2015. január 18., vasárnap

A Rákóczi-szabadságharc

Mivel ezt írásban megkapta mindenki, most csak a letöltési linket adom meg, illetve néhány kép kerül ide.
Letöltés doc formátumban: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoVXRoX3g0c2JYRTA/view?usp=sharing
Fontos kordokumentumok itt: http://tort-tura.blogspot.com/2015/01/rakoczi-dokumentumok.html
Rákóczi szabadságharc 6 és fél percben: http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-magyarorszag-kora-ujkorban/rakoczi-szabadsagharc   Hangot bekapcsolni! Alatta teszt is van!
A tankönyvi ábra (105. oldal.) mellett ezen a dián keresztül is lehet memorizálni a szabadságharc kitörésének okait:

A külpolitikai aspektusa a szabadságharcnak, azzal a megjegyzéssel, hogy az orosz szövetség gyakorlatilag papíron maradt.
A szabadságharc menete, nagyobban talán jobban követhető és érthető, mint a tankönyvben:
Kurucok előretörésének időszaka
1703-1705
Kuruc területvesztés időszaka
1707-1711









A hadseregek:


Országgyűlések: 
Szatmári béke: 
Rákóczi pénze, a libertas, rézből: 

Rákóczi dokumentumok

Brezáni kiáltvány:
http://szkszhu.szksz.com/RakocziBrezanikialtvanya.pdf

Rákóczi kiáltványa az európai nemzetekhez:
http://adattar.vmmi.org/cikkek/17305/hid_2003_10_07.pdf

Részlet ez utóbbiból:
"Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése…
Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most is mindig - az ősi törvények szégyenletes eltörlése … kierőszakolták a beleegyezést, s az országnak a szabad királyválasztásban oly sok századon át csorbítatlan érvényben fennálló arany szabadságát szolgai átváltozással örökletes királyság képére alakították át. Hogy pedig annál jobban növeljék uralmukat, kikényszerítették az ország főurai egyetértését, s a saját uralmuk érdekében gyalázatos módon eltörölték ama nagy Jeruzsálemi Endre király nagyfontosságú törvényét, amely a nemzet dicsőségére magába foglalta az összes rendek sarkallatos szabadságjogait a mai napig kiható érvénnyel, s örökre megadta azt a jogot, hogy törvénysértés esetében szembeszegülhessen a királyokkal…
Szomorú látvány, hogy ezt a nemzetet, mely Marsnak ugyancsak híve, most megfosztják érdemeitől … s a háttérbe szorított vitézséget páratlanul megcsúfolva egy idegen népségnek adva prédául olyan nyíltan, hogy alig találni egy-egy erőd élén magyar embert.
S miután így elvették hazánk fiaitól a felemelkedés lehetőségét, kik száműzöttek őseik földjén, mi más marad hátra nekik, mint hogy fel-felnyögjenek, hogy idegen igát raktak rájuk (s ugyan ki tudná ezt elviselni?). Általános a felfordulás az országban; az uralkodás új módja jelent meg: az ország minden ügyintézését az udvari tanács bitorolja mohón, hogy puszta paranccsal önkényesen rendelkezhessék; valamint kizárják az ország nemeseit minden tanácskozásból, s minden, az ország közügyeit érintő ügyben nélkülünk határoznak felettünk. Mutatja ezt a karlovici (karlócai) békeszerződésnek nemrég nélkülünk történt megkötése …
Ezzel szemben ki ne látná az Udvari Kamara önkényuralmát? Az égbe csapnak a sirámok, az isteni gondviseléshez fohászkodnak megbosszulásukért az árvák és özvegyek. Elborzad a lelkünk az újszerzeményi jog zsarnoki törekvéseik e műve puszta megemlítésére is … az ország területének nagy részét elvették törvényes birtokosától, és mellőzve a haza érdemes fiait, idegeneknek adományozták, csak azért, mert az országból kiszorították a törököt…
Szégyen elmondani, hogy a fizető képességét teljesen elvesztett népet milyen sokféle kétségbeesés gyötri … Az ország népe még most is széltében hangoztatja, hogy jobb a sorsa a hódító félhold alatt; az meg okmányokból bizonyítható, hogy az osztrákok évenkénti zsarolásai az ottománoknak fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásokat is bőséggel elérik …"
(Rákóczi kiáltványa 1703-ban)

2015. január 1., csütörtök

A török kiűzése Magyarországról


Thököly sikereiből a török azt a következtetést vonta le, hogy a Habsburgok gyengék. 1683-ban Bécs ellen indultak, a segédhadak között ott voltak Thököly kurucai és az erdélyi hadak is. Bécs alatt azonban a felmentő sereg elsöpörte a török hadat (Sobieski János lengyel király, Lotharingiai Károly). Majd elfoglalták Párkányt és Esztergomot. A sikert a háború folytatása követte, létrejött a Szent Liga (1684) a pápa, XI. Ince segítségével. A franciák semlegességet vállaltak.
1. szakasz 1689-ig
1685. szeptember: Buda visszafoglalása
1687: Nagyharsányi győzelem; Erdély megszállása
1689: Belgrád elfoglalása
2. szakasz 1689- 1699
A franciák megtámadják a Habsburgokat, kétfrontos háború
Török sikerek– pl. Belgrád visszafoglalása
Elhúzódó harcok
1697: Savoyai Jenő Zentánál jelentős győzelem
1699: Karlócai béke: Temesköz kivételével Magyarország felszabadul.
Politikai változások
Az erőviszonyok eltolódnak az uralkodó javára.
1687.: Pozsonyi o.gy.: a rendek lemondanak a szabad királyválasztásról – örökös Habsburg királyság, ill.
                eltörlik az Aranybulla ellenállási záradékát.
1691: Diploma Leopoldium: Lipót lesz Erdély uralkodója, tiszteletben tartja a fejedelemség hagyományait, de nem egyesíti újra Magyarországgal!
Habsburg felfogás: Magyarországot karddal szerezték, hódoltsági területek az Udvari Kamarához kerülnek, nem az eredeti tulajdonoshoz.
Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Comissio) létrehozása: itt lehet visszaigényelni a birtokot. - jogigény vizsgálata (macerás, könnyen elveszhettek a háborús időkben)
- fegyverváltság fizetése (birtok értékének 10%-a) – nem biztos, hogy volt rá keret
Katolikus egyház viszont visszakapja birtokait teher nélkül.
Jobbágyi adóterhek nőnek (forspont, portio).
Végvári katonaság elbocsátása, németekkel való felváltása.
Határőrvidék létrehozása és leválasztása az országról (külön kormányzás).


Elégedetlenkedés – 1697: Hegyaljai felkelés, leverik a pórnép lázadását.

A Magyar Királyság a 17. században

Pázmány Péter
Pázmány egy röpirata
II. Ferdinánd (1619-1637) az ellenreformáció híve volt, részben e
Magyarországon a bécsi béke biztosította a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, majd az erdélyi fejedelmek fellépései nehezítették az erőszakos ellenreformációt. Ezért itt a békés ellenreformáció indul meg.
törekvése miatt tört ki a 30 éves háború 1618-ban.
Fő alakja Pázmány Péter, esztergomi érsek. Létrehozta Bécsben a teológiai főiskolát (Pazmaneum), majd 1635-ben Nagyszombaton (az esztergomi érsekség ideiglenes székhelyén) egyetemet alapított (ELTE jogelődje). Vitairataival, de főleg személyesen számos főurat térített vissza a katolikus hitre.
Zrínyi Miklós
A harmincéves háború lezárása után (1648) a királyi országrész rendjei Tábori kis tracta; Vitéz hadnagy, Az török áfium ellen való orvosság, Mátyás király életéről való elmélkedésekben) vívta ki a tekintélyt, de hadvezéri sikereivel is. A bécsi politika felismerte népszerűségét, és nem örült volna Zrínyi nádorságának. Zrínyi nemzeti összefogást akart a török ellen, elégedetlen volt a Habsburgok békés hozzáállásával.
hiába várták Bécs fellépését a török ellen. A kor meghatározó politikusa Zrínyi Miklós horvát bán lett. A szigetvári hős dédunokája nemcsak irodalmi munkásságával (Szigeti veszedelem) és hadtudományi műveivel (
1663-ban a török a királyi országrészre támadt. Elfoglalta Érsekújvárt. Zrínyi a Dunántúlon védekezett, 1664 telén betört a Hódoltságba (téli hadjárat), s felégette az eszéki hidat.
1664 tavaszán újabb török hadjárat. Új-Zrínyivár elesik, de Szentgotthárdnál a Montecuccoli vezette császári főerők legyőzik a törököt. Az ezt követő vasvári béke óriási csalódást okozott a magyarokban: az 1663-as status quo alapján kötötték, meghagyva a török hódítást.
Zrínyi Miklós vadász balesetben váratlanul meghalt. A Habsburg-kormányzatban csalódott főurak a következő években I. Lipót ellen egy rosszul kivitelezett összeesküvést szőttek – Wesselényi-féle összeesküvés. Leleplezik, vezetőiket kivégzik: Zrínyi Pétert (Miklós öccsét) és Nádasdy Ferenc országbírót, míg I. Rákóczi Ferenc (II. Rákóczi György fia) csak jelentős váltságdíj árán kerülte el a vesztőhelyet.

I. Lipót nyílt abszolutizmust vezetett be az országban (1671–1681). Az uralkodó kormányzati lépései (rendiség felfüggesztése, kormányzóság felállítása), gazdasági intézkedései (adónövelés) és protestánsüldöző határozatai (templombezárások, lelkészek fogságba zárása, gályarabságra ítélése) tovább növelték a Habsburg-ellenes közhangulatot.
I. Lipót a végvári vitézeket elbocsátotta, helyükre német zsoldosokat ültetett. A jelentős harcértékű „vitézlő nép” Erdélybe menekült, és Apafi Mihály fejedelem a politikai üldözötteknek menedéket nyújtott. A bujdosómozgalom egyre erősebb katonai erővé forrott össze, a fejedelemség területéről többször betörtek Felső-Magyarországra. Különösen sikeres lesz, amikor Thököly Imre áll a mozgalom élére, és francia támogatást is kapnak. Katonai sikereivel eléri, hogy I. Lipót 1681-ben a soproni országgyűlésen visszaállította a rendi alkotmányt.
Thököly azonban, török támogatással tovább folytatta a harcát (feleségül vette Zrínyi Ilonát, I. Rákóczi Ferenc özvegyét, a II. R. F. anyját), 1682-ben elfoglalta Kassát, létrehozta a Felső-magyarországi Fejedelemséget (az oszmánok vazallus állama lett), létrejöttével az ország négy részre szakadt.