Oktatás a Horthy korszakban

A keresztény-nemzeti gondolat

1919 augusztusa után az új jelszavak, új ideák gyűjtőhelye a keresztény- nemzeti gondolat lett. A keresztény gondolat a következetes konzervatív jobboldaliságot jelentette, a baloldali eszmék elutasítását, az ateizmus, a politikai és gazdasági liberalizmus bírálatát. A keresztény jelzőnek ekkortól egyes politikai mozgalmak körében zsidóellenes éle is lett. Noha az állam a korábbinál jobban hangsúlyozta keresztény jellegét, és álam egyház ismét jobban összefonódott, az egyházak régi szerepének visszaállítása nem következett be. A nemzeti gondolat a revíziót jelentette, a Trianonban elvesztett területek visszaszerzését, a "Szent István-i Magyarország" visszaállítását. A keresztény-nemzeti ideológiának az 1920-as években három fő vonulata különböztethető meg: a fajvédő (a "szegedi gondolat") (Szabó Dezső), az újkonzervatív-klerikális (Bangha Béla, Prohászka Ottokár) és a "status quo (állagőrző) konzervatív"( Szekfű Gyula)

Oktatás, kultúra: Kultúrfölény és neonacionalizmus

Oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazatának tartották és ennek megfelelő juttatásban kívánták részesíteni. A nagyvonalú kultúrpolitikát a Bethlen-kormány sikeres gazdaságpolitikája tette lehetővé, idővel az állami bevételek több mint tíz százalékát fordították a művelődés támogatására. Miért vált fontossá az oktatás és a tudomány?

Klebelsberg Kunó gróf, a Bethlen-kormány kultuszminisztere (1922-31) azzal érvelt, hogy a megcsonkított országnak kulturális és tudományos teljesítményével kell bizonyítania fölényét a szomszédos országokkal szemben, ezzel egyúttal a fejlett nyugati államokhoz is felzárkózhat az ország. Ezt a programot nevezte neonacionalizmusnak. „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá”. Klebelsberg látványos eredményeket ért el a kultúra és oktatás terén.

Népiskolai oktatás fejlesztése (a korszak végére az analfabetizmus 15%-ról 6-7%-ra csökken),

kötelező lesz a korszak végén a 8 évfolyam (Legáltalánosabb oktatási forma: négy elemi osztály, négy polgári osztály. )

iskolaépítés, tanítói lakás építés – közel 5000 épület

tanárképzés átalakítása.

Nevelési elvekben a keresztény nemzeti szellem eluralkodása erősödik (iskolán kívül a cserkész- és leventemozgalom elterjedése).

Falusi és tanyasi lakosság alacsony műveltségi szintje és agrárismereteinek hiányossága miatt a kultuszkormányzat támogatta az iskolán kívüli ismeretterjesztést is(népház, művelődési ház, népkönyvtár).

Középfokú oktatás:

1924. Klebelsberg középiskolai reformja: Modernizáció: épület és tananyag: modern nyelvek, természettudományos tantárgyak szerepe nő.

Iskola típusok: reáliskola (német, francia, természettudományos műveltség), humán gimnázium (klasszikus nyelvek, klasszikus műveltség), reálgimnázium (latin mellett német, francia és modern ismeretanyag), mindegyik érettségije jogosított bármilyen egyetemi felvételire.

1938.: Hóman Bálint (1932-42) középiskolai reformja: egységesíti a középiskolákat (gimnázium), szakközépiskolák felállítása (gyakorlatibb képzés).

Középfokú iskolák magas színvonalúak, számos tudóstanár működik itt.

Duplájára nő az érettségizettek aránya – 5%.

Kell is, mert nő a szakember iránti irány – alkalmazottaknak érettségi kell. Magasabb pozícióhoz diploma.

Egyetemek fejlesztése (kolozsvári áttelepítése Szegedre, pozsonyié Pécsre, selmecbányai bányászati főiskola Sopronba) és Debrecen támogatása, önálló Közgazdaságtudományi Kar beindítása Budapesten. 1% lesz diplomás.

Az egyetemi oktatás magas színvonaláról számos kitűnő professzor gondoskodott. A legsikeresebbnek a szegedi Szent-Györgyi Albert bizonyult, aki a C- és P-vitamin felfedezéséért és orvosgyógyászati bevezetéséért már 1937-ben Nobel-díjat kapott. Kollégái közül később, 1947 után az USA-ban ezt megközelítő hírnévre tett szert Bay Zoltán elméleti fizikus, aki a második világháború idején, itthoni elszigeteltsége ellenére, az amerikaiakkal egy időben fejlesztette ki a radart. A budapesti egyetem világhírű professzorai közül többek közt Fejér Lipót matematikus, Békésy György biofizikus említhető. Utóbbi Bayhoz hasonlóan az USA-ban lett világhírű 1947 után, s ugyanott a Harvard professzoraként kapott Nobel-díjat 1961-ben. 

Tudományos élet fejlesztése: kutatóintézetek: pl. Tihanyi Biológiai Intézet

Külföldi magyar intézetek: magyar kultúra terjesztése, külföldi ösztöndíjasok segítése (pl. Collegium Hungaricum Berlinben és Bécsben)

Az 1930-as években Hóman Bálint váltotta Klebelsberg Kunót a miniszteri poszton. Hóman elképzeléseinek lényege a központosítás és a „nemzetnevelés” volt. A közoktatásban megnőtt a nemzeti témák súlya (történelem, irodalom, földrajz, néprajz) a klasszikus és az európai műveltség, valamint a természettudomány kárára. Az általános műveltség növelése érdekében 1940-ben törvény született a hat évfolyamos elemi iskola nyolc évfolyamossá alakításáról.