46. lecke Fényes győzelmek, tragikus vereség

Tavaszi hadjárat 1849 április 1. – 1849. május 21.

1.Haditerv (Eger, Gyöngyös): ellentámadás, amelynek során be kell keríteni az ellenséges főerőket.

2.Főbb katonai vezetők: Görgey, Klapka, Damjanich János, Aulich Lajos

3. Főbb csaták: Hatvan (ápr. 2.), Tápióbicske (ápr. 4.), Isaszeg (ápr. 6.), Vác (ápr.10.), Nagysalló (ápr.19.)

Magyar győzelmek, Windischgratzet leváltják (Welden). De nem tudják megsemmisíteni a császári főerőket, viszont az ország nagy része felszabadul.

4. Buda bevétele május 21.
Előtte volt vita, hogy üldözni, vagy a fővárost visszavenni – politikai és katonai okból is fontos volt.
3 hetes (17 napos) az ostrom, Budát Hentzi tábornok védte, aki indokolatlanul lövette Pestet is, hősi halált hal. Képe ott lóg Ferenc József szobájában.

5. Habsburg-ház trónfosztása, Függetlenségi Nyilatkozat

Április 14-én a debreceni Nagytemplomban, az országgyűlés nyílt ülésén mondatja ki Kossuth. Okai:
- politikai válasz az olmützi alkotmányra
- béketábor tevékenységének megakadályozása
- nemzetközi elismerést remélt tőle

Összességében nem javított az ország helyzetén, de sokat se rontott, felesleges volt inkább.

Az államformáról nincs döntés, Kossuth kormányzó elnök lesz, pár hét múlva megalakul a Szemere Bertalan vezette kormány, s ekkortól Kossuth rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek.

A szabadságharc veresége

1. Ferenc József segítséget kér az orosz cártól.

I. Miklós május 9-iki kiáltványában meg is adja. Okai:
- ne terjedjen át a forradalom lengyel területre
- politikai befolyásának növelése

2. Az orosz-osztrák támadás:

1849. június 15-én 200 ezer orosz és 170 ezer osztrák katona zúdult hazánkra, több irányból.
Az oroszok főereje Ivan Paszkevics herceg vezetésével északról, a Kassa-Miskolc útvonalon közeledett,
 az osztrákok pedig Julius von Haynau (bresciai hiéna) táborszernagy vezetésével a Duna mentén törtek Pest felé.
Erdélyben az orosz-osztrák seregeket Alexandr Lüders irányította a Tömösi szoroson át Brassó felé haladva.
A honvédség állománya összesen 170 ezer fő, a túlerő egyértelmű.
A magyarok egyetlen esélye az időhúzás volt, amíg valamelyik európai nagyhatalom be nem avatkozik. Ám ez sajnos nem történt meg.

3. Megbékélési kísérletek a nemzetiségekkel

Szerbekkel sikertelen a tárgyalás, területi autonómiát is akartak.
Románokkal sikeresebb, az emigráns Balcescu közvetít.

Július 28. – országgyűlési határozat a nemzetiségekről:
széles körű nyelvhasználat az oktatásban és a közigazgatásban, de nincs területi autonómia.
Már túl későn született, ugyanakkor Európában az első ilyen.
Megtörténik a zsidóság egyenjogúsítása (emancipáció). Okai:
asszimilálódtak és támogatták a szabadságharcot

4. Védelmi tervek a túlerő ellen

Komáromi összpontosítás (Görgey)
előnye: erőd, a környék lakossága mellettünk, „csak” az osztrákok ellen kell győzni

Szegedi összpontosítás (Dembinski, Perczel)
előnye, hogy vereség esetén lehet menekülni Törökország felé
hátránya: nincs erőd, csak a szegedi sáncok, és a lakosság is inkább ellenséges
ráadásul mindkét hadsereget magunkra vonjuk

Kossuth az utóbbi mellett dönt azonban a győri vereség miatt.

5. Utolsó csaták

Görgei kísérletet tesz Komáromnál Haynau megállítására, de veszít, megsebesül, így késve indul az összpontosítás helyére, ráadásul kerülővel, mert belefut az oroszokba is.

Erdélyben Lüders orosz-osztrák erői felmorzsolják Bem erőit.
július 31. Segesvár (Petőfi)
augusztus 6. Nagycsűr

Dembinski, akit Kossuth újra kinevez fővezérré Szegedet elhagyva Szőregen vív csatát aug.3-5 között.
Veszít, és a vereség után nem az új gyülekezőhelyre, Aradra, hanem délebbre, Temesvár felé vonul.
Itt átadja a parancsnokságot Bemnek, aki csatát vállal, de veszít a szabadságharc utolsó nagy csatájában aug. 9-én.

Kossuth lemond, elhagyja az országot, Görgei kap teljhatalmat. Ő nem látja értelmét a további véráldozatnak, aug. 13-án Világosnál leteszi a fegyvert, bízva az oroszok szóbeli ígéretében, de csak az ő személye kap kegyelmet.

Komárom erődje október 2-án kapitulál, miután Klapka kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát.

A szabadságharc vereségének legfőbb okai:

·         Az osztrák-orosz túlerő.

·         A magyar szabadságharcnak mindvégig ellenségei voltak a nemzetiségek.

·         A magyarok harca elszigetelt maradt, nem találtunk szövetségeseket!

A Görgey kérdés: Az elmenekült Kossuth bejárta a világot és mindenhol Görgeyt tette felelőssé a szabadságharc leveréséért. Oka: könnyebb elfogadni, hogy elárultak, mint azt hogy megvertek bennünket.

Megtorlás

1849 október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvédtábornokot: Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet, Schweidel Józsefet, Lázár Vilmost, Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot, Láhner Györgyöt, Knézic Károlyt, Nagysándor Józsefet, Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Vécsey Károlyt és Leiningen-Westerburg Károlyt.

Majd ugyanezen a napon a budai várban agyonlőtték Batthyány Lajost is. Kezdetét vette Haynau rémuralma, melynek 11 hónapja alatt 120 kivégzést hajtottak végre. Az utolsó kivégzést 1850 februárjában. (Ludovik Hauk alezredes ellen.) Bár Haynaut 1850 július 6-án leváltották, az Alexander Bach nevével „fémjelzett” új korszak sem hozott enyhülést a kivérzett Magyarország számára. Az elesetteket, a hősöket pedig soha senki nem pótolhatta.