Politikai küzdelmek 1843-1847, pártok alakulása és nézeteik

41. lecke TANKÖNYVET IS ELOLVASNI!

1843-44-es országgyűlés

A magyar lett az államnyelv Tankönyvi ábra! 216/1.
a reformkor legjelentősebb eredménye

Küzdelem a védővámokért – az o.gy. hatásköre legyen – de a birodalmi kormányzat elutasítja.

Védegylet (1844 október)

magyar áruk védelme – magyar  ipar pártolás
Igazgatója Kossuth L. („Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”)
gazdasági eredmény kevés, de szervezeti keretet ad a reformereknek

Gazdaság

Mezőgazdaság:
ez a jelentősebb
modernizációt az újítások elterjedése jelent – kapásnövények, istállózás, új állatfajták, vetésforgó)
DE! a fejlődést jelentősen gátolják a feudális viszonyok: a polgári földtulajdon hiánya, a robotmunka.

Ipar
fejlődését ösztönzi: a mg szerszámszükséglete, a vasút, gőzhajózás fejlődése
Főbb iparágak: élelmiszeripar (malmok, hengermalom), vasipar, építőipar – gyárak, gépgyárak jönnek létre. (Ganz Ábrahám)

Kereskedelem
Pest-Buda a terménykereskedelem központja lesz

Gazdasági infrastruktúra fejlődése
Közlekedés: vasút, gőzhajózás
Bankok

Metternich újabb kísérlete a reformerek visszaszorítására

Kossuthot leváltják, az új főszerkesztő Szalay L. (centralista)
szövetséget köt az újkonzervatívokkal
adminisztrátori rendszer bevezetése – kormánybiztosok a megyék élén
erőszakkal, pénzzel, látszatreformokkal próbálják kormánypártivá tenni a megyéket
sikeresebbek, mint előzőleg, de a reformtábor nem tört meg

1846, Galícia: lengyel nemesi felkelés, amit részben a jobbágyaikkal vertek le.
A magyar politikai vezetőréteg eltérő következtetéseket von le az eseményből.

A pártok kialakulása

Újkonzervatívok: udvarral együtt kell működni, óvatos reformok kellenek csak;
1846: megalakítják a Konzervatív Pártot

Liberálisok
Jelentős reformok kellenek a társadalmi robbanás elkerüléséhez
1847: Ellenzéki Kör néven párt jön létre, programja az Ellenzéki Nyilatkozat (15., 16. forrás!)
kötelező örökváltság, állami kárpótlással; adminisztrátori rendszer megszüntetése, népképviselet, felelős kormány,polgári szabadságjogok ( sajtószabadság, gyülekezési jog), közteherviselés

Fiatal Magyarország (forradalmi demokraták)
Birtoktalan nemesek, polgárok, értelmiségiek
Vezetői: Petőfi, Jókai, Degré Alajos, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Irinyi József
Radikális, forradalmi változásokat akarnak: jobbágyfelszabadítás kárpótlás nélkül, teljes függetlenség.
Radikalizmusuk felgyorsítja az átalakulást (katalizátor-szerep)

Széchenyi István: távol tartotta magát a pártpolitizálástól.

FONTOS! TK-i táblázatok:18. - a reformkor politikai irányzatai, 20. Kossuth- Széchenyi nézeteinek összehasonlítása