A magyar nép őstörténete
és vándorlása.
BASKÍRIA: (Magna Hungaria – Nagy
(Régi) Magyarország)
A magyarok az i. u. 500 után
a sztyeppe északi peremén éltek Baskíriában, a Dél- Ural és a Volga-Káma
közötti vidéken.Ekkorra már a nomád életmód, a nomád kultúra, és a nomád
társadalmi-gazdasági szervezeti keretek lettek jellemzők elődeinkre. Vélhetően
már törzsszervezetben éltek elődeink, amelynek feladatai: az állatállomány
védelme, ellátása; a harcok szervezése: zsákmányszerzés, területszerzés-védés,
állatállomány szerzése – megvédése> Élén a választott törzsfők álltak,
és ez még egy laza politikai szervezet. Egyes nemzetségek, törzsek
leszakadhatnak ill. csatlakozhatnak.
Erről az őshazáról tudósít a
13.századi domonkos szerzetes, Julianus barát, aki megtalálta itt még magyarul
beszélő elődeinket. Aztán a tatárok olvasztják be őket.
LEVÉDIA:
A magyar törzsek így a VII.
század végére a kazárok fennhatósága alá kerültek. A kazárok a vazallus
törzsek élére hozzájuk hű személyeket állítottak, hogy megkönnyítsék
ellenőrzésüket. Valószínűleg ekkor, a VII. század végén került a magyar törzsek
élére fejedelemként Levedi. A doni szállásterület róla kapta nevét: Levédia. A
magyaroknál kialakult a kettős fejedelemség kazár mintára, névleges
hatalom(szakrális – vallási): a kündüé (kende) a tényleges hatalom: a gyuláé
nap – hold szimbólum, a bírói szerepet a horka töltötte be. Átvettük(?) a kazár
rovásírást. Fejlődnek mezőgazdasági ismereteink – nehézeke. De a nomádok, ha
mód van rá, művelnek (inkább műveltetnek) földet, ez nem jelent még most
letelepedést.
ETELKÖZ: [Duna
és a Dnyeper között, öt folyó köze: Szeret, Prut, Dnyeszter, Bug, Dnyeper].
A Kazár Birodalmon belüli
hatalmi harcok lehetővé tették a magyarok önállósulását. A magyarok
(feltehetően 7 törzs) a Dontól nyugatra lévő sztyeppei területekre húzódtak,
Etelközbe. A kazárok ellen fellázadt kabarok is a magyarokhoz menekültek.
A szállásváltás együtt járt a
hatalomban bekövetkezett változással. Valószínűleg ekkor emelkedett fel az
Árpád-ház, ami talán a kettős fejedelemség változásával is együtt járt (a régi
fejedelmi család, Levedi ága szakrális szerepbe szorult). Álmos fejedelemmé
választása 860 körül történhetett, ez jelentős fejlődés a magyar törzsi
szervezetben, a vérszerződéssel a magyar törzsek Etelközben szorosabbá tették a
szövetségüket.
A magyarság Etelközből
kiindulva zsákmányszerző hadjáratokat vezetett északra, másrészt nyugat
felé portyáztak, a Kárpát-medencében.
A
honfoglalástól az államalapításig
A) Honfoglalás
A Kárpát-medence
politikai viszonyai a honfoglalás előtt
A
Kárpát-medence a 9. században 3 hatalom végvidéke (tehát egyik hatalomnak sem
itt van a központja):
-
A nyugati rész a keleti frank birodalomé, ahol állandóak voltak a belső harcok,
egyes részén szláv hűbéres fejedelemség alakult ki (Zalavár központtal);
-
A bolgár cárságé a Kárpát-medence déli, erdélyi része;
-
Északon a Morva fejedelemség birtokolt területeket.
A Kárpát-medence középső része a „senki
földje”.
A honfoglalás első
szakasza, 895-896
A
honfoglalás nem egy esemény, hanem többéves folyamat, és valószínűleg tudatos
döntés volt
Az Etelközből vezetett hadjáratok során
már ismerték a terület politikai és földrajzi viszonyait. Alkalmas életmódjuk
folytatására, jelentős ellenállásra pedig nem kellett számítaniuk.
A távozás – szállásváltoztatás oka az
lehetett, hogy az etelközi terület nehezen volt védhető a veszélyes
szomszédokkal szemben.
895-ben Árpád főserege bevonul a
Kárpát-medencébe a Vereckei-hágón át.
Közben az etelközi szállásterületet
keletről besenyő támadás éri ® okai:
- egyrészt a szokásos „dominóelv”: arabok ® úzok ® besenyők ® magyarok
- másrészt Simeon cár szövetséget köt a
besenyőkkel- cél az erdélyi sóbányák megtartása
A fősereg nélküli etelközi magyarokat a
besenyők megverik, az Al-Duna felé menekülő magyarokat bolgár csapda várta, így
a besenyő és bolgár támadások nagy veszteségeket okoztak.
Az egyébként is tervezett Kárpát-medencébe
való bevonulás felgyorsul és egyben menekülés is lesz a Kárpátok hágóin:
Vereckei-hágó, Tatár-hágó, Békás-szoros. A honfoglaláskor a kettős fejedelemség
élén Álmos és Kurszán állottak, de nem tudjuk biztosan, melyikük volt a kündü,
s melyikük a gyula.
Álmos fejedelmet a hagyomány szerint
Erdélyben feláldozzák, így fia, Árpád lesz a vezér, a fejedelem, s hozzá kötjük
a honfoglalást.
A Garam-Duna vonaláig szállják meg a
Kárpát-medencét, törzsenként, ezen belül nemzetségenként.
Van veszteség, de a népesség java
beköltözik, a források nem utalnak nőhiányra, és lecsökkenhetett az
állatállomány.
A honfoglalás
második szakasza, kb. 898 - 907
Néhány évig lábadozás a beköltözés után.
(Elhelyezkedés, berendezkedés, állatállomány létszámának felnövelése.)
899-ben zsákmányszerző hadjárat Itáliába,
győznek, s csak 900-ban térnek vissza, ekkor elfoglalták a Dunántúlt a
frankoktól s egyben a Garamon túli morva végeket is bekebelezték
900 őszén támadnak a bajorok, de fényes
győzelem felettük, a magyarok a gyepűt (határövezetet) az Enns folyóig
terjesztették ki ®”Óperenciás tenger”
902-ben a morva állam maradékát is
megsemmisítik a Kárpátokon túl.
904-ben a bajorok tőrbecsalták Kurszánt és
megölték ®
ezzel a kettős fejedelmi rendszer felbomlott, Árpád lesz az egyedüli vezető.
907-ben nagy bajor támadás Pozsonynál, de
ismét csak katasztrofális vereséget szenvednek, ezzel lezártnak tekinthető a
honfoglalás.
Honfoglaláskori
mítoszok, mondák
Álmos feláldozása: Kazár szokás volt, hogy
40 éves uralkodás vagy katasztrófa után feláldozzák a fejedelmet
Turul monda: az Árpád-dinasztia
totemisztikus eredetmondája: Emese álma + Turul ®Álmos ®Árpád
Fehér ló mondája: Szvatopluknak földért,
vízért, fűért fehér lovat adtunk cserébe
A honfoglaló
magyarság társadalma, életmódja
A
honfoglalás kori társadalom egy bomló nemzetségi társadalom volt, ahol
már megjelentek a vagyoni különbségek
-
előkelők: a nagy vagyonnal bíró
vezető családok, fejedelem és családja, törzsfők (urak), nemzetségfők (bők –
innen ered a bőség kifejezés)
-
középréteg: Az előkelők védelmét a
középréteget alkotó fegyveres kíséret biztosította.
köznép: A köznép
tartotta el az előkelőket, termék- és munkaszolgáltatással tartozott nekik. Saját
közössége körében élő, részben közös tulajdonnal rendelkezők,
különböző
szolgáltató népek
–foglalkozásuk alapján egy-egy faluközösséget alkottak. Termékeikkel adóztak, s
meghatározott szolgálattal tartoztak uruknak (pl. kovácsok, fegyverkészítő-csitárok,
fazekas-gerencsérek, tímárok, esztergályosok, nyergesek, ötvösök).
szolgák: az előkelők
birtokában lévő, uruk háza táján élő nép. Ide tartoztak a szabadságukat elveszített
emberek, avar és a szláv lakosság, a kalandozások során ejtett foglyok; együtt ők
alkották az ínséget.
A
honfoglaló magyarok a ridegpásztor életmódot folytatták. Eszerint
tavasztól őszig legeltették nyájaikat, és voltak állandó, téli szállásaik is
megművelt földekkel körbeölelve. A honfoglalás kori gazdálkodás nem
csupán nomád pásztorkodásból állt (de ez a legjellemzőbb!), hanem a
vadászat ( sólymos és íjas vadászaton kívül a prémes állatokat
csapdákkal, tőrökkel, hurokkal, kelepcékkel, veremásással ejtették el),
halászat és nem utolsó sorban a földművelés is szerves részét képezte.
Az
állattenyésztésben a marhatenyésztés dominánssá vált, a ló és juh-tartás
mellett.
Őseink
kiterjedt kereskedelmet folytattak, főként a luxuscikkek, ezüstféleségek, és a
só forgalmazásával foglalkoztak.
A vándorló életforma egyik jellegzetes ismérve a
könnyen hordozható, gyorsan szétszedhető és felépíthető kerek sátor, a jurt használata. A
jurt kupola alakú tetővel ellátott, farácsos oldalfalú, több rétegű nemezzel
fedett sátor.
A lakosság legnagyobb része az
úgynevezett téli és nyári szállásokon élt, majd a téli szállások lassan
falvakká alakultak. Az általában változó helyű nyári szállások mellett - a
földművelés súlyának lassú növekedésével - az állandó téli szállásokból
faluszerű települések formálódtak. A 10. századi falvakban egyre inkább
általános lett a félig földbe süllyesztett veremház, majd megjelentek a
földfelszínre épített lakó- és melléképületek is.
A
honfoglaló magyarok vallása - amellett, hogy történetük során megismerték a
monoteisztikus (keresztény, zsidó, mohamedán) vallásokat is - mindenek előtt és
alapvetően a samanizmus volt,
amely rendkívül összetett hitvilág. A sámán feladatköre a gazdasági-társadalmi
fejlettség szerint, illetve területenként is igen változó lehetett. A magyarság
sámánjaira, a táltosokra vonatkozó
jelenkori hiedelmekből (révülés, foggal születés, egymással való viaskodás)
sokat megtalálunk a szibériai népeknél is.
A
totemizmus fontos tényezője lehetett az ősi vallásnak, meglétére utalnak a
származásmítoszok: a turul- és csodaszarvas-mondák.
A
magyar hitvilág egy háromrégiós világképen alapult, amit az életfa köt össze:
A
régészeti hagyatékból ismert a lóáldozás és a lovas temetkezés szokása.
Géza fejedelemsége és Szent István
államszervező tevékenysége
Géza fejedelem 972-997
Augsburg
után reális esély népünk pusztulása, mint a korábbi nomádok: hunok, avarok
esetében. A pusztulás alternatívája- hasonulni és beilleszkedni a keresztény,
feudális Európába. E nagy mű kezdete
Géza fejedelemhez kapcsolódik. Ő felismerte a belpolitikai (nomád
életmód válsága) és a külpolitikai realitásokat (nagyhatalmak: Német-római csász.
és Bizánc szorítása), ezért célja európai állammá tenni a magyarokat.
Külpolitika:
973. a
quedlinburgi találkozóra követek küldése - I. Ottóval békét kötött, lemondott a
Lajtán túli területekről; és hittérítőket kért. Házassági kapcsolatokkal is
erősíti hatalmát – lányai férjei:- Vitéz Boleszláv /lengyel fej./, a bolgár
trónörökös, a velencei doge, Aba Sámuel. Istvánnak a bajor hercegnőt, Gizellát szerezte
meg (II.Henrik, a későbbi német császár
húga) - német lovagok érkeztek vele.
Belpolitika:
Géza
véresen megtörte a törzs és nemzetségfők uralmát, a törzsi államocskákat, itt
is segít a házasság: - Sarolt, az erdélyi Gyula lánya; a stratégiailag fontos
pontokra katonákat telepített . Új székhely - Esztergom – kőpalota.
Megkezdte
a kereszténység terjesztését, előzmények - bizánci ker., itt élő szlávok is
keresztények. Géza is megkeresztelkedett (István ő is, de életmódjában maradt a
régi: „elég gazdag vagyok, hogy két úrt szolgáljak”. Fiát Vajkot – Istvánt
viszont kitűnő keresztény neveltetésben részesíti. Uralma alá esik a pannonhalmi
apátság építésének megkezdése.
Öröklési
rend megváltoztatása - primogenitúra / elsőszülött
az utód/; Istvánt fogadtatja el utódjául – így látja Géza biztosítottnak műve
folytatását.
Szent István 997-1038
Géza
halála előtt már az ország nagy részét kezében tartja. A fejedelem halálakor
azonban Koppány a seniorátus elve alapján igényli a fejedelmi címet és a
levirátus elvén(az özvegyet az elhunyt férj nemzetségének legidősebb férfitagja
’örökli’) Saroltot. István a primogenitúra elve alapján akar
uralkodni(elsőszülöttség). Koppányt István fegyveres erővel verte le Veszprém
mellett 997-ben.
II.
Szilveszter pápa koronát küld neki III. Ottó császárral egyetértésben, s
1001.január elsején királlyá koronázza Asztrik érsek Esztergomban. István egyik
hatalmasságnak sem vazallusa, hatalmát isteni eredetűnek tartja. A koronázás
növeli István kül- és belpolitikai tekintélyét. Megmaradt riválisaival
fokozatosan leszámol. A levert törzsfők és nemzetségfők
földjeit elkobozták ®ezáltal
megnövekedett a királyi hatalom.
Az állam megszilárdításának alapfeltétele
a feudális közigazgatás és az egyházszervezet kiépítése.
Az egyházszervezet kiépítése
Biztosította
a keresztény Európához való kötődést, egyben erősítette a királyi hatalmat. Önálló
magyar egyházszervezetet alakít ki, Esztergom érseki – magyar egyházfő - rangot kap (ellentétben Prágával). Szt. István
10 egyházmegyét alakít – még 9 püspökség.
István
kolostorokat is alapít: bencés: Pécsvárad, Veszprémvölgy
Az egyházi
hierarchia: érsekség – érsek; püspökség – püspök; káptalanok – prépost; esperesség
– esperes; plébániák - lelkész
Az egyház
anyagi forrásai a hatalmas birtokadományok és a tized.
Az egyház
és az új hit terjedését törvényei is védik és segítik elő: pl. Törvényben írja
elő, hogy tíz falu építsen egy templomot; bevezeti a
kötelező 1/10 fizetését az Egyház számára, az egyházi szokások be nem tartását
bünteti.
Az államszervezet
kiépítése – a vármegyerendszer
István
hatalmát óriási földbirtokai alapozták meg. A volt törzsi földek kisajátítása
után az ország 2/3-a a királyé. István az országot a királyi tanács
segítségével kormányozta. Tagjai az egyházi előkelők /az 1. generáció mg idegen
eredetű/ és a világi előkelők /törzsi vezetők, behívott lovagok/.
István nevéhez fűződik a feudális
közigazgatás rendszerének kiépítése, a királyi vármegye (KVM) létrehozása.
Minta a
frank grófságok, őrgrófságok rendszere. A vérségi elrendezést a területi alapon
való szerveződés váltja fel.
A vármegye
területét különböző tulajdonjogú földek alkották: egyházi, világi, királyi, alapjait
a királyi várak és birtokok jelentették.
Központja a
legfontosabb királyi vár volt. Katonai,
gazdasági, bírói, közigazgatási funkciókkal bírtak.
A KVM élén
a király által kinevezett megyésispán (a comes) állt. Bíráskodik, beszedi a
királyi jövedelmeket (de egyharmada az övé marad), vezeti a megyei haderőt. A
vármegyeszervezet élén a nádorispán (comes palatinus) állt, aki egyben a
királyi udvar bírája, a nádor a legnagyobb világi méltóság a király után.
Létrejött
a királyi udvarszervezet és udvartartás. Az önellátó,
naturális gazdálkodás viszonyai mellett az udvar vándorolt, az egyes
udvarházakban felhalmozott készleteket (termelt vagy adóból beszedett)
fogyasztotta. Az udvarházak ellátását az udvarnép végezte.
A korszerű államélet, az önálló
államiság egyéb megnyilvánulásai
Pénzverés: István pénze a dénár (pl. a
szabadok dénárja adó)
Írásbeliség – oklevélkiadás: A királyi
udvarban megjelent az oklevélkiadás, alapító-és adománylevelek.
Törvénykezés: két törvénykönyvét ismerjük,
amelyek a tulajdon védelmével, az új hit megerősítésével és a bíráskodási
gyakorlattal foglalkoztak – itt látható, hogy a szemet szemért elvet felváltja
a vérdíj, s az ítéletek a társadalmi különbségekre is utalnak.
Külpolitika:
István fő célja a béke megőrzése, hogy belső feladatait megoldhassa, házassági
politikája is ezt szolgálja. A németekkel kezdetben jó a viszonya (sógora II.
Henrik), de II. Konrád már függésbe akarta vonni az országot, de István eredményesen
védekezett.
Trónöröklés:
Két fia volt, Ottó korán elhunyt, Imre herceget vadászbaleset érte. Hozzá írta
pedig az Intelmeket, amelyben a kormányzás elveit fejtegette. Unokaöccsét
Vazult nem tartotta alkalmas jelöltnek (pogánynak vélte), ezért húga fiát
Orseolo Pétert jelölte utódjául. Vazult egy állítólagos merénylet-terv miatt
megvakíttatta (uralkodásra alkalmatlanná tette), fiait (Levente, András, Béla)
száműzte. István 1038-ban halt meg, halála előtt Szűz Máriának, annak oltalmába
ajánlotta az országot.
Szt.
István műve évszázadokra kijelölte Magyarország fejlődését. István építette ki
Magyarországon a keresztény és feudális államot, tette az országot a keresztény
Európa részévé, európaivá. Érdemeiért 1083-ban I. László kezdeményezésére
szentté avatták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése