannak, akiknek se ebből, se abból nem jutott. [...] Éppen úgy vannak hivatalaink, akár egy valódi államnak [...] itt a Judenrat a maga osztályaival és a rendőrség. [...] A lakásosztály a szobák, jobban mondva szobasarkok elosztásával foglalkozik. [...]” (Marija Rolnikaite: El kell mondanom) - gettó

Írj 3-3 példát a „felperzselt föld” taktikájára, ill. a partizán tevékenységre Sztálin beszéde és ismereteid alapján!

Sztálin rádióbeszéde a németek támadását követően, 1941. július 3.

 Elvtársak! Polgárok! Testvérek! Hadseregünk és Hajóhadunk katonái! Hozzátok fordulok, Barátaim!

 Hazánkat komoly veszély fenyegeti. … A Vörös Hadsereg egységeinek kényszerű visszavonulása esetén el kell szállítani az egész vasúti gördülő állományt, egyetlen mozdonyt, egyetlen vasúti kocsit, egyetlen kilogramm gabonát, egyetlen liter benzint sem szabad otthagyni az ellenségnek. … Minden el nem szállítható értékes holmit, a többi közt a színes fémeket, gabonát és benzint is, feltétlenül meg kell semmisíteni. Az ellenség által megszállt körzetekben lovas és gyalogos partizánosztagokat kell alakítani, … a hidak és utak felrobbantására, a telefon- és távíróvezetékek megrongálására, az erdők, raktárak és szállítmányok felgyújtására. Az elfoglalt körzetekben elviselhetetlen viszonyokat kell teremteni az ellenség és szekértolói számára, lépten-nyomon üldözni és irtani kell őket, meg kell hiúsítani minden intézkedésüket.

Töltsd ki a táblázat üres helyeit! A betűjele és az esemény elővarázsolható! A többi kikereshető és kitalálható!

Év	Esemény	Betűjele	Miért volt fontos esemény? Milyen következményei lettek?
	Sztálingrádi csata	e
	Kurszki csata	c
	Normandiai partraszállás	a
	Jaltai konferencia	b	Sztálin, Roosevelt és Churchill úgy döntött, hogy Németországot megszállási körzetekre fogják osztani.
	Berlin elfoglalása	d

A nácik új rendje és a holokauszt

Az NSDAP programjában, a náci ideológia része volt kezdettől fogva az antiszemitizmussal összekapcsolódó fajelmélet és a szociáldarwinizmus is. Hitler már a Mein Kampf-ban bűnbaknak, közös ellenségnek teszi meg a zsidó népet. Hatalomra jutásuk után 1933-tól kezdődött Németországban a zsidók bántalmazása, emigrációba kényszerítése, vagyonuk elvétele. Ehhez egyrészt az 1935. évi nürnbergi törvények adtak jogi alapot, másrészt a hivatalosan is antiszemita állami propaganda miatt senkit sem büntettek esetleges egyéni „túlkapásért”. Az állam által is támogatott erőszak egyik példája 1938. november 9-én az ún. kristályéjszaka volt. A nürnbergi törvények jogfosztottá tették a zsidóságot, elvették tulajdonukat, állampolgárságukat, szabadságjogaikat.

A következő fokozat a háború alatt történik meg, amikor elveszik az élethez, a létezéshez való jogukat is. A zsidókat gettókba kényszerítették, sárga (Dávid) csillagot kellett viselniük, értékeiktől megfosztották őket, majd tömeges deportálások után kerültek a munka- és megsemmisítő táborokba.

Hitler egész Európára kiterjedő uralmat tervezett, amit az árja faj, a német nép irányít. A felsőbbrendűség elvére épülő rabszolgaság új korszaka jött volna el. Elképzelései szerint a Birodalmat segédállamok veszik majd körül, meghatározta a szolganépek körét is (pl. szlávok), valamint megjelölte a németség legfőbb ellenségeit, a kiirtandó népeket (zsidók, cigányok) és társadalmi csoportokat (pl. értelmi fogyatékosok, homoszexuálisok, Jehova tanúi vallás tagjai stb.)

A megvalósítás eszköze a koncentrációs tábor lett, mert sem a gettók, sem a tömeges kivégzések nem érték el a céljukat. A táborok eredetileg internálótáborok voltak, ahová nem jogi úton, hanem rendelet vagy katonai parancs alapján, vád nélkül zárták ide az állambiztonsági szempontból veszélyesnek ítélt politikai ellenzéket vagy kisebbségi csoportokat.

1933 tavaszán, Hitler kancellári kinevezése után gyorsan létrehozták az első koncentrációs táborokat, ekkor még a politikai ellenfelek, a kommunisták, szociáldemokraták számára. 1934-től már az SS felügyelte a táborokat, és terrort alkalmaztak. (Fizikai bántalmazás, kimerítő munkavégzés, elégtelen táplálkozás és szállás)

1938-tól s különösen a háború idején az SS már kifejezetten gazdasági célzattal aknázta ki a koncentrációs táborok lakóinak munkaerejét, a környezetükben működő vagy odatelepített gyárakban, üzemekben dolgoztatták a foglyokat (pl. Mauthausenben és Buchenwaldban). Az emberanyagot maximálisan ki akarták használni a német hadigazdaság számára.

Egyes koncentrációs táborokat a háború alatt megsemmisítő táborként működtettek, másholpl.  Dachauban pedig orvosi kísérleteket is folytattak a foglyokon (pl. Mengele kísérletei). A leghírhedtebb: Auschwitz-Birkenau, Treblinka, volt.

A Szovjetunió megtámadása után vált az Endlösüng („végső megoldás”) igazi népirtássá, azaz genocídiummá. Először ún. Einsatzgruppe-k (bevetési csoportok) tevékenykedtek, s ezek a kivégzőosztagok közel másfél millió embert öltek meg, egyelőre átfogó terv nélkül. Himmlert a keleti fronton tett látogatása során (1941) elgondolkodtatta a kivégzés kegyetlensége és a német katonákra gyakorolt hatása, ezért „humánusabb” kivégzési módszer kidolgozására adott utasítást.

A szisztematikus rendszert végül a wannsee-i konferencián dolgozták ki, 1942 januárjában Heydrich vezetésével ezen a konferencián döntöttek a zsidó nép teljes kiirtásáról, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséről, kialakításáról. Az Endlösung fő vezetője Adolf Eichman lett, (1962-ben végezték ki népirtás vádjával).

1941-1942-ben a lengyel területeken kezdték meg az európai zsidóság szisztematikus megsemmisítését.

A táborok feladata a gyors és tömeges kivégzés volt. Kezdetben kipufogógázt vezettek vissza a zárt teherautókba, majd zuhanyozóhelyiségnek álcázott gázkamrákat építettek, melyeket dízelmotorokkal termelt szénmonoxiddal árasztottak el. A Ciklon-B gázt először Auschwitzban alkalmazták tömeges megsemmisítésre, 1944-ben naponta 200 ezer fő halt meg így. Itt és így gázosították el a Magyarországról deportált zsidókat is. A kivégzésnek ez a módja teljesen személytelen, a munkára valamiért alkalmatlannak ítélteket azonnal, a többieket a kegyetlen munka és az éhezés, betegség következményeképp vittek a gázkamrákba, majd a holttesteket elégették az erre tervezett krematóriumokban. A munkára képes embereket halálra dolgoztatták.

A deportálás, táborokba szállítás (transzport), vonatokon történt, a korábban állatok szállítására használt vagonokba sokszor 100 embert is zsúfoltak embertelen körülmények között. A megaláztatásoknak, a mocsoknak, az éheztetésnek az volt a funkciója, hogy a németek számára megkönnyítse, áldozataikat ne embernek, hanem megsemmisítendő állatnak tekintsék. (A cinizmust mutatja, hogy a vonatjegyeket az áldozatokkal kifizettették, volt csoportos kedvezmény, 4 év alatt ingyenes volt az út.)

Az elhunytak ruháit, csomagjait, művégtagjait, szemüvegeit újrahasznosították. Az aranyfogakat kitépték a halottakból. A holttesteket meggyalázták, az emberi maradványokból pl. szappan, ruhafogas, lámpaernyő készült, a nők hajából párna bélésn.

A zsidóság kiirtására tett kísérlet elnevezésére két szó használatos. Holokauszt (görögül „égő áldozat”) vagy Soá (héberül „katasztrófa, szerencsétlenség”). A népirtás nem csak a zsidókat érintette, cigányság kiirtása is cél volt, ezt Porrajmosnak nevezik, és kb. 200 ezer romát öltek meg a zsidókhoz hasonló módon.

1944 áprilisában két szlovák fogoly megszökött Auschwitzból, az ő vallomásukat tartalmazza az ún. Auschwitz-jegyzőkönyv. Az adott korszak vezetői nem igazán akarták tudomásul venni, ráadásul a népirtás végrehajtásában nemcsak az SS vett részt, hiszen a vonatok közlekedéséhez, a gyárak működtetéséhez civilekre is szükség volt.

A holokauszt által érintett országok 9,7 milliós zsidó lakosságából 5,6-5,8 millió embert gyilkoltak meg (kb. 60%). De a tömeges kivégzésekben és a koncentrációs táborokban meghalt kb. 3 millió lengyel polgári személy, kb. 1 millió szerb és kb. 4 millió szovjet polgári személy, ill. hadifogoly is.

A történelemben a népirtás nem volt egyedi jelenség (pl. amerikai indiánok, 1915-ben az örmények elleni török atrocitások), a sztálini rendszer is alkalmazta, pl. egész népeket deportáltak, így a csecseneket, ingusokat, krími tatárokat a németekkel való kollaborálás megtörténte vagy lehetősége ürügyén. A japán hadifogolytáborokban a foglyok mintegy negyede, a kényszermunkára hurcolt foglyoknak pedig a 90%-a halt meg. Az USA-ban 117 ezer japánt zártak koncentrációs táborba a háború idején.

A holokauszt egyedi voltát azonban az jelenti, hogy egy egész népet akartak kiirtani (kortól, nemtől függetlenül) csupán származása miatt, és ehhez modern tömegpusztító eljárásokat, modern szervezési elveket és ipari technikát alkalmaztak. Az élettér- és a fajelmélet a megszállt országokban tömeges és tervszerű népirtást jelentett.

Az európai civilizációt, amely a humánumon (kereszténység), majd az emberi és polgári szabadságjogokra épült, a nácik gyakorlatilag elutasították, így a második világháború tétje a haladás és a humánum pusztulása vagy továbbélése is volt.

A második világháború sajátosságai

A második világháború világméretű (globális) konfliktus volt. 61 állam vett részt benne, 40 ország területe vált hadszíntérré. A Föld lakosságának 80%-át érintette, az áldozatok száma elérte az 55 millió főt. A frontok és a hátország közti különbség – az áldozatok tekintetében – lényegében eltűnt, a polgári áldozatok száma csaknem elérte a katonai áldozatok számát (1:1,08). Hozzávetőleg 3 millió ember tűnt el, 35 millió sebesült meg.

Totális háború volt: a háborúnak az a formája, ahol a polgári lakosság is teljes mértékben alárendelődik a háborús célok elérésének, ahogy a gazdaság is.

Háborús gazdaságok

A háború gazdasági háború is volt egyben, a gazdasági erőforrások mozgósítása, az utánpótlás megszervezése különösen fontossá vált, az állami beavatkozás megnőtt. A tengelyhatalmak által elfoglalt területek kezdetben jelentettek némi gazdasági előnyt (bár a németek által megszerzett területeken kibontakozó ellenállás, ill. a „felégetett föld taktikája” gyakran lehetetlenné tette az elfoglalt területek gazdasági kiaknázását), ám a szövetségesek gazdasági fölénye hamar nyilvánvalóvá vált, különösen 1941 után. (Pl. 1942-ben a tengelyhatalmak 26 ezer, a szövetségesek 101 ezer repülőgépet gyártottak). A háború döntő eseménye volt a szovjet üzemek sikeres áttelepítése keletre. A háborús célok gazdasági célok is voltak egyben, a frontokat gyakran lelőhelyekért nyitották (pl. olajmezők elfoglalása).

Technikai-tudományos versenyfutás zajlott a szembenálló felek között, lerövidült az út a laboratóriumtól a gyakorlati alkalmazásig (pl. atombomba). De számos ’civil’ találmány is született: nejlon, gyorsfagyasztás, porítás. A nemzetgazdaságok nagy része szinte teljesen elpusztult, a városok, falvak lerombolásával, bombázásával az épületek túlnyomó része megsérült. (Budapest 36 ezer épületéből 30 ezer sérült meg, vagy dőlt össze). A civil lakosság és a mindennapi élet is a háború szolgálatába állt. Az életszínvonal zuhanását jelezte a jegyrendszer bevezetése, a jelentős háborús adósságok, kölcsönök felhalmozása. A nők és gyermekek is részt vettek a katonai termelésben, a hátország mozgósítása soha nem látott méreteket öltött (házasságban élő nők munkába állása). A lélektani hadviselés, a rádión keresztül történő tájékoztatás és félretájékoztatás, a különböző ideológiák, elvek (rasszizmus, nacionalizmus, kommunizmus, fanatizmus) mentén kibontakozó – az első világháborúnál is szélesebb körű - propaganda új vonását jelentette a 20. század háborúinak. A hadseregek által (mindkét oldalon) elkövetett törvénytelenségek, erőszakoskodások, rablások, a polgári lakosság elleni terror óriási méreteket öltöttek.

A hadműveletek új vonásai

A háború számos új hadviselési módszert hozott, különleges alakulatok és fegyverek, technikák (pl. „katyusa”, radar, atombomba, V-1 rakéta, kommandós tengerészgyalogság) jelentek meg. A háború elején bevetett harci eszközök is hatalmas fejlődésen mentek keresztül: pl. tank (Tigris, T-34), repülőgépek, anyahajók, stb. Az egyes fegyvernemek gyakran önálló alakulatban harcoltak (tankhadosztályok, repülőgépszázadok, anyahajó-konvojok), a szárazföldi, légi-és tengeri egységek között összehangolt együttműködés jött létre, a katonai akciók komplex feladattá váltak. Az óceáni hadviselés, a sivatagi hadviselés és a sarkvidéki hadviselés különleges terepeit jelentették a háborúnak.

A kezdeti  német sikerek oka:

támadások váratlan helyen, váratlan időben                szűk területen nagy erejű támadások a légierő támogatásával

 páncélos hadosztályok bevetése azokat támogató gépesített egységekkel

Miért nem sikerült a Szovjetuniót legyőzni?

• szinte kifogyhatatlan létszámú a szovjet hadsereg,
• partizán akciók,           
• diktatórikus államvezetés
• új szovjet fegyverek bevetése: T-34-es és KV-2-es harckocsik, „Sztálin-orgonák”    brit, majd amerikai szállítások

Jelentős szerepet kapott a hírszerzés, a kémelhárítás, felértékelődtek a semleges országokban (pl. Svájc) folytatott titkos találkozók, tárgyalások, pénzügyi-banki háttérműveletek.

Új vonás a már említett sok polgári áldozat. A légitámadások a katonai célpontok mellett lakónegyedek is voltak (Coventry, Drezda bombázása). Tömegek kerültek hadifogságba (jelentős részük nem tért haza), s lettek tömeges gyilkosság, megtorlás áldozatai (pl. a katyn-i erdőben a szovjetek által kivégzett több ezer lengyel tiszt).

Milliók váltak otthontalanná, sohasem látott menekülthullám indult meg a háborúban kevésbé érintett térségek felé (pl. USA).

Antifasiszta ellenállási mozgalom

A megszálló hadseregekkel szemben kibontakozó ellenállási mozgalom számos formája terjedt el. (1. passzív ellenállás = nem tartották be a megszállók utasításait. 2. Szabotázsakciók = utak, vasutak, utánpótlás megrongálása. 3. Partizánháború = Gerillatámadások, szervezett fegyveres akciók a megszálló ellen). Legnagyobb ellenállás Nyugat-Szovjetunióban (sztálini kommunista irányítás). Jugoszláviában kiterjedt mozgalom, nem is sikerül felszámolni -

csetnikek: szerb emigráns kormány irányítása

kommunista partizánmozgalom Tito vezetésével

A II. világháború szakaszai, fordulópontjai

I.                   A német támadás és a háború kiterjedése, villámháborúk (1939-41)

1.A háború kirobbanása 1939. szeptember 1. Lengyel.o. lerohanása

ürügy: a német-lengyel határon lévő gliwicei rádióállomás elleni merénylet, provokatív, megrendezett akció

szept.3. Fr.o. és Anglia hadüzenetet küld a németeknek, de nem támad (ún. furcsa - ülőháború)

szept. 17. a szovjetek is megtámadják Lengyel.o-t, (Katyn)

szept. 28. elesik Varsó, Lengyel.o. felosztása

2. Szovjet terjeszkedés a Baltikumban

- 1939. nov. Szovjetunió megtámadja Finn.o. -t , nehézségeket okoznak a finnek a Vörös Hadseregnek, de végül 1940. márc. Finn.o. békére kényszerül

- a balti államoknak a kormányát a Szovjetunió lemondatja -> 1940. nyár "csatlakoznak" a Szovjetunióhoz;

- Romániától elveszik Észak- Bukovinát és Besszarábiát.

3. Hadműveletek Észak- és Nyugat-Európában

1940. április 9. a német hadsereg lerohanja Dániát és Norvégiát

így a német flotta közel került a brit szigetekhez, nem támadhatták Németországot északi irányból

Norvégiában Quisling a németekkel együttműködő bábkormányt alakít

• Nyugat-Európa meghódítása (1940. máj. 10-től):

Belgium, Hollandia, Franciaország elleni támadás

Rotterdam bombázása; majd az Ardenneken keresztül, a Maginot-vonalat megkerülve támadják a franciákat

A németek a francia, brit, belga szövetséges csapatok hátába kerülnek, bekerítik őket

- Dunkerque-nél sikerül Angliába kimenekíteni (evakuálás) 340 ezer katonát, 40 ezer a csatatéren marad

Olaszország is megtámadja Franciaországot

1940. június Párizst elfoglalják a németek, a Fr. kormány délre menekül

június 22. a franciák aláírják a fegyverszüneti egyezményt a compiégne-i erdőben

Elzász-Lotaringiát Németországhoz csatolják

észak és nyugat Fr.o.-t megszállják

Vichy székhellyel német ellenőrzés alatt tartott állam alakul Petain marsall;

francia ellenállás: De Gaulle

4. Az angliai csata

1940. május 10. Churchill lesz az angol miniszterelnök

a békülékenységet felváltja egy németellenes politika

1940. augusztusában megindul a német támadás – Seelöwe-hadművelet

az angol flotta erősebb volt a németnél, Hitler úgy tervezte, hogy először az angol kikötőkre mérnek csapást

a jórészt Amerikából származó angol repülőgépek fejlett technikával rendelkeznek – radar, ezért a német légierő kudarcot vall

Az angliai csata után Hitler leállítja a hadmozdulatokat, elhalasztja a partraszállást és elrendeli a szovjetek elleni támadás előkészületeit.

5. Diplomáciai események

1940 aug.: II. bécsi döntés: Erdély felosztása

1940 szeptember: háromhatalmi egyezmény: német, olasz, japán: garantálják egymás kölcsönös politikai, gazdasági és katonai támogatását. Az egyezményt 1941-ben kiegészítették azzal a ponttal, hogy háború esetén bármely szerződő fél csak a másik kettő beleegyezésével köthet fegyverszünetet.

A szerződéshez később csatlakozott Magyarország, Románia, Szlovákia, Bulgária és Jugoszlávia, majd az utóbbi szétesése után Horvátország is.

1940 nov.: USA, Roosevelt újra elnök, támogatja Angliát

6. A háború kiterjesztése Észak-Afrikára és a Balkánra

1940. szeptember 13. Mussolini sikertelenül megtámadja Egyiptomot – angol ellentámadás

1940. október 28. sikertelen olasz támadás Görögország ellen a már 1939 tavaszán elfoglalt Albániából kiindulva, de a görögök angol segítséggel visszaverik.

Német segítség:

1941. február Tripoliban partra szállnak a németek Rommel vezetésével (Africacorps)

El-Alameinig jutnak

1941. április Hitler megtámadja Jugoszláviát

április 17. Jugoszlávia leteszi a fegyvert

1941. április végére Görögország is német fennhatóságra kerül

 7. A Szovjetunió megtámadása

ok: Szovjetunió bővelkedett a nyersanyagokban és ásványkincsekben, kommunistaellenesség, élettér

1941. június 22. megindul a német támadás – Barbarossa-terv

háromirányú támadás: északon: Leningrád, Baltikum, középen: Moszkva, délen: Kijev, a Kaukázus

Nagy sikerek:

Leningrádot blokád alá vonják

Kijev elesik, Ukrajna német kézre kerül

október 2. megindul a Moszkva elleni támadás

a keletről érkező szovjet hadosztályok megállítják a német előre nyomulást.

kb. 100 km-re szorítják vissza őket Moszkvától

A német hadsereg villámháborús terve a Vörös Hadsereg ellen kudarcot vall:

8. Az USA hadba lépése

1941. dec. 7. Japán bombázza a PEARL HARBOR-t (Hawai)

előzmények: Japán vezető szerepre törekszik a Csendes-óceán térségében, ami sérti az USA érdekeit, a támadás közvetlen oka lehetett, hogy az USA megakadályozta az olaj szállítását (embargó)
- Súlyos veszteségek, Japán területi siker a Távol-Keleten,

9. Az antifasiszta koalíció kialakulása

1939. nov. CASH & CARRY /fizess és vidd , első lépés a semlegesség feladása felé a törvény lehetővé tette, hogy az USA fegyvereket adjon el azon országoknak, akik kp-val fizetnek és el tudják szállítani a megvásárolt harci eszközöket

1941. Kölcsönbérleti törvény: az elnök jogot kap arra, hogy bármilyen fegyvert vagy hadianyagot kölcsönözzön azon országoknak, amelyeknek a védelmét az USA szempontjából fontosnak tartja

USA: tengely ellenes politikát folytat (Német, Olasz)

1941 június: angol-szovjet szerződés

1941. aug. ATLANTI CHARTA : Churchill- Roosevelt, később a szovjetek is csatlakoznak , a háború utáni rendezés terve, a béke alapelveit rögzíti,: nincs területi hódítás, népek önrendelkezési joga, demokrácia védelme

1942 január: Egyesült Nemzetek Deklarációja, 26 ország csatlakozik

1942 január: USA – SZU szerződés

II.                szakasz: az erőegyensúly időszaka (fordulat évei) 1942-1943 nyara

1. Keleti hadszíntér

1942 nyár: német támadás a Kaukázuson túli (Kaszpi-tengeri) olajmezőkért

1942. aug. sztálingrádi csata
 oka: a déli irányú támadást akarták biztosítani Sztálingrád felől, valamint ipari város, közlekedési csomópont (Sztálingrád védelmét Csujkov irányította)

-1942. november: nagy ellentámadás bontakozik ki, a szovjetek körbezárják az ellenséges haderőt

1943. feb. német megadás, Paulus megadja magát

1943. júl. Kurksz, nem tudták áttörni az orosz frontot, legnagyobb tankcsata

2. É-AFRIKAI HADSZÍNTÉR

célja: Közel-K megszerzése (német) és megvédése (angol)

1942. novemberében Montgomerry EL-Alameinnél áttöri a német frontot, Tuniszig hátrálnak a németek

- angol és amerikai csapatok EISENHOWER amerikai tábornok vezetésével partra szállnak Marokkóban és Algériában "Fáklya hadművelet"

1943. május Tunisz: olasz fegyverletétel, megnyílik az út Szicília felé

3.A szicíliai partraszállás, 1943 július 10.

1943. júl. végén a király letartóztatja Mussolinit, Olaszország leteszi a fegyvert

- a németek szeptember 10. É-Olaszországot megszállják, Mussolinit kiszabadítják, Saló-i Köztársaság

1943.szept. a szövetségesek Róma felé indulnak, de elakad a támadás (csiga offenzíva)

4. Távol-keleti front

Japán nagy területeket hódít meg (Indokína, Szingapúr, Fülöp-szigetek)

1942. nyár fordulat: Midway-szigeteknél USA győz

"béka ugrás" módszerével szigetről szigetre szerezte vissza a területeket (MacArthur, Nimitz)

5. „Atlanti csata”

1943 elsőfelében fordulat történt, a szövetségesek egyre kevesebb veszteséggel biztosították a tengeri összeköttetést, a német tengeralattjárók pedig nagyobb veszteségeket szenvedtek.

III. A szövetségesek győzelme 1943 ősz-1945

1943 őszétől a szövetségesek minden fronton átveszik a kezdeményezést

1. Teheráni konferencia

1943. teheráni konferencia: nagyhatalmak - Churchill-Roosevelt - Sztálin, döntenek a 2. front megnyitásáról

a Szovjetunió Fr.o.-ra gondol, Churchill a Balkánra, el akarta kerülni K-Eu. szovjet befolyás alá kerülését

A szovjetek megígérik, hogy Német.o. leverése után csatlakoznak a Japán elleni háborúhoz...

2. Keleti front

Folyamatos orosz előrehaladás

1944. január Leningrád blokádja véget ér (850 nap)

visszafoglalja: Ukrajnát, Balti államok, a Visztula vonaláig Lengyel.o.-t, 1944. július Varsó alá ér

Aug. 1-jén lengyel honi hadsereg felkelést robbant ki saját maguk felszabadítására, de a nácik leverik és lerombolják Varsót, Vörös Hadsereg tétlenül nézi.

1945. jan. a németek feladják Varsót.

3. Dél-Európa, Balkán, Közép-Európa

1944. jún. 4. Rómába bevonulnak a szövetséges csapatok

Románia augusztusban, Bulgária szeptemberben áll át -> szovjet csapatok bevonulásakor;

1944. október -elbukott a szlovák felkelés

1944. október: sikertelen kiugrás M.O.

Jugoszlávia felszabadításán a Vörös Hadsereg mellett a félmilliós partizánhadsereg is részt vett TITO vezetésével

Görög.o. az angolok szabadították fel

4. Második front megnyitása nyugaton

1944. jún.6. a normandiai partraszállás (D-day, Overlord- hűbérúr hadművelet, EISENHOWER irányítja, Montgomerry, Patton-amerikai)

-> sikeres, gyors előrenyomulást hozott

-> aug. végén Párizsba vonulnak be , (De Gaulle + maquisardok – partizánok)

-> a németek számára nagy csalódás , Hitler eltávolításán gondolkodnak (sikertelen merénylet)

1944 december – német ellentámadás az Ardennekben, kifullad

5. 1945. feb. Jaltai konferencia:

a háború utáni tervek összehangolása,

Németországot a 4 nagyhatalom szállja meg

az ENSZ alapelveit lefektetik

megállapodnak Lengyel.o. K-i határaiban ún. Curson-vona

elismerik De Gaulle és Tito kormányát

A SZU megtámadja Japánt 3 hónappal az európai háború befejezése után (területekért)

6. Háború vége, Német.o. összeomlása

1945 elején szövetséges támadás indul a Ny-i fronton, átlépik a Rajnát, majd áprilisban elérik az Elbát

Keleten a SZU megszállta Lengyelországot, híveit juttatja kormányra

a szovjet és az amerikai csapatok április végén az Elbánál találkoznak

áprilisban É-Olaszországot is elfoglalják (a szövetségesek), Mussolinit elfogják és kivégzik április 28-án

1945 februárban Budapestet, áprilisban Bécset, majd május 2. Berlint elfoglalják a szovjetek

Hitler öngyilkos lett április 30-án

május 8. a németek feltétel nélkül megadják magukat - kapitulál

7. 1945. júlis-aug.: a potsdami konferencia 

Atlee- Truman- Sztálon- > Német.o. ügyét tárgyalják

nácizmus felszámolása, bűnösök bíróság elé;

németek kitelepítése: honnan? Lengyelo., Csehszlovákia, Magyaro.

8. A világháború vége- Japán kapitulációja

1944 október: Leyte-öböl, Fülöp-szigetek: a vh. legnagyobb tengeri ütközete, japán vereség, hátrálás

Japánt felszólítják a kapitulációra 1945 júliusában, hiába

1945. aug. 6. Hirosima, aug. 9. Nagaszaki atombomba támadás

a Szovjetunió is hadat üzen Japánnak -> aug. 9. elfoglalja Mandzsúriát,

szeptember 2. Japán aláírja a feltétel nélküli kapitulációt

Térképek:

A második világháború előzményei

Az első világháborút lezáró békék magában hordozták az újabb háború lehetőségét:

a legyőzöttek túlságosan megalázottak, a győztesek követelései többnyire irreálisak.

Fasizálódási folyamat ment végbe a győztes, de elégedetlen Olaszországban.

1927: Tanaka-memorandum: az ázsiai japán birodalom terve. (1931: Mandzsúria elfoglalása, 1937: Kína megtámadása)

1933-ban a szélsőjobboldal kerül hatalomra Hitler vezetésével Németországban.

Hitler nyíltan felvállalta a hódító (expanziós) törekvéseket:

a versailles-i békerendszer felszámolását, 

az európai hegemóniára való törekvést, 

a német élettér megnövelését (Mein Kampf). 

Agresszív külpolitikát folytat.

• Németország kilép a Népszövetségből (1933);
• általános hadkötelezettség bevezetése 1935;
• elrendelik a modern fegyvernemek fejlesztését (1935);
• remiritalizálják a Rajna-vidéket (1936)

Hitler Németországa a külpolitikai elszigeteltségből is kitör:

• 1936 Berlin-Róma-tengely létrejötte (tengelyhatalmak)
• 1936 antikomintern paktum - Németország, Japán kommunistaellenes megegyezése, amelyhez 1937-ben csatlakozik Olaszország (1937), s a világ újrafelosztásáról szólt

1936-39 spanyol polgárháború, Franco tábornok támogatása – közös német-olasz akció (főpróba)

Hitler kikényszeríti az Anschlusst (1938. márc. 13.)

1938. szept. 29-30. müncheni konferencia (Chamberlain, Daladier, Mussolini, Hitler):

a Szudéta-vidéket Németországhoz csatolják Csehszlovákiától (I. bécsi döntés – Felvidék egy része vissza)

A nyugati hatalmak csak akkor ismerik fel a ’megbékéltetési’ politika eredménytelenségét, amikor 1939. március 15. a német csapatok bevonulnak Prágába, létrejön a Cseh-morva protektorátus, megszerzi Hitler a fejlett cseh hadiipart. (Létrejött Szlovákia, Kárpátalja vissza)

Németország ezután Lengyelországtól követel: Danzig (Gdansk), összekötő út, vasút Kelet-Poroszországhoz. Lengyelek visszautasítják.

A nyugati hatalmak garanciát vállalnak a lengyel határra és diplomáciai tárgyalásokat kezdenek a Szovjetunióval. A kölcsönös bizalmatlanság miatt azonban ez eredménytelen lesz.

Hitlernek viszont sikerül megállapodnia Sztálinnal.

1939. augusztus 2. Molotov-Ribbentrop paktum.

• szovjet-német megnemtámadási egyezmény, 10 évre béke
• Titkos záradék: érdekszférák elhatárolása
• a Curzon-vonal mentén lesz a német-szovjet határ
• a németek Délkelet-Európában teljes érdektelenséget vállalnak

Leningrád blokádja

Még nem a tananyag, csak 1 link:
http://mult-kor.hu/fureszporos-kenyer-es-kannibalizmus-20160908?utm_source=social&utm_campaign=fureszporos-kenyer-es-kannibalizmus-20160908&utm_medium=facebook