2016. december 20., kedd

Szorgalmi, de amúgy is jó

A téli szünet alatt ajánlom, hogy nézzétek meg a Tanú című filmet, Kállai Ferenccel a főszerepben, itt nézhető online is: https://videa.hu/videok/film-animacio/a-tanu-teljes-film-bacso-peter-kallai-ferenc-L4sTPIZYcvGHLIJf

A feladat az, hogy keressetek a filmben legalább 6 (hat) olyan tipikus jelenetet, amely jellemzően mutatja be a Rákosi-korszak jellegzetes fogalmait a feketevágástól a koncepciós perig. Tessék feltüntetni a jelenet kezdő időpontját, nevezzétek meg milyen jelenséget mutat be, és értelmezzétek is röviden a jelenséget!

Az utolsó órán megoldott feladatok egy része, itt is megtalálható:
https://player.nkp.hu/play/116436/false/undefined

2016. december 18., vasárnap

12-es könyv, 9. lecke

A kisebbségek sorsa
Romániából és Jugoszláviából ismét sokan menekülnek a megtorlások miatt.
Csehszlovákiában a Benes-dekrétumok kollektív háborús bűnösökké nyilvánítja a magyarokat és a németeket. Megfosztják őket állampolgárságuktól, elkobozzák vagyonukat – kivéve, ha reszlovakizálnak.
Kényszerű lakosságcsere egyezmény lett: 120-130 ezer magyart telepítettek ki Csehszlovákiából, vagyonuk nélkül, 75 ezer szlovák költözött önként vissza oda, értékeivel együtt.
A magyarországi németség sorsa is a kitelepítés lett. Közel 200 ezer svábnak kellett elhagyni az országot.
A párizsi béke
1947. február 10-én írták alá. Csalódást okozott.
Visszaállították a trianoni határt, sőt 3 falu Csehszlovákiához került – pozsonyi hídfő.
Nincs kisebbségvédelmi előírás, csak ajánlások.
Nem vonulnak ki a szovjet csapatok, biztosítják az összeköttetést Ausztriával.
A kommunista diktatúra kialakulása
A nemzetközi helyzet változásával, a hidegháborús légkörben felgyorsultak az események.
Az MKP megkezdte a Kisgazda párt szétverését.
1947 elején államellenes összeesküvéssel hoztak gyanúba több vezető kisgazdát. Kovács Bélát elhurcolták, Nagy Ferencet lemondatták, nem tért vissza Svájcból.
Új választásokat írnak ki, ahol szétforgácsolt ellenfelek vártak a kommunistákra.
Módosították a választójogi törvény – „Lex Sulyok”, 10%-al csökkent a választók száma.

A manipulált névjegyzékek és a  kékcédulás választási csalás ellenére az MKP csak 22%-ot szerzett, s a Baloldali Blokk sem érte el a többséget. A Kisgazdák nem mertek kilépni a koalícióból, maradt a négypárti kormány, de most már kommunista többséggel. (TK. 53/14,16)

12-es könyv, 8. lecke

A koalíciós időszak
A 45-ös VÁLASZTÁS
A SZEB és a kommunisták bizakodók, ezért választásokat írnak ki.
Új választójog:
·        minden 20 év feletti férfi és nő
·        kivéve a háborús bűnösöket, ideértve a hazai németeket
·        általános és titkos választás
·        lajstromos – azaz pártlistákra szavaznak
1945 okt.- Bp-i helyhatósági választás – kisgazda győzelem
1945 november: ogy-i választás – 57%-ot kaptak a Kisgazdák, abszolút többség – de koalíciós kormány alakul, a belügy kommunista kézben maradt és övék a gazdasági is. Min. elnök: Tildy Zoltán.
1946 febr. 1.: államforma változás – az ország köztársaság lesz, elnök Tildy, új min.elnök Nagy Ferenc – a katolikus klérus tiltakozott leginkább.
GAZDASÁG
Nehézségek: (TK. 44/ 3,8)
·        romokban az ország
·        közlekedés nehézkes
·        élelmiszerhiány, feketekereskedelem;
·        jóvátételi szállítások, megszállók ellátása;
·        infláció – óriási
Az ország talpra áll
·        rengeteg munka;
·        „híd”- és ’széncsata”
·        termékcsere, batyuzás;
·        1946 aug. - új értékálló pénz: forint
·        Gazdasági Főtanács – kommunista vezetéssel, (Éljen Gerő, a hídverő!) népszerűség növelése, propaganda;
·        állam szerepe növekszik (irányítás, államosítás)
BELPOLITIKAI KÜZDELMEK
Az MKP célja a Kisgazdák gyengítése
Módszere: a „szalámitaktika” – kis lépésekben gyengíteni az ellenfelet, leválasztani csoportokat a rivális pártokról
Eszközei:
·        demagógia (propaganda – nekik futja),
·        tüntetések („Földet vissza nem adunk!”)
·        megfélemlítés (SZEB),
·        kripto- titkos kommunisták
Konkrét lépések:
·        Létrehozzák 1946 márciusában a Baloldali Blokkot – MKP, SZDP, NPP
·        Közigazgatásban megindul a „B” listázás (Igazoló Bizottságok tovább működnek)
·        1946. évi VII. törvény: demokratikus államrend és a köztársaság védelméről – politikai ellenfelek ellehetetlenítésére alkalmas
·        ÁVO létrehozása: Államvédelmi Osztály (Rajk László)

A Kisgazdák befolyása egyre csökken. 

2016. december 12., hétfő

KW 9. AZ ÁRPÁD-HÁZI MAGYAR URALKODÓK

I. Szent István 997-1038.
Pogány neve Vajk volt. Géza fejedelem keresztény uralkodónak nevelte, őt jelölte ki utódjául. Koppány vezér lázadt ellene, de legyőzte, majd felnégyeltette. 1000-1001 fordulóján koronázták meg. Nem volt hűbérese sem a pápának, sem a német császárnak. Ő építette ki a magyar egyházszervezetet. 10 egyházmegyét hozott létre, 1 érsekség: Esztergom, 9 püspökség, pl. az egri. Törvényeivel védte az egyházat, bevezettette a tizedet, és elrendelte, hogy 10 falu építsen 1 templomot, és vasárnap mindenki menjen templomba. István nevéhez fűződik a feudális közigazgatás rendszerének kiépítése, a királyi vármegye létrehozása. Élén a király által kinevezett megyésispán állt. Bíráskodik, beszedi a királyi jövedelmeket (de egyharmada az övé marad), vezeti a megyei haderőt. A vármegyeszervezet élén a nádorispán állt, aki egyben a királyi udvar bírája, a nádor a legnagyobb világi méltóság a király után. Pénzt veretett: dénár. Két fia volt, Ottó korán elhunyt, Imre herceget vadászbaleset érte. Hozzá írta pedig az Intelmeket, amelyben a kormányzás elveit fejtegette. Unokaöccsét Vazult nem tartotta alkalmas jelöltnek (pogánynak vélte), ezért húga fiát Orseolo Pétert jelölte utódjául. Vazult egy állítólagos merénylet-terv miatt megvakíttatta (uralkodásra alkalmatlanná tette), fiait (Levente, András, Béla) száműzte. István 1038-ban halt meg, halála előtt Szűz Máriának, annak oltalmába ajánlotta az országot.
Szt. István műve évszázadokra kijelölte Magyarország fejlődését. István építette ki Magyarországon a keresztény és feudális államot, tette az országot a keresztény Európa részévé, európaivá. Érdemeiért 1083-ban I. László kezdeményezésére szentté avatták.
I. Péter 1038-41 és 1044-46.
Türelmetlenül folytatta István művét, és sok idegen tanácsadója volt. A magyarok ezért fellázadtak ellene. A német császár hűbéreseként visszatért a trónra, de újra elléptek ellene, végül belehal megvakításába.
Aba Sámuel 1041-1044
István sógora és nádora. Alacsonyrendűekkel vette magát körül, Ménfőnél veszített csatát, ami az életébe került. Holttestét először a feldebrői monostorban helyezték örök nyugalomra, amikor később felnyitották a sírt, azt látták, hogy ruhái épek, sebei pedig begyógyultak. Innen vitték át végső nyughelyére az abasári monostorba.
I. András 1046-1060
Vazul fia. A Vata-féle pogánylázadást felhasználva szerezte meg a trónt, majd leszámolt velük. Öccse, Béla herceg segítségével visszaveri a németeket (Vértes, Pozsony – Búvár Kund). Megalapítja a Tihanyi apátságot, ennek alapítólevelében vannak az első magyar nyelvemlékek.
I. Béla 1060-1063.
Karddal szerzi meg a trónt. Halálát a ráomló trónszék okozta.
Salamon 1063-1074
András fia. Felesége Judit a német-római császár leánya. Béla fiaival szemben elveszíti a trónt.
I. Géza 1074-1077.
Béla fia. Hatalmát nem ismerte el sem a pápa, sem a császár. Bizáncból kapott koronát, ez a Szent Korona alsó része, a görög korona.
I. László 1077-1095.
Kezdeti ténykedése: uralkodásának megszilárdítása -
Salamont semlegesíti a pápa segítségével, mellé áll az induló invesztitúra harcban.
1083-ban szentté avattatja Istvánt, Imre herceget és Gellért püspököt (Imre nevelője, csanádi püspök)
László kemény kézzel megszilárdította a keresztény, feudális államot és egyházat, amelyet törvényeivel is véd.
3 törvénykönyvét ismerjük, amelyek 3 fontos kérdés köré sorolhatóak:
A)    tulajdon védelme (egyházi, világi és királyi egyaránt): László megnöveli a bírói szigort, nagyon szigorúak az ítéletek, ha tyúk értékén felül lop – halál. Már lopás gyanúja esetén is lehet istenítélet.
B)     vándor (kóbor) mozgalmak korlátozása: A függés elől menekülő szabadok, a kóborlók el- és befogását előírta László, érdekeltté ebben az egyházat és az ispánokat – részesedést kaptak az eljárás hasznából.
C)     egyház, vallás erősítése: Elrendeli a vasárnapi istentiszteletet, tiltja a pogány szokásokat. László birtokadományokkal is támogatta az egyházat, megalapította a zágrábi püspökséget 
Külpolitika: sikerrel verte vissza a betörő nomád (kun, besenyő) támadásokat, meghódítja Horvátországot, élére Géza fiát, Álmost helyezi. III. Béla avatta szentté I. Lászlót. Ennek nyomán a kialakuló magyar lovagi kultúra és életmód őt tekintette példaképének.
Könyves Kálmán 1095 – 1116.
László halála után ismét trónviszály volt Géza fiai között. Kálmánt papnak nevelték, kora egyik legműveltebb királya. Öccse, Álmos többször lázadt ellene, végül őt és fiát, Bélát is megvakíttatta Kálmán.
Külpolitika: Horvát királlyá koronáztatja magát, a területet a királyi család egy tagja irányítja, ez a lesz idővel báni méltóság. Meghódítja a dalmát városokat (Trau, Zára, Spalato) Velence (és a pápa) ellenében.
Keleti hadjárata Halicsba nem sikeres. Az országon átvonuló keresztes hadak közül többet legyőz.
Kálmán törvényei már enyhébbek, mint Lászlóé.
II. István 1116-1131
Kálmán fia, külpolitikai kudarcok érték, elveszítette Dalmáciát.
II. Vak Béla 1131-1141.
Álmos fia, szerb felesége, Ilona, szinte társuralkodó. Aradi mészárlás: 68 Kálmán-párti főurat gyilkolnak meg.
II. Géza 1141-62
Apja, II. Béla. Nagy küzdelmet folytatott, hogy a három nagyhatalom (Német-római császárság, Bizánc, pápaság) egyike se vonja függésbe az országot. Utolsó éveiben testvéreivel kellett harcolnia.
1142-ben Cikádoron (Tolna , ma Bátaszék) megalapította az első cisztercita monostort Magyarországon.
III. István 1162-72
II. Géza fia, keresztapja VII. Lajos francia király lett, aki keresztes hadai élén éppen születésekor vonult át az országon. Nagybátyjaival harcolt a trónért, majd Bizánc ellen háborúzott és vesztett területeket. Ő volt az első magyar király, aki városi – közelebbről székesfehérvári – polgároknak privilégiumokat adott.
II. László 1162-63
II. Béla fia, ellenkirály, az esztergomi érsek kiátkozta, sőt halálát is megjósolta, a kalocsai koronázta meg, fél évre rá meghalt, talán mérgezésben.
IV. István 1163
II. Béla fia, ellenkirály, Bizánc segítségével lett király, népszerűtlen volt, hamar elbukott, saját hívei ölték meg,  Holttestét hosszú ideig nem temették el.
III. Béla 1172-1196
II. Géza fia, Bizáncban nevelkedett, majdnem császár lett belőle. Ő hozza létre a kancelláriát, az ő jegyzője valószínűleg Anonymus, megerősíti a királyi jövedelmeket, a regálékat. Béla idejében tűnt fel először kettős kereszt. Szintén uralkodása idejére esik a Magyar Szent Korona két darabból készítésének elméletét támogatók szerint a mai formájának kialakulása, a latin és a görög korona összeszerelése által.
Imre 1196-1204
III. Béla fia, Öccsével, Andrással vívott trónharcokat, de hódított is: felvette a Szerbia királya címet, egy ideig a Bulgária királya címet is használta.  Egerben temették el.
III. László 1204-05
Imre fia,3 vagy ötéves mikor a trónra kerül, András kormányzott helyette, anyja Bécsbe vitte, mert féltette, ott halt meg váratlanul.
II. András 1205-35
III. Béla fia, már Imre ellen is szervezkedett. Nagyon sok birtokot adományozott el, így megrendült a királyi hatalom. Felesége Gertrudis, akit a magyar előkelők megölnek (Katona István: Bánk bán).
II. András sokat hadakozott: Halics, Balkán, vezetett keresztes hadjáratot.  Bár nem vette be Jeruzsálemet, ennek ellenére II. András címei között szerepelt a Jeruzsálem királya cím is.
Ő adta ki az Aranybullát, Ez a 31 cikkelyt  tartalmazó alaptörvénykönyv határozta meg a nemesek alapvető jogait több évszázadon keresztül. Ezek: az adómentesség, bírói ítélet nélkül nem fogható el, csak a király és a nádor ítélkezhet felettük, szabad végrendelkezés, csak az ország védelmében köteles harcba vonulni.
IV. Béla 1235-70
II. András fia, a királyi hatalom megerősítése volt a célja. Sok birtokot visszavett, elégette a bárók székeit a királyi tanácsban. Útnak indította Julianus barátot a keleten maradt magyarokhoz. Ő hozta később a hírt a tatár veszélyről. Muhi mellett a nem túl népszerű és nem túl jó hadvezér Béla vereséget szenved, az országot megszállják a tatárok a Duna vonaláig. Kivonulásuk után újjá kellett építeni az országot. Béla ezt megtette, ezért nevezik 2. honalapítónak. Kővárakat építtetett, fejleszti a városokat, telepítésekkel növeli az ország létszámát: visszahívja a kunokat. Ekkor indul meg a bevándorlás. Délről a vlachok (oláhok – románok), északról a csehek, lengyelek. Az ország lakossága ekkor 70-80%-ban még magyar.
V. István 1270-72
Kun felesége volt, Erzsébet, már apja életében királyként uralkodott a keleti országrészben, Rövid uralkodását kezdettől fogva viszályok jellemezték, apja hívei közül számos ellenfele akadt.  Lányát, Máriát Anjou Károly szicíliai királlyal jegyezte el. Ez alapozta meg az Anjou-ház későbbi trónigényét és több évtizedes sikeres uralkodását.
IV. Kun László 1272-1290
V. István fia, szívesebben tartózkodott „szeretett kunjai”-val, mint a magyarok között, jó katona volt és rossz politikus. Hatalmát korlátozták a főúri csoportok, majd a pápa is. Dicső tette az 1278-as morvamezei csata, ahol Habsburg Rudolffal szövetségben legyőzte a cseh királyt. Kevésbé az 1282-es Hód tavi, amikor kunjait győzte le. Kun szerető voltak, s végül a kunok ölik meg.
III. András 1290-1301
Lehet, hogy már nem Árpád-házi. Apja IstvánII. András magyar király el nem ismert fia. Kun László halálakor Bécsben volt házi őrizetben,  két szerzetes álruhában szöktette Andrást Bécsből Magyarországra.

Hatalmát a főurak korlátozták, váratlan halála megakadályozta, hogy újra megerősítse a királyi hatalmat. Ő az utolsó Árpád házi uralkodó.


2016. december 8., csütörtök

MAGYARORSZÁG 1945 után


Szovjet megszállás
Megszállás vagy felszabadítás (TK. 38/1. ábra)
SZEB (Vorosilov) befolyás, a szovjetizálás itt is a végcél
Ideiglenes kormány
A régi államgépezet szétesett
Front elvonultával a betiltott pártok újjászerveződnek a SZEB engedélyével
MKP, FKgP, NPP, SZDP, PDP – létrehozzák az Magyar Nemzeti FüggetlenségiFrontot
MNFF programja: harc a fasizmus ellen, demokratikus MO.
Választások után Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés (TK. 39/4. ábra)
A kommunisták túlképviseltek (túlreprezentált)
Ideiglenes Kormány elnöke Dálnoki Miklós Béla, fontosabb tárcák (földművelés, belügy) MKP-é.
Kormányprogram:
hadüzenet Németországnak;
fegyverszüneti megállapodás (1937-es határok);
jóvátétel vállalása (300 millió $)
háborús bűnösök elítélése (igazoló bizottságok, Népbíróság, 1945-50 között 477 halálos ítélet (189 tényleges – Bárdossy, Sztójay, Imrédy, Szálasi, Jány G.), 27 ezer elítélés, 60 ezer ügy) – politikai leszámolás
földosztás;
demokrácia
Földosztás
Radikális a földreform – kidolgozója Nagy Imre földművelésügyi min. (MKP)
A földbirtokszerkezet jelentősen megváltozik (TK: 41/10. táblázat)
A nagy- és középbirtokrendszer szinte eltűnik
A család foglalkoztatására nem elegendő törpebirtok óriási arányban megszaporodott
MKP cél: most kielégíteni a parasztság földigényét, és megnyerni, majd később kollektivizálni az életképtelen birtokokat (az életképesekkel együtt)




Pártok és programjaik

Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt
Gyűjtőpárt, konzervatív és keresztény pártok nincsenek, híveik számára még ők a legelfogadhatóbbak.
A régi és új birtokos parasztság a fő bázisa.
Célja a magántulajdonon alapuló polgári demokrácia, ahol a parasztság érdekei erősen érvényesülnek, szemben állnak minden diktatúrával. Irányzatainak vezetői:
Centrum: Nagy Ferenc, Kovács Béla, Tildy Zoltán (elnök)
Baloldal: Ortutay Gyula, Dobi István
Jobboldali polgári:Pfeiffer Zoltán
Kereszténydemokrata: Barankovics István, Sulyok Dezső
Nemzeti Parasztpárt
A szegény, kisbirtokos parasztság a bázisa
Célja a parasztság gazdasági, kulturális felemelése, egyfajta magyar út (3. út, se kommunizmus, se kapitalizmus)
Vezetői: Erdei Ferenc, Veres Péter, Bibó István
Szociáldemokrata Párt
Az ipari munkásságra és a városi dolgozókra támaszkodna, vidéken befolyása csekély
Irányzatainak vezetői: (viták jelentősek)
Jobboldal: nyugati típusú, szakszervezetekre támaszkodó párt, demokratikus parlamentben küzd a céljaiért – Kéthly Anna
Baloldal: közel állnak az MKP-hoz, cél a szocialista állam. Szakasits Árpád, Marosán György
Magyar Kommunista Párt
Célja kezdetben a népi demokrácia, a befolyásuk növelése, amiben a SZEB segít. Később a proletár diktatúra.
Két csoport: hazaiak: Rajk László, Kádár János
Moszkoviták: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Nagy Imre, Révai József.
Polgári Demokrata Párt
nemzeti liberális párt
tagjai egy része a nagytőkét képviselte, a kommunisták ezért hamar támadják őket
Vezetője: Teleki Géza


2016. november 30., szerda

Az európai integráció kialakulása, és az Európai Unió legfontosabb intézményei

Eszmei előzmények
„már az ókori görögök is” – név is tőlük
Római Birodalom
Középkor: keresztény Európa
1776 – USA – Európai Egyesült Államok pl. La Fayette márki
1834: Zollverein – német vámunió
I. VH után Páneurópai Mozgalom
Az integráció okai a II. VH után (időben váltakozó a súlyuk)
politikai:
háború elkerülése
szovjet veszély
gazdasági:
a II. VH-t követő gazdasági helyzet
természeti erőforrások megosztása
felvevő piac bővítése
politikai – gazdasági
globális kihívásokra válaszolni – Európa súlyának, szerepének megtartása (USA, SZU, Japán, stb.)
Az integráció létrejötte
1949. (május 5.) : 12 állam részvételével megalakul az Európa Tanács - kormányközi alapon működő, korlátozott hatáskörű szervezet  a vitás kérdések tisztázására
1950. május 9. Schuman-terv meghirdetése (TK.
1951: Európai Szén-és Acélközösség (Montánunió) létrehozása – a gazdasági integráció nagy lépése. Benelux álamok, NSZK, Franciaország, Olaszország (hatok)
1957: Római szerződések
Európai Gazdasági Közösség  (EGK, Közös Piac)
Euroatom – Európai Atomenergiai Közösség
Szorosabb és szélesebb gazdasági együttműködés
1968: Vámunió is megvalósul
Tagok száma növekszik: Nagy Britannia, Dánia, Írország, Görögország, Portugália, Spanyolország,
1992/93: Maastrichti szerződés:  létrejön az Európai Unió név, cél a monetáris unió, bevezetik az európai állampolgárságot,
             3 pillér rendszere:
1. pillér: közös gazdaság- és valutapolitika
2. pillér: közös kül- és biztonságpolitika
3. pillér: bel- és igazságügyi együttműködés
4 szabadság elve: áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása
Ausztria, Svédország, Finnország.
1995: Schengeni egyezmény: belső határok eltörlése
1999: Euró bevezetése, 2002-ben készpénzben is – de nem minden tagállamban
2004: 10 új tagállam, főleg Közép-Európából, köztük Magyarország is
2009: Lisszaboni szerződés: az EU működését tette hatékonyabbá, nagyobb beleszólást adva az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek, így elvben az állampolgároknak
Alapjogi Charta kötelezővé tétele, kivételekkel.
Európai Tanács - Székhely: Brüsszel (Belgium)
  • Szerep: meghatározza az Európai Unió tevékenységének általános politikai irányvonalát és prioritásait. Jelöltet állít és nevez ki egyes magas szintű uniós tisztségek betöltésére
  • Tagok: az uniós országok állam-, illetve kormányfői, az Európai Bizottság elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
  • Elnök: Donald Tusk
Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) - Székhely: Brüsszel
  • Az Európai Parlamenttel együtt az Európai Unió fő döntéshozatali intézménye.
  • Szerep: az EU-tagállamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény, mely uniós jogszabályokat fogad el és összehangolja az uniós szakpolitikákat
    Az Európai Tanács iránymutatásai alapján kialakítja az EU kül- és biztonságpolitikáját.
    Megállapodásokat köt az EU és más országok vagy nemzetközi szervezetek között.
    Az Európai Parlamenttel közösen elfogadja az éves uniós költségvetést.
  • Tagok: az uniós országoknak a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterei
  • Elnök: rotációs alapon mindegyik uniós ország 6 hónapig tölti be az elnöki tisztet – kivéve Külügyi Tanács: állandó elnöke van: az EU külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője
Európai Bizottság (az EU kormánya) - Székhely: Brüsszel
  • Az Európai Bizottság az EU politikailag függetlenséget élvező végrehajtó szerve
  • Szerep: előmozdítja az EU általános érdekeinek érvényesülését azáltal, hogy jogszabályjavaslatokat dolgoz ki, érvényt szerez a már elfogadott uniós jogszabályoknak, továbbá végrehajtja a szakpolitikákat és az uniós költségvetést
  • Tagok: a biztosi testület, melybe mindegyik uniós tagállam 1 biztost delegál
  • Elnök: Jean-Claude Juncker
    Az európai bizottsági elnöki posztra az Európai Tanácsban ülésező állam- és kormányfők állítanak jelöltet az európai parlamenti választások eredményének figyelembevételével. A jelöltnek az európai parlamenti képviselők többségének támogatását el kell nyernie ahhoz, hogy megválasszák.
Európai Parlament - Székhely: Strasbourg (Franciaország), Brüsszel, Luxembourg
  • Az Európai Parlament az EU jogalkotó intézménye, melyet ötévente közvetlenül választanak meg az uniós választópolgárok.
  • Szerep: jogalkotási - Uniós jogszabályokat fogad el. Nemzetközi megállapodások elfogadásáról határoz. Dönt az Európai Unió bővítéséről.
    felügyeleti: ellenőrzést gyakorol az összes uniós intézmény felett
    költségvetési A Tanáccsal együtt kialakítja és jóváhagyja az uniós költségvetést.
  • Tagok: 751 európai parlamenti képviselő, Az egyes uniós tagállamok nagyjából a népességük arányában részesülnek az európai parlamenti mandátumokból. A képviselők politikai hovatartozásuk, nem pedig állampolgárság szerint alkotnak csoportokat 
  • Elnök: Martin Schulz
 Az Európai Unió Bírósága (EUB) - Székhely: Luxembourg
  • Szerep: gondoskodik arról, hogy az európai uniós jogszabályokat mindegyik tagállam azonos módos értelmezze és alkalmazza, illetve hogy az uniós országok és intézmények betartsák az EU-jogszabályok rendelkezéseit
  • Tagok: 6 évre
    • Bíróság: tagállamonként 1 bíró, továbbá 11 főtanácsnok; Törvényszék: tagállamonként 1 bíró
Európai Számvevőszék - Székhely: Luxembourg
  • Szerep: ellenőrzi, hogy az uniós pénzforrások beszedése és felhasználása során nem történt-e szabálytalanság, és segíti az uniós pénzgazdálkodás javítását
  • Tagok: tagállamonként egy fő, 6 évre
Európai Központi Bank (EKB) - Székhely: Frankfurt (Németország)

  • Szerep: az euró kezelése, az árstabilitás fenntartása, valamint az EU gazdasági és monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása
  • Tagok: az EKB elnöke és alelnöke, és az uniós tagországok központi bankjának vezetőj
Az Európai Unió felépítése - Ócsai Dániel félfordításában

2016. november 27., vasárnap

KW 9. A magyarság története

A magyar nép őstörténete és vándorlása.

BASKÍRIA: (Magna Hungaria – Nagy (Régi) Magyarország)
A magyarok az i. u. 500 után a sztyeppe északi peremén éltek Baskíriában, a Dél- Ural és a Volga-Káma közötti vidéken.Ekkorra már a nomád életmód, a nomád kultúra, és a nomád társadalmi-gazdasági szervezeti keretek lettek jellemzők elődeinkre. Vélhetően már törzsszervezetben éltek elődeink, amelynek feladatai: az állatállomány védelme, ellátása; a harcok szervezése: zsákmányszerzés, területszerzés-védés, állatállomány szerzése – megvédése> Élén a választott törzsfők álltak, és ez még egy laza politikai szervezet. Egyes nemzetségek, törzsek leszakadhatnak ill. csatlakozhatnak.
Erről az őshazáról tudósít a 13.századi domonkos szerzetes, Julianus barát, aki megtalálta itt még magyarul beszélő elődeinket. Aztán a tatárok olvasztják be őket.
LEVÉDIA:
A magyar törzsek így a VII. század végére a kazárok fennhatósága alá kerültek. A kazárok a vazallus törzsek élére hozzájuk hű személyeket állítottak, hogy megkönnyítsék ellenőrzésüket. Valószínűleg ekkor, a VII. század végén került a magyar törzsek élére fejedelemként Levedi. A doni szállásterület róla kapta nevét: Levédia. A magyaroknál kialakult a kettős fejedelemség kazár mintára, névleges hatalom(szakrális – vallási): a kündüé (kende) a tényleges hatalom: a gyuláé nap – hold szimbólum, a bírói szerepet a horka töltötte be. Átvettük(?) a kazár rovásírást. Fejlődnek mezőgazdasági ismereteink – nehézeke. De a nomádok, ha mód van rá, művelnek (inkább műveltetnek) földet, ez nem jelent még most letelepedést.
ETELKÖZ: [Duna és a Dnyeper között, öt folyó köze: Szeret, Prut, Dnyeszter, Bug, Dnyeper].
A Kazár Birodalmon belüli hatalmi harcok lehetővé tették a magyarok önállósulását. A magyarok (feltehetően 7 törzs) a Dontól nyugatra lévő sztyeppei területekre húzódtak, Etelközbe. A kazárok ellen fellázadt kabarok is a magyarokhoz menekültek.
A szállásváltás együtt járt a hatalomban bekövetkezett változással. Valószínűleg ekkor emelkedett fel az Árpád-ház, ami talán a kettős fe­jedelemség változásával is együtt járt (a régi fejedelmi család, Levedi ága szakrális szerepbe szorult). Álmos fejedelemmé választása 860 körül történhetett, ez jelentős fejlődés a magyar törzsi szervezetben, a vérszerződéssel a magyar törzsek Etelközben szorosabbá tették a szövetségüket.
A magyarság Etelközből kiindulva zsákmányszerző hadjáratokat vezetett északra, másrészt nyugat felé portyáztak, a Kárpát-medencében.

A honfoglalástól az államalapításig

A)    Honfoglalás
A Kárpát-medence politikai viszonyai a honfoglalás előtt
A Kárpát-medence a 9. században 3 hatalom végvidéke (tehát egyik hatalomnak sem itt van a központja):
- A nyugati rész a keleti frank birodalomé, ahol állandóak voltak a belső harcok, egyes részén szláv hűbéres fejedelemség alakult ki (Zalavár központtal);
- A bolgár cárságé a Kárpát-medence déli, erdélyi része;
- Északon a Morva fejedelemség birtokolt területeket.
A Kárpát-medence középső része a „senki földje”.

A honfoglalás első szakasza, 895-896
A honfoglalás nem egy esemény, hanem többéves folyamat, és valószínűleg tudatos döntés volt
Az Etelközből vezetett hadjáratok során már ismerték a terület politikai és földrajzi viszonyait. Alkalmas életmódjuk folytatására, jelentős ellenállásra pedig nem kellett számítaniuk.
A távozás – szállásváltoztatás oka az lehetett, hogy az etelközi terület nehezen volt védhető a veszélyes szomszédokkal szemben.
895-ben Árpád főserege bevonul a Kárpát-medencébe a Vereckei-hágón át.
Közben az etelközi szállásterületet keletről besenyő támadás éri ® okai:
- egyrészt a szokásos „dominóelv”: arabok ® úzok ® besenyők ® magyarok
- másrészt Simeon cár szövetséget köt a besenyőkkel- cél az erdélyi sóbányák megtartása
A fősereg nélküli etelközi magyarokat a besenyők megverik, az Al-Duna felé menekülő magyarokat bolgár csapda várta, így a besenyő és bolgár támadások nagy veszteségeket okoztak.
Az egyébként is tervezett Kárpát-medencébe való bevonulás felgyorsul és egyben menekülés is lesz a Kárpátok hágóin: Vereckei-hágó, Tatár-hágó, Békás-szoros. A honfoglaláskor a kettős fejedelemség élén Álmos és Kurszán állottak, de nem tudjuk biztosan, melyikük volt a kündü, s melyikük a gyula.
Álmos fejedelmet a hagyomány szerint Erdélyben feláldozzák, így fia, Árpád lesz a vezér, a fejedelem, s hozzá kötjük a honfoglalást.
A Garam-Duna vonaláig szállják meg a Kárpát-medencét, törzsenként, ezen belül nemzetségenként.
Van veszteség, de a népesség java beköltözik, a források nem utalnak nőhiányra, és lecsökkenhetett az állatállomány.

A honfoglalás második szakasza, kb. 898 - 907
Néhány évig lábadozás a beköltözés után. (Elhelyezkedés, berendezkedés, állatállomány létszámának felnövelése.)
899-ben zsákmányszerző hadjárat Itáliába, győznek, s csak 900-ban térnek vissza, ekkor elfoglalták a Dunántúlt a frankoktól s egyben a Garamon túli morva végeket is bekebelezték
900 őszén támadnak a bajorok, de fényes győzelem felettük, a magyarok a gyepűt (határövezetet) az Enns folyóig terjesztették ki ®”Óperenciás tenger”
902-ben a morva állam maradékát is megsemmisítik a Kárpátokon túl.
904-ben a bajorok tőrbecsalták Kurszánt és megölték ® ezzel a kettős fejedelmi rendszer felbomlott, Árpád lesz az egyedüli vezető.
907-ben nagy bajor támadás Pozsonynál, de ismét csak katasztrofális vereséget szenvednek, ezzel lezártnak tekinthető a honfoglalás.
Honfoglaláskori mítoszok, mondák
Álmos feláldozása: Kazár szokás volt, hogy 40 éves uralkodás vagy katasztrófa után feláldozzák a fejedelmet
Turul monda: az Árpád-dinasztia totemisztikus eredetmondája: Emese álma + Turul ®Álmos ®Árpád
Fehér ló mondája: Szvatopluknak földért, vízért, fűért fehér lovat adtunk cserébe

A honfoglaló magyarság társadalma, életmódja

A honfoglalás kori társadalom egy bomló nemzetségi társadalom volt, ahol már megjelentek a vagyoni különbségek
- előkelők: a nagy vagyonnal bíró vezető családok, fejedelem és családja, törzsfők (urak), nemzetségfők (bők – innen ered a bőség kifejezés)
- középréteg: Az előkelők védelmét a középréteget alkotó fegyveres kíséret biztosította.
köznép: A köznép tartotta el az előkelőket, termék- és munkaszolgáltatással tartozott nekik. Saját közössége körében élő, részben közös tulajdonnal rendelkezők,
különböző szolgáltató népek –foglalkozásuk alapján egy-egy faluközösséget alkottak. Termékeikkel adóztak, s meghatározott szolgálattal tartoztak uruknak (pl. kovácsok, fegyverkészítő-csitárok, fazekas-gerencsérek, tímárok, esztergályosok, nyergesek, ötvösök).
szolgák: az előkelők birtokában lévő, uruk háza táján élő nép. Ide tartoztak a szabadságukat elveszített emberek, avar és a szláv lakosság, a kalandozások során ejtett foglyok; együtt ők alkották az ínséget.

A honfoglaló magyarok a ridegpásztor életmódot folytatták. Eszerint tavasztól őszig legeltették nyájaikat, és voltak állandó, téli szállásaik is megművelt földekkel körbeölelve. A honfoglalás kori gazdálkodás nem csupán nomád pásztorkodásból állt (de ez a legjellemzőbb!), hanem a vadászat ( sólymos és íjas vadászaton kívül a prémes állatokat csapdákkal, tőrökkel, hurokkal, kelepcékkel, veremásással ejtették el), halászat és nem utolsó sorban a földművelés is szerves részét képezte.
Az állattenyésztésben a marhatenyésztés dominánssá vált, a ló és juh-tartás mellett.
Őseink kiterjedt kereskedelmet folytattak, főként a luxuscikkek, ezüstféleségek, és a só forgalmazásával foglalkoztak.

A vándorló életforma egyik jellegzetes ismérve a könnyen hordozható, gyorsan szétszedhető és felépíthető kerek sátor, a jurt használata. A jurt kupola alakú tetővel ellátott, farácsos oldalfalú, több rétegű nemezzel fedett sátor. 
A lakosság legnagyobb része az úgynevezett téli és nyári szállásokon élt, majd a téli szállások lassan falvakká alakultak. Az általában változó helyű nyári szállások mellett - a földművelés súlyának lassú növekedésével - az állandó téli szállásokból faluszerű települések formálódtak. A 10. századi falvakban egyre inkább általános lett a félig földbe süllyesztett veremház, majd megjelentek a földfelszínre épített lakó- és melléképületek is.
A honfoglaló magyarok vallása - amellett, hogy történetük során megismerték a monoteisztikus (keresztény, zsidó, mohamedán) vallásokat is - mindenek előtt és alapvetően a samanizmus volt, amely rendkívül összetett hitvilág. A sámán feladatköre a gazdasági-társadalmi fejlettség szerint, illetve területenként is igen változó lehetett. A magyarság sámánjaira, a táltosokra vonatkozó jelenkori hiedelmekből (révülés, foggal születés, egymással való viaskodás) sokat megtalálunk a szibériai népeknél is.
A totemizmus fontos tényezője lehetett az ősi vallásnak, meglétére utalnak a származásmítoszok: a turul- és csodaszarvas-mondák.
A magyar hitvilág egy háromrégiós világképen alapult, amit az életfa köt össze:
A régészeti hagyatékból ismert a lóáldozás és a lovas temetkezés szokása.

Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége

Géza fejedelem  972-997

Augsburg után reális esély népünk pusztulása, mint a korábbi nomádok: hunok, avarok esetében. A pusztulás alternatívája-  hasonulni és beilleszkedni a keresztény, feudális Európába. E nagy mű kezdete  Géza fejedelemhez kapcsolódik. Ő felismerte a belpolitikai (nomád életmód válsága) és a külpolitikai realitásokat (nagyhatalmak: Német-római csász. és Bizánc szorítása), ezért célja európai állammá tenni a magyarokat.
Külpolitika:   
973. a quedlinburgi találkozóra követek küldése - I. Ottóval békét kötött, lemondott a Lajtán túli területekről; és hittérítőket kért. Házassági kapcsolatokkal is erősíti hatalmát – lányai férjei:- Vitéz Boleszláv /lengyel fej./, a bolgár trónörökös, a velencei doge, Aba Sámuel.  Istvánnak a bajor hercegnőt, Gizellát szerezte meg (II.Henrik, a későbbi német  császár húga) - német lovagok érkeztek vele.
Belpolitika
Géza véresen megtörte a törzs és nemzetségfők uralmát, a törzsi államocskákat, itt is segít a házasság: - Sarolt, az erdélyi Gyula lánya; a stratégiailag fontos pontokra katonákat telepített . Új székhely - Esztergom – kőpalota.
Megkezdte a kereszténység terjesztését, előzmények - bizánci ker., itt élő szlávok is keresztények. Géza is megkeresztelkedett (István ő is, de életmódjában maradt a régi: „elég gazdag vagyok, hogy két úrt szolgáljak”. Fiát Vajkot – Istvánt viszont kitűnő keresztény neveltetésben részesíti. Uralma alá esik a pannonhalmi apátság építésének megkezdése.
Öröklési rend megváltoztatása  - primogenitúra / elsőszülött az utód/; Istvánt fogadtatja el utódjául – így látja Géza biztosítottnak műve folytatását.

Szent István  997-1038

Géza halála előtt már az ország nagy részét kezében tartja. A fejedelem halálakor azonban Koppány a seniorátus elve alapján igényli a fejedelmi címet és a levirátus elvén(az özvegyet az elhunyt férj nemzetségének legidősebb férfitagja ’örökli’) Saroltot. István a primogenitúra elve alapján akar uralkodni(elsőszülöttség). Koppányt István fegyveres erővel verte le Veszprém mellett 997-ben.
II. Szilveszter pápa koronát küld neki III. Ottó császárral egyetértésben, s 1001.január elsején királlyá koronázza Asztrik érsek Esztergomban. István egyik hatalmasságnak sem vazallusa, hatalmát isteni eredetűnek tartja. A koronázás növeli István kül- és belpolitikai tekintélyét. Megmaradt riválisaival fokozatosan leszámol. A levert törzsfők és nemzetségfők földjeit elkobozták ®ezáltal megnövekedett a királyi hatalom.
Az állam megszilárdításának alapfeltétele a feudális közigazgatás és az egyházszervezet kiépítése.
Az egyházszervezet kiépítése
Biztosította a keresztény Európához való kötődést, egyben erősítette a királyi hatalmat. Önálló magyar egyházszervezetet alakít ki, Esztergom érseki – magyar egyházfő -  rangot kap (ellentétben Prágával). Szt. István 10 egyházmegyét alakít – még 9 püspökség.
István kolostorokat is alapít: bencés: Pécsvárad, Veszprémvölgy
Az egyházi hierarchia: érsekség – érsek; püspökség – püspök; káptalanok – prépost; esperesség – esperes; plébániák - lelkész
Az egyház anyagi forrásai a hatalmas birtokadományok és a tized.
Az egyház és az új hit terjedését törvényei is védik és segítik elő: pl. Törvényben írja elő, hogy tíz falu építsen egy templomot; bevezeti a kötelező 1/10 fizetését az Egyház számára, az egyházi szokások be nem tartását bünteti.

Az államszervezet kiépítése – a vármegyerendszer

István hatalmát óriási földbirtokai alapozták meg. A volt törzsi földek kisajátítása után az ország 2/3-a a királyé. István az országot a királyi tanács segítségével kormányozta. Tagjai az egyházi előkelők /az 1. generáció mg idegen eredetű/ és a világi előkelők /törzsi vezetők, behívott lovagok/.
István nevéhez fűződik a feudális közigazgatás rendszerének kiépítése, a királyi vármegye (KVM) létrehozása.
Minta a frank grófságok, őrgrófságok rendszere. A vérségi elrendezést a területi alapon való szerveződés váltja fel.
A vármegye területét különböző tulajdonjogú földek alkották: egyházi, világi, királyi, alapjait a királyi várak és birtokok jelentették.
Központja a legfontosabb királyi vár volt.  Katonai, gazdasági, bírói, közigazgatási funkciókkal bírtak.
A KVM élén a király által kinevezett megyésispán (a comes) állt. Bíráskodik, beszedi a királyi jövedelmeket (de egyharmada az övé marad), vezeti a megyei haderőt. A vármegyeszervezet élén a nádorispán (comes palatinus) állt, aki egyben a királyi udvar bírája, a nádor a legnagyobb világi méltóság a király után.
Létrejött a királyi udvarszervezet és udvartartás. Az  önellátó, naturális gazdálkodás viszonyai mellett az udvar vándorolt, az egyes udvarházakban felhalmozott készleteket (termelt vagy adóból beszedett) fogyasztotta. Az udvarházak ellátását az udvarnép végezte.

A korszerű államélet, az önálló államiság egyéb megnyilvánulásai
Pénzverés: István pénze a dénár (pl. a szabadok dénárja adó)
 Írásbeliség – oklevélkiadás: A királyi udvarban megjelent az oklevélkiadás, alapító-és adománylevelek.
Törvénykezés: két törvénykönyvét ismerjük, amelyek a tulajdon védelmével, az új hit megerősítésével és a bíráskodási gyakorlattal foglalkoztak – itt látható, hogy a szemet szemért elvet felváltja a vérdíj, s az ítéletek a társadalmi különbségekre is utalnak.
Külpolitika: István fő célja a béke megőrzése, hogy belső feladatait megoldhassa, házassági politikája is ezt szolgálja. A németekkel kezdetben jó a viszonya (sógora II. Henrik), de II. Konrád már függésbe akarta vonni az országot, de István eredményesen védekezett.
Trónöröklés: Két fia volt, Ottó korán elhunyt, Imre herceget vadászbaleset érte. Hozzá írta pedig az Intelmeket, amelyben a kormányzás elveit fejtegette. Unokaöccsét Vazult nem tartotta alkalmas jelöltnek (pogánynak vélte), ezért húga fiát Orseolo Pétert jelölte utódjául. Vazult egy állítólagos merénylet-terv miatt megvakíttatta (uralkodásra alkalmatlanná tette), fiait (Levente, András, Béla) száműzte. István 1038-ban halt meg, halála előtt Szűz Máriának, annak oltalmába ajánlotta az országot.
Szt. István műve évszázadokra kijelölte Magyarország fejlődését. István építette ki Magyarországon a keresztény és feudális államot, tette az országot a keresztény Európa részévé, európaivá. Érdemeiért 1083-ban I. László kezdeményezésére szentté avatták.