43. lecke; Törvényes forradalom és konszolidációs kísérlet

1) Az 1847-48-as utolsó rendi országgyűlés

1847. november 11. összeül az utolsó rendi országgyűlés

Kiegyenlítettek az erőviszonyok ellenzék és kormánypártiak között.

- Kossuth Lajos Pest vármegye követe az alsó táblán

- az adminisztrátori rendszert támadja

A konzervatívok és reformerők közt patthelyzet alakult ki, s a holtponton a párizsi forradalom híre lendítette túl a képviselőket.

1848. január: Itália több városában kitört a forradalom, 1848. február Párizsban is kitört a forradalom.

- 1848. március 1. a párizsi forradalom híre Pozsonyba (az országgyűlésre) érkezett - 1848. március 3. az országgyűlésen Kossuth elmondta felirati beszédét:

• követelte az Ellenzéki Nyilatkozat elfogadását
• alkotmányt a Habsburg Birodalom tartományainak
• jobbágyfelszabadítást
• közös teherviselést
• független kormányt

Az udvar az országgyűlés feloszlatását tervezte, hogy időt nyerjen, Bécsbe hívta István nádort, így nem volt, aki összehívja az országgyűlés felső tábláját

- 1848. március 13. Bécsben kitört a forradalom – Metternich megbukott

- 1848. március 14. a bécsi forradalom hírére a felső tábla elfogadta Kossuth felirati javaslatát - (másnap) országgyűlési delegáció indult Bécsbe

2) A pesti forradalom

- a bécsi forradalom hírére a „Fiatal Magyarország” (= márciusi ifjak) a Pilvax-kávéházban gyülekeztek  azt tervezték, hogy a közelgő József napi vásár tömegeit fellelkesítve tömegdemonstrációt szerveznek és petíciókat fogalmaznak meg → cél, hogy nyomást gyakoroljanak Bécsre

- március 15.  reggel a márciusi ifjak a Pilvax-kávéházból indultak → kb. 15-en (útközben a tömeg több ezresre duzzadt)

1. először az egyetemeket járták végig

2. lefoglalták Landerer és Heckenast nyomdáját (12 pont kinyomtatása)

3. a Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak

4. a Pesti Városháza elé vonultak és a tanáccsal elfogadtatták a 12 pontot → így a petíció, mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba (országgyűlés)

5. a tömeg Budára vonult, hogy követelje Táncsics Mihály szabadon engedését

6. Nemzeti Színház díszelőadást tartott (Erkel: Bánk bán c.) + Közcsendi Bizottmány alakul (elnöke: Irányi Dániel)

3) A felelős kormány –

1848. március 17. kinevezték Batthyány Lajost miniszterelnöknek - 1848. április elejére megalakult a felelős magyar kormány

BATTHYÁNY LAJOS miniszterelnök

SZÉCHENYI ISTVÁN közmunka, közlekedésügy

EÖTVÖS JÓZSEF vallás- és közoktatásügy

SZEMERE BERTALAN belügy

KLAUZÁL GÁBOR földművelés, ipar, kereskedelem

KOSSUTH LAJOS pénzügy

DEÁK FERENC igazságügy

MÉSZÁROS LÁZÁR hadügy

ESZTERHÁZY PÁL király személye körüli miniszter

- a kormány programja: rend és béke

 Az uralkodó április 11-én szentesítette a rendi országgyűlés által kidolgozott reformokat, melyek lerakták Magyarországon a polgári átalakulás alapjait.

A polgári állam felépítését biztosító törvények:

 megalakult az önálló, felelős magyar kormány, (miniszterelnöke Batthyány Lajos) a király nevezte ki, de az a törvényhozásnak volt felelős,

 A végrehajtói hatalom élén a kormány állt. Székhelye Pest-Budán volt. Az uralkodónak szerepe van a törvényhozás összehívásában, a törvények szentesítésében, az ogy. Feloszlatásában, DE! nem adhatott, hirdethetett ki törvényt addig, amíg azt a szakminiszter aláírásával ellen nem jegyezte

 a rendi gyűlést népképviseleti országgyűlés váltotta fel, a választójogot vagyoni cenzushoz kötötték, bár van nemi, vagyoni, műveltségi cenzus (de: akinek eddig választójoga volt, megtarthatta (jogkiterjesztés történt, nem jogelvétel). A választójog gyakorlásához nem feltétel a magyarul tudás, csak a képviselőjelöltséghez az. (A magyar államnyelv, a törvényhozás nyelve is.)

 minden évben össze kellett hívni az országgyűlést Pest-Budán

 a sajtótörvény kimondja a sajtószabadságot, de a politikai lapok kiadói magas kaucióra kötelezettek, felelnek a lapjukban közöltekért (a szabad véleménynyilvánítás határai!), megszűnt az előzetes cenzúra

Magyarország alkotmányos királyság lett és kimondták Magyarország és Erdély egyesülését.

A feudalizmus felszámolását biztosító törvények:

 felszabadították a jobbágyságot állami kártalanítással, de a nemesség kárpótlását a következő ogy.-re halasztja (a volt jobbágy és a nemes földje polgári tulajdonosa lett, a volt jobbágy személyében szabad ember)

o az úrbéri szolgáltatások megszűntek,

o eltörölték a tizedet

A társadalom átrendeződését biztosító törvények

 ősiség eltörlése

 kimondta a közteherviselést

 törvény előtti egyenlőség

 úriszék megszűntetése

Ami kimaradt a törvényekből:

 Az Ausztriához fűződő viszonyt nem szabályozták egyértelműen, Magyarországot csak a közös uralkodó személye kötötte össze a birodalommal.

 nem rendezték a hadsereg kérdését

 nem volt tisztázott a hadügy és a külügy pénzügy kérdése

 nemzetiségiek kérdése - nem ismerik el a nemzetiségeket: ők „nem magyarul beszélő magyarok” a  nemzetiségek  Ausztria  oldalán,  a forradalom ellen fognak harcolni  

A jobbágykérdés

Ezt a törvényt a miniszterelnök még a szentesítés előtt végrehajtatni rendeli (félelem a jobbágylázadástól).
Vannak is  parasztmozgalmak jöttek létre, mert bár a jobbágyok jobbágytelkeik tulajdonosaivá váltak, és eltörölték a földesúri szolgáltatásokat, azonban a parasztság 60%-a zsellér volt, aki nem jutott földhöz, és a majorsági földeken kialakított szőlők a földesuraké lett.

A kormány azonban nem adhatott többet, mert a nemesség támogatását meg kívánja tartani.

Összességében: ahova a magyar kormány keze elér, ott biztosítani tudják mind a magyar, mind a nemzetségi jobbágyság kormányhoz való hűségét a szabadságharc alatt is, ugyanis a jobbágyfelszabadítás kedvező volt.
Ahová viszont nem ért el a kormány hatalma (Délvidék, Erdély), ott a nemzetiségi vezetők felhasználták a parasztság elégedetlenségét is a magyarok ellen.