Gyakorló feladat

Ne feledkezzetek meg a források olvasásáról sem!
Egyéb segítség:

bővebben:

Nemzeti kultúra virágzása a reformkorban

42. lecke/2.

19. sz. első fele volt a nemzeti művészetek kibontakozásának kora, a magyar kultúra felvirágzásának időszaka. Forrása a gazdasági fellendülés, a társadalmi átalakulás és a nemzettudat.

A reformkorban az irodalom és a politika szorosan összefüggött egymással, és a korszak legjelentősebb művészei a reformok szolgálatába állítják írásaikat. Az irodalmi élet nem egy képviselője (Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi) is bekapcsolódik a reformküzdelmekbe, politikai szereplőkké váltak. A reformkor fő céljai, mint a függetlenség, társadalmi és gazdasági haladás, nemzeti érzések - alkotásaikban is megjelennek. A szépirodalmi folyóiratok politikai gondolatoknak is teret adtak. A nemzeti nyelvért folytatott küzdelemmel indult el a nemzeti kultúra megteremtésének programja, és e programot az írók mindegyike nyilvánosan támogatta.
Az irodalmi versenyek, koncertek, színházi előadások egyúttal fontos társadalmi eseménynek számítanak. A rendezvényekre magyar ruhákban jártak, s ott magyar táncokat jártak (palotás, csárdás).

A nemzeti kultúra fellendülésének az építészetben a klasszicizmus, az irodalomban, a képzőművészetben, a zenében a romantika adott keretet, mind a kettő a múlt felé fordul, de a romantika inkább szenvedélyes, a klasszicizmus szigorúbb, tervezettebb

Irodalom: a Kazinczy Ferenc vezette nyelvújító mozgalom 1811-19 között, hatására a reformkorban a megújult nyelven bontakozhatott ki a romantikus magyar irodalom. Kölcsey Ferenc Himnusz (1823), Vörösmarty Mihály Szózat (1836), Petőfi Sándor János vitéz (1844), Arany János Toldi (1847), Katona József: Bánk bán(1820) Eötvös József: A falu jegyzője.
Az irodalmi élet irányítására létrejött a Kisfaludy Társaság, fellendül az újságkiadás (Athaeneum, az irodalmi élet központi lapja, Pesti Hírlap, politikai napilap, Kossuth szerkesztésében

Az MTA fő feladatai közé tartozott a nyelv ápolása, gondozása, szótárak kiadása, a magyar helyesírás rendszerezése.

 Képzőművészet

A festészetben kibontakozott a nemzet múltját feldolgozó romantikus, történelmi festészet (pl. id. Markó Károly, Barabás Miklós, Madarász Viktor)

A szobrászatban népies témájú, romantikus szobraival emelkedik ki Ferenczy István

Építészet: Pollack Mihály (Magyar Nemzeti Múzeum), Hild József (esztergomi Bazilika)

 Zene: magyar zenei hagyományok (népzene hatása), Erkel Ferenc (Himnusz, operák: Hunyadi László, 1844), világhírű zongoraművészünk és zeneszerzőnk Liszt Ferenc, Egressy Béni a Szózat megzenésítője

Színház: fellendül, állandó színtársulatok jönnek létre, színházakat építenek műveltség terjesztése, nyelv fejlesztése, hazafiasság történelmi példák által; 1837. Pesti Magyar Színház megnyitása;  Nemzeti Színház A korszak híres színészei: Déryné Széppataki Róza, Laborfalvy Róza, Egressy Gábor, Udvarhelyi Miklós

Tudományok:

MTA felállítása

Bolyai János: matematika; Jedlik Ányos: fizika (dinamó, szóda-szikvíz feltalálója!)

Semmelweis Ignác: „az anyák megmentője”, gyermekágyi láz ellen fertőtlenítés

Oktatás

- állam szabályozó szerepének növekedése; - tanulólétszám növekedése

- 1806. Tankötelezettség: 6-12 éves kor között

- 1846-ra a gimnáziumokban és az egyetemeken a magyar vált az oktatás nyelvévé.

- szakképzés: Selmecbánya- bányatisztképző, mezőgazdasági iskolák: Szarvas – Tessedik Sámuel, Keszthely – Festetics.

Van azért árnyoldal is: a kormányzat alig támogat, sőt a nemzeti tartalom miatt korlátoz. Így a civil társadalom finanszíroz.
Más: Az erdélyi mágnások például könnyelműen szórták a pénzt mindenféle céltalan szórakozásra, de pl. Barabás Miklós taníttatására kétszáz forintot sajnáltak „kidobni”. A kor legnagyobb szobrászát, Ferenczy Istvánt a szegénység arra késztette, hogy a múzeumnak ajánlja fel a szobrait, de nem vették át tőle. Végső kétségbeesésében kalapáccsal zúzta össze a műveit. 

A POLGÁRI NEMZETESZME KIALAKULÁSA ÉS A POLITIKAI NEMZET FOGALMA

42. lecke/1

• a 19. század előtt Magyarországon is a rendi jogállás számított ("nemesi nemzet"; nem számít, a nemes milyen nyelven beszél)
• a liberalizmussal együtt jelentkezik Magyarországon a nacionalizmus is, először II. József reformjaival szemben (pl. nyelvkérdés), „magyaros” öltözködés

• Magyar kultúrnemzet: a reformkorban jött létre az eszméje – azonos nyelvet beszélők, azonos kultúrával rendelkezők

 • A politikai nemzet fogalma: a nemzet történelmi, jogi képződmény – ennek értelmében Magyarországon a magyar politikai nemzet létezik, és ezen a kereten belül léteznek az egyes nemzetiségiek: magyarok, horvátok,szlovákok – tehát a magyar politikai nemzetbe beletartoztak a nemzetiségiek is a liberális felfogás szerint.

• De: a magyar az államalkotó nemzet – a nemzetiségieknek azonos politikai jogokat kínálnak

• De: a magyar legyen az államnyelv

• A magyar polgári nemzeteszme ötvözte a nemesi nemzetfelfogás számos elemét

 • OK: a polgárság gyengesége miatt a liberális nemesség áll a függetlenségi és reformmozgalmak élén

• Nyugat-Európa: államnemzet – szerencsés módon az állampolgárság és a nemzethez tartozás egybeesett.

MAGYAROSODÁS – MAGYAROSÍTÁS

• nemzetiségiek aránya: Magyarország népességének a fele nem magyar anyanyelvű

• nemzetiségiek: csonka társadalom – köv.: nincs politikai képviseletük

• a magyar nemzetállam létrehozása volt a cél, ezért a magyar liberális politikusok a nemzetiségiek magyarosítására törekedtek: iskolák, óvodák, egyház nyelvének magyarosítására törekedtek

• de: a magyarosító törekvésektől függetlenül is megfigyelhető volt az asszimiláció (vidék nemessége, városok zsidó és német lakossága)

A jobbágyfelszabadítástól is azt remélték, hogy a jobbágyok csatlakoznak a nemzetállamhoz, függetlenül a nemzetiségüktől. 

• Széchenyi: rámutatott a magyarosító politika veszélyeire 

A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK

A magyarországi nemzetiségek különböztek fejlettségükben; de náluk is ekkor ébred fel a nacionalizmus
• történeti múlt feltárása, nemzeti nyelv fejlesztése – főleg egyházi értelmiségiek vezetésével

• céljaik: nemzeti nyelvhasználattól önálló tartományig
• a magyar liberálisok szerint politikai szempontból Magyaro.-n egy nemzet van, a magyar, a nem magyarul beszélő emberek is ennek tagjai - ezért a helyi nyelvhasználatot engednék, de azt nem, hogy más nyelv is hivatalos legyen, azt meg végképp nem, hogy valamelyik nemzetiségnek saját tartománya legyen Magyaro.-n belül
• kimondatlanul is az asszimiláció, a magyarosítás a cél
• emiatt a nemzetiségek egyre inkább szembekerülnek a magyar vezetőkkel - Bécs pedig külön is szítja a feszültséget ("oszd meg és uralkodj!")

·         • horvát – illír nemzeti mozgalom: céljuk az összes délszláv nép egyesítése

·         • szerbek: elutasították a horvát vezetést – szerbek: görögkeleti egyház – autonómiával: a nemzeti mozgalom a görögkeleti papság vezetése alatt állt.

·         • Céljuk az összes szerb és később a délszláv népek összefogása

·         • Szlovák: nemességgel és egyházi autonómivál nem rendelkezett – köv: nyelvikulturális harc a szlovák nyelv fejlesztéséért ( a szlovák értelmiség elmagyarosodása ellen küzdöttek)

·         • Pánszlávizmus: a szlávok egyesítése orosz vezetéssel

Politikai küzdelmek 1843-1847, pártok alakulása és nézeteik

41. lecke TANKÖNYVET IS ELOLVASNI!

1843-44-es országgyűlés

A magyar lett az államnyelv Tankönyvi ábra! 216/1.
a reformkor legjelentősebb eredménye

Küzdelem a védővámokért – az o.gy. hatásköre legyen – de a birodalmi kormányzat elutasítja.

Védegylet (1844 október)

magyar áruk védelme – magyar  ipar pártolás
Igazgatója Kossuth L. („Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”)
gazdasági eredmény kevés, de szervezeti keretet ad a reformereknek

Gazdaság

Mezőgazdaság:
ez a jelentősebb
modernizációt az újítások elterjedése jelent – kapásnövények, istállózás, új állatfajták, vetésforgó)
DE! a fejlődést jelentősen gátolják a feudális viszonyok: a polgári földtulajdon hiánya, a robotmunka.

Ipar
fejlődését ösztönzi: a mg szerszámszükséglete, a vasút, gőzhajózás fejlődése
Főbb iparágak: élelmiszeripar (malmok, hengermalom), vasipar, építőipar – gyárak, gépgyárak jönnek létre. (Ganz Ábrahám)

Kereskedelem
Pest-Buda a terménykereskedelem központja lesz

Gazdasági infrastruktúra fejlődése
Közlekedés: vasút, gőzhajózás
Bankok

Metternich újabb kísérlete a reformerek visszaszorítására

Kossuthot leváltják, az új főszerkesztő Szalay L. (centralista)
szövetséget köt az újkonzervatívokkal
adminisztrátori rendszer bevezetése – kormánybiztosok a megyék élén
erőszakkal, pénzzel, látszatreformokkal próbálják kormánypártivá tenni a megyéket
sikeresebbek, mint előzőleg, de a reformtábor nem tört meg

1846, Galícia: lengyel nemesi felkelés, amit részben a jobbágyaikkal vertek le.
A magyar politikai vezetőréteg eltérő következtetéseket von le az eseményből.

A pártok kialakulása

Újkonzervatívok: udvarral együtt kell működni, óvatos reformok kellenek csak;
1846: megalakítják a Konzervatív Pártot

Liberálisok
Jelentős reformok kellenek a társadalmi robbanás elkerüléséhez
1847: Ellenzéki Kör néven párt jön létre, programja az Ellenzéki Nyilatkozat (15., 16. forrás!)
kötelező örökváltság, állami kárpótlással; adminisztrátori rendszer megszüntetése, népképviselet, felelős kormány,polgári szabadságjogok ( sajtószabadság, gyülekezési jog), közteherviselés

Fiatal Magyarország (forradalmi demokraták)
Birtoktalan nemesek, polgárok, értelmiségiek
Vezetői: Petőfi, Jókai, Degré Alajos, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Irinyi József
Radikális, forradalmi változásokat akarnak: jobbágyfelszabadítás kárpótlás nélkül, teljes függetlenség.
Radikalizmusuk felgyorsítja az átalakulást (katalizátor-szerep)

Széchenyi István: távol tartotta magát a pártpolitizálástól.

FONTOS! TK-i táblázatok:18. - a reformkor politikai irányzatai, 20. Kossuth- Széchenyi nézeteinek összehasonlítása

Politikai irányzatok, történések 1839-1843; KOSSUTH Lajos nézetei

40. lecke

1830. – forradalmi hullám Európában → lengyel felkelés → kolerajárvány
1831. – Felvidéki megyék – kolera-felkelés

Tanulság – jobbágykérdést meg kell oldani!

1832-36-os országgyűlés

Reformtábor fő vezetői: Felsőtábla: Wesselényi; alsótábla. Kölcsey Ferenc - Szatmár, Deák Ferenc - Zala, Klauzál Gábor

Központi téma: önkéntes örökváltság (a jobbágy megválthatja földesúri terheit)
jobbágy (paraszt) → földtulajdonos lesz           
földesúr → megváltási pénzből fejlesztheti a gazdaságot                /érdekegyesítés!/ 
a föld polgári tulajdon lenne
Alsótábla, majd felsőtábla elfogadja, uralkodó visszautasítja.
Udvar ellentámadás – másodjára az alsótáblán is elbukik.

A reformtábor azonban létrejött és megszilárdult. Okai:
Reformok szükségességét egyre többen ismerik fel és fogadják el.
A reformtábor fő alakjainak tevékenysége.
Országgyűlési Ifjúság (jurátusok) – vezetője: Lovassy László
Országgyűlési Tudósítások, majd Törvényhatósági Tudósítások – szerkesztője Kossuth Lajos. Nyilvánosság bevonása.

Az udvar ellentámadása

Új uralkodó 1835-től – V. Ferdinánd (1848-ig), a valóságban Metternich kormányoz, keményen fellép a reformtábor vezetői ellen.
Bocskoros nemesség megvesztegetése – reformkövetek megbuktatása – pl. Kölcsey
Perek: Wesselényi Miklós, Lovassy és Kossuth ellen – börtönt kapnak.
Ellenkező hatás: nemesség a reformerek mellé áll, a megyék tiltakoznak.

1839-40-es országgyűlés

Kegyelem az elítélteknek,
gazdaságfejlesztő törvények: váltó- és gyáralapítási
önkéntes örökváltság elfogadása (csak épp a jobbágyoknak nincs pénzük)
o.gy. feliratait magyarul írhatják

Fontolva haladók

Konzervatív rendi ellenzék
Vezetője Dessewffy Aurél
óvatos reformok, cél a rendi rendszer tökéletesítése
támogatták az önkéntes örökváltságot, a magyar nyelv ügyét

Kossuth Lajos és a liberális többség

Kossuth Lajos fellépése és programja

Indulása:

Nem túl vagyonos köznemesi családból származik, polgári foglalkozást választ, ügyvédnek tanul . Zemplén megye jegyzője, majd a távollévő főendek követe az országgyűlésen.

Közéleti szerepet vállal : az országgyűlésen kéziratos újságot szerkeszt Országgyűlési  Tudósítások címmel. Később a megyei közgyűlésekről értesítette a közvéleményt.  (Törvényhatósági Tudósítások). Hamar a reformellenzék népszerű személyisége lesz. Gondolatait az általa szerkesztett Pesti Hírlapban teszi közzé (vezércikk!)

Programja: a korábbinál radikálisabb követelések

1.     általános, kötelező örökváltság javarészt állami kárpótlással

2.      (kezdetben a szabadkereskedelem híve)a hazai ipar védelme: gazdasági önrendelkezés biztosítása a kereskedelmi és  vámügyekben, illetve az iparfejlesztés területén

3.     perszonálunió (politikai autonómia-alkotmány, országgyűlés, felelős minisztérium)

4.     teljes polgári átalakulás, a polgári tulajdonszerzés joga minden állampolgárnak

5.     polgári nemzetkoncepció a nemzetiségi politikában

6.     közteherviselés

7.     független bíráskodás: esküdtszékek

8.     népképviselet, törvény előtti egyenlőség, (értelmiség politikai képviselete)

Módszere: Az érdekegyesítés. Értelmezései:

1.tágabb, általános: A politikai jogok (szabadság, tulajdon) kiterjesztése a jobbágyságra (a cél nem a kiváltságok eltörlése , hanem a jogok kiszélesítése)

oka: félelem a jobbágyságtól (vö. koleralázadás) és az orosz beavatkozástól (lásd lengyel példa)

2.szűkebb, nemességen belül:

A nemesség érdekeinek egyesítése a törvényalkotáshoz szükséges többség megszerzéséhez.

A forradalom elkerülése érdekében vállalni kell a politikai ütközést az udvarral (ellenzékiség)

A társadalom kiváltságtalan részét is be kell vonni saját sorsuk intézésébe

A rendi alkotmány megfelelő keret az átalakuláshoz, csak reformok sorával modernizálni kell

a nyilvánosság megteremtése:(ennek szükségességét Széchenyi is vallja)

Céljai összegezve:

A jobbágy - földesúri rendszer felszámolásával segíteni a gazdaság modernizálódását és az addigi kiváltságnélküliek a nemzetbe történő beemelését.

Ha mindenki ugyanúgy szabad polgár, akkor együtt kell eltartaniuk az államot; de ha ők tartják el , akkor megmondhatják, milyen legyen.

Polgári államszerkezet - a modernizáció fontos lépése, a nemzeti önrendelkezés fontos eszköze és biztosítéka.

A gazdasági kizsákmányolás megszüntetésével az érdekek kölcsönös figyelembevételén alapuló kapcsolatra törekedni a birodalommal.

Bázisa: a liberális nemesség (elsősorban a köznemesség)

Gyakorlati alkotásai:      Pesti Hírlap 1840., Védegylet 1844.

Munkásságának színtere: Országgyűlési Tudósítások; Törvényhatósági Tudósítások; Társalkodási egyletek; Nemzeti Kaszinó; A megyék egymás közötti levelezése; Magántanácskozások

Kossuth reformkori munkáságának értékelése:

Széles valóságismereten alapuló kivételes közvélemény- formáló tehetség.

Sokat tett a modern politikai nyilvánosság megszületéséért Magyarországon.

Meghatározó szerepet játszott a liberális reformellenzék országos szervezetté alakításában.

Nemes létére felismeri, hogy a nemesség nem mentheti át uralmát a polgári világba, de ha az átalakulás élére áll , első lehet az egyenlők között. 

Centralisták

Vezetői:
báró Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston.

Céljaik:

népképviselet;

felelős kormány;

erős, centralizált polgári állam;

megyerendszer bírálata, megújítása.

A birodalmi kereteken belül képzelik a jövőt.

Wesselényi Miklós (1797-1852)

Éles kritikák: a rendi alkotmány, illetve a bécsi udvar radikális bírálata. Ugyanakkor a rendi ellenállást felhasználná a reform érdekek képviseletében.
Erdélyi viszonyok tanulmányozása (az itteni politikai életben vesz részt)
A fejekben lévő téveszmék megváltoztatására helyezi a hangsúlyt
Műve: Balítéletek (jelentése: előítéletek, tévhitek) /Nem jelenhetett meg  a cenzúra miatt csak külföldön, ezért hatása kisebb/
Programja:
  örökváltság hirdetése (jobbágyfelszabadítás)
  szabadságjogok:  törvény  előtti  egyenlőség,  sajtószabadság,  hivatalviselés jogának kiterjesztését követeli.
  miniszteri felelősség elvének bevezetése.
  közteherviselés: a nemesség is fizessen adót
  Zsidóság  emancipációja:  a  magyarországi  zsidók  asszimilációja, beolvadása  a  magyar  nemzetbe.
A  modern  nemzetállam  megteremtését  a nemzetiségek tömeges beolvadásával elképzelő politika a zsidóság számára is  lehetőséget  biztosítson  az  egyenlő  társadalmi  érvényesülésre  és  a magyar nemzethez való tartozásra.

Széchenyi helyteleníti, hogy Wesselényi akkor támad Bécs ellen, amikor az ország még nem elég erős ahhoz, hogy egy esetleges reakciót elviseljen. Fokozatosan távolodnak egymástól az ifjúkori jóbarátok, bár a cél közös: polgárosodó és erősödő Magyarország, a módszerek eltérőek.

1838-as  árvíz  idején  hősiesen  menti  a  pesti  polgárokat,  így  alakult  ki  „az árvízi hajós” mellékneve

Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága

Széchenyi István

Életrajz:

Udvarhű arisztokrata családból származik. 1791-ben Bécsben született, apja Széchényi Ferenc, anyja Festetich Julianna.

Részt vett a napóleoni háborúkban (pl. lipcsei csata).

1810-től európai utazásokat tesz. Rájött hazánk két út előtt áll, vagy a virágzó Nyugathoz, vagy a lemaradó Kelethez csatlakozik. Ő a Nyugat felé akarta az országot közelíteni. Anglia nyűgözte le, s ott is a középosztály jóléte és az alkotmányos monarchia az angol "alkotmány" - a jogrendszer; a gyárkémények - az iparosodás és a polgári viszonyok; a lótenyésztés - a mezőgazdaság fejlettsége.

Utazások alatt: Barátságot köt Wesselényi Miklóssal. Kölcsönösen hatnak egymásra: Széchenyi a nemzeti eszméhez, Wesselényi a nyugati liberális eszméhez kerül közelebb. Céljuk a liberális elvek alapján fennálló, erős Magyarország.
- 1825-től részt vett az országgyűléseken. (1825 – birtokainak éves jövedelmének felajánlása - MTA)

- 1848-ban a Batthyány-kormány minisztere, majd idegösszeroppanást kapott, Döblingben kezelték.

- 1860-ban öngyilkos lett.

Széchenyi reformprogramja

- Gazdasági elképzelések (radikális átalakulás):

• ősiség (aviticitas) eltörlése; hitel felvétel akadálya

• a kihalt családok birtokai ne szálljanak vissza a kincstárra (fiscalitas – háramlási jog); örökösödési illeték;

• birtokszerzés joga mindenkinek; azaz kötött földbirtok megszüntetése – polgári tulajdon

• céhek, vámok, monopóliumok és a hatósági árszabás (limitatio) eltörlése;

• úthálózat fejlesztése, folyószabályozások – közlekedés és így a kereskedelem fejlesztése.

 - Társadalmi program (mérsékelt átalakítás):

• önkéntes örökváltság;

• törvény előtti egyenlőség,

• nyilvános törvényszéki tárgyalás;

• megyei ügyvédség kialakítása;

• (részleges) közteherviselés;

- Politikai program (status quo):

• a magyar államnyelvvé tétele.

• Magyarországnak korlátozott autonómia a birodalmon belül.

Bázisa : az arisztokrácia / a reformokhoz kiművelt emberfőkre van szükség/

Módszere a reformok megvalósítására:

A birodalom egységének és a Habsburg-ház hatalmának megsértése nélkül

A nemesség (arisztokrácia) vezető szerepének megtartásával

A hatalmon levők jószántából felülről bevezetendő törvényes intézkedésekkel

Elméleti munkássága:

1830-ban jelenik meg fő műve a Hitel: (az elmaradottság gazdasági elemzése; sokan a reformkor kezdetének tekintik)

„Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; – én azt szeretem hinni: lesz!”

Fő gondolatai:

·         a magyar birtokos szegényebb, mint lehetne

·         a felemelkedés útja: a nagybirtok korszerűsítése

Ennek akadálya:

·         az ősiség törvénye - a birtok nem piac- és hitelképes

·         a polgári földtulajdon hiánya

·         a jobbágyi viszonyok

·         a kiváltságok rendszere

Pl. a vámok a kereskedelmet akadályozzák, a termelést a robot.

A fejlődés akadálya a nemesi magatartás (kiváltságokhoz való ragaszkodás)

Szükséges a:

·         jobbágyok helyzetének javítása (robot eltörlése)

·         közteherviselés (nemesi adózás)

·         polgári átalakulás törvényeit az országgyűlésen

A folyamat vezetője az arisztokrácia legyen, Magyarország maradjon a birodalom része

Megoldás:

·         Az ősiség, háramlási jog eltörlése

·         jobbágyfelszabadítás /nem fejti ki részletesen/

·         a céhek, monopóliumok , hatósági árszabás eltörlése

·         a közlekedés fejlesztése

·         a törvény előtti egyenlőség, közteherviselés gondolatának felvetése

Világ vagyis felvilágosító töredékek némi hiba és előítélet eligazítására” (röpirat): válasz Dessewffy: Taglalat című munkájára - részletezi , indokolja , pontosítja elképzeléseit

Stádium: reformprogramjának 12 pontból álló, tömör összefoglalása. Pontjai:

1.    Hitel

2.    Ősiség törvényének eltörlése

3.    Kincstár jogának(a fiscalitas) megszüntetése, helyette az örökösödési illeték

4.    Birtokszerzés joga mindenkinek

5.    Törvény előtti egyformaság

6.    Nem nemesek által három évenként választandó megyei ügyvéd - törvényes pártvéd (most a vármegyei nemesség által választott és fizetett ügyvéd képviseli a jobbágyot, akár a földesúrral szemben, aminek hatékonyságát Széchenyi kétli)

7.    Közteherviselés - házipénztár /az országgyűlés költségeit a nemesek viseljék/

8.    Vizek rendezése, utak karbantartása, belvámok – infrastruktúra fejlesztése

9.    Szabad verseny akadályainak elhárítása-a monopóliumok, céhek eltörlése

10.              1835-től csak magyar nyelven írott és íratandó törvény

11.              Helytartó Tanács általi kormányzás - a Helytartótanács jogkörének szélesítése

12.              Nyilvánosság - az Országgyűlés, Megyegyűlés, és a bíráskodás nyilvánossága

Egyéb elméleti munkái:

A Lovakrul 1828; Kelet Népe 1841; Jelenkor szerkesztése 1842; Politikai Programtöredékek1847; Ein blick...1859

Gyakorlati alkotásai

·         1825. birtokainak egyéves jövedelme a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására

·         1827. Nemzeti Kaszinó

·         lótenyésztés, pesti lóverseny

A Kaszinó és a lóverseny közösségi helyek, a politizálás és a társas lét színhelyei.

·         1832. Lánchíd Hídegyesület:  Lánchíd (első állandó híd Pest és Buda között) építésének kezdeményezése

·         gőzhajózás a Balatonon és a Dunán (1830. Duna Gőzhajózási Társaság)

·         folyószabályozás a Tiszán és a Duna alsó szakaszán - Vaskapu

·         óbudai hajógyár alapítása

·         Hengermalom Pesten

·         selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése

·         Pest és Buda egyesítésének, fővárossá fejlesztésének gondolata („Budapest” elnevezés)

Céljai, összegezve:

·         A földbirtokosoknak a föld fölött fennálló feudális monopoltulajdonát, az egész feudális rend sarokkövét átalakítani hitelképes szabad polgári tulajdonná.

·         A gazdasági növekedés beindításához nélkülözhetetlen infrastruktúra fejlesztése.

·         A feudalizmusra jellemző kezdetleges termelőerőket felcserélni a kapitalizmusra jellemző termelőerőkkel.

·         A feudális függőségi rendszer átváltoztatása a polgári jogegyenlőség rendszerévé.

·         Kiművelt emberfők képzése.

Reformkori munkásságának értékelése, nagysága:

Páratlanul széles nemzetközi látókör. Mágnás létére is megérti: a polgári átalakulás Magyarországon is elkerülhetetlen, s csak az arisztokrácia látná kárát, ha megpróbálná feltartóztatni. Meghirdette a polgári átalakulás programját, bár tudta, hogy annak megvalósítása egyenesen ellentétes az arisztokrácia közvetlen érdekeivel. Munkássága a problémák végiggondolására, saját politikai program megalkotására késztette az ország haladó erőit, segítette a modern közvélemény kialakulását. A negyvenes évektől kezdve programja már kevésbé fejezte ki az ország igényeit, mint más politikai programok /Pl. Kossuth / és nem bizonyultak elégségesnek a Nyugathoz való felzárkózáshoz.

Tévedése:

·         Hiszi, hogy a magyar földesurakat érdekeik józan számbavétele is rábírhatja a polgári átalakulás programjának elfogadására.

·         Hiszi, hogy az osztrák uralkodóházat is ráébresztheti annak elismerésére, hogy Magyarország felemelkedése az egész birodalomra nézve előnyös.

A program fogadtatása: bizalmatlanság és elutasítás

Az udvar:

·         Védelmezi a fennálló feudális kereteket, mert minden társadalmi változástól a hagyományos uralmi rendet félti.

·         Magyarország belső átalakulása rövidtávon veszélyeztetné a felső bürokrácia és katonai vezetés hatalmi, illetve az osztrák nagypolgárság gazdasági érdekeit

·         Félti a birodalom egységét, mivel Magyarország csak addig tartható féken, amíg gyenge

Az arisztokrácia:

Túl sok előnyét élvezi a fennálló rendszernek. Nélkülözi a szélesebb látókört

A liberális nemesség:

Széchenyi hatása a hazai közvéleményre óriási, műveit sokan olvasták, azonban:

·         Nem éri be a haladás általa megjelölt útjával és ütemével.

·         Nem hisz az udvar és az arisztokrácia megnyerhetőségében.

Kossuth a „legnagyobb magyarnak” nevezte.

„Ujjait a kor ütőerére tevé és megértette lüktetéseit; és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak…”.