Esszék és feladatok

Házi feladat: a két esszé közül az egyik kapcsán megoldani az 1a, 1b, 2a, 2b opcionális, 2c, 2d, 3a pontban leírtakat!

Hogyan írja meg az esszéfeladatot történelemből?

Ami fontos: ha a feladatmegértésre 0 pontot kapsz, akkor az egész esszé 0 pontos lesz. Tehát nagyon alaposan olvasd át a kérdést, hogy arról írj, amit kérdeztek Tőled. (Pl., ha összehasonlítani kell – mondjuk az ókori és a modern olimpiákat -, akkor, hasonlítsd össze őket, ha csak az egyikről írsz, legyen az bármilyen tökéletes, a pontszámod 0 lesz.)

A következő lényeges feladat elhelyezni időben és térben a kérdésben megjelölt problémát! Már az első, beve­zető mondatban elhelyezheted időben az eseményeket.

Használd fel a feladat megértéséhez a forrásokat, ill. a történelmi atlaszt! Gyűjtsd össze azokat az általános fogalmakat (pl. vallás, papság), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. mítosz, sokistenhit), melyekkel az adott probléma megoldható!

Emeld ki, húzd alá a forrás fontos információt! Nevezd meg a forrást, ha utalsz rá! (Ha valami, pl. törvény, pontokba van szedve, elég annak számára utalni, ha folyamatos a szöveg, idézd, de csak annyit, amennyi oda illik!) Jó, ha megkülönbözteted a kortárs és a történész/ történetírás álláspontját. Figyelj az eltérő források közti különbségekre, a forrás műfajára! Építsd be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következte­téseket! Fontos: a forrás betű szerint leírása nem = a feladat megoldásával. A forrást mindig az érvelésed, mondandód bizonyítására használd.

Ha szükséges, készíts vázlatot, piszkozatot!

Eseményeket alakító tényezők feltárása: Erre kapható a legtöbb pont. Tárd föl a probléma előzményeit, okait, hátterét, következményeit! A hangsúlyt a feladat kérdése adja meg! Tulajdonképpen a mi, miért történt. (PL. a sokistenhitű vallásoknál, szinte törvényszerű, hogy az isteneknek eltérő tulajdonságaik vannak.) Ha egy történelmi folyamatot kell bemutatnia, akkor az ok-okozati összefüggéseket időrendben vázold!

Lezárás-összefoglalás - összegzés: itt lehet úgymond egy-két mondatban ’felelni’ a feladatban megfogalmazott kérdésre, utasításra, kiemelni a téma legfontosabb meg­állapítását.

1.     Olvassa el figyelmesen és értse meg a feladatot és a forrásokat!

a. Fogalmazza meg saját szavaival a megoldandó problémát!

b.   A forrás(ok) szövegében húzza alá azokat a kulcsszavakat, adatokat, amelyek a feladatban szereplő probléma megoldásában segíthetik! Készítsen széljegyzeteket! Írja a lap szélére felmerült gondolatait, megjegyzéseit, magyarázatait!

2.  Készítsen vázlatot!

a. Határozza meg és nevezze meg a korszakot, korszakokat!

b.   Keresse meg a történelmi atlaszban azt a térképet vagy azokat a térképeket, amelyek segíthetik a feladat megoldásában!

c. Gyűjtse össze azokat a fogalmakat, amelyek segítségével az adott korszak illetve az adott probléma bemutatható!

d.   Gyűjtse össze azokat a személyeket, intézményeket, akiket, amelyeket a témához kapcsolni tud!

e. Keresse a bemutatott jelenségek okait, következményeit, belső összefüggéseit, és ábrázolja ezeket nyilakkal, saját jelöléseivel!

3.  Rendszerezze a rendelkezésére álló információkat!

a. Fogalmazzon meg tételmondatot, amelyben röviden összefoglalja a felvetett problémát, és saját válaszát!

b.   Ismertesse röviden a probléma történelmi hátterét! (Ki, hol, mikor, hogyan stb.)

c. Állítson fel sorrendet az állítása alátámasztására, igazolására gyűjtött tények, érvek között!

d.   Fogalmazza meg és állítsa logikai sorrendbe érveit pontosan, szabatosan!

e. Használja a korszak leírásához szükséges megfelelő szókincset!

4.  Szerkessze meg szövegét!

a. Idézze röviden a forrás kulcsgondolatait!

b.   Használja a kigyűjtött adatok közül a legfontosabbakat!

c. Kerülje a fölösleges ismétléseket, a nem a témára vonatkozó adatokat, a szükségtelen idegen szavakat!

d.   Ha van elég ideje, készítsen piszkozatot! Ha elkészült a végleges változattal, húzza át egyértelműen a piszkozatot!

5.   Adjon rövid értékelést!

6.   Ellenőrizze hogy valóban a feltett kérdésre válaszolt-e, és nem lépte-e túl a meghatározott terjedelmet!

A feladat az 1848. évi forradalomhoz kapcsolódik. (R) Mutassa be az áprilisi törvények szövegének felhasználásával, hogyan teremtette meg az 1848-as forradalom a polgári alkotmányos kormányzat alapjait Magyarországon! 

„III. Törvényczikk. Független magyar felelős ministerium alakításáról.

3.§. Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláíratnak.

4.§. A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásaért felelős […]

6.§. Mindazon tárgyakban, mellyek eddig a  m. k. udvari kanczelláriának, a k. helytartó tanácsnak, s a k. kincstárnak, […] köréhez tartoztak […]  Ő Felsége a végrehajtóhatalmat ezentúl kizárólag  csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni […]

IV. Törvényczikk. Az országgyűlés évenkénti üléseiről.

6.§. Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozata előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik.”

A feladat az 1848-1849. évi magyar szabadságharc történetéhez kapcsolódik. (H) Mutassa be a források és ismeretei alapján 1849 április–májusának legfontosabb katonai és politikai eseményeit! Válaszában térjen ki a katonai erőviszonyok alakulására is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben  szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik, s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.

2. A Habsburg-Lothringeni ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által […] saját kezeivel szaggatván szét úgy a Pragmatica Sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország között fennállott – ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg- -Lothringeni ház Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik.” (Részlet a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatából)

A német egység

Prezentációban van meg, mégpedig így:

Az olasz egység megvalósulása

Az olaszok a folyamatot „risorgimento”-nak (riszordzsimentónak), újjászervezésnek nevezik. Oka, hogy az Appennin-félszigeten a római kor óta nem volt politikailag egységes államalakulat.

I. Milyen részekből állt Itália a XIX. században? 

A félsziget északi részén és Szardínia szigetén volt található a Szárd–Piemonti Királyság, amely modern alkotmányos monarchia volt, II. Viktor Emánuel uralma alatt.
Lombardia és Velence, két gazdag tartomány, Ausztria fennhatósága alá tartozott.
Közép-Itália kisállamai gazdaságilag fejlett területek voltak és zömében osztrák befolyás alatt álltak.
A Pápai Államot a katolikus egyházfő irányította. - a történelmi fővárost, Rómát a franciák tartották megszállva

A félsziget déli részén fekvő Szicíliai és Nápolyi Királyság a Bourbonok által uralt szegény, feudális jellegű állam volt.
Gazdasági téren is hiányzott az egységes piac és infrastruktúra. Ugyanakkor az emberek az itáliai csizma területén mindenütt olaszul beszéltek, és összekötötte őket a több évszázados nemzeti identitás.
II. Az egység megvalósulásának lehetséges módjai

- népfelkeléssel (a carbonarik, Guiseppe Mazzini és Garibaldi), forradalmi úton kívánták megvalósítani az egységet

a szárd-piemonti uralkodó vezetésével

- 1848-49-ben mindkét elképzelés kudarcba fulladt

Úgy tűnt, beigazolódnak a konzervatív Metternich kancellár szavai: „Itália nem több, mint földrajzi fogalom”.
-1852: Camillo Cavour Piemont miniszterelnöke lesz, szerinte az olasz egységet a diplomácia segítségével a nagyhatalmak támogatásával lehet elérni úgy, hogy kihasználják a nagyhatalmak érdekellentéteit.

- Cavour csapatokat küldött a krími háborúba az angol és francia erők oldalán jóindulatuk megnyerése érdekében

- Később titkos tárgyaláson megegyezett III. Napóleonnal: a franciák katonai segítséget nyújtanak Piemontnak egy esetleges Ausztria elleni háborúban, cserébe III. Napóleon megkapja Nizza és Savoya területét.
III. Az egység megvalósulása

                 1. A piemonti, francia-osztrák háború

- 1859-ben az észak-olasz államokban tudatos Ausztria-ellenes hangulatkeltés folyt

- Ausztria nem tűrte tovább a provokációt, ultimátumban követelte ennek megszüntetését

- Cavour az ultimátumot visszautasította, Ausztria ezért hadat üzent Piemontnak

- 1859. június 24 az osztrák csapatok vereséget szenvednek Solferinónál

- a győzelmek után III. Napóleon Villafrancában fegyverszünetet köt Ausztriával - nem kívánt egy erős államot a szomszédságban

Cavour neheztelt ezért a lépésért, mert a béke értelmében Piemont csak Lombardiát kapta meg, Velence osztrák kézen maradt.
                 2. Az osztrák vereség hatására népmozgalmak indultak a közép-itáliai államok körében - Pármában, Modenában Toscánában, és 1860-ban önként csatlakoztak Piemonthoz.
                3. Az egyesítés következő lépése a forradalmár Garibaldi vakmerő vállalkozása volt. 1860 májusában lelkes híveivel, az úgynevezett Ezrekkel partra szállt a szicíliai Marsalában. Vörösingeseivel népfelkeléseket kirobbantva űzték el a Bourbon uralkodót Itália déli részéről. II. Viktor Emánuel 1861-ben ezt a területet is Piemonthoz csatolta, és ezzel megszületett az Olasz Királyság.
Az egységből kimaradó két térség, Velence és Róma, a kedvező nemzetközi helyzet hatására került Olaszországhoz. 

           4. A német egységért folyó harcokban 1866-ban Ausztria vereséget szenvedett Poroszországtól, és a háborút lezáró béke alapján Velence Olaszországé lett annak ellenére, hogy az osztrák hadak szárazon és vízen egyaránt legyőzték az olaszokat.
         5. 1870-ben – szintén a német egységért folyó küzdelemben – a poroszok vereséget mértek a franciákra, aminek hatására a francia haderő kivonult a Pápai Állam területéről. Róma és környéke ekkor csatlakozott az Olasz Királysághoz. - Garibaldi többször megpróbálja visszafoglalni, de sikertelenül

A rendeződő európai hatalmi viszonyok között Olaszország belenyugodott, hogy nem tud megszerezni további olasz, vagy részben olasz lakosságú területeket (Dalmácia, Isztria, Dél-Tirol). De fennmarad egy, a minden olaszlakta terület egyesítésére törekvő irredenta mozgalom, ami a későbbiekben megterhelte az olasz–osztrák viszonyt.

Dél-Európában több mint 30 millió lakosú új államszületett, amelynél az óriási belső problémák (pl. az északi és déli rész közötti különbségek) ellenére az egységes piac és az egységes politikai irányítás megteremtette a gyorsabb fejlődés lehetőségét. Sikeressé vált a risorgimento.

A HATALMI POLITIKA KORA

Az 1848-as forradalmak jórészt elbuktak, azonban Európa alapvetően átalakult. Abszolutisztikus hatalmak ugyan még fennmaradtak, de a fejlődést akadályozó feudális kötöttségeket (jobbágyság) – Oroszország és az Oszmán Birodalmat leszámítva – már jórészt felszámolták. 

A társadalmi átalakulás és az ipari forradalom hatására a gazdasági fejlődés felgyorsult. Európa lakosságának életkörülményei– területileg eltérő mértékben –jelentősen javultak. Így elmaradtak a század első felére jellemző forradalmak. A történelmet a politikai-hatalmi játszmák, a diplomáciai manőverek és a belső reformok alakították. A dinasztikus és a nemzeti politika kezdett összemosódni, ahol a század végére e kettőt nem sikerült egységbe hozni, ott jelentős problémák lesznek. (Monarchia, Oroszország)

Franciaország

Louis Bonaparte – nevének vonzereje mellett – a zavaros párizsi helyzetet kihasználva elérte, hogy köztársasági elnökké válasszák. A belső rend és a nyugalom ígéretével szerezte meg a hatalmat. 

A törvény szerint a következő elnökválasztáson nem indulhatott volna, ezért előbb államcsínyt hajtott végre, majd pedig császárrá kiáltatta ki magát (III. Napóleon, 1852–1870). Személyi diktatúrát vezetett be, de fenntartotta a demokrácia látszatát – általános választójog, népszavazás. A császár a nemzet egységét hangsúlyozva minden társadalmi réteg érdekeit egyszerre kívánta képviselni és a konfliktusokban döntőbíróként részt venni. Védte a vagyonbiztonságot, ugyanakkor a munkásoknak megengedte sztrájkot. 

Az addigi védővámok helyett biztosította a szabad kereskedelmet. A külföldi (angol) verseny a francia ipar gyors fejlődését, az árak csökkenését eredményezte. Kiépült a vasúthálózat, s a városok (főleg Párizs) jelentős létesítményekkel gazdagodtak.

III. Napóleon uralmának fenntartásában jelentős szerepet játszott a külpolitika. Követte a „nagy” Napóleonhoz kötődő hagyományokat (bonapartizmus), s tett is a francia nemzeti nagyságért.
Részt vállalt a krími konfliktusban, óvatosan és nem önzetlenül támogatta az olasz egységmozgalmat. Jelentős eredményeket ért el a gyarmatosításban (Indokína, Algéria), de Mexikóban kudarcot vallott. A Németországtól elszenvedett vereség (1870) okozta végül bukását.

Oroszország

1848–1849-ben Oroszország úgy tűnt, megerősödött, miközben vetélytársait megtépázták a forradalmak. Lekötelezte a Habsburg Birodalmat is. A cárizmus úgy ítélte meg, hogy jó alkalom kínálkozik a keleti kérdés Oroszország számára kedvező megoldására. A nyugati hatalmak, Nagy-Britannia és Franciaország az európai egyensúly fenntartása érdekében ezt meg akarták akadályozni. Amikor Porta és Oroszország szembekerült egymással, felsorakoztak a törökök mellett.

Krími háború - (1853–1856), a nyugati szövetséghez csatlakozott még a Szárd-piemonti királyság,
míg Oroszország egyedül maradt. A Habsburg Birodalom – az oroszok csalódására - fegyveres semlegességet vállalt, és seregeivel megszállta Havasalföldet és Moldvát. Ferenc József tartott az oroszok balkáni térnyerésétől, és félt, hogy a nyugatiak támogatják majd a magyar emigrációt és itáliai ellenlábasa, a Szárd Királyság is csatlakozott a nyugatiakhoz.
A háborúban nem is a török, hanem az angol–francia hadsereg játszotta a főszerepet. A nyugati szövetségesek expedíciós hadsereget küldtek a Krím-félszigeten levő orosz flottabázis, Szevasztopol ostromára. Az oroszok– az elavult közlekedési hálózat miatt akadozó utánpótlás és katonáik rossz felszerelése miatt –elvesztették a háborút és békére kényszerültek.
A győztesek a párizsi békében (1856) visszaszorították a cári birodalmat a térségben. Oroszország nem ellenőrizhette a Duna torkolatát, s nem tarthatott hadihajókat a Fekete-tengeren.

AZ OROSZ VERESÉG KÖVETKEZMÉNYEI
Megszűnt az orosz hegemónia, a kontinensen ezt a szerepet egy ideig a franciák veszik át.
A háborús vereség, megmutatta Oroszország társadalmi-gazdasági elmaradottságát, és az új cárt is meggyőzte a reformok elkerülhetetlenségéről. Rendeletben felszabadították a jobbágyokat (1861). Ugyanakkor a jobbágyoknak maguknak kellett megfizetniük a földesurak kártalanítását. Az állam csak hitelezett nekik. A cár egyéb rendeletei utat nyitottak a tőkés gazdaság fejlődésének, de nem korlátozták a hatalmát.

A lengyelek megpróbálták kihasználni a cári kormányzat nehézségeit. Varsóban felkeléstört ki (1863). Ám az orosz hadsereg túlereje és a nyugati hatalmak közönye miatt a felkelést leverték. A vereséget követően fokozódott az elnyomás.

Románia – tankönyv!

Segítség a dolgozathoz

Minimális követelmények: (reformkor és szabadságharc egyben)
(Ez azt jelenti, hogy a dolgozat pontjainak 60%-a ebből az ismeretanyagból megszerezhető legyen)

Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, emancipáció, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, nemzetiségi törvény.

Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgei Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József.

Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos.

Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

 E mellett tudni kell az első felelős magyar minisztérium tagjainak a nevét, tisztségét, pártállását.
Batthyány kormányában az akkori hazai politikai élet minden jelentős irányzatát képviselte valaki. A miniszterelnök az Ellenzéki Párthoz tartozott, azaz liberális volt.  Esterházy Pál konzervatív volt, Széchenyi Istvánnak és Mészáros Lázárnak nem volt párttagsága, de részei voltak a Habsburg apparátusnak, Eötvös centralista volt, de jó kapcsolatot tartott az udvarral, Deák és Klauzál az Ellenzéki Párt tagjai voltak, miképp Kossuth és Szemere is, ők képviselték az ellenzéki liberális baloldalt.

A források közül a 12 pont, az áprilisi törvények, a Függetlenségi Nyilatkozat a 3 legfontosabb.

Mellettük Kossuth március 3-i felirati beszéde, Kossuth július 11-i beszéde - hadsereg megteremtése, a nemzetiségi gyűlések kívánalmai, a váci kiáltvány (Görgey), az olmützi alkotmány és a nemzetiségi határozat.

Csaták:

Erdély: Bem József 1848 karácsonyán visszavette Kolozsvárt, majd február 9-én Piskinél is nagy győzelmet aratott. Ezt követően Bem dicsőséges hónapjai következtek, hiszen a február és június közti hónapokban biztosítani tudta Erdély túlnyomó részén a magyar seregek uralmát, és március 11-től Szeben magyar kézen tartását.

Térképes gyakorló a szabadságharchoz

A dolgozatban szereplő térkép:

Hozzá pedig egy gyakorló feladat!

46. lecke Fényes győzelmek, tragikus vereség

Tavaszi hadjárat 1849 április 1. – 1849. május 21.

1.Haditerv (Eger, Gyöngyös): ellentámadás, amelynek során be kell keríteni az ellenséges főerőket.

2.Főbb katonai vezetők: Görgey, Klapka, Damjanich János, Aulich Lajos

3. Főbb csaták: Hatvan (ápr. 2.), Tápióbicske (ápr. 4.), Isaszeg (ápr. 6.), Vác (ápr.10.), Nagysalló (ápr.19.)

Magyar győzelmek, Windischgratzet leváltják (Welden). De nem tudják megsemmisíteni a császári főerőket, viszont az ország nagy része felszabadul.

4. Buda bevétele május 21.
Előtte volt vita, hogy üldözni, vagy a fővárost visszavenni – politikai és katonai okból is fontos volt.
3 hetes (17 napos) az ostrom, Budát Hentzi tábornok védte, aki indokolatlanul lövette Pestet is, hősi halált hal. Képe ott lóg Ferenc József szobájában.

5. Habsburg-ház trónfosztása, Függetlenségi Nyilatkozat

Április 14-én a debreceni Nagytemplomban, az országgyűlés nyílt ülésén mondatja ki Kossuth. Okai:
- politikai válasz az olmützi alkotmányra
- béketábor tevékenységének megakadályozása
- nemzetközi elismerést remélt tőle

Összességében nem javított az ország helyzetén, de sokat se rontott, felesleges volt inkább.

Az államformáról nincs döntés, Kossuth kormányzó elnök lesz, pár hét múlva megalakul a Szemere Bertalan vezette kormány, s ekkortól Kossuth rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek.

A szabadságharc veresége

1. Ferenc József segítséget kér az orosz cártól.

I. Miklós május 9-iki kiáltványában meg is adja. Okai:
- ne terjedjen át a forradalom lengyel területre
- politikai befolyásának növelése

2. Az orosz-osztrák támadás:

1849. június 15-én 200 ezer orosz és 170 ezer osztrák katona zúdult hazánkra, több irányból.
Az oroszok főereje Ivan Paszkevics herceg vezetésével északról, a Kassa-Miskolc útvonalon közeledett,
 az osztrákok pedig Julius von Haynau (bresciai hiéna) táborszernagy vezetésével a Duna mentén törtek Pest felé.
Erdélyben az orosz-osztrák seregeket Alexandr Lüders irányította a Tömösi szoroson át Brassó felé haladva.
A honvédség állománya összesen 170 ezer fő, a túlerő egyértelmű.
A magyarok egyetlen esélye az időhúzás volt, amíg valamelyik európai nagyhatalom be nem avatkozik. Ám ez sajnos nem történt meg.

3. Megbékélési kísérletek a nemzetiségekkel

Szerbekkel sikertelen a tárgyalás, területi autonómiát is akartak.
Románokkal sikeresebb, az emigráns Balcescu közvetít.

Július 28. – országgyűlési határozat a nemzetiségekről:
széles körű nyelvhasználat az oktatásban és a közigazgatásban, de nincs területi autonómia.
Már túl későn született, ugyanakkor Európában az első ilyen.
Megtörténik a zsidóság egyenjogúsítása (emancipáció). Okai:
asszimilálódtak és támogatták a szabadságharcot

4. Védelmi tervek a túlerő ellen

Komáromi összpontosítás (Görgey)
előnye: erőd, a környék lakossága mellettünk, „csak” az osztrákok ellen kell győzni

Szegedi összpontosítás (Dembinski, Perczel)
előnye, hogy vereség esetén lehet menekülni Törökország felé
hátránya: nincs erőd, csak a szegedi sáncok, és a lakosság is inkább ellenséges
ráadásul mindkét hadsereget magunkra vonjuk

Kossuth az utóbbi mellett dönt azonban a győri vereség miatt.

5. Utolsó csaták

Görgei kísérletet tesz Komáromnál Haynau megállítására, de veszít, megsebesül, így késve indul az összpontosítás helyére, ráadásul kerülővel, mert belefut az oroszokba is.

Erdélyben Lüders orosz-osztrák erői felmorzsolják Bem erőit.
július 31. Segesvár (Petőfi)
augusztus 6. Nagycsűr

Dembinski, akit Kossuth újra kinevez fővezérré Szegedet elhagyva Szőregen vív csatát aug.3-5 között.
Veszít, és a vereség után nem az új gyülekezőhelyre, Aradra, hanem délebbre, Temesvár felé vonul.
Itt átadja a parancsnokságot Bemnek, aki csatát vállal, de veszít a szabadságharc utolsó nagy csatájában aug. 9-én.

Kossuth lemond, elhagyja az országot, Görgei kap teljhatalmat. Ő nem látja értelmét a további véráldozatnak, aug. 13-án Világosnál leteszi a fegyvert, bízva az oroszok szóbeli ígéretében, de csak az ő személye kap kegyelmet.

Komárom erődje október 2-án kapitulál, miután Klapka kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát.

A szabadságharc vereségének legfőbb okai:

·         Az osztrák-orosz túlerő.

·         A magyar szabadságharcnak mindvégig ellenségei voltak a nemzetiségek.

·         A magyarok harca elszigetelt maradt, nem találtunk szövetségeseket!

A Görgey kérdés: Az elmenekült Kossuth bejárta a világot és mindenhol Görgeyt tette felelőssé a szabadságharc leveréséért. Oka: könnyebb elfogadni, hogy elárultak, mint azt hogy megvertek bennünket.

Megtorlás

1849 október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvédtábornokot: Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet, Schweidel Józsefet, Lázár Vilmost, Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot, Láhner Györgyöt, Knézic Károlyt, Nagysándor Józsefet, Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Vécsey Károlyt és Leiningen-Westerburg Károlyt.

Majd ugyanezen a napon a budai várban agyonlőtték Batthyány Lajost is. Kezdetét vette Haynau rémuralma, melynek 11 hónapja alatt 120 kivégzést hajtottak végre. Az utolsó kivégzést 1850 februárjában. (Ludovik Hauk alezredes ellen.) Bár Haynaut 1850 július 6-án leváltották, az Alexander Bach nevével „fémjelzett” új korszak sem hozott enyhülést a kivérzett Magyarország számára. Az elesetteket, a hősöket pedig soha senki nem pótolhatta.

45. lecke Önvédelmi harc és fényes diadal

A semmiből teremtett hadsereg helytállása

Az osztrák támadás:

1. A támadás irányai:

• Osztrákok főserege Windischgrätz vezetésével a Duna mentén tört Pestre,
• a második erő északról Schlick tábornok vezetésével Kassa felé.
• Erdélyben Anton Puchner indult meg.
• A Délvidéken folyamatosak voltak a harcok

2. A védelem kérdése – Pest eleste

• Görgey vitába keveredett Kossuthal. A vita lényege: Kossuth katonai kérdésekbe is beleszólt nem értve, hogy Görgey miért hátrál – a sereget féltette a döntő vereségtől. Végül Kossuth Perczel Mórt utasította arra, hogy állítsa meg Pest előtt az osztrákokat.
• Így következett a Móri csata (1848 december 30-án) melyet a magyarok elvesztettek, az osztrák sereg pedig elfoglalhatta Pestet (január 5.).
• A békeküldöttség Batthyány és Deák vezetésével kudarcot vallott, Windischgrätz nem volt hajlandó kompromisszumokra. (Batthyány lefogása)
• Az országgyűlés (diéta) és az OHB Debrecenbe menekült (december 31., január 1.) és egy új haditerv született. Ennek lényege a Felső-tiszai csapatösszevonás elrendelése.

3. Erdélyi hadszíntér

• Októberben a román parasztok támadnak a magyarokra,
• novemberben már a császári erők, elesik Kolozsvár
• Erdély elvesztését a székely felkelés menti meg (Gábor Áron a vezetője)
• Majd a lengyel Bem József lesz az erdélyi hadak vezetője, aki 1849 márciusra felszabadítja nagyrészt Erdélyt.
• Jelentősebb csaták: Piski (február 9., Nagyszeben (március 11)
• Erdély fontos, mint hátország, pl. Nagyváradon komoly hadiüzem működik.

4. Felvidéki hadjárat

• Görgey Vácott kiad egy kiáltványt január 5-én, a tisztikar megnyugtatására, hogy a harcuk törvényes.
• A kiáltványban a 48-as alkotmány védelme, az alkotmányos monarchia (V. Ferdinánd!) mellett állt ki, de az OHB-tól és a köztársasági törekvésektől elhatárolta magát
• Görgey serege 1849 januárjában egy elterelő hadművelet keretében Vácon és a Felvidéken keresztül vonult az összpontosítás helyszínéhez. Ezzel lekötötte Windischgratz erőinek egy részét, melyek az üldözésébe kezdtek ahelyett, hogy Debrecent támadták volna.
• A felvidéki hadjárat fontos csatája volt a Branyiszkói csata (1849 február 5.) melynek hőse Guyon Richárd áttört a branyiszkói-hágón,
•  és egyesülni tudott a sereg Klapka György csapataival, aki Tokajnál sikeresen megállította Schlick tábornokot.

5. Kápolnai csata

• Kossuth Henrik Dembinskit nevezte ki főparancsnokká, nem bízott Görgeyben.
• Ez rossz döntés volt, Dembinski elvesztette a csatát február 26-27-én.
• Tiszti lázadás tör ki, Kossuth Vetter Antalt nevezi ki, akit egy hónap múlva Görgey vált.

6. Olmützi alkotmány

• Windischgratz alaposan túlértékelte a kápolnai csatában aratott győzelme jelentőségét, amikor a csata után a magyar felkelés teljes felszámolásáról tett jelentést Ferenc Józsefnek. (A lázadó csordákat ... szétvertem!)
• A sikeren felbátorodva az uralkodó új, oktrojált alkotmányt adott ki (1849 március 4-én), amely sosem lépett életbe.
• Magyarországot részekre osztva, tartományként olvasztotta be a Birodalomba, a császár szinte teljhatalommal rendelkezett.

44. lecke; A fegyveres harc kirobbanása, a védelem megszervezése

A nemzetiségi kérdés

A nemzetiségek mozgalmai paraszti követelésekkel indultak, majd az értelmiség az anyanyelv használatának jogát, és területi különállást is követelt; a Batthyány-kormány viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább az Udvar felé fordultak, akik szövetségest láttak bennük a magyarok ellen, főleg amíg meg volt kötve a kezük (Itália, Prága, Bécs még forrong).

A nemzetiségek főbb követelései, gyűlései:

Nemzetiség	Gyűlés	Követelés	Magatartás a szabadságharc alatt
szlovákok -tótok	Liptószentmiklós	nemzeti egyenjogúság, nyelvhasználat, arányos o.gy.-i képviselet, radikálisabb jobbágyfelszabadítás	szlovák légió kb. 1000 fő, de a magyar seregben kb. 20000 szlovák harcol
románok – oláhok (Erdélyben)	Balázsfa	u.a. + 4. nemzetként való elismerés, amíg nem Unió elutasítva	1848 októberében megtámadják a székelyeket, és támogatják az Udvar csapatait
szerbek – rácok	Karlóca	u.a. + Vajdaság autonómiája	Felkelés a Délvidéken június elejétől
horvátok	Zágráb - szábor	önálló koronatartomány, magyarok vonják vissza az önnálló had- és pénzügyet	Jelasics támad szept. 11-én

1848 nyár-ősz

1848. június végén megtartották a népképviseleti választásokat; a polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet arattak.

A kormány hiába kérte, az udvar nem küldte haza az idegenben szolgáló magyar ezredeket, így még májusban fölállították a nemzetőrségnek álcázott első 10 honvédzászlóaljat, majd július 11-én Kossuth javaslatára az országgyűlés további 200.000 katonát szavazott meg.

A Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics hazánk ellen készülődött.

Augusztus végén királyi leirat követelte a magyar hadügy- és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba, szeptember 11-én Jellasics betört Magyarországra.

SZABADSÁGHARC

Nem a magyar kormány intézkedésein múlt a béke; az országgyűlés viszont vállalta a harcot. Folytatták az újoncok összeírását, új honvédzászlóaljak alakultak, elrendelték a népfelkelést. Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsátását. Szeptember 15-én eltörölték a szőlődézsmát a jobbágyság megnyeréséért.

A Batthyány-kormány látva a békítő politikai kudarcát, lemondott, de tovább vitte az ügyeket. Szeptember 16-án hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB) választották, ideiglenes végrehajtó hatalomnak. Elnöke Kossuth lett.

● Jellasics 35.000 főnyi seregével átlépte a Drávát, majd Pest felé indult. Kossuth szeptember 24-én toborzókörútra indult az Alföldre.

●István nádor sikertelenül próbálta megállítani a horvát bánt, lemondott – ő volt az utolsó nádora az országnak.

Szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között a magyar sereg (Móga János altábornagy) vereséget mért a kétszeresen túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, melyet kihasználva megszökött, és Győr felé menekülve elhagyta az országot. A határig üldöztük, majd megtorpantunk.

Batthyány közben végleg lemondott, az országgyűlés az OHB-ra bízta a végrehajtó hatalmat.

A Bécs elleni magyar támadás kudarca

● Október 4-én V. Ferdinánd föloszlatta az országgyűlést, és Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour (hadügymin.) kiadta a parancsot: a császári haderő intézzen támadást Mo ellen, de a 2. bécsi forradalom (okt. 6.) következtében fölakasztották.

● Október 30-án a magyar sereg 3 heti tanakodás után végre átlépte a Lajtát, hogy a bécsi felkelők segítségére siessen. A népfelkelőkből álló hadat azonban Schwechatnál visszaverték, a bécsi forradalmat leverték. A birodalomban Magyarországot leszámítva visszaállt a császári hatalom.

Az Udvar V. Ferdinándot (1848. dec. 2-án) lemondatták, helyette Ferenc Józsefet nyilvánították osztrák császárrá és magyar királlyá. Néhány nap múlva megindult Windischgrätz hazánk ellen. Ferenc József általános támadást indított hazánk ellen.

43. lecke; Törvényes forradalom és konszolidációs kísérlet

1) Az 1847-48-as utolsó rendi országgyűlés

1847. november 11. összeül az utolsó rendi országgyűlés

Kiegyenlítettek az erőviszonyok ellenzék és kormánypártiak között.

- Kossuth Lajos Pest vármegye követe az alsó táblán

- az adminisztrátori rendszert támadja

A konzervatívok és reformerők közt patthelyzet alakult ki, s a holtponton a párizsi forradalom híre lendítette túl a képviselőket.

1848. január: Itália több városában kitört a forradalom, 1848. február Párizsban is kitört a forradalom.

- 1848. március 1. a párizsi forradalom híre Pozsonyba (az országgyűlésre) érkezett - 1848. március 3. az országgyűlésen Kossuth elmondta felirati beszédét:

• követelte az Ellenzéki Nyilatkozat elfogadását
• alkotmányt a Habsburg Birodalom tartományainak
• jobbágyfelszabadítást
• közös teherviselést
• független kormányt

Az udvar az országgyűlés feloszlatását tervezte, hogy időt nyerjen, Bécsbe hívta István nádort, így nem volt, aki összehívja az országgyűlés felső tábláját

- 1848. március 13. Bécsben kitört a forradalom – Metternich megbukott

- 1848. március 14. a bécsi forradalom hírére a felső tábla elfogadta Kossuth felirati javaslatát - (másnap) országgyűlési delegáció indult Bécsbe

2) A pesti forradalom

- a bécsi forradalom hírére a „Fiatal Magyarország” (= márciusi ifjak) a Pilvax-kávéházban gyülekeztek  azt tervezték, hogy a közelgő József napi vásár tömegeit fellelkesítve tömegdemonstrációt szerveznek és petíciókat fogalmaznak meg → cél, hogy nyomást gyakoroljanak Bécsre

- március 15.  reggel a márciusi ifjak a Pilvax-kávéházból indultak → kb. 15-en (útközben a tömeg több ezresre duzzadt)

1. először az egyetemeket járták végig

2. lefoglalták Landerer és Heckenast nyomdáját (12 pont kinyomtatása)

3. a Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak

4. a Pesti Városháza elé vonultak és a tanáccsal elfogadtatták a 12 pontot → így a petíció, mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba (országgyűlés)

5. a tömeg Budára vonult, hogy követelje Táncsics Mihály szabadon engedését

6. Nemzeti Színház díszelőadást tartott (Erkel: Bánk bán c.) + Közcsendi Bizottmány alakul (elnöke: Irányi Dániel)

3) A felelős kormány –

1848. március 17. kinevezték Batthyány Lajost miniszterelnöknek - 1848. április elejére megalakult a felelős magyar kormány

BATTHYÁNY LAJOS miniszterelnök

SZÉCHENYI ISTVÁN közmunka, közlekedésügy

EÖTVÖS JÓZSEF vallás- és közoktatásügy

SZEMERE BERTALAN belügy

KLAUZÁL GÁBOR földművelés, ipar, kereskedelem

KOSSUTH LAJOS pénzügy

DEÁK FERENC igazságügy

MÉSZÁROS LÁZÁR hadügy

ESZTERHÁZY PÁL király személye körüli miniszter

- a kormány programja: rend és béke

 Az uralkodó április 11-én szentesítette a rendi országgyűlés által kidolgozott reformokat, melyek lerakták Magyarországon a polgári átalakulás alapjait.

A polgári állam felépítését biztosító törvények:

 megalakult az önálló, felelős magyar kormány, (miniszterelnöke Batthyány Lajos) a király nevezte ki, de az a törvényhozásnak volt felelős,

 A végrehajtói hatalom élén a kormány állt. Székhelye Pest-Budán volt. Az uralkodónak szerepe van a törvényhozás összehívásában, a törvények szentesítésében, az ogy. Feloszlatásában, DE! nem adhatott, hirdethetett ki törvényt addig, amíg azt a szakminiszter aláírásával ellen nem jegyezte

 a rendi gyűlést népképviseleti országgyűlés váltotta fel, a választójogot vagyoni cenzushoz kötötték, bár van nemi, vagyoni, műveltségi cenzus (de: akinek eddig választójoga volt, megtarthatta (jogkiterjesztés történt, nem jogelvétel). A választójog gyakorlásához nem feltétel a magyarul tudás, csak a képviselőjelöltséghez az. (A magyar államnyelv, a törvényhozás nyelve is.)

 minden évben össze kellett hívni az országgyűlést Pest-Budán

 a sajtótörvény kimondja a sajtószabadságot, de a politikai lapok kiadói magas kaucióra kötelezettek, felelnek a lapjukban közöltekért (a szabad véleménynyilvánítás határai!), megszűnt az előzetes cenzúra

Magyarország alkotmányos királyság lett és kimondták Magyarország és Erdély egyesülését.

A feudalizmus felszámolását biztosító törvények:

 felszabadították a jobbágyságot állami kártalanítással, de a nemesség kárpótlását a következő ogy.-re halasztja (a volt jobbágy és a nemes földje polgári tulajdonosa lett, a volt jobbágy személyében szabad ember)

o az úrbéri szolgáltatások megszűntek,

o eltörölték a tizedet

A társadalom átrendeződését biztosító törvények

 ősiség eltörlése

 kimondta a közteherviselést

 törvény előtti egyenlőség

 úriszék megszűntetése

Ami kimaradt a törvényekből:

 Az Ausztriához fűződő viszonyt nem szabályozták egyértelműen, Magyarországot csak a közös uralkodó személye kötötte össze a birodalommal.

 nem rendezték a hadsereg kérdését

 nem volt tisztázott a hadügy és a külügy pénzügy kérdése

 nemzetiségiek kérdése - nem ismerik el a nemzetiségeket: ők „nem magyarul beszélő magyarok” a  nemzetiségek  Ausztria  oldalán,  a forradalom ellen fognak harcolni  

A jobbágykérdés

Ezt a törvényt a miniszterelnök még a szentesítés előtt végrehajtatni rendeli (félelem a jobbágylázadástól).
Vannak is  parasztmozgalmak jöttek létre, mert bár a jobbágyok jobbágytelkeik tulajdonosaivá váltak, és eltörölték a földesúri szolgáltatásokat, azonban a parasztság 60%-a zsellér volt, aki nem jutott földhöz, és a majorsági földeken kialakított szőlők a földesuraké lett.

A kormány azonban nem adhatott többet, mert a nemesség támogatását meg kívánja tartani.

Összességében: ahova a magyar kormány keze elér, ott biztosítani tudják mind a magyar, mind a nemzetségi jobbágyság kormányhoz való hűségét a szabadságharc alatt is, ugyanis a jobbágyfelszabadítás kedvező volt.
Ahová viszont nem ért el a kormány hatalma (Délvidék, Erdély), ott a nemzetiségi vezetők felhasználták a parasztság elégedetlenségét is a magyarok ellen.