44. lecke; A fegyveres harc kirobbanása, a védelem megszervezése

A nemzetiségi kérdés

A nemzetiségek mozgalmai paraszti követelésekkel indultak, majd az értelmiség az anyanyelv használatának jogát, és területi különállást is követelt; a Batthyány-kormány viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább az Udvar felé fordultak, akik szövetségest láttak bennük a magyarok ellen, főleg amíg meg volt kötve a kezük (Itália, Prága, Bécs még forrong).

A nemzetiségek főbb követelései, gyűlései:

Nemzetiség	Gyűlés	Követelés	Magatartás a szabadságharc alatt
szlovákok -tótok	Liptószentmiklós	nemzeti egyenjogúság, nyelvhasználat, arányos o.gy.-i képviselet, radikálisabb jobbágyfelszabadítás	szlovák légió kb. 1000 fő, de a magyar seregben kb. 20000 szlovák harcol
románok – oláhok (Erdélyben)	Balázsfa	u.a. + 4. nemzetként való elismerés, amíg nem Unió elutasítva	1848 októberében megtámadják a székelyeket, és támogatják az Udvar csapatait
szerbek – rácok	Karlóca	u.a. + Vajdaság autonómiája	Felkelés a Délvidéken június elejétől
horvátok	Zágráb - szábor	önálló koronatartomány, magyarok vonják vissza az önnálló had- és pénzügyet	Jelasics támad szept. 11-én

1848 nyár-ősz

1848. június végén megtartották a népképviseleti választásokat; a polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet arattak.

A kormány hiába kérte, az udvar nem küldte haza az idegenben szolgáló magyar ezredeket, így még májusban fölállították a nemzetőrségnek álcázott első 10 honvédzászlóaljat, majd július 11-én Kossuth javaslatára az országgyűlés további 200.000 katonát szavazott meg.

A Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics hazánk ellen készülődött.

Augusztus végén királyi leirat követelte a magyar hadügy- és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba, szeptember 11-én Jellasics betört Magyarországra.

SZABADSÁGHARC

Nem a magyar kormány intézkedésein múlt a béke; az országgyűlés viszont vállalta a harcot. Folytatták az újoncok összeírását, új honvédzászlóaljak alakultak, elrendelték a népfelkelést. Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsátását. Szeptember 15-én eltörölték a szőlődézsmát a jobbágyság megnyeréséért.

A Batthyány-kormány látva a békítő politikai kudarcát, lemondott, de tovább vitte az ügyeket. Szeptember 16-án hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB) választották, ideiglenes végrehajtó hatalomnak. Elnöke Kossuth lett.

● Jellasics 35.000 főnyi seregével átlépte a Drávát, majd Pest felé indult. Kossuth szeptember 24-én toborzókörútra indult az Alföldre.

●István nádor sikertelenül próbálta megállítani a horvát bánt, lemondott – ő volt az utolsó nádora az országnak.

Szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között a magyar sereg (Móga János altábornagy) vereséget mért a kétszeresen túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, melyet kihasználva megszökött, és Győr felé menekülve elhagyta az országot. A határig üldöztük, majd megtorpantunk.

Batthyány közben végleg lemondott, az országgyűlés az OHB-ra bízta a végrehajtó hatalmat.

A Bécs elleni magyar támadás kudarca

● Október 4-én V. Ferdinánd föloszlatta az országgyűlést, és Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour (hadügymin.) kiadta a parancsot: a császári haderő intézzen támadást Mo ellen, de a 2. bécsi forradalom (okt. 6.) következtében fölakasztották.

● Október 30-án a magyar sereg 3 heti tanakodás után végre átlépte a Lajtát, hogy a bécsi felkelők segítségére siessen. A népfelkelőkből álló hadat azonban Schwechatnál visszaverték, a bécsi forradalmat leverték. A birodalomban Magyarországot leszámítva visszaállt a császári hatalom.

Az Udvar V. Ferdinándot (1848. dec. 2-án) lemondatták, helyette Ferenc Józsefet nyilvánították osztrák császárrá és magyar királlyá. Néhány nap múlva megindult Windischgrätz hazánk ellen. Ferenc József általános támadást indított hazánk ellen.