Magyarország háborúba sodródása

Előzmények

A magyar külpolitika az 1930-s években kényszerpályára került, mozgástere leszűkült. A fő célt, a revíziót csak a diktatúrák Olaszország és Németország) támogatta, ők sem a teljeset. A német befolyás egyre erősebb lett, mind gazdaságilag, mind politikailag. A hazai szélsőjobboldal is egyre erősebb lett – nyilasmozgalmak.

Sem a Darányi-, sem az Imrédy-kormány nem tudta a német befolyást csökkenteni, a szélsőjobbot visszaszorítani. Sőt inkább erősítették. München, és az első bécsi döntés után, ami visszaadta a Felvidék déli részét erőteljes német nyomás nehezedett Magyarországra.

Teleki Pál 1939 februárjában lett újra miniszterelnök. Célja az önálló magyar politizálás lehetőségének fenntartása volt, fel akarta használni a német politikát revíziós céljai megvalósítására, de elkötelezettség nélkül , azonban sem a bel-, sem a külpolitikában nem tudott az Imrédy által kijelölt útról letérni.

Teleki betiltotta Szálasi pártját, de csatlakozott az Antikomintern paktumhoz. Amikor Hitler hozzálátott Csehszlovákia teljes felszámolásához, Magyarország 1939. március 15-én megszállta Kárpátalját, amelynek lakossága döntően ruszin volt. 1939 áprilisában országunk kilépett a Népszövetségből.
Májusban elfogadtatták a 2. zsidótörvényt, amely már nem vallási, hanem faji alapon ált. (zsidó, ha két nagyi izraelita vallású), s egyes értelmiségi pályákon 20-ról 6%-ra csökkentették a zsidók számarányát.  Sőt, megkezdték a harmadik zsidótörvény előkészítését, amely a zsidó és nem zsidó közti kapcsolatot is tiltotta. A törvény meghozatalának célja a németek megnyugtatása, valamint a hazai szélsőjobboldali elégedetlen hangok megszüntetése volt. A májusi választásokon a kormánypárt a szavazatok elsöprő többségét szerezte meg, a baloldali pártok súlyos vereséget szenvedtek, míg a szélsőjobboldal (Nyilas Párt) előretört. A hazai németbarát csoportok megerősödtek. Ezt a Teleki-kormány úgy próbálta ellensúlyozni, hogy a tengelyhatalmakon belül erőteljesebben kívánt Olaszországra támaszkodni. Telekiék meggyőződése az volt, hogy Németország küzdelme a nyugati hatalmak ellen hosszú és kimerítő lesz, és nincs kizárva a bukása, ezért hangoztatták, hogy Magyarországnak távol kell maradnia a háborútól Ez az ún. fegyveres semlegesség. Ez nem azt jelentette, hogy lemond a további revízióról, a kormány 1939-től elsődleges feladatának Erdély revízióját tekintette.

A háború első szakasza

1939. szeptember 1-jén a németek lerohanták Lengyelországot. Teleki visszautasította a német kérést, hogy engedélyezzék a német csapatok átvonulását Lengyelország ellen, hiszen az nyílt kiállást jelentett volna Németország mellett, és magával vonta volna a szövetségesek hadüzenetét, Magyarország belépését a háborúba, viszont Teleki engedélyezte mintegy 130 ezer lengyel menekült befogadását. Erre a németek hadianyag-szállítási zárlatot rendeltek el.

A második bécsi döntés

1940-nyarán kedvező külpolitikai lehetőség adódott az ország számára. Hitlernek a Szovjetunó megtámadása miatt szüksége volt magyarországi vasútvonalakra, míg a szovjetek épp ekkor követelték Romániától vissza Besszarábiát, majd a bolgárok Dél-Dobrudzsát. Magyarország is fellépett követelésekkel, de a kétoldalú tárgyalás nem hozott eredményt. Végül Hitler döntött a két csatlósa között: 1940. augusztus 30-án Bécsben aláírták a határozatot. 43 600km² területet csatoltak Magyarországhoz, 2,5 millió lakost magyar többséggel (51,4%) (Észak-Erdély, Székelyföld). A döntés fejében Németország elvárta, hogy Magyarország határozottan német oldalon álljon ki, illetve nyersanyaggal és élelmiszerrel támogassa. A második bécsi döntést követően Magyarország csatlakozott az ún. háromhatalmi egyezményhez. Magyarország nemzetközi helyzete gyorsan romlott. Az angolok nem ismerték el azokat a területváltozásokat, amelyek 1939. szeptember 1-je után jöttek létre. Romániával a viszony ellenséges volt, az olaszok mindenben a németekkel azonos álláspontot foglaltak el, a szovjetekkel fennállt a közeledés lehetősége, de ezzel a magyar kormány nem akart élni.

Sodródás a háborúba

Egyedül a viszonylag független Jugoszláviával tudott Magyarország külpolitikai kapcsolatot építeni. 1940. decemberében Magyarország és Jugoszlávia örökbarátsági szerződést kötött. 1941. március 25-én Jugoszlávia aláírta a csatlakozást a háromhatalmi egyezményhez, 27-én azonban megdöntötték a németbarát kormányt. Hitler arra kérte Horthyt, hogy a Jugoszlávia elleni akcióban Magyarország is vegyen részt: tegye lehetővé a német csapatok felvonulását, cserébe elismeri az ország területi igényeit Jugoszlávia felett. Horthy ezt kész volt teljesíteni. Teleki viszont nem volt hajlandó vállalni, ezért április 3-án öngyilkosságot követett el. Ezt követően Horthy Bárdossy Lászlót nevezte ki a kormány élére (1941. ápr. – 1942 márc.), aki kitartott a Jugoszlávia elleni támadás mellett. Anglia megszakította a diplomácia kapcsolatot Magyarországgal, de Teleki öngyilkosságát látva nem küldött hadüzenetet. Április 11-én a magyar csapatok bevonultak az addigra már felbomlott Jugoszláviába, megszerezve Bácskát, a baranyai háromszöget és a Mura-vidéket, mintegy 40%-os magyar lakossággal. Ezzel az akcióval Magyarország már teljes mértékben Németország befolyása alá került.