A város alapításától a köztársaság fénykoráig

Róma

Földrajzi környezet

·                     központi fekvésű félsziget, alkalmassá teheti a vezető politika szerep betöltésére a Földközi-tenger térségében

·                     közepén az Appenninek hegylánca,

·                      kevés jó kikötő, főként a nyugati parton

·                     éghajlata a göröghöz hasonlóan mediterrán, de több a megművelhető terület, ezért az állattenyésztés és a bányászat mellett a mezőgazdaság a fontosabb

RÓMA alapítása

Hagyomány: a Trójából menekülő Aeneas leszármazottja, a várost pedig a farkasok által felnevelt Romolus és Remus alapította Kr. e. 753-ban.

·                     valóság: latin népek telepedtek le a Kr. e. 2. évezred végén Latiumban, városuk, Róma a Tiberis folyó partján, hét dombra épült

Külső hatások

Két nép gyakorolt jelentős hatást:

Görögök

·                     Kr. e. VIII-VI. századi görög gyarmatosításkor városok jönnek létre Dél-Itáliában ( Tarentum) és Szicíliában (Szürakuszai)

·                     kultúra közvetítése,  gazdasági kapcsolatok

Etruszkok

·                     ismeretlen eredetű nép, nyelvüket nem fejtették meg

·                     Észak-Itáliában éltek (Etruria, mai Toscana), városállamokban

·                     építészet – boltív;  hatalmi jelvények, halotti viadalok-gladiátor játék

 RÓMA A KIRÁLYOK KORÁBAN Kr. e. 753 - 510

·                     (monda szerint hét, utolsó három etruszk – tehát függés

·                     Kr. e. 510-ben az előkelők (patríciusok) elűzik Tarquinius Superbust, az utolsó királyt és köztársaságot hoznak létre

RÓMA A KÖZTÁRSASÁG KORÁBAN (arisztokratikus köztársaság)

Róma korai társadalma

·                     patríciusok (kb. görög arisztokraták): nagy földbirtokosok,
a leggazdagabb nemzetségek fejeiből áll a senatus (kb. vének tanácsa)

·                     plebejusok (kb. görög démosz): bevándorlók, nincs polgárjoguk, termeléssel foglalkoznak, vannak köztük gazdagok és szegények is

·                     vannak még a kliensek – a patríciusok elszegényedett rokonai, és csekély számú rabszolga

Róma korai államszervezete

·                     választott tisztségviselők (magistratusok) irányítják Rómát

o        alapelvek: minden tisztséget legalább ketten töltsenek be (egymás ellenőrzése), minden tisztség csak egy évre szól (leválthatóság)

o        kezdetben minden tisztséget csak patrícius tölthet be; soknál a minimális életkort is megszabják; nem kapnak fizetést

o        consul: 2, a római állam legfőbb vezetői, háborúban hadvezérek; 12 lictor kíséri őket vesszőnyalábba tűzött bárddal (fasces), ez a legfőbb hatalom jelképe

o        dictator: különleges tisztség, vészhelyzetben, egy ember, fél évre korlátlan hatalom; 24 lictor

·                     senatus: 300 fő (patrícius családok fejei), legfőbb feladata a külpolitika

·                     népgyűlések: törvényhozás a senatus jóváhagyásával, jelentősége csekély

Mi lesz a dolgozatban? Spártától a görög kultúráig

Spárta - főleg Athénnal összehasonlításban
Görög-perzsa háborúk - csaták, helyszínek, hadvezérek
Poliszrendszer válsága, Makedónia felemelkedése
Nagy Sándor hadjáratai, csatái
Görög hitvilág, kultúra, építészeti emlékek, tudomány
Térképes feladat - a vaktérkép 23 helyszínével

Fogalmak: hellenizmus, filozófia, materializmus, idealizmus, dialektika
Nevek: Themisztoklész, Miltiadész, Leonidasz, Dareiosz, Xerxész, II. Philipposz, Nagy Sándor (Alexandrosz)
A filozófusok, tudósok nevei: Szókratész, Platón, Arisztotelész, szofisták, sztoikusok, Hippokratész, Hérodotosz, Thuküdidész, Szophoklész, Pheidiasz
Istenek nevei
Évszámok: Kr. e. 776 - első feljegyzett olimpia, csaták évszámai - térképes segítséggel
Ókori világ 7 csodája
Kifejtő kérdés:

• Görög hitvilág, istenek jellemzői, 
• ókori olimpiák összehasonlítása a modern olimpiákkal, 
• színház szerepe akkor és most

Szorgalmi - görög

Oldjátok meg helyesen és küldjétek be a facebook csoport Szorgalmis bejegyzéséhez, hozzászólásban (kommentben).
Egyik feladatsor: térképes és a görög kultúrával kapcsolatos:
http://tortura.byethost5.com/files/Q_g_mp/index.html
Másik feladatsor: Spárta, görög-perzsa háborúk, egységes Hellasz:
http://tortura.byethost5.com/files/Q_spgpmak/index.html
Ezeknél a feladatoknál a gyorsaság számít!
Tehát: aki elsőként küld képernyőfotót arról, hogy 100%-osan megoldotta, az 3 pontot kap, aki másodikként, az kettőt, a harmadik egyet.
Egy dolgozatnál csak maximum 3 pontot használhatsz fel, de ha csak kettő is elég, akkor a 3. pontot felhasználhatod a következőnél.
Számítógépes feladatnál 1 pont 3%-nal felel meg, ott is hármat használhatsz fel egyszerre.
Még 1 szorgalmi, ez nem időre megy, és hétfő estig lehet beküldeni.
Google űrlapos feladatot kell készíteni, hasonlót, mint amilyet én adtam fel, csak a témája más: az olimpiák. Olyan kérdéseket kell feltenni, legalább tízet, amelyekre a következő 4 válaszlehetőség lehet:
1. Csak az ókori olimpiákra jellemző
2. Csak a modern, újkori olimpiákra jellemző
3. Mindkettőre jellemző vagy igaz
4. Egyikre sem jellemző vagy igaz.
Segítségül megosztom az Athén-Spárta űrlapot, akkor úgymond csak át kell írni: készíts másolatot nevezd át, készítsd el, majd juttasd el!
Itt 5 pontot is lehet szerezni, a minőségtől és gyorsaságtól függően, de főleg a minőség számít!

Görög kultúra, összefoglalás

A görög kultúra tanulmányozásához itt van bemutató, főleg a képanyag miatt érdemes áttekinteni: http://slideplayer.hu/slide/13622016/
Honlap: https://tortura.000webhostapp.com/antik-hitvilag,-kultura---goeroeg.html
Az űrlapos feladat megoldását egy kép formájában teszem közzé:

Vaktérképes feladathoz segédanyag:

A poliszrendszer válsága, Makedónia felemelkedése

Bemutató: http://slideplayer.hu/slide/13560225/

A PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ

A görög poliszok szembekerülnek egymással

Gazdasági	Politikai
piacokért való küzdelem	demokratikus óarisztokratikus berendezkedés
ellentéteik miatt
Két szövetség
Déloszi-szövetség - Athén	Peloponnészoszi-szövetség – Spárta, Korinthosz

Háború: i.e. 431-404.

Athén veszít: feloszlatják szövetségi rendszerét, leszerelik a flottáját, lerombolják városfalát

A háború nem oldja meg a poliszrendszer válságát, csak súlyosbítja:

Nincs egységes Hellasz, egységes irányítás
Folytatódik a vetélkedés a poliszok között
A gazdaság nem fejlődik, nincsenek új piacok
A demokrácia hanyatlik: nőnek a vagyoni különbségek, eladják a szavazataikat
A hoplita sereg zsoldoshadsereggé alakul át – ott harcol, ahol megfizetik (Pl. perzsa szolgálatban is)

Egységes Hellasz, Makedónia felemelkedése

A görögség egységét végül a makedónok érik el.

Makedónia földrajzi környezete: Hellasz északi határán éltek

Felemelkedése II. Philipposzhoz köthető

Hadseregreform: makedón falanx: 5 méteres lándzsa, több fegyvernem együttműködése (gyalogság, lovasság)

Gazdasági alap: aranybányák

Célja: 1. görögség egyesítése 2. Perzsia meghódítása

A görög poliszok megosztottak. Két irányzat van:

1. Makedónbarát – Iszokratész: kell egység, mert lesz zsákmány és piac

2. Makedónellenes – Démoszthenész: a demokráciát félti, makedónellenes beszédei a filippikák szónoki remekművek

Döntő csata: i.e. 338. Khaironeia, makedón győzelem

II. Philipposzt meggyilkolják, utóda Nagy Sándor lesz (i.e. 336-323.), nevelője Arisztotelész volt.

Perzsia meghódítása: i.e. 334-331. 3 nagy csata: Granikosz, Isszosz, Gaugaméla
Közben elfoglalja Palesztinát, Szíriát, Egyiptomot is, 326-ban Indiáig jut.

A birodalom felépítése

Elveszi a perzsa király lányát, felveszi a perzsa királyi címet – despota lesz

A szúzai menyegzőn 10000 harcosa házasodott össze perzsa és egyéb meghódított területek elitjével: cél egységes vezetőréteg

átveszi a perzsa közigazgatást

számos várost alapít (leghíresebb az egyiptomi Alexandria)

Halála után hadvezérei felosztják a birodalmat:

Szeleukosz: Kis-Ázsiától Indiáig
Ptolemaiosz: Egyiptom
Antigonosz: európai részek

A részek sokat harcolnak egymással, hellenisztikus államoknak nevezzük őket.

Jellemzőik:
despotikus uralom
támaszai a katonaság és a városok, amelyek a gazdaság motorjai

A görög és a keleti műveltség keveredése révén jön létre a hellenizmus kultúrája, amely i.e. 3-1-századig tart.

Görög-perzsa háborúk

Bemutató: http://slideplayer.hu/slide/13503545/    (a végén linkekkel)

Kiváltó okok

Általános: a perzsa terjeszkedés elérte a kis-ázsiai görög városokat és veszélyeztette az Égei-tengeri kereskedelmet
Konkrét: A kis-ázsiai városok fellázadtak a perzsák ellen, ezt Athén is támogatta, a perzsa uralkodó I. Dareiosz ezt meg akarja büntetni

Első perzsa támadás: I.e. 492
Dareiosz serege meghódítja Trákiát, Macedóniát, de hajóhadát megsemmisíti egy vihar

Második perzsa támadás I.e. 490
A perzsák szigetről szigetre haladnak, majd Marathónnál szállnak partra
Harcmodor:
Perzsa: (20-25 ezer fő)
lovas és gyalogos íjászok, könnyű vért, távolsági harcmodor
Görögök: (11 ezer fő)
Hoplita falanx: a harci alakzat 8-12 soros zárt hadrend,közelharcban hatékony, 3 méteres lándzsa, kard a fegyverük, mellvért, lábvért, bőr karvédő, pajzs és sisak a ’kiegészítők’.
Miltiadész a hadvezér – támad és győz, 192 görög halott, több ezer a perzsa.
Marathóni futás: erőltetetett menet vagy hírnök.

10 év szünet a harcokban a perzsa uralkodóváltás és belső gondok miatt.

Athénban két nézet alakult ki, miképp védekezzenek, fejlesszék a hadsereget
A: Ariszteidész – hoplita sereg fejlesztése, szárazföld védelme; támogatják: arisztokraták, parasztok
B: Themisztoklész – flotta fejlesztése, kereskedelem védelme; támogatják: iparosok, kereskedők, napszámosok
Utóbbi elképzelés győz, Ariszteidészt száműzik, cserépszavazással

Harmadik perzsa támadás I.e. 480
Xerxész tengeren és szárazföldön támad
Thermopülai-szoros – Leonidasz spártai király 300 harcosával hősi halált hal
Athént kiürítik - Szalamiszra, Xerxész felégeti a várost
Szalamisz: tengeri ütközet, helyismeret és jobb hajósok révén görög győzelem, bár  a létszámfölény a perzsáké.
I.e. 479: Plataia: szárazföldi győzelem a perzsák felett
I.e. 478: Déloszi szövetség a háború folytatására Athén vezetésével (Spárta nem tagja).

I.e. 448: békekötés:
A perzsák visszavonulnak az Égei-tenger térségéből;

lemondanak a tengerszorosok ellenőrzéséről és a kis-ázsiai ión városokról.

A görögök nem támadnak a perzsa birodalom ellen

Vaktérképes feladat

Az órán feladott helyszíneket tessék bejelölni a térképen, mindig csak egyet-egyet, tehát külön térképeken végezd el a feladatot! Az ábrázolt helyszín nevét emeld ki, ahogy a 2. kép mutatja!
A facebookon átküldött képet használd, ne innen töltsd le!
A nagyobb tájegységeknél "pötty" helyett használhatsz vonalat is.
Én az ingyenes Fastone Image Viewert használtam, de bármelyik képszerkesztő alkalmas erre az egyszerű feladara, még a Paint is!

SPÁRTA

Bemutató: http://slideplayer.hu/slide/13445294  és  http://slideplayer.hu/slide/13445241

"Csak a szöveg"

Földrajzi környezet:

            Peloponnészoszi-félsziget, Lakónai síkság

Társadalom:

Dór hódítók – spártaiak 1X

Dór körüllakók – Perioikoszok 3X (?)

Leigázott akháj őslakosok – Helóták 7-10X (?)  

            Spártaiak:

                        Belső egység fenntartása a cél – vagyoni különbségek mérséklése – azonos parcellák

                        Fő feladat a katonáskodás à kétkezi munka megvetése

            Körüllakók

                        földművelés, de főleg kézműves tevékenység (pl. bányászat); adófizetés, segédhad,

nincs politikai joguk, de szabadok

            Helóták:

                        átmenet szabad és rabszolga között à lehetett magántulajdon és család

                        az állam a tulajdonosuk, földet művelnek – termés fele az adó

bármelyik spártai bántalmazhatja őket

Az állam felépítése  TK. 46. oldali ábrák!

            Népgyűlés /apella/

30 év feletti spártai férfiak

nincs vita, csak szavazás: igen, nem

            Két király

                        hadvezérek és vallási vezetők

                        kölcsönös ellenőrzés, korlátozott hatalom

            Vének tanács /gerúszia/ 28 + 2 király

                        Népgyűlés választja 60 fölöttiekből

                        Népgyűlési ügyek előkészítése, népgyűlési határozatok érvénytelenítése

            5 felügyelő /ephorosz/

                        népgyűlés választja, 30 felett

tényleges irányítók

bíráskodás, ellenőrzés, külpolitika

Arisztokratikus állam

ami számít: származás, tekintély, életkor,

korlátozott népgyűlés

Külpolitika:

Peloponnészoszi szövetség

fennálló állapotok megőrzése, nem hódít: védekező és megelőző háborúk

Nevelés, életmód: Tankönyv: 46-49.