Segítség a dolgozathoz

Minimális követelmények: (reformkor és szabadságharc egyben)
(Ez azt jelenti, hogy a dolgozat pontjainak 60%-a ebből az ismeretanyagból megszerezhető legyen)

Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, emancipáció, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, nemzetiségi törvény.

Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgei Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József.

Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos.

Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

 E mellett tudni kell az első felelős magyar minisztérium tagjainak a nevét, tisztségét, pártállását.
Batthyány kormányában az akkori hazai politikai élet minden jelentős irányzatát képviselte valaki. A miniszterelnök az Ellenzéki Párthoz tartozott, azaz liberális volt.  Esterházy Pál konzervatív volt, Széchenyi Istvánnak és Mészáros Lázárnak nem volt párttagsága, de részei voltak a Habsburg apparátusnak, Eötvös centralista volt, de jó kapcsolatot tartott az udvarral, Deák és Klauzál az Ellenzéki Párt tagjai voltak, miképp Kossuth és Szemere is, ők képviselték az ellenzéki liberális baloldalt.

A források közül a 12 pont, az áprilisi törvények, a Függetlenségi Nyilatkozat a 3 legfontosabb.

Mellettük Kossuth március 3-i felirati beszéde, Kossuth július 11-i beszéde - hadsereg megteremtése, a nemzetiségi gyűlések kívánalmai, a váci kiáltvány (Görgey), az olmützi alkotmány és a nemzetiségi határozat.

Csaták:

Erdély: Bem József 1848 karácsonyán visszavette Kolozsvárt, majd február 9-én Piskinél is nagy győzelmet aratott. Ezt követően Bem dicsőséges hónapjai következtek, hiszen a február és június közti hónapokban biztosítani tudta Erdély túlnyomó részén a magyar seregek uralmát, és március 11-től Szeben magyar kézen tartását.