A POLGÁRI NEMZETESZME KIALAKULÁSA ÉS A POLITIKAI NEMZET FOGALMA

42. lecke/1

• a 19. század előtt Magyarországon is a rendi jogállás számított ("nemesi nemzet"; nem számít, a nemes milyen nyelven beszél)
• a liberalizmussal együtt jelentkezik Magyarországon a nacionalizmus is, először II. József reformjaival szemben (pl. nyelvkérdés), „magyaros” öltözködés

• Magyar kultúrnemzet: a reformkorban jött létre az eszméje – azonos nyelvet beszélők, azonos kultúrával rendelkezők

 • A politikai nemzet fogalma: a nemzet történelmi, jogi képződmény – ennek értelmében Magyarországon a magyar politikai nemzet létezik, és ezen a kereten belül léteznek az egyes nemzetiségiek: magyarok, horvátok,szlovákok – tehát a magyar politikai nemzetbe beletartoztak a nemzetiségiek is a liberális felfogás szerint.

• De: a magyar az államalkotó nemzet – a nemzetiségieknek azonos politikai jogokat kínálnak

• De: a magyar legyen az államnyelv

• A magyar polgári nemzeteszme ötvözte a nemesi nemzetfelfogás számos elemét

 • OK: a polgárság gyengesége miatt a liberális nemesség áll a függetlenségi és reformmozgalmak élén

• Nyugat-Európa: államnemzet – szerencsés módon az állampolgárság és a nemzethez tartozás egybeesett.

MAGYAROSODÁS – MAGYAROSÍTÁS

• nemzetiségiek aránya: Magyarország népességének a fele nem magyar anyanyelvű

• nemzetiségiek: csonka társadalom – köv.: nincs politikai képviseletük

• a magyar nemzetállam létrehozása volt a cél, ezért a magyar liberális politikusok a nemzetiségiek magyarosítására törekedtek: iskolák, óvodák, egyház nyelvének magyarosítására törekedtek

• de: a magyarosító törekvésektől függetlenül is megfigyelhető volt az asszimiláció (vidék nemessége, városok zsidó és német lakossága)

A jobbágyfelszabadítástól is azt remélték, hogy a jobbágyok csatlakoznak a nemzetállamhoz, függetlenül a nemzetiségüktől. 

• Széchenyi: rámutatott a magyarosító politika veszélyeire 

A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK

A magyarországi nemzetiségek különböztek fejlettségükben; de náluk is ekkor ébred fel a nacionalizmus
• történeti múlt feltárása, nemzeti nyelv fejlesztése – főleg egyházi értelmiségiek vezetésével

• céljaik: nemzeti nyelvhasználattól önálló tartományig
• a magyar liberálisok szerint politikai szempontból Magyaro.-n egy nemzet van, a magyar, a nem magyarul beszélő emberek is ennek tagjai - ezért a helyi nyelvhasználatot engednék, de azt nem, hogy más nyelv is hivatalos legyen, azt meg végképp nem, hogy valamelyik nemzetiségnek saját tartománya legyen Magyaro.-n belül
• kimondatlanul is az asszimiláció, a magyarosítás a cél
• emiatt a nemzetiségek egyre inkább szembekerülnek a magyar vezetőkkel - Bécs pedig külön is szítja a feszültséget ("oszd meg és uralkodj!")

·         • horvát – illír nemzeti mozgalom: céljuk az összes délszláv nép egyesítése

·         • szerbek: elutasították a horvát vezetést – szerbek: görögkeleti egyház – autonómiával: a nemzeti mozgalom a görögkeleti papság vezetése alatt állt.

·         • Céljuk az összes szerb és később a délszláv népek összefogása

·         • Szlovák: nemességgel és egyházi autonómivál nem rendelkezett – köv: nyelvikulturális harc a szlovák nyelv fejlesztéséért ( a szlovák értelmiség elmagyarosodása ellen küzdöttek)

·         • Pánszlávizmus: a szlávok egyesítése orosz vezetéssel