Gazdasági konszolidáció - külpolitika

A csökkent területű országnak túlméretezett az élelmiszer-, vasipar és gépgyártás; a könnyűipart viszont fejleszteni kellene, ezért jelentős szerkezeti átalakítás szükséges. Ehhez tőke szükséges, ezért Bethlen 1921 végétől egy tudatosan irányított inflációs konjunktúra gerjesztésével kívánta a gazdaságot lendületbe hozni, ami végül sikerült is. (a vállalkozóknak hiteleiket az inflálódó pénzzel kellett visszafizetni)

A hiperinfláció miatt azonban a lakosság elégedetlensége nőtt, ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. A hosszútávon is stabil gazdasági fejlődéshez azonban egy nagyobb összegű külföldi kölcsönre volt szükség.

- 1922: Magyarországot felvették a Népszövetségbe, majd benyújtotta kérvényét egy népszövetségi kölcsönre.

- 1924: A Nemzeti Bank felállítása után, az infláció megfé­kezését követően megérkezett a 250 millió aranykoronás népszövetségi kölcsön.

- 1927: A korona helyett a pengő bevezetése. Megszűnik az infláció.

Gépesítik a mezőgazdaságot (de ettől még a nagybirtokrendszer elavult); fejlődik a konzerv- és cukoripar.

A textil-, gép-, vegyipar, elektrotechnika látványosan fejlődik; megindul a bauxitbányászat; a villamosenergia-termelés a négyszeresére nő; védvámokkal óvják a magyar ipart. Fejlesztik a közlekedést, a turizmust.

„Büszkeségeink”: Kandó-féle villamos mozdony, Tungsram, Orion rádió, 1925. Csepel: az első rádióadó, automata telefonközpontok Budapesten.

Egyértelmű gazdasági fellendülés 1926-29 között  - bár a fejlődés mértéke és az életszínvonal elmarad a háború előttitől.

Magyarország közepesen fejlett agrár-ipari ország lett.

A Bethlen-kormány által bevezetett gazdasági reformok prosperitást hoztak, ám mivel a fejlődés jelentős részben külföldi tőkén nyugodtak, az ország kiszolgáltatottá vált a külgazdasági folyamatoknak. Ráadásul az 1920-as évek végére a legeladósodottabb ország lett Európában. Ez a tény és ennek káros következményei, majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. A ’20-as évek közepétől jellemző gazdasági stabilitás a politikai konszolidációt is elősegítette, hiszen a szélsőségeket kiszorították a politikai életből.

Szociális konszolidáció

Társadalombiztosítás újjászervezése; kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás bevezetése (1928); új lakóházak, kórházak, iskolák építése.

Külpolitika
Új helyzet állt elő az önállóvá válással. Ellenséges államok vesznek körül minket, létrejön a kisantant.
A magyar külpolitika célja a revízió, de ez ekkor nem reális. Első feladat, kitörni az elszigeteltségből.
A kormány fizeti a jóvátételt - teljesítési politika -, ezért az országot 1922-ben felveszik a Népszövetségbe.
Ez után óvatosan tapogatóznak olyan államok felé, akik támogathatják a magyar revíziós törekvéseket. Mussolini Olaszországa erre készséges (legalábbis a Jugoszláv vonatkozásban), ezért 1927-ben megkötik az örök magyar - olasz barátsági szerződést.