Feladatok: Árpád-házi királyok, Aranybulla

Ha feladatok, akkor linkek:
Árpád-házi uralkodók: http://historiatanoda.bloglap.hu/cikkek/feladatok-a-magyar-kiralyokrol-55258/
Aranybulla: http://historiatanoda.bloglap.hu/cikkek/aranybulla-feladat-55266/

Az Aranybulla

Az Aranybulla tartalmazza a

Powerpoint bemutató: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoc3NHdkx3X1l0YTQ/edit?usp=sharing
Dokumentum, a tatárjárással együtt:  https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoWTBnVlVQeW9Ga1U/edit?usp=sharing

II. András (1205 - 1235) és az Aranybulla (1222)

Vázlat

II. András hatalomra jutása

Trónharc: Imre (1196 - 1204, majd III. László (1204-05) ellen, birtokadományozások

II. András intézkedései  - Az „új berendezkedés”

Óriási birtokokat adományozott,

a királyi birtokállomány eladományozásával a királyi közigazgatás és a királyi haderő is meggyengült,

Miért adományozott András?

Híveket, támogatókat akart,

úgy vélte, lemondhat a királyi birtokok jövedelméről, mert a fejlődő gazdaságból a regálé jövedelmek pótolják ezt 

Tévedett, újabb bevételek után kellett néznie.

Miből próbált pénzhez jutni?

- Bérbe adta a királyi monopóliumokat. 

Monopólium = egyes áruk, termények értékesítési, kereskedelmi joga a királyé volt, a bevételek pedig a kincstárat gazdagították. 

A bérbeadással egy nagyobb összeghez jutott egyszerre, viszont az állandó bevételi forrás megszűnt.

- Újabb adókat, vámokat vezetett be 

- Több pénzverő kamarát állított fel, amelyet bérbe adott a zsidó és izmaelita pénzembereknek

Létrehozta a tárnokmesteri hivatalt (bár lehet, ezt már III. Béla megtette). Tárnokmester = királyi tisztségviselő, aki a királyi birtokok jövedelmeit és a király bevételeit kezelte, a pénzügyeket intézte.

(1224-ben kiváltságot adott az erdélyi szászoknak: Andreanum. - ez az Aranybulla kiadása után van már)

Belpolitikai gondok

Gertrúdot vette feleségül, akivel idegenek jöttek az országba, akik földet és hivatalokat is kaptak. Elégedetlenség - Bánk bán (aki nádor)

Külpolitika 

a halicsi hadjáratok, ill. az 1217-es kereszteshadjárata kevés sikert hozott de sok pénzt és birtokot vitt

Az Aranybulla kiadása

1222-re az elégedetlenség újra felerősödik, a székesfehérvári törvénylátó napon kényszerítették ki az Aranybulla kiadását.

Az Aranybulla kiadását kikényszerítő csoportok:

-            Az Imre-párti bárók, elégedetlen nemesek

-            Serviensek = köznemesek, a királynak katonai szolgálattal tartozó, közvetlen királyi joghatóság alatt álló szabad birtokosok, akiknek a jogait korlátozták

-            Várjobbágyok = a királyi vármegyékben élő, dolgozó és katonai feladatot is ellátó szabadok, akik saját szolgálati birtokkal rendelkeztek, de jogaikat korlátozták.

 ARANYBULLA = Arany királyi függőpecséttel ellátott oklevél. A magyar Aranybullát 1222-ben adták ki, de nem ez az egyetlen Aranybulla!

Forráselemzés

1. a szerviensek érdekeit

bírói ítélet nélkül nem foghatóak el

csak a király és a nádor ítélkezhet felettük

adómentesség

engedély nélkül senki sem szállhat meg birtokaikon

szabadon végrendelkezhetnek

csak az ország védelmében kötelesek hadba vonulni

külháborúba a király költségén

2. várjobbágyok érdekeit

biztosítja eddigi szabadságukat

3. a bárok követeléseit

tiltja, korlátozza az idegenek hivatalszerzését,  birtokszerzését

tiltja a méltóságok halmozását

tiltja egész megyék eladományozását

tiltja a méltóságok örökre eladományozását

4. a gazdasági intézkedésekkel való elégedetlenséget

tiltja a pénzrontást

kitiltja a zsidókat és izmaelitákat a gazdasági pozíciókból

a tizedet nem kötelező pénzben fizetni

5. az Ellenállási Záradékot

jogot ad a következmények nélküli ellenállásra az uralkodóval szemben a báróknak, egyházfőknek, ha az nem tartja be,

V. Az Aranybulla módosításai

Az Aranybulla kiadása nem változtatott a helyzeten, az elégedetlenség maradt, András pedig folytatta a politikáját és az óriási adományozást.

Az egyház sérelmezte az Aranybullát, mert kimaradt az adományozásból, lehetőségekből.

1231. Az 1. módosítás - az egyház kényszerítette ki. - kimaradt a tized pénzben való szedésének tilalma - bővült az egyház bírói szerepköre (17. p)

- AZ ELLENÁLLÁSI JOGOT AZ ESZTERGOMI ÉRSEK GYAKOROLHATJA CSAK!(26. p)

Ez a 2. Aranybulla

1233. A 2. módosítás - beregi egyezmény –

rögzítik az egyház adómentességét (9. p)

- zsidók, izmaeliták visszaszorítása (1, 2. p)

- egyházé a só kereskedelem joga + kárpótlás (6. p)

Az Aranybulla sok pontja csak papíron maradt, de a 14. században az itt rögzített jogok fogják adni a nemesi szabadságjogok gerincét: az adómentesség, bírói ítélet nélkül nem fogható el, csak a király és a nádor ítélkezhet felettük, szabad végrendelkezés, csak az ország védelmében köteles harcba vonulni.

1351-ben I. Anjou Lajos is megerősítette, de egy fontos változtatással, a szabad örökítést megszünteti. Kimondja, hogy a nemesi föld elidegeníthetetlen (nem eladható), csak örökíteni lehetett, ha nem volt örökös, úgy automatikusan visszaszállt a királyra.

1687-ben a Habsburgok is megerősítették, de az ellenállási záradékot nem. 

Gondolattérkép

A gondolattérképezés (mind mapping) egy vizuális kommunikációs technika, amely az emberi gondolkodás sajátosságaihoz illeszkedve jobb feldolgozást (megértést, meg- és lejegyzést) tesz lehetővé, mint a hagyományos módszerek. A gondolattérkép olyan tanulást és gondolkodást hatékonyabbá tevő módszer, amely az agy kapacitásának jobb kihasználásán alapul.

Az emberi gondolkodás és a sikeres tanulás az asszociációkra épül. Az egyik dolog felidézi a másikat. Eredményesebb a tanulás, ha az új anyagot eddigi ismereteink rendszerébe illesztjük be. Másrészt a verbális ismeretek képi megjelenítése egyszerre mozgósítja mindkét agyféltekét. Tanulás során az aktív, személyes részvétel segíti a figyelem fenntartását, a tananyag önálló feldolgozása és saját gondolatainkra történő lefordítása még sikeresebbé teszi. Ugyanakkor jelentős szerepe van az új ismeretet elemeiből a lényeg kiemelésének, csoportosításának, és térbeli helyük és kapcsolataik rögzítésnek is

A gondolattérkép egy nagy, összetett kép. Ha magad rajzolod meg a vizuális elemeket, akkor megvalósul az aktív, saját részvétel.



A gondolattérkép segít:

- megtalálni az anyag lényegét
- megérteni a fontos összefüggéseket
- megjegyezni a kulcsszavakat
- megőrizni a megszerzett tudást

A gondolattérkép felépítése és jellemzői:

Tárgya egy központi képben kristályosodik ki.
A fő témák a központból ágaznak ki.
Az ágak tartalmaznak egy kulcsszót, amely nyomtatott betűvel egy kapcsolódó vonalon helyezkedik el. A főágakhoz kapcsolódnak a kevésbé fontos információk kisebb elágazásokon.
Az ágak egy csomópontokkal kapcsolódó szerkezetet alkotnak.
Gazdagítható színekkel, képekkel, kódokkal, dimenziókkal, hogy érdekesebb, szebb és személyesebb legyen.

A gondolattérképet igen sok területen lehet alkalmazni, többek között egy-egy tananyag, szövegrész, vers megtanulására, előadásra való felkészülésre.

Ez a módszer sokat javít a tanulási zavarokkal küzdők iskolai teljesítményén. A tanulási zavarok, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia kialakulásában ugyanis nagy szerepe van az információ-feldolgozás elégtelenségének. Ezek a gyerekek sokkal hatékonyabban tudnak tanulni, ha képileg megfogalmazott, egészleges és egyidejű az eléjük kerülő anyag –vagyis egy gondolattérképen, egyben látják a legfontosabb információkat, összefüggéseket.

Ma már sok ingyenes szoftverrel lehet gondolattérképet készíteni, de hatékonyabb a módszer, ha magunk rajzoljuk meg az ábrákat.

Online felületű: https://www.examtime.com/ valamint: https://coggle.it/ vagy http://www.mindmup.com/

Asztali ingyenes az Edraw: http://www.edrawsoft.com/freemind.php és még számos egyéb alkalmazás.

A wiki listája róluk: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_concept-_and_mind-mapping_software

Tényleg segítenének, ha tanulni akarnátok...

Árpádházi királyok 1.

AZ ÁRPÁD-HÁZI MAGYAR URALKODÓK 1.

I. Szent István 997-1038. /Vajk/

Koppány. Koronázás. Nem hűbérese sem a pápának, sem a német császárnak. Egyházszervezet. Királyi vármegye. megyésispán nádorispán. Törvények. Pénz: dénár. Imre herceg - Intelmek. Vazul - Orseolo Péter. Vazul fiait (Levente, András, Béla) száműzte. Szűz Mária országa.

István építette ki Magyarországon a keresztény és feudális államot, tette az országot európaivá. Érdemeiért 1083-ban I. László kezdeményezésére szentté avatták.

I. Péter 1038-41 és 1044-46.

Türelmetlenül folytatta István művét, és sok idegen tanácsadója volt. A magyarok ezért fellázadtak ellene. A német császár hűbéreseként visszatért a trónra, de újra felléptek ellene, végül belehal megvakításába.

Aba Sámuel 1041-1044

István sógora és nádora. Alacsonyrendűekkel vette magát körül, Ménfőnél veszített csatát, ami az életébe került. Holttestét először a feldebrői monostorban helyezték örök nyugalomra, amikor később felnyitották a sírt, azt látták, hogy ruhái épek, sebei pedig begyógyultak. Innen vitték át végső nyughelyére az abasári monostorba.

I. András 1046-1060

Vazul fia. A Vata-féle pogánylázadást (Gellért püspök halála) felhasználva szerezte meg a trónt, majd leszámolt velük. Öccse, Béla herceg segítségével visszaveri a németeket (Vértes, Pozsony – Búvár Kund). Megalapítja a Tihanyi apátságot, ennek alapítólevelében vannak az első magyar nyelvemlékek. Korona és kard - dukátus (hercegség).

I. Béla 1060-1063.

Karddal szerzi meg a trónt. Halálát a ráomló trónszék okozta.

Salamon 1063-1074

András fia. Felesége Judit a német-római császár leánya. Béla fiaival szemben elveszíti a trónt.

I. Géza 1074-1077.

Béla fia. Hatalmát nem ismerte el sem a pápa, sem a császár. Bizáncból kapott koronát, ez a Szent Korona alsó része, a görög korona.

I. Szent László 1077-1095

Kezdeti ténykedése: uralkodásának megszilárdítása - Salamont semlegesíti a pápa segítségével, mellé áll az induló invesztitúra harcban.

1083-ban szentté avattatja Istvánt, Imre herceget és Gellért püspököt (Imre nevelője, csanádi püspök). A szentté avatás: Legitimálja, igazolja László hatalmát, növeli az ország és a dinasztia tekintélyét, jelzi, hogy folytatja István művét, jelzi, hogy a magyarok keresztények – nincs ok német keresztes hadjáratra.

László kemény kézzel megszilárdította a keresztény, feudális államot és egyházat, amelyet törvényeivel is véd.

3 törvénykönyvét ismerjük, amelyek 3 fontos kérdés köré sorolhatóak:

A)  tulajdon védelme (egyházi, világi és királyi egyaránt)

B)   vándor (kóbor) mozgalmak korlátozása,

C)   egyház, vallás erősítése

A) A szegény vagyontalanoknak a függetlensége, szabadsága megszűnt. Földesúri függésbe kerültek, ez csökkentette szabadságukat. Más részük a lakatlan vidékekre menekült, kóborolt, a megélhetéshez lopni kellett. Ők nem ismerték el az új tulajdonviszonyokat. László megnöveli a bírói szigort, nagyon szigorúak az ítéletek, ha tyúk értékén felül lop – halál. Már lopás gyanúja esetén is lehet istenítélet.

B) A függés elől menekülő szabadok, a kóborlók el- és befogását előírta László, érdekeltté ebben az egyházat és az ispánokat – részesedést kaptak az eljárás hasznából.

C) Továbbra is gond a hitélet megerősítése. Elrendeli a vasárnapi istentiszteletet, tiltja a pogány szokásokat. László birtokadományokkal is támogatta az egyházat, megalapította a zágrábi püspökséget, megindult a káptalani és esperesi hálózat kiépítése. László teljes ellenőrzést gyakorolt a magyar egyház felett.

Külpolitika: sikerrel verte vissza a betörő nomád (kun, besenyő) támadásokat, meghódítja Horvátországot, élére Géza fiát, Álmost helyezi. Ekkortól már lazít a pápasággal való viszonyon.

László erőskezű, hatalmas termetű férfi volt, a harcban való jártassága, a csatákban mutatott személyes bátorsága következtében a középkorban fokozatosan vált nagyon népszerűvé.

III. Béla 1192 júniusában pápai jóváhagyással szentté avatta I. Lászlót. Ennek nyomán a kialakuló magyar lovagi kultúra és életmód őt tekintette példaképének. Váradon temették el, az általa alapított székesegyházban.

Könyves Kálmán 1095 – 1116.

László halála után trónviszály volt Géza fiai között. Kálmánt papnak nevelték, kora egyik legműveltebb királya. Öccse, Álmos többször lázadt ellene, végül őt és fiát, Bélát is megvakíttatta.

Külpolitika – igen tevékeny volt.

Horvát királlyá koronáztatja magát, a területet a királyi család egy tagja irányítja, ez a lesz idővel báni méltóság. Meghódítja a dalmát városokat (Trau, Zára, Spalato) Velence (és a pápa) ellenében. Keleti hadjárata Halicsba nem sikeres. Az országon átvonuló keresztes hadak közül többet legyőz.

Kálmán törvényei:

A) Magántulajdon védelme: nála is megjelenik, de jelentősége csökken, a büntetési tételek csökkennek. Az elszegényedett szabadok már lesüllyedtek, amit jelez, hogy már egységes a büntetés, nincs különbség szabadok és szolgák között.

B) A kóborlókkal szemben még Kálmán is fellépett.

C) Királyi hatalom megerősítése: számos cikkely foglalkozott vele. Mivel a trónviszályok alatt sok királyi birtok került világi kézbe, a törvény kimondta, hogy ha fiúágon kihal a család, a birtok visszaszáll a királyra.

A nagyobb jövedelmű birtokosokat páncélos vitéz kiállítására kötelezte.

D) Hitélet erősítése: továbbra is tiltják a pogány szokásokat, erősítik a papi fegyelmet, temetkezés áthelyezése a templom mellé.

A pápaság-császárság küzdelmében a pápát támogatja, lemond az invesztitúráról, de ő sem engedte, hogy a püspökök hűbéresküt tegyenek a pápának. Létrehozza a nyitrai püspökséget.

Műveltségét sokak szerint jelzi: a boszorkányok, strigák (vérszívó lidércek) nincsenek törvénye. Valószínűleg ez pogány lényekre utal, tehát a kereszténységet védi így.

Mi jellemzi a Kálmán halálától III. Béla trónra lépéséig tartó időszakot:

Trónviszályok; Külpolitikai kudarcok

II. István 1116-1131

Kálmán fia, külpolitikai kudarcok érték, elveszítette Dalmáciát.

II. Vak Béla 1131-1141.

Álmos fia, szerb felesége, Ilona, szinte társuralkodó. Aradi mészárlás: 68 Kálmán-párti főurat gyilkolnak meg.

II. Géza 1141-62

Apja, II. Béla. Nagy küzdelmet folytatott, hogy a három nagyhatalom (Német-római császárság, Bizánc, pápaság) egyike se vonja függésbe az országot. Utolsó éveiben testvéreivel kellett harcolnia.1142: Cikádoron (Tolna, ma Bátaszék) alapította az első cisztercita monostort Mo-n.

III. István 1162-72

II. Géza fia, keresztapja VII. Lajos francia király lett, aki keresztes hadai élén éppen születésekor vonult át az országon. Nagybátyjaival harcolt a trónért, majd Bizánc ellen háborúzott és vesztett területeket. Ő volt az első magyar király, aki városi – közelebbről székesfehérvári – polgároknak privilégiumokat adott.

II. László 1162-63

II. Béla fia, ellenkirály, az esztergomi érsek kiátkozta, sőt halálát is megjósolta, a kalocsai koronázta meg, fél évre rá meghalt, talán mérgezésben.

IV. István 1163

II. Béla fia, ellenkirály, Bizánc segítségével lett király, népszerűtlen volt, hamar elbukott, saját hívei ölték meg,  Holttestét hosszú ideig nem temették el.

III. Béla 1172-1196

II. Géza fia, Bizáncban nevelkedett, majdnem Mánuel császár utóda lett.

Visszaszerezte a Szerémséget, Horvátországot, Dalmáciát

Béla idejében tűnt fel először kettős kereszt. Uralkodása idejére esik egyes kutatók szerint a Szent Korona a mai formájának kialakulása, a latin és a görög korona összeszerelése által.

Hozzá köthető az írásbeliség szerepének megnövelése hazánkban.

Ő hozza létre a kancelláriát, a királyi oklevelek kiadására. Élén a kancellár állt.

Oklevélkiadással még az ún. hiteleshelyek, főleg káptalanok foglalkoztak

Az ő jegyzője valószínűleg Anonymus, a Gesta Hungarorum szerzője /P. mester/

Megerősíti a királyi jövedelmeket, a regálékat. Regálé: királyi felségjogon szerzett jövedelem.

ü Pénzváltás – kamara haszna

ü Évenként új pénzt, beváltási illeték akár 50%

ü Bánya- és sómonopólium (kizárólag a király bányászhat és kereskedhet vele)

ü Városok, hospesek adói

ü Vám- és rév bevételek, vásárok adói

Gazdaság

Általánossá válnak a feudális termelési jellemzők. Az állattartás még jelentős, de megerősödött a földművelés. Jellemzői: Talajváltó rendszer – van bőven föld. Termelés két ‚helyszíne’: Allódium /majorság/, azaz a f. úr sajátkezelésű földjén szolgák által, ill. jobbágytelkeken.

Hospesek

A gazdasági fejlődést segítik elő a hospesek, telepesek. Kisebb részük bányász, kézműves, -  város- és iparfejlődést segítik elő. Többségük szabad költözési joggal bíró földműves.

Származási helyük: A) latinok: francia, olasz, vallon pl. Nagytálya

B) szászok: két nagy tömbben telepedtek le: északon: Szepesség; Dél-Erdély Szeben a központ

Imre 1196-1204

III. Béla fia, Öccsével, Andrással vívott trónharcokat, de hódított is: felvette a Szerbia királya címet, egy ideig a Bulgária királya címet is használta.  Egerben temették el.

III. László 1204-05

Imre fia,3 vagy ötéves mikor a trónra kerül, András kormányzott helyette, anyja Bécsbe vitte, mert féltette, ott halt meg váratlanul.

Feladatok magyar történelemból

Ez a blog nem kezel flasht, a feladatok és egy diasor a másik blogon:
http://historiatanoda.bloglap.hu/
Gyakoroljatok! Hogy ne csak István legyen a király, hanem Ti is!
Kikapcsolódásként, de akár tanulásnak is:
https://www.youtube.com/watch?v=P-xEHHHCrH4

Szent István

Letölthető, Gézával együtt docx formátumban, képek nélkül: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoWmpvOFZnMTVaM1E/edit?usp=sharing

Szent István  997-1038

Géza halála előtt már az ország nagy részét kezében tartja. A fejedelem halálakor azonban Koppány a seniorátus elve alapján igényli a fejedelmi címet és a levirátus elvén (az özvegyet az elhunyt férj nemzetségének legidősebb férfitagja ’örökli’) Saroltot. István a primogenitúra elve alapján akar uralkodni (elsőszülöttség). Koppányt István fegyveres erővel verte le Veszprém mellett 997-ben.

II. Szilveszter pápa koronát küld neki III. Ottó császárral egyetértésben, s 1000-1001fordulóján királlyá koronázza Asztrik érsek Esztergomban. István egyik hatalmasságnak sem vazallusa, hatalmát isteni eredetűnek tartja. A koronázás növeli István kül- és belpolitikai tekintélyét. Megmaradt riválisaival fokozatosan leszámol: 1003-ban leveri az erdélyi Gyulát, majd Temesvár urát, Ajtonyt is leveri (Csanád vezér segítségével). A levert törzsfők és nemzetségfők földjeit elkobozták ® ezáltal megnövekedett a királyi hatalom.

Az állam megszilárdításának alapfeltétele a feudális közigazgatás és az egyházszervezet kiépítése.

Az egyházszervezet kiépítése

Biztosította a keresztény Európához való kötődést, egyben erősítette a királyi hatalmat. Önálló magyar egyházszervezetet alakít ki, Esztergom érseki – magyar egyházfő - rangot kap (ellentétben Prágával). Szt. István 10 egyházmegyét alakít – még 9 püspökség. 

István kolostorokat is alapít: bencés: Pécsvárad, Veszprémvölgy

Az egyházi hierarchia: érsekség – érsek; püspökség – püspök; káptalanok – prépost; esperesség – esperes; plébániák - lelkész

Az egyház anyagi forrásai a hatalmas birtokadományok és a tized (dézsma).

Az egyház és az új hit terjedését törvényei is védik és segítik elő: pl. törvényben írja elő, hogy tíz falu építsen egy templomot, bevezeti a kötelező tized fizetését az Egyház számára, az egyházi szokások be nem tartását bünteti.

Az államszervezet kiépítése – a vármegyerendszer

István hatalmát óriási földbirtokai alapozták meg. A volt törzsi földek kisajátítása után az ország 2/3-a a királyé. A földbirtok túlsúlyán alapuló uralmat PATRIMONIÁLIS hatalomnak nevezzük. István az országot a királyi tanács segítségével kormányozta. Tagjai az egyházi előkelők /az 1. generáció még idegen eredetű/ és a világi előkelők /törzsi vezetők, behívott lovagok/.

István nevéhez fűződik a feudális közigazgatás rendszerének kiépítése, a királyi vármegye (KVM) létrehozása.

Minta a frank grófságok, őrgrófságok rendszere. A vérségi elrendezést a területi alapon való szerveződés váltja fel.

A vármegye területét különböző tulajdonjogú földek alkották: egyházi, világi, királyi, alapjait a királyi várak és birtokok jelentették.

Központja a legfontosabb királyi vár volt.  Katonai, gazdasági, bírói, közigazgatási funkciókkal bírtak

 A KVM élén a király által kinevezett megyésispán (a comes) állt. Bíráskodik, beszedi a királyi jövedelmeket (de egyharmada az övé marad), vezeti a megyei haderőt. A vármegyeszervezet élén a nádorispán (comes palatinus) állt, aki egyben a királyi udvar bírája, a nádor a legnagyobb világi méltóság a király után.

Katonai szervezet kiépítése: A királynak alárendelt haderő a királyi várakban összpontosult. A várak vezetői a várispánok voltak, a szolgálatot teljesítő tisztek pedig a X. századi harcos elemekből létrejött várjobbágyok, akik földet kaptak a birtokból. A várakhoz tartozó birtokokon dolgoztak a szolgaállapotú várnépek.

A haderő részét alkották még az olyan szabad birtokosok, akik nem tartoztak az ispán alá, hanem közvetlenül a királynak voltak alárendelve, őket vitézeknek (miles), vagy másképp a király szolgáinak, szervienseknek nevezték.

Létrejött a királyi udvarszervezet és udvartartás. Az  önellátó, naturális gazdálkodás viszonyai mellett az udvar vándorolt, az egyes udvarházakban felhalmozott készleteket (termelt vagy adóból beszedett) fogyasztotta. Az udvarházak ellátását az udvarnép végezte.

A korszerű államélet, az önálló államiság egyéb megnyilvánulásai

Pénzverés: István pénze a dénár (pl. a szabadok dénárja adó)

 Írásbeliség – oklevélkiadás: A királyi udvarban megjelent az oklevélkiadás, alapító-és adománylevelek.

Törvénykezés: két törvénykönyvét ismerjük, amelyek a tulajdon védelmével, az új hit megerősítésével és a bíráskodási gyakorlattal foglalkoztak – itt látható, hogy a szemet szemért elvet felváltja a vérdíj, s az ítéletek a társadalmi különbségekre is utalnak.

Külpolitika: István fő célja a béke megőrzése, hogy belső feladatait megoldhassa, házassági politikája is ezt szolgálja. A németekkel kezdetben jó a viszonya (sógora II. Henrik), de II. Konrád már függésbe akarta vonni az országot, de István eredményesen védekezett.

Imre herceg temetése, Vazul megvakíttatása

Trónöröklés: Két fia volt, Ottó korán elhunyt, Imre herceget vadászbaleset érte. Hozzá írta pedig az Intelmeket, amelyben a kormányzás elveit fejtegette. Unokaöccsét, Vazult nem tartotta alkalmas jelöltnek (pogánynak vélte), ezért húga fiát Orseolo Pétert jelölte utódjául. Vazult egy állítólagos merénylet-terv miatt megvakíttatta (uralkodásra alkalmatlanná tette), fiait (Levente, András, Béla) száműzte. István 1038-ban halt meg, halála előtt Szűz Máriának, annak oltalmába ajánlotta az országot.

Szt. István műve évszázadokra kijelölte Magyarország fejlődését. István építette ki Magyarországon a keresztény és feudális államot, tette az országot a keresztény Európa részévé, európaivá. Érdemeiért 1083-ban I. László kezdeményezésére szentté avatták.

Kalandozások, Géza fejedelemsége

Letölthető, Istvánnal együtt docx formátumban, képek nélkül: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoWmpvOFZnMTVaM1E/edit?usp=sharing

KALANDOZÁSOK:

A Kárpát-medence megszerzése és biztosítása után szinte évenként indult kalandozó seregek.

A hadjáratok céljai: a zsákmányszerzés, adó- és hadisarc, preventív támadás

Merre?  Észak-Itália, Bajorország, Szászország, Délkeletre Bizánc felé s ritkán északra is.

Sikereink oka:

A frank utódállamok anarchiája, belharcai

A magyarok nomád harcmodora – színlelt menekülés, rajtaütés

A több évtizeden át tartó hadjáratok összefogásra késztették a Nyugatot.

I. (Madarász) Henrik 933-ban Merseburg közelében győz ellenünk.

955-ben I. (Nagy) Ottó mért döntő csapást elődeinkre (lehel kürtje 7 gyászmagyar) Augsburgnál (Lech-mező), ami a nyugati kalandozások végét jelentette, 970-ben keleten is vereség.

Következmények:          belső: elmarad a ’bevétel’, a zsákmány

                                    külső: ellenséges, erős szomszédok

 

Géza fejedelemsége, Szent István államszervező tevékenysége

Géza fejedelem  972-997

Augsburg után reális esély népünk pusztulása, mint a korábbi nomádok: hunok, avarok esetében. A pusztulás alternatívája- hasonulni és beilleszkedni a keresztény, feudális Európába. E nagy mű kezdete Géza fejedelemhez kapcsolódik. Ő felismerte a belpolitikai problémát (nomád életmód válsága), és a külpolitikai realitásokat (nagyhatalmak: Német-római csász. és Bizánc szorítása), ezért célja európai állammá tenni a magyarokat.

Európaivá, azaz kereszténnyé a vallásban, és feudálissá az államszervezetben.

Külpolitika:  973.: követek küldése a quedlinburgi találkozóra - I. Ottóval békét kötött, lemondott a Lajtán túli területekről; és hittérítőket kért.

Belpolitika: a fejedelmi cím a seniorátus szerint öröklődött (a nemzetség legidősebb tagja), a tényleges hatalom a törzsfők kezében van.

Géza véresen megtörte a törzs és nemzetségfők uralmát, a törzsi államocskákat, a stratégiailag fontos pontokra katonákat telepített. Erős fegyveres kíséretét - nehézfegyverzetű varég, szláv, sváb lovagok + magyar vitézek + könnyűlovas segédcsapatok /székelyek, besenyők/ alkották. Új székhely - Esztergom – kőpalota.

Házassági kapcsolatokkal is erősíti hatalmát – felesége, Sarolt, az erdélyi Gyula lánya; lányai férjei:- Vitéz Boleszláv /lengyel fej./, a bolgár trónörökös, a velencei doge, Aba Sámuel.  Istvánnak a bajor hercegnőt, Gizellát szerezte meg (II.Henrik, a későbbi német császár húga) - vele német lovagok érkeztek.

Megkezdte a kereszténység terjesztését.

Előzmények: - bizánci ker., itt élő szlávok is keresztények. Géza is megkeresztelkedett (István ő is, de életmódjában maradt a régi: „elég gazdag vagyok, hogy két úrt szolgáljak”). Fiát, Vajkot – Istvánt viszont kitűnő keresztény neveltetésben részesíti. Uralma alá esik a pannonhalmi apátság építésének megkezdése.

Istvánt fogadtatja el utódjául az öröklési rend megváltoztatásával - primogenitúra / elsőszülött az utód/; – így látja Géza biztosítottnak műve folytatását.

Géza, vázlat

ž Pusztulás vagy beilleszkedés Európába

                                            Kereszténnyé és feudálissá válni

•      Quedlinburg

•      Fejedelmi hatalom megerősítése

•      Dinasztikus házassági politika

•      Hittérítés