A poliszrendszer válsága, Makedónia felemelkedése

Bemutató: http://slideplayer.hu/slide/13560225/

A PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ

A görög poliszok szembekerülnek egymással

Gazdasági	Politikai
piacokért való küzdelem	demokratikus óarisztokratikus berendezkedés
ellentéteik miatt
Két szövetség
Déloszi-szövetség - Athén	Peloponnészoszi-szövetség – Spárta, Korinthosz

Háború: i.e. 431-404.

Athén veszít: feloszlatják szövetségi rendszerét, leszerelik a flottáját, lerombolják városfalát

A háború nem oldja meg a poliszrendszer válságát, csak súlyosbítja:

Nincs egységes Hellasz, egységes irányítás
Folytatódik a vetélkedés a poliszok között
A gazdaság nem fejlődik, nincsenek új piacok
A demokrácia hanyatlik: nőnek a vagyoni különbségek, eladják a szavazataikat
A hoplita sereg zsoldoshadsereggé alakul át – ott harcol, ahol megfizetik (Pl. perzsa szolgálatban is)

Egységes Hellasz, Makedónia felemelkedése

A görögség egységét végül a makedónok érik el.

Makedónia földrajzi környezete: Hellasz északi határán éltek

Felemelkedése II. Philipposzhoz köthető

Hadseregreform: makedón falanx: 5 méteres lándzsa, több fegyvernem együttműködése (gyalogság, lovasság)

Gazdasági alap: aranybányák

Célja: 1. görögség egyesítése 2. Perzsia meghódítása

A görög poliszok megosztottak. Két irányzat van:

1. Makedónbarát – Iszokratész: kell egység, mert lesz zsákmány és piac

2. Makedónellenes – Démoszthenész: a demokráciát félti, makedónellenes beszédei a filippikák szónoki remekművek

Döntő csata: i.e. 338. Khaironeia, makedón győzelem

II. Philipposzt meggyilkolják, utóda Nagy Sándor lesz (i.e. 336-323.), nevelője Arisztotelész volt.

Perzsia meghódítása: i.e. 334-331. 3 nagy csata: Granikosz, Isszosz, Gaugaméla
Közben elfoglalja Palesztinát, Szíriát, Egyiptomot is, 326-ban Indiáig jut.

A birodalom felépítése

Elveszi a perzsa király lányát, felveszi a perzsa királyi címet – despota lesz

A szúzai menyegzőn 10000 harcosa házasodott össze perzsa és egyéb meghódított területek elitjével: cél egységes vezetőréteg

átveszi a perzsa közigazgatást

számos várost alapít (leghíresebb az egyiptomi Alexandria)

Halála után hadvezérei felosztják a birodalmat:

Szeleukosz: Kis-Ázsiától Indiáig
Ptolemaiosz: Egyiptom
Antigonosz: európai részek

A részek sokat harcolnak egymással, hellenisztikus államoknak nevezzük őket.

Jellemzőik:
despotikus uralom
támaszai a katonaság és a városok, amelyek a gazdaság motorjai

A görög és a keleti műveltség keveredése révén jön létre a hellenizmus kultúrája, amely i.e. 3-1-századig tart.