Egy kis segítség

Dolgozat, június 1.

Tananyag: 41.-től a 48.-ig lecke, azaz a Horthy-korszak, másképp Magyarország a két világháború között.
Mire összpontosítsd a figyelmed?
Pl. miniszterelnökök főbb tevékenységei;
külpolitika;
társadalom, életmód;
főbb fogalmak;
és gyakorold a szövegértést! Pl. források olvasása.
Gyakorló feladat ez volt: (hátha lesz belőle a dolgozatban is valamelyik :)

Melyik a kakukktojás a négy közül? Tegyél X-et a megfelelő helyre, és indokold a válaszodat!

a)   kormányzó  -  Horthy   - Bethlen  -  tengernagy

 Indok: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

b)   zsidóellenesség   - numerus clausus   - zárt szám  -  pengő

 Indok: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

c)   pénzügyi stabilizáció   - forint  -  Magyar  Nemzeti Bank - kölcsön

 Indok: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

e)   Bethlen Gábor   - miniszterelnök   - pengő   - Egységes Párt

 Indok: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

g)   Bethlen István -   Teleki Pál   - Horthy Miklós -   Károlyi Mihály

 Indok: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Olvasd el a leventemozgalomról szóló törvény részleteit, majd válaszolj a kérdésekre!

 „1. § A testgyakorlásra kötelezett levente ifjak kötelesek legalább 8 hónapon, és legfeljebb 9 hónapon keresztül heti 3 órán át testgyakorlást végezni.

 3. § A testgyakorlásra kötelezett levente ifjak kötelesek vallásfelekezetük rendes istentiszteletén részt venni.

 5. § ...a mulasztót... a testnevelési bizottság figyelmeztetésben, ismételt mulasztás esetében dorgálásban részesíti.”

Heti hány órán át kell a leventéknek testgyakorlást végezniük?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Milyen vallási előírás vonatkozik a leventékre?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . .

 Mi történik azokkal a leventékkel, akik elmulasztják kötelezettségeik elvégzését?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

 Hányadik paragrafus (§) rendelkezik a leventék büntetéséről?. . . . . . . . . . . . . . . . .

Egészítsd ki a hiányos szöveget! (Tankönyv 233/1 ábra kell!)

 A világgazdasági válság . . . . . . . . . -ban már Magyarországon is éreztette kedvezőtlen  hatását. A válság nyomán Magyarországon is visszaesett az . . . . . . . . . . . . . . . és a mezőgazdaság  teljesítménye. 1929 és 1933 között mintegy . . . . . . . . . . . . . . . százalékkal csökkent az ipari termelés értéke. Még ennél is súlyosabb helyzetben volt a mezőgazdaság, ahol ez idő alatt a magyar exportcikkek ára . . . . . . . . . . . százalékot zuhant. A nemzeti jövedelem ez idő alatt mintegy 40 százalékkal . . . . . . . . . . . . . . A válságra a termelők a bérek . . . . . . . . . . . . és az alkalmazottak . . . . . . . . . . . . . . . . . reagáltak.

MELYIK TÖRTÉNELMI FORRÁSOKBÓL VALÓK AZ ALÁBBI RÉSZLETEK?

A, „2. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggően és annak céljára bűntettet vagy vétséget követ el, annak büntetése:” ………………………

B, „A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg.” ………………………..

C, „…hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenc tizedrészét.” …………………….

D, „A Magyar szociáldemokrata munkáspárt kiküldöttei kijelentik; hogy a miniszterelnök úr által felállított kívánságokat mind bel-, mind külpolitikai tekintetben a magukévá teszik, és azoknak teljesítését a maguk részéről biztosítják.” …………………………..

Válaszoljon a kor külpolitikájával kapcsolatos kérdésekre!

Mikor lett tagja Magyarország a Népszövetségnek? …………..

Melyik országgal kötöttünk örök barátsági szerződést 1927-ben? ……………

Mikor és mely országok írták alá az ún. római jegyzőkönyvet?

Milyen nemzetközi konferencia előzte meg az első bécsi döntést? ……………………….

Kik voltak a részt vevői? (négy név)

Kik hozták meg az első bécsi döntést?

Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

,,103. cikk. Az általános hadkötelezettséget Magyarországon meg kell szüntetni. A magyar hadsereget a jövőben csak önkéntes belépés alapján lehet felállítani és kiegészíteni.

104. cikk. A magyar hadsereg katonai erőinek összessége nem haladhatja meg a 35000 főt, beleértve a tiszteket és a pótkeret csapatait.” (A trianoni békeszerződés)

,,A kisantant Állandó Tanácsa megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyarországgal folytatott tárgyalások lehetővé tették olyan megállapodások megkötését, amely Magyarország és a kisantant közötti mindennemű erőszakos eszköz alkalmazásáról való lemondást és a három hatalom részéről Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának elismerését tartalmazza.” (A kisantant bledi nyilatkozata; 1938)

a) A trianoni békeszerződés melyik tilalmát oldotta fel a nyilatkozat?

b) Az európai erőviszonyok milyen változásai ösztönözték a kisantantot a fentiek elismerésére?

c) Milyen revíziós eredményt ért el Magyarország a nyilatkozatot évében?

VÁLASZOLJ A MEGFELELŐ FOGALOMMAL!              

1.Elrettentő célú, kivételes büntetőeljárás az állam biztonságát fenyegető veszély esetén, a közrendet közvetlenül sértő bűncselekmények miatt. A megindított eljárást azonnal le kell folytatni, az ide tartozó cselekmények büntetése rendszerint halál. ……………………….

2.A gazdasági-politikai válságot követően a helyzet megszilárdulásának, normalizálódásának időszaka.  ……………………………….

3.Egyes területeknek jogi, történeti, földrajzi és néprajzi érvek alapján valamely államhoz való csatolását követelő nacionalista mozgalom. …………………………….

4.Egy ország egészének vagy egy részének politikai-katonai irányításával megbízott, általában az uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő. ………………………….

5.A fajelmélet szélsőséges válfaja, amely eredetileg a sémi népekkel szembeni, a 30-as években és a II. világháború alatt a zsidókkal szembeni faji gyűlöletet hirdetett. ……………..

6.Szerződés, egyezmény, megállapodás. A történelem során általában a hatalom megszerzése, vagy megtartása érdekében kötötték, többnyire titkos elemeket is tartalmazott. ……………….

7.A gazdasági életnek az a jelensége, amikor az ipari termékek ára jelentősebb mértékben emelkedik, mint az agrártermékeké, vagy az agrárszektor bevételei gyorsabb ütemben csökkennek, mint az iparié.   …………………………….

Válaszolj  az állításokra!

a) A nemzetiszocialisták ezt a népet vádolták a magyarság kizsákmányolásával. ……………

b)   Gömbös Gyula példaképe. ……………

c)   A gazdasági világválság kitörésének éve. ……………

d)   Gömbös kormányprogramjának neve. ……………

e)   Az elégedetlen, tiltakozó tömegek teszik. ……………

TÖREKVÉSEK ÉS KÉNYSZERPÁLYÁK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐTT

AZ EURÓPAI HELYZET

·                        1936: megerősödik Németország, míg a Szovjetunió keletről jelent fenyegetést

·                        A térség államai Csehszlovákia kivételével Németország hoz közelednek.

·                        Németország: kihasználja az ellentéteiket, gazdasági befolyása nő

·                        Nyugat: megbékéltetési politika folytat

MAGYAR HELYZET:

Magyarországon két politikai elképzelés:

A.                    Horthy és Bethlen csoportja: mérsékelt irányzat – konzervatív arisztokrata-nagytőkés csoport

·                        A magyar külpolitika fő iránya a német orientáció, de ez nem válhat kizárólagossá

·                        Biztosítani kell Hitler támogatását az „országgyarapításhoz”, de nem szabad háborúba sodródni

·                        Belpolitika: cél a szélsőjobboldal visszaszorítása

B.                    német orientáció hívei: katonai vezetők zömében

·                        a trianoni béke felszámolása érdekében Németország feltétlen szövetségesévé kell válni

Németország 1936-ra Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerévé vált, gazdasági befolyása nagy;

Németország támogatja a magyar területek visszaadását, a revíziót.

Mit tesznek a kormányok? Feladatuk, hogy enyhíteni kellene a német kapcsolaton, ezért nyugatbarát politikával lépnek hivatalba, majd a belpolitikai jobbratolódás és külpolitikában a német orientáció erősödése lesz a kormányzásuk során. Ha feladnák a német orientációt, a revíziót is fel kellene adni. Ezért nevezzük ezt a folyamatot sodródásnak, kényszerpályának.

A DARÁNYI-KORMÁNY: Darányi Kálmán, 1936. október 12. – 1938. május 14.

·                        cél: a kormánypolitika visszavezetése a hagyományos konzervatív irányba

Külpolitika:

·                        szakít az intenzív németbarát külpolitikával

·                        kísérletet tettek a Londonhoz és Párizshoz fűződő kapcsolatok erősítésére. (A nyugati hatalmak e törekvések iránt nem mutattak nagy fogadókészséget.)

Belpolitika

·                        kezdetben fellép a jobb- és baloldali szélsőségekkel szemben

·                        1937 áprilisában betiltotta a Nemzet Akaratának Pártját (Szálasi Pártja- később: Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom); Szálasi Ferenc letartóztatása

·                        Szociális intézkedések: célja a munkások megnyerése – életkörülmények javítása

·                        a kormányzói jogkör bővítése: A kormányzó innentől egy évvel késleltethette a törvényjavaslatokat, valamint az országgyűlés nem vonhatta őt felelősségre többé. Egyszerre lehetőség a diktatúrára és lehetőség a szélsőjobb diktatúráját megakadályozására

·                        A felsőház jogköre is bővült: kétszer küldhette vissza a törvényeket újratárgyalásra

·                        új választójogi törvény előkészítése: titkos szavazás, de életkor felemelése – kevesebb választó

·                        a nyugat megbékéltetési politikája és a német sikerek (újrafegyverkezés, közelgő Anschluss) miatt megváltozott Darányi politikája - fegyveres revízió reménye

·                        Ehhez azért hadsereg kell

·                        1938 március 5: Győri beszéd - fegyverkezési program

·                        2 év alatt 1.6 milliárd pengőt költöttek fegyverkezésre, de a hadsereg modernizálása nem sikerült, a lemaradás csökkent valamelyest

·                        gazdasági hatás: munkaalkalom, gazdasági fellendülés, és kezdődő infláció

·                        Anschluss: 1938 március 12-13.- Németország Magyarország közvetlen szomszédjává vált

·                        Következmény: a Kisantant 1938 augusztusában elfogadja a békeszerződés megszegését

·                        bledi egyezmény: magyar fegyverkezés elismerése, cserébe lemondunk az erőszak alkalmazásáról

·                        ezzel egy időben megindult az országban az erőteljes náci propaganda

·                        Köv.: Darányi a jobbratolódást választotta, a kormányba németbarát politikusokat vett be és innentől rendszeresen hangoztatta a német kapcsolatok fontosságát

·                        A Márciusi Front rendezvényeinek betiltása

·                        1. zsidótörvény előkészítése: április

·                        Tárgyalások a nyilasok parlamenti mandátumhoz juttatásáról

·                        1938. május Darányi menesztése

AZ IMRÉDY-KORMÁNY: Imrédy Béla, 1938. május 14. – 1939. február 16.

·                        Kinevezésében szerepet játszott, hogy jók az angol kapcsolatai, MNB elnöke volt  és  meggyőződéses katolikus volt– a közelgő Eucharisztikus Világkongresszus és Szent István-év miatt fontos.

(Külpolitika

·                        1938 augusztus. Horthy Miklós és Imrédy Béla Berlinbe látogat: Hitler egész Szlovákiát felajánlotta, ha Magyarország támadja meg először Csehszlovákiát

·                        Imrédy és Horthy nem vállalja

·                        De: Imrédy felajánlotta az antikomintern paktumhoz való csatlakozást, illetve a kilépést a Népszövetségből.)

Belpolitika

·                        1938. májusa és szeptembere között a Darányi-kormány politikájának továbbvitele

·                        1. zsidótörvény törvényerőre emelkedett (május): vallási alapon különbözteti meg a zsidókat – 20% lehet a zsidók aránya az újságírók, ügyvédek, mérnökök, orvosok körében ill. 40%  az ipar-kereskedelmi pályákon

·                        a rend megszilárdítására irányuló korlátozó intézkedések: új választójogi törvény: titkos szavazás és magasabb vagyoni és műveltségi cenzus – a kormánypárt uralmát akarja biztosítani

·                        szociális intézkedések (családi pótlék, emelkedett a közszolgálati alkalmazottak fizetése és a nyugdíjak értéke) nem csak az életszínvonalat javították, de a szélsőségesek vitorlájából is kifogták a szelet

·                        az egyre hangosabbá váló nyilasok megfékezése: Szálasi Ferencet letartóztatták

Első bécsi döntés:

·                     A müncheni egyezmény után a nagyhatalmak Csehszlovákia és Magyarország vitáját német-olasz döntőbíróság elé utalják

·                     1938. november 2. dönt a Ciano és Ribbentrop által vezetett konferencia

·                        november 5-én megkezdődött a magyar csapatok bevonulása a Felvidékre és Kárpátalja déli övezetébe

·                        12 ezer km2, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) volt magyar ;

Az 1.bécsi döntés után Imrédy politikájában jobbratolódás figyelhető meg:

·                        Imrédy mindinkább a szélsőjobboldali, diktatórikus irányvonal hívévé vált

·                        Német nyomásra a nyíltan náci szimpatizáns Volksbund működését is engedélyezték.

·                        rendeleti kormányzás megteremtésének kísérlete- a parlament leszavazta (felhatalmazási törvényt akart megszavaztatni)

·                        egységes jobboldali radikális mozgalom létrehozására tett kísérlet- Magyar Élet Mozgalom megindítása - jelképe a csodaszarvas

·                        II. zsidótörvény előkészítése– ez már faji törvény - Teleki Pál alatt elfogadott

·                        a szélsőjobboldal aktivitása fokozódott: a nyilasok februárban robbantásos merényletet követtek el a Dohány utcai zsinagóga ellen, mely halálos áldozatot követelt

·                        1939. február: Horthy menesztette (egyik dédanyja zsidó)

Márciusi Front:

A belpolitikában is egyre erősödik a szélsőjobb (nyilasok), de ekkor alakul ki egy erős ellenzéki mozgalom is (Márciusi Front, 1937). A MF népi írók , baloldali egyetemisták és antifasiszta értelmiségiek tömörülése (Móricz Zsigmond, Illyés Gyula Németh László, Tamási Áron Veres Péter, József Attila stb.) akik a parasztok helyzetének javítását sürgetik, valamint baloldali értelmiségiek. A MF céljai (12 pont): földreform, általános választójog, szociális intézkedések stb. Se kapitalizmust, se szocializmust nem akart. Nem lett komoly tényező.

Nyilas mozgalmak

Az 1930-as években megjelenő magyar szélsőjobboldali pártok és mozgalmak gyűjtőneve. Valamennyit radikális liberalizmusellenesség jellemezte, közös elemeik voltak a fajvédelem, a keresztény eszme, a sovinizmus, az antiszemitizmus és a szociális gondolat.

Valós problémákra adtak torz válaszokat, míg kezdetben vidéken voltak népszerűek, később a városi kispolgárság, proletár-, félproletár körében.

Sajátos, és zavaros elképzeléseik voltak a magyarság szerepéről.

Legjelentősebb képviselője Szálasi Ferenc, nyugalmazott őrnagy, a Nemzeti Akarat Pártja, később Magyar Nemzeti Szocialista Párt, majd Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom vezetője.