A magyar reformkor

Előzmények

I. Ferenc (1792-1835, 1804-től osztrák császár) 1812-től rendeletekkel kormányoz, abszolutista módon.
A 20-as évek külpolitikai eseményei (európai forradalmi mozgalmak), és a belső, rendi, vármegyei ellenállás miatt 1825-ben újra összehívja az országgyűlést. Helyreállt a rendi kompromisszum, s egyúttal az országgyűlés keretet, lehetőséget ad a felmerülő problémák felvetésére, megvitatására.

Okai

A gazdasági, társadalmi és a politikai struktúra válsága.
Gazdaság: a napóleoni aranykor véget ért, a gazdaság elavult, modernizáció szükséges mind a mezőgazdaságban, mind az iparban és a kereskedelemben is.
Társadalom: korszerűtlen szerkezetű. Kevés a polgárság. Feszült a földesúr – jobbágy (kiváltságosok – jogfosztottak) viszony.
Politikai válság: az abszolutizmus nem elfogadható a magyar rendek számára, a Habsburgok nem is tudják folyamatosan fenn tartani. Ugyanakkor a rendi alkotmány, a kiváltságok rendszere is gátja a fejlődésnek.
Szükségesek a változások, reformok.

Fogalma, célja

A polgári átalakulás, a nemzet modernizációjának megvalósítása békés úton, reformokkal, forradalom nélkül.
Vezető ereje és fő társadalmi bázisa a birtokos nemesség lesz – a polgárság gyenge.

Időszaka

Régebbi történetírás 1825-től számítja, amikor az országgyűlésen Széchenyi felajánlotta egy évi jövedelmét a magyar nyelvet fejlesztő tudományos társaságért (ebből nő ki a Magyar Tudományos Akadémia), az újabb 1830-tól, a Hitel megjelenésétől. Vége: 1848. március 15., a pesti forradalom.

A reformkor fő kérdései
„Jelszavaink valának: haza és haladás.” (Kölcsey Ferenc)

·         a jobbágyfelszabadítás és a hozzá kapcsolódó örökváltság kérdése
örökváltság: a paraszt örökre megválthatja szolgáltatásait, ezzel megszűnnek kötöttségei és megkaphatja az általa használt telki állományt. Önkéntes vagy kötelező legyen?

·         a magyar nyelv ügye
latin helyett a magyar legyen a hivatalos nyelv

·         a nemzeti függetlenség kérdése
a magyar érdekek érvényesüljenek, ne a birodalmiak

·         a nemzetiségi kérdés
később jelentkezik; miképp viszonyulnak a MAGYAR polgári átalakuláshoz

·         a közteherviselés problémája
adómentesség eltörlése

·         Polgárosodás

o  gazdasági modernizáció: feudális kötöttségek felszámolása – ősiség eltörlése, polgári tulajdon megteremtése, hitel

o  polgári állam létrehozása: nemesi előjogok és kötöttségek megszüntetése – kiterjesztése, jogegyenlőség

Színterei

Az országgyűlés (diéta) lásd: http://tort-tura.blogspot.com/2015/04/magyarorszag-uj-helyzete-habsburg.html
Tankönyvi ábra a 177. oldalon!
Működési menetéhez: http://cms.sulinet.hu/get/d/98d60b27-0324-11d8-89de-d6bc6ceae335/1/3/b/Normal/sj34.swf
Az országgyűléseken réztvevők: http://cms.sulinet.hu/get/d/98d60b23-0324-11d8-89de-d6bc6ceae335/1/4/b/Normal/sj33.swf

Vármegyei közgyűlések - lásd szintén ugyanott!

Sajtó

A magyar gazdaság és társadalom a 19. század első évtizedeiben

A magyar gazdaság a 19. század első évtizedeiben

A napóleoni háborúk gazdasági konjunktúrát (fellendülést) hoztak a magyar mezőgazdaság számára: nőtt a kereslet a gabona és a gyapjú iránt, a rosszabb minőségű árut is el lehetett adni.

A középbirtokos nemesség is bekapcsolódott az árutermelésbe, amely szép jövedelmet hozott. Ezt nem a birtok korszerűsítésére, hanem kúriák építésére fordították. 

Pest ekkor kezd egyre jelentősebb gabonakereskedelmi központ lenni.

A bevételek egy részét azonban elvitte a devalváció, azaz a papírpénz leértékelése. A birodalmi kormány ugyanis bankjegykibocsátással orvosolta volna az államadósság problémáját, azonban a pénz gyorsan inflálódott, ezért kétszer is leértékelték. Mindez feszültté tette a rendek viszonyát is az uralkodóval.

A konjunktúra elmúltával, jött a válság, a dekonjunktúra, az árak csökkentek, s most már csak minőségi terméket lehetett eladni. Ehhez a birtokosoknak változtatniuk kell, nyitottá válnak változásokra, az újítások, reformok iránt.

                                 A magyar társadalom

NEMESSÉG

A népesség 5%-át teszik ki, ez a lengyelek után Európában a legnagyobb arány. Csoportjai:

Főnemesség: 10.000 hold feletti birtokosok, pár száz család. Birtokaikon viszonylag korszerű gazdálkodást folytatnak.
Magas tisztségeket töltenek be, udvarhűek, a birodalmi arisztokrácia részei. Az országgyűlésben a felső tábla tagjai.
Kevés a „hazafi”. Ilyen viszont pl. Széchényi Ferenc: Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtár megalapítója, vagy épp Festetics György, a Georgikon (mezőgazdasági Főiskola) létrehozója.

Középbirtokos nemesség: 1000 és 10.000 hold közötti birtokosok. Bekapcsolódtak az árutermelésbe. A konjunktúra bevételéből kúriákat építettek, de a válság új kihívások elé állították őket.
Az országgyűlés alsó táblájának és vármegyei élet munkájában vezető szerepet játszottak.

Kisnemesség: Legnagyobb létszámú. Sokrétűek. A saját kis birtoktól a birtoktalanig – bocskoros nemes.
Kiváltságaikat féltik, a vármegyei közéletben vesznek részt. Az értelmiség nagy részét ők adják.

POLGÁRSÁG

Kis létszámú, gazdasági szerepük nő, de politikai szerepük csekély marad – összesen egy szavazatuk van az alsó táblán.
Iparosok (zömmel céhes keretek között), kereskedők, értelmiségiek alkotják. Zömükben nem magyar nemzetiségűek.

JOBBÁGYSÁG

Legnagyobb létszámú társadalmi csoport. Jogilag egységes réteg, de ők is differenciálódnak, a teleknagyság szerint. Helyzetüket az 1767-es Urbárium határozza meg. A népesség növekedése hozzájárult a telkek aprózódásához.
Egésztelkesek – jó módúnak számítanak, béresekkel dolgoztathatnak. Felemelkedés lehetősége ott volt.
Féltelkesek: ez a középparasztság
Zsellér: az 1/8-ad telekkel vagy annál kevesebbel rendelkezők, a házatlan zselléreknek már nem volt telki állományuk.
Béresként, cselédként, napszámosként kellett kiegészíteniük, megkeresniük a megélhetésre valót. Az ipar fejletlensége miatt munkaerejüket nem tudta hasznosítani csak csekély részben. E miatt a feszültség nőtt a falvakban.

Honorácior: nem nemesi származású értelmiségi (polgári vagy paraszti származású). Arányuk nőtt, de közhivatalt nem tölthetnek be csak nemesi származásúak.

Történelem kisérettségi!!!!!!!!!!!!!!

Azok, akik vállalkoznának a történelem kisérettségi megírására, azoknak itt a tematika. Jelentkezési határidő május 13., a szerdai óra. Írásának várható ideje a május 26-tal kezdődő tanítási hét. (május 25. pünkösdhétfő!)
Kérdést a megjegyzésekben, vagy facebook oldalamon, vagy majd személyesen tehettek fel.

Kisérettségi témakörök

1.        A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején	Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza.
3.5. A Hunyadiak	Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.

2. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei	A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás.
4.2. Reformáció és katolikus megújulás	A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői.
4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában	A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése.
4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás	A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.

3. Magyarország a Habsburg Birodalomban

5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása	A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek.
5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora	Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia).
5.3. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc	A Rákóczi szabadságharc és fordulópontjai. A szatmári béke.
5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban	Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai.
5.5. Művelődés, egyházak, iskolák	A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.

4. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata	Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása.
6.3. A XIX. század eszméi	A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás).
6.4. Az ipari forradalom és következményei	Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése).
6.5. Az USA létrejötte	Az USA kialakulása, a Függetlenségi Nyilatkozat és háború.

Lehetséges esszéfeladatok a dolgozatban

Ezek közül a feladatok közül lesz az esszé a dolgozatban. Lehet készülni!
Esszéírási tanácsok itt: http://tort-tura.blogspot.com/2015/02/esszeirasi-tanacsok.html

18. A feladat Magyarország XVIII. századi történelméhez kapcsolódik. (hosszú, 2012 okt.) Mutassa be a források és ismeretei segítségével II. József reformtevékenységét! Válaszában térjen ki a reformok elvi/eszmei hátterére és fogadtatására is!

„Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus család, s ezeknek van elegendőfedezetük imaházak, lelkészlakok, tanítólakások építésére, s ahol a lelkészek és tanítók megfelelőállásáról gondoskodni képesek, legyen szabad ugyanezen nem katolikus, vagyis az ágostai és helvét hitvallásúaknak, avagy a görög szertartású nem egyesülteknek magánimaházakat oly módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk ne legyen.” (Türelmi rendelet, 1781)

„Ha a magyar nyelv Magyarországon és Erdélyben közönséges volna, úgy lehetne ezzel az ország dolgaiban a deák helyett közönségesen élni, de tudnivaló, hogy a német, az illíriainak egynehány neme és az oláh nyelvek majd szinte olyan szokásban vagynak. Nincsen tehát más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia él.” (Nyelvrendelet, 1784)

„Először: „A Jobbágyság állapottyát annyiban a mennyiben a Parasztok ennél fogva eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre tellyességgel eltöröllyük és minden Parasztokat jövendőre magok személlyekre nézve lakásokat szabadon változtatható emberekké tésszük.

Másodszor: Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad légyen maga kedve szerint, Földös Úrnak engedelme nélkül Tudományoknak és Mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gyakorolni.” (Jobbágyrendelet, 1785)

18. A feladat Magyarország XVIII. századi demográfiai viszonyaihoz kapcsolódik. (hosszú 2008 május)

Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával az ország újranépesítésének okait és különböző formáit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is!

Térkép: Magyarország népsűrűsége 1720-ban

, ,A magas udvari haditanács kétségtelenül eléggé ismeri, hogy Magyarország felső részeit isten ostorai: a belső zavargások, a vészthozó járvány, a vizek igen káros áradása, a legyek és egerek csodálatos változatai és tömegei látogatták meg és sújtották, annyira, hogy lakosokban és mindenfajta barmokban hihetetlen mértékben súlyos veszteségeket szenvedtek és ezzel a közterhek és kötelezettségek vállalására elégtelenek lettek. A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden eróvel azon fáradozom, hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betévó falatjukat más vidéken, különösen ebben az erősen elnéptelenedett hazában, keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, és így az említett lakossághiányt legalább részben kiegyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam és ami a legfőbb dolog: a katolikus vallás is inkább gyarapodhassék.” (Károlyi Sándor folyamodványa az Udvari Haditanácshoz; 1712)

,,103. czikkely

Az ország benépesítéséről.

Ő legszentségesebb felsége jóságosan meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert, hat éven keresztül, minden közadó fizetéstől való mentesség feltétele mellett, az országba hívhassanak, és hogy e szabadságot országszerte kihirdethessék. [...]

117. czikkely

Különfélenemű kézműveseknek az országba behozataláról.

Ő legszentségesebb felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy kézműveseket hívjanak az országba, a közterhektől való és tizenöt éven át tartó teljes mentesség biztosításával.” (Részlet az 1723. évi CIII. és CXVII. törvénycikkekből)

18. A feladat Magyarország XVIII. századi népesedési és nemzetiségi viszonyairól szól. (hosszú 2008 majus_idegen) Elemezze az alábbi források és ismeretei alapján, hogy a XVIII. század folyamán milyen okok vezettek a magyarországi lakosság számában és nemzetiségi összetéte­lében bekövetkezett változásokhoz, és utaljon azok következményeire! Válaszához használja a középiskolai történelmi atlasz megfelelő térképét is!

Betelepülés és belső vándorlás a XVIII. századi Magyarországon

,,Magyarország, vagy annak nagy része germanizáltassék, s a forradalmakra és nyugtalanságra hajló magyar vér a némettel szelidíttessék természetes ura és örökös királya hűségére és szeretetére.” (Részlet gróf Kollonich Lipót 1689. évi tervezetéből)

,,A magyarországi szlovákok egykori elődei a XVIII. században a történelmi Magyar­ország északi, túlnépesedett vármegyéiből húzódtak le a délebbi, elnéptelenedett, több földet és jobb megélhetést ígérő területekre. A jobbágyok elvándorlásukkal megszabadulhattak a röghöz kötöttségtől, s új otthonukban biztosították szabad vallásgyakorlásukat is.” (Tankönyvi szöveg)

,,Ő legszentségesebb Felsége [...] meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert, hat éven keresztül, minden közadó fizetéstől való mentesség feltétele mellett, az országba hívhassanak, és hogy e szabadságot országszerte kihirdethessék.

1. § [...] ez iránt a nyíltparancsokat a római szent birodalom országaiban és tarto­mányaiban is kihirdethessék [...]”

,,Ő legszentségesebb felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy különféle kézműveseket hívjanak az országba, a közterhektől való, tizenöt éven át tartó teljes mentesség biztosításával.

3. § [...] az ily külföldről bejött kézművesek, az említett mentesség kitöltött évei után el ne távozzanak, hanem az állandó itt lakást folytassák.”(1723. évi CXVII. törvénycikk)

17. A feladat a XVIII. századi magyar történelemhez kapcsolódik.  (rövid 2010 majus_idegen)

Mutassa be a források és ismeretei alapján II. József uralkodásának jellegzetességeit, ellentmondásait!

Kronológia: 1784  II. József Bécsbe viteti a magyar koronát.  II. József rendeletére a német lesz a hivatalos nyelv.

1785  II. József megszünteti a megyei önkormányzatot. Az országot tíz kerületre osztják, amelyek élére királyi biztosok kerülnek.

„Legjobbnak tartanám megegyezni az országokkal, hogy tíz évre teljhatalmat adjanak, mely időalatt mindent lehessen tenni javukra, megkérdezésük nélkül. […]

Mielőtt többet követelnénk ez országtól [Magyarországtól], azon kell igyekezni, hogy boldoggá tegyük. E célból reformálni kell belsőszerkezetét, forgalmat kell adni áruinak, meg kell alapítani a kereskedést, mindenek fölött pedig előmozdítani a népesedést, az ifjúság nevelését, és meg kell győzni a belátóbb öregeket, hogy helyesen cselekszünk. ” (II. József tervei trónra lépése előtt)

„Minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb. […] Minden nem katolikusnak, a helvét és az ágostai [református és evangélikus] hitvallásúaknak éppúgy, minta görög szertartású nem egyesülteknek [görögkeleti][…] a magán vallásgyakorlatot – tekintet nélkül arra, hogy az adott helyen az valaha is szokásban volt-evagy sem – kegyesen engedélyezzük. ” (Részlet a türelmi rendeletből; 1781)

„A jobbágyi állapotot – amennyiben az a jobbágyokat eleddig örökre elkötelezettekké és röghöz kötöttekké tette – a jövőben egyszerűen eltöröljük; s azt sem akarjuk, hogy a jövőben a »jobbágy« elnevezést ebben az  értelemben bárki is használja; következésképpen kinyilatkoztatjuk, hogy a jobbágyok egyenként és összességükben, bármilyen nemzetiségűek és vallásúak legyenek is, a jövőben személyüket tekintve szabadok és szabad költözésű emberek legyenek, s megparancsoljuk, hogy mindenütt ilyeneknek is tartsák őket.”  (Részlet a jobbágyrendeletből; 1785)

„Iszonyú hatalom! – még ez nem volt nálunk,

Hogy korona nélkül lett volna királyunk.”

(Részlet Ányos Pál: Kalapos király című művéből)

Magyarország II. József halálától 1815-ig

II. József halála után II. Lipót került a trónra (1790-1792). Engedményekkel, valamint a paraszti és a nemzetiségi mozgalmak felszításával megegyezésre késztette a magyar rendeket, helyreállt a rendi dualizmus.

A magyar nemzeti mozgalom, a rendi nacionalizmus politikai jellege csökkent, inkább a kulturális jellegűvé vált.

Megjelentek viszont a nemzetiségeknél is a nacionalizmus kezdetei. Törekvések vannak a nemzeti nyelv kialakítására, a dicső múlt keresésére.

II. Lipót váratlan halála után fia, I. Ferenc lett az uralkodó (1792-1835). Konzervatív volt, a változásokat elutasította, a reformereket elbocsátotta.

A jozefinista nemesség és értelmiség körében Martinovics Ignác titkos szervezkedést indított, ez az ún. magyar jakobinus mozgalom. Ezt felszámolása után véresen megtorolták, kivégezték az 5 vezetőt (köztük Hajnóczyt), sokakat várfogságra ítéltek – pl. Kazinczy Ferencet.

A magyar vezetőréteg a forradalommal és Napóleonnal szemben felsorakozott az udvar mellé, megszavazták az adókat, újoncokat. I. Ferenc szinte folyamatos háborúban állt a franciákkal, magyar területen egy csata volt: Győr, 1809. Ekkor volt az utolsó nemesi felkelés összehívása.