2016. március 27., vasárnap

MI LESZ A DOLGOZATBAN?

2016. április 6. szerda

A győztes Európa gondjai
• Dawes-terv
• Weimari köztársaság
• Rapallói szerződés
• Locarnói szerződés
• Briand-Kellog paktum
• Young-terv
• Teljesítési politika
• Népszövetség (173/11. forrás)
• Nők helyzete a háború után

Az olasz fasizmus

• A FASIZMUS HATALOMRA JUTÁSA
• Az olasz fasizmus fogalma, jellemzői, a diktatúra jellege
• totális állam:
• tömegpárt
• korporációs rendszer
• személyi kultusz – Duce
• római hagyományok felélesztése
• Gazdaság, külpolitika
• 1929-es lateráni konkordátumban


Köztes-Európa 

• Fogalma
• Jellemzői
Orosz forradalom

• A POLGÁRI FORRADALOM (1917)
• Szovjetek, mensevikek, bolsevikok, kettős hatalom
• Lenin: áprilisi tézisek: permanens forradalom
• A BOLSEVIK HATALOMÁTVÉTEL (nov.6-7)
• Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa – döntései, határozatai
• A POLGÁRHÁBORÚ (1918-22)
vörösök – fehérek; hadikommunizmust
• ÁTMENETI IDŐSZAK (1922-29) NEP
A sztálini Szovjetunió

• Hatalmi harc: Sztálin – Trockij
• Diktatúra jellemzői:
• személyi kultusz
• Terror (NKVD, GULAG)
• koncepciós perek
• Manipuláció – történelem hamisítás
• Gazdaságpolitika
Mezőgazdaság: kollektivizálás (kolhoz, kulák, éhínség)
Ipar: tervgazdálkodás, erőltetett iparosítás
• Társadalmi változások


Köztes-Európa a két világháború között


 1. Fogalma, elhelyezkedése:
Köztes-Európa: Kelet-Közép-Európa + Balkán + balti államok – a Németország (Olaszország) és Oroszország közötti terület: Finnországtól Görögországig.
Jellemzői:
  • kis- és középállamok 
  • új és átalakult országok javarészt 
  • Ausztria és Magyarország kivételével soknemzetiségűek

2. Gazdasági helyzet
A korábbi hatalmas gazdasági egység (OMM) helyén sok kis nemzetállam jött létre, amik gazdaságukat védővámokkal próbálták védeni = protekcionista gazdaságpolitika), elzárkóztak szomszédaiktól.
A húszas években ezek ellenére megindult egy jelentős gazdasági fellendülés, modernizáció.
3. A politikai helyzet közös vonásai
Az új államok nemzetállamoknak hirdették magukat, holott minden országban nagy számban éltek nemzetiségek is. Az ő jogaikat a versailles-i béke kikötései ellenére nagy mértékben korlátozták, nem voltak egyenjogúak. (Ez különösen a magyarokat érintette súlyosan.)
A korszakban a francia mintára bevezetett parlamentáris demokráciák átalakultak, ezek nem stabilak, tekintélyuralmi kormányzás, diktatúrák alakultak (kivétel: Csehszlovákia).
Közép-Kelet-Európa országai közül a csehszlovákokat, románokat, jugoszlávokat összefogta magyarellenességük, Magyarország ellen alapították meg 1921-ben a kisantantot.
A térségben eleinte francia vezetés érvényesült, de az 1930-as évektől Németország lépett a helyére, így a régió Németország és a Szovjetunió között ütközőzónává vált.


Orosz forradalmak, sztálini Szovjetunió

Videóajánló a végén!

A POLGÁRI FORRADALOM (1917)
·       1917. március (régi orosz naptár szerint február) Pétervárott forradalom tört ki, amelyhez egyre többen csatlakoztak. II. Miklós cár lemondott és Lvov herceg vezetésével Ideiglenes Kormány alakult
·       Ideiglenes Kormány több kérdést nem tudott megoldani:
·       • nem lépett ki a háborúból; a szabadságjogok biztosításán túl nem demokratizálták a politikai szférát; • nem elégítették ki a földre vágyó tömegek óhaját (nem volt földosztás); • nem sikerült megszilárdítani a hatalmat: a polgári jellegű Ideiglenes Kormány mellett volt a másik hatalmi centrum, a tanácsok;
·       a forradalom erejét a munkásokból és katonákból álló helyi tanácsok (oroszul szovjetek) alkották. Az ő kezükben volt a helyi hatalom (pl. fegyveres erők, helyi közigazgatás)
·       a szovjetek irányításában a szocialista pártoknak volt döntő szerepe. Az orosz szocialistákon belül két csoport volt:
o   a mérsékeltebb mensevikek (= szociáldemokraták); és a szélsőségesebb bolsevikok (= kommunisták). Ekkor már külön pártot alkottak, de fontosabb vezetőik, pl. Lenin külföldön, száműzetésben éltek
·       a szovjetek kezdetben támogatták az Ideiglenes Kormányt, de 1917 áprilisában svájci száműzetéséből hazatért Lenin, aki meghirdeti, hogy az Ideiglenes Kormányt meg kell dönteni, és a polgári forradalmat tovább kell fejleszteni szocialista forradalommá (áprilisi tézisek: permanens forradalom).
·       1917 nyarára a bolsevikok egyre nagyobb befolyást szereznek a szovjetekben, és tüntetéseket szerveznek. Erősíti őket a Kerenszkij-offenzíva nyári összeomlása, amely után általános politikai válság alakult ki, amelyben propagandával (béke, földosztás), tüntetések szervezésével a bolsevikok is tevőleges szerepet játszottak.
·       A kormány (új vezetője, a volt hadügyminiszter, Alekszandr Kerenszkij) erre betiltja a bolsevik pártot, vezetőit letartóztatja.
·       Az új Kerenszkij-kormányt megpróbálta megdönteni egy puccsal Kornyilov tábornok. Ennek megakadályozásában jelentős szerepet játszottak a bolsevikok, akik ekkor fegyverhez jutottak, bebörtönzött vezetőiket pedig kiengedték. A bolsevikok lassan az összes szovjetben átveszik a vezetést, saját hadsereget is kiépítenek, a Vörös Gárdát.
·       - A Pétervári Szovjet élére, amiben a bolsevikok már többségben voltak, Trockij került.
A BOLSEVIK HATALOMÁTVÉTEL (1917-18)
·       1917. november 6-án (okt. 24.) a Vörös Gárda és a forradalmárok megszállják Pétervár stratégiailag fontos pontjait (utak, hidak, gyárak). Az I. K. nem tanúsít ellenállást, Kerenszkijék elmenekülnek. /Egyedül a kormány székhelyén, a Téli Palotánál folyik némi harc a bolsevikok és a kormánycsapatok között./
Puccs volt vagy forradalom? Érvek:
-        forradalom: Nagy hatású, Oroszország, sőt a világ életét is megváltoztató esemény történt.
-        puccs: A hatalomátvétel módja puccszerű volt, egy kisebbség erőszakos akciója, amely nélkülözte a forradalmak szükségszerű velejáróját, a népfelkelést.
·       november 7-én (okt. 25.) összeül a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa, ahol már a bolsevikok vannak többségben. A kongresszus Lenin javaslatára átveszi a hatalmat és kikiáltja a proletárdiktatúrát. Az új kormányt Lenin vezeti, tagjai a népbiztosok (=miniszterek). Határozatokat hoznak:
o   a békéről: javasolják minden hadban álló országnak, hogy kössenek fegyverszünetet és kezdjenek tárgyalásokat,
o   a földről: meg kell szüntetni a föld magántulajdonát; a földbirtokosokat és az egyházakat meg kell fosztani földjeiktől, ezeket parasztok között kell szétosztani (közösen műveljék meg),
o   a nemzetek önrendelkezéséről: minden népnek joga van eldönteni, milyen államban akar élni.
o   a hatalomról: minden hatalom a szovjeteké!
·       a bolsevikok ezután megszervezik saját hadseregüket, a Vörös Hadsereget, és tárgyalásokat kezdenek a németekkel a békéről. Végül 1918. márciusában aláírják a súlyos breszt-litovszki békét, melynek alapján Oroszország hatalmas területekről (kb. 800 ezer km2) mond le nyugaton. Ezzel Oroszország kilépett a háborúból.
Miért tudtak hatalomra jutni a bolsevikok?
• Az Ideiglenes-kormány (Kerenszkij) nem rendelkezett komoly haderővel Pétervárott. • A bolsevikokat egy intelligens, karizmatikus, intuitív vezér irányította (Lenin). • A politikai káoszban egyedül a bolsevikoknak volt világos, népszerű, jelszavakban (béke, föld) is megfogalmazható programjuk.
• A bolsevikok jól konspiráltak, szervezkedtek (megtanulták az illegalitásban). • A bolsevikok szervezettek, fegyelmezettek voltak, elhivatottság-tudatuk volt („vezetni a népet a kommunizmusig").
A bizonytalan (bel)politikai helyzetet Lenin vezetésével a bolsevikok tudatosan fordították saját befolyásuk (szerepük) növelésére. Az Ideiglenes Kormány nem oldotta meg a nép két alapvető követelését a békekötést és a földosztást, a bolsevikok programjukban és jövőképükben (kommunizmus) mindezek megoldására is ígéretet tettek. A bolsevikok szerepe az erőteljes propaganda mellett is csak a nagyvárosokban és/vagy a nagyvárosi szovjetekben nőtt meg, csakhogy miután a kormány nem rendelkezett megfelelő katonai erővel, ez elegendőnek bizonyult a hatalomátvételre.
A POLGÁRHÁBORÚ (1918-22)
·       a bolsevikok (vörösök) uralmával sokan elégedetlenek:
o   a parasztok, amiért nem kapták tulajdonukba a földeket,
o   a régi hatalmi elit, akik most kiszorultak a hatalomból, sőt tulajdonuktól is megfosztották őket
o   az antant hatalmai, számukra a munkások állama eleve gyanús volt, ráadásul neheztelt, amiért Oroszország kilépett a háborúból
·       megszerveződik egy ellentábor, a fehérek, és megkezdődik a négy évig tartó orosz polgárháború. Ezt csak súlyosbítják az antant országok katonai beavatkozásai (intervenciói) a vörösök ellen.
·       a fehérek az ország peremvidékein harcolnak. Nem egységesek, különböző tábornokok (Vrangel, Kolcsak, Gyenyikin) vezette seregekből állnak. Ezzel szemben a vörösök egységesek és jól szervezettek; a Vörös Hadsereg Trockij vezetésével mindenütt visszaszorítja a fehéreket.
·       a polgárháborúban mindkét fél gyakran élt a terror, a lakosság megfélemlítésének eszközével
·       1922-re a polgárháborúnak vége. Ugyanebben az évben kikiáltják a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, röviden a Szovjetuniót. Azért nevezték így, mert a SZU elvben több, önálló szocialista köztársaságok szövetsége volt (pl. Orosz, Ukrán, Örmény), amelyek akár ki is léphettek volna a szövetségből. A valóságban kezdettől fogva orosz dominancia érvényesült, és az oroszok nem engedték kilépni a kisebb köztársaságokat.
ÁTMENETI IDŐSZAK (1922-29)  Gazdaság:
A kommunisták számára a legfőbb ellenség a kapitalizmus, hiszen ez okozza az emberek közötti különbségeket. A polgárháború alatt bevezették az ún. hadikommunizmust, ez a magántulajdon teljes megszüntetését jelentette (pl. a parasztok minden felesleget beszolgáltattak az államnak), emiatt a szovjet gazdaság összeomlott (éhínségek)
1921-től: NEP (új gazdaságpolitika) keretében részben visszaállították a magántulajdont és a piacot, a gazdaság fejlődésnek indult
A '20-as évek a korábbi és a későbbi időkhöz képest szabadabb volt (magasabb életszínvonal, viszonylagos szólásszabadság, színes művészeti élet)
Lenin 1924-ben meghal, tetemét bebalzsamozzák és mauzóleumban kiállítják a moszkvai Vörös Téren, a Kreml mellett (személyi kultusz!), az utódlás egyelőre nem dőlt el
 A SZTÁLINI DIKTATÚRA (1929-től) / Joszip Visszarionovics Dzsugasvili – Koba, Sztálin/
Lenin halálakor két esélyes volt az utódlásra, bár Lenin egyiküket sem tartotta alkalmasnak, sőt Sztálintól óvott:
• Trockij: hadügyi, majd külügyi népbiztos, népszerű, kiváló szónok;
• Sztálin: nemzetiségügyi népbiztos, 1922-től a párt főtitkára, adminisztratív vezetője, pártapparátus irányítója.
·    1929-re Sztálin félreállítja vetélytársait és a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) főtitkáraként 1953-as haláláig a Szovjetunió teljhatalmú ura lesz. Sztálin uralma idején épül ki a totális diktatúra
  • Véleményük két fontos dologban is különbözött:
- Trockij az 1921-től megkezdett új gazdaságpolitika, a NEP módosítását, a mezőgazdaság és a parasztság erőteljesebb állami kontrollját akarta, míg Sztálin, Buharinnal karöltve a NEP fenntartását hirdette.
- Sztálin, elfogadta Lenin tételét, miszerint a világforradalom a közeljövőben nem várható, ezért meg kell kezdeni a szocializmus egy országban való felépítését. Vele szemben Trockij továbbra is bízott a világforradalom bekövetkeztében, mert szerinte ellenséges környezetben, egy országban nem lehet felépíteni a szocializmust.
- Sztálin titkos szövetségre lépett Kamenyewel és Zinovjevvel („trojka"), és sikerült elszigetelnie Trockijt, majd 1927-28-ban felszámolta a „trojkát" is. Ezután Sztálin gyakorlatilag egyedül irányította a Szovjetuniót
Politikai rendszer
·       személyi kultusz: Sztálin tévedhetetlen, nem szabad kritizálni, mindenhez ért; képmásai elborítják a lakásokat, hivatalokat; megjelenésekor, sőt neve kimondásakor tapsolni és éljenezni kell. Képek, versek, szobrok stb. Sztálinról (a cár atyuska képe vörösben) Az állami propaganda alakította ki.
o   terror: a rendszer ellenségeit üldözik. A politikai ellenfelek felderítését és elfogását a hírhedt politikai rendőrség, az NKVD végzi (elődje a CSEKA, utóda a KGB). Mindenhol besúgók vannak, akik jelentik, ha bárki bírálja a rendszert vagy megszegi a szabályokat. / Az NKVD vezetői: Jagoda (1934-36), Jezsov (1936-38), Berija (1938-tól)/
o   mivel Sztálin mindenhol ellenséget gyanított, a "tisztogatás" kiterjedt a hadseregre, a pártvezetőkre, sőt Sztálin közvetlen környezetére is. 1934 – Kirov – túl népszerű Leningrádban; 1940 - Trockij /Pl. Trockijt is árulással vádolják, emiatt Mexikóba menekül, de Sztálin ott is elérte: ügynöke 1940-ben egy jégcsákánnyal megölte Trockijt./
o   a gyanúsítottakat gyakran megkínozták, hogy "beismerő vallomást" csikarjanak ki belőlük olyan bűnökért, amiket el sem követtek. A gyanúsítottakat koncepciós (előre eltervezett) perekben, koholt vádak alapján ítélik el, (Visinszkij főügyész irányításával)az ítélet ált. halál vagy kényszermunka.
·         • 1936. aug.: az első nagy moszkvai per: Zinovjev, Kamenyev kivégzése,  1937. eleje: a második nagy moszkvai per;  1937. jún.: Tuhacsevszkij pere (a hadsereg „lefejezése"),  1938. márc.: a harmadik nagy moszkvai per: Buharin, Rikov, Jagoda kivégzése;  1940: Jezsov kivégzése
o   a SZU-t behálózták a kényszermunkatáborok (GULAG), főleg Szibériában voltak. Itt tkp. rabszolgaként dolgoztatták a foglyokat (út-, vasútépítés, bányászat), akik nagy része nem is élte túl a nyomorúságos körülményeket.
·         • cél elvileg az átnevelés, de gyakorlatilag (kényszer)munka: (favágás, csatorna- és vasútépítés, bányászat)
·         • embertelen körülmények, magas elhalálozási arány
Totális állam: Már Lenin elfogadtatta, hogy a munkásosztály vezető ereje a bolsevik párt – a SzU így pártállam lett. A pártállam az élet minden területét irányította és ellenőrizte, hatalma mindenhová elért. A törvények a párt határozatai voltak, nem a parlamentben születtek. Sztálin továbblépett: nemcsak a párt volt maga a törvény, hanem maga a vezér is. Sztálin kormányoz, irányít, véleményt mond: a pártbürokrácia pedig mindent túlteljesít. Mindent neki köszöntek meg: félelemből, önvédelemből.
·       manipuláció: a diktatúra megtéveszti az embereket, eltitkolja a borzalmakat, elhiteti velük, hogy valójában jól élnek és boldogok (propaganda). Ezt sugallták az újságok, a filmek stb. A politikai ellenfeleket nem csak megsemmisítették, hanem az emlékezetből is ki akarták törölni őket (történelemhamisítás).
Sztálin kórosan félt, és árulókat szimatolt mindenütt. A politikáját leginkább a parasztok, műszaki vezetők és a hadsereg vezetői szenvedték meg. Ez utóbbinak a ’lefejezése’ megkönnyítette a német sikereket a 2. VH-ban.
Gazdaságpolitika
1928-29-ben következett be a fordulat. Sztálin minden kapitalista maradványt fel akart számolni, míg egyik ellenfele, Buharin szerint ezzel még várni kell, amíg meg nem erősödik a gazdaság. A sztálini elképzelés győzött, egyeduralma ezután szilárdult meg.
• Felszámolták a NEP-et, megkezdték a mezőgazdaság kollektivizálását:
  ·     kollektivizálás:
o     a mezőgazdaságban a parasztoktól elvett földeken állami gazdaságokat (szovhoz), és  termelőszövetkezeteket ( kolhoz) hoztak létre
o   azok a módosabb parasztok, akik tiltakoztak földjeik elvétele ellen, ellenségnek számítottak (kulákoknak nevezték őket)
o   - előkészítés nélkül, a terror légkörében indult el a szövetkezetesítés; - az ellenálló parasztokat kitelepítették;
o   a kollektivizálás eredménye: éhínségek (a legsúlyosabb Ukrajnában 1932-33: több millió halott), parasztlázadások – leverik őket.
o   - a súlyos következmények (termelés visszaesése) miatt egy időre felfüggesztették, de 1931-től újult erővel, szinte teljesen végrehajtották.
·       tervgazdálkodás: (1., majd 2. ötéves terv) erőltetett  iparosítás  más  ágazatok  (pl.  mezőgazdaság,  infrastruktúra)  rovására
o   az iparban csak állami vállalatok működhetnek, központi terveknek megfelelően. Ezek a tervek néhány évre előre megszabják, mekkora növekedést kell elérni egy adott ágazatban
o   kétségtelen, hogy ez a szovjet ipar látványos fellendüléséhez vezetett: gyárak, nehézipari központok jöttek létre, azonban az eredményesség rovására (az áruk minősége gyakran pocsék). A gyárakban minden munkás feljegyezte, mennyit termelt egy adott napon, aki nem teljesítette a tervet, az "szabotőrnek", aki teljesítette vagy túlteljesítette, "élmunkásnak" (sztahanovista) számított.
o   Állami gazdaságirányítás: központi akarat, terv, nincs piac: az eredmények elmaradását erőszakosan torolták meg: sok minden csak papíron teljesül, vagy rosszabb minőségben.
o   - A cél a Nyugathoz való minél gyorsabb felzárkózás, az önvédelemhez szükséges anyagi eszközök megteremtése volt - hadseregfejlesztés.
o   - A terv egyoldalúan a nehézipar erőltetett fejlesztésére koncentrált, és a munkaerő kizsákmányolására épült. A mezőgazdaság nincs fejlesztve, kollektivizálás és a termelés visszaesése, erőszakos begyűjtés és a tudatos megleckéztetetés miatt milliók halnak éhen, főleg Ukrajnában.
o    A századfordulós orosz gazdaság ugrásszerű fejlődésnek indult, megvalósul a modernizáció, ennek óriási árát az állampolgárok fizették meg, nélkülözéssel, éhhalállal, alacsony életszínvonallal.
o     A fejlődés két fontos forrása hiányzott: külföldi tőke beáramlása, piac ösztönző hatásai. A gazdasági szerkezet torz.
Társadalmi változások
  • brutális módon, de a szovjetek tényleg megszüntetik a társadalmi különbségeket (pl. nők teljes egyenjogúsága)
  • mégis van egy kiváltságos réteg: az SZKP vezetői (megyei, városi párttitkárok stb.): ők állami kocsit, lakást, üdülési lehetőséget stb. kapnak - de ezt az állam bármikor visszaveheti tőlük
A modernizáció megvalósult, de óriási áldozatok árán. Az eredményekkel tudatos propagandát folytattak, minden kudarcért az ellenség, az árulók a felelősek – állandóan létezett valamilyen ellenségkép: kulák – a gazdagparaszt, a forradalmat eláruló kommunista vezetők (revizionisták) stb.
Nem egy nyugati értelmiségit sikerült megtéveszteniük, hisz megtervezett utakon lehetett csak részt venni, szabadon senki sem kószálhatott.


2016. március 19., szombat

Az olasz fasizmus

A FASIZMUS HATALOMRA JUTÁSA OLASZORSZÁGBAN
·       Olaszo. az első világháború után "elégedetlen győztes": úgy érzik, túl kevés területet kaptak (pl. Dél-Tirol) ahhoz képest, hogy mekkora árat fizettek érte. Olaszo. ui. gazdaságilag teljesen kimerült a háborúban, a szegény rétegek lázonganak: a munkások gyárakat, a parasztok földeket foglalnak el.
·       két szélsőséges párt is alakul: a kommunista párt (1921) és a fasiszta párt (vez. Benito Mussolini). A fasiszták a kommunista veszéllyel ijesztgették a politikusokat, közben Mussolini rohamosztagosai (feketeingesek) terrorizálták a lakosságot.
·       Mussolini 1922-ben meghirdette, hogy feketeingesei élén Rómába vonul ("menetelés Rómába", marcia su Roma), erre a megrettent vezetők meggyőzték a királyt, III. Viktor Emánuelt, hogy nevezze ki Mussolinit min.elnökké.
Ez 1922. október 30-án meg is történt. Mussolini tehát tkp. egy blöffel jutott hatalomra.
·       a következő 6 évben Mussolini sorra megszüntette a demokratikus intézményeket, utoljára 1928-ban megszűnt a parlament. Olaszországot innentől a Duce ("vezér"), illetve egy szűk Fasiszta Nagytanács irányítja.
Az olasz fasizmus fogalma 
fasizmus - Szűkebb értelemben a Benito Mussolini által meghatározott szélsőjobboldali ideológia és diktatórikus politikai gyakorlat.
A faszmust mindenekelőtt demokrácia- és kommunizmusellenesség, a vezérkultusz és a szélsőséges nacionalizmus (sovinizmus) jellemezte. 
Tágabb értelemben gyakran fasizmusnak nevezik valamennyi szélsőjobboldali mozgalmat.
Az olasz fasizmus jellemzői
Nemzeti jelszavak, szociális ígéretek, erős állam, de

·       nincsenek részletesen kidolgozott nézetek, mert Mussolini szerint "a cselekvés fontosabb a spekulációnál", így ezeket M. elszórt beszédeiből és írásaiból ismerhetjük meg.
Fő jelszó: "Harcolj, dolgozz, engedelmeskedj!"
A diktatúra jellege
· totális állam: az egyént teljesen alá kell rendelni a közösségnek; nincs magánélet, az állam mindenhol ott van (az ilyen államokat totális diktatúrának nevezzük)
· egy tömegpárt van – pártállam a Nemzeti Fasiszta Párt
· (tömegpárt - szemben az ún. választási pártokkal, amelyeknek viszonylag kis tagságuk van, és igazán csak a választási kampányok idején aktivizálódnak, a tömegpártoknak sok, több százezer vagy akár több millió tagja is lehet, és két választás között is aktívak)
· korporációs rendszer: /latin, testület, hivatásrend/
· Állami kényszerrel létrehozott intézmények az olasz fasiszta államban, amelyekben az egyes iparágak dolgozói, gazdasági vezetői és tulajdonosai „együttműködtek egymással és a kormányzattal”.
· Az együttműködést államérdeknek nyilvánították, az államé volt a döntő szó, tilos volt az érdekvédelmi szervezkedés és a sztrájk.
· az olasz fasizmusra nem jellemző az antiszemitizmus, és koncentrációs táborok sem épültek
· viszont a politikai ellenfeleket elhallgattatják, és a demokratikus intézmények sem működnek
· Mussolini körül személyi kultusz épül ki:
ő a Duce, a Vezér, aki tévedhetetlen
· római hagyományok felélesztése:
· a párt neve a latin fasces-ből származik: így nevezték a vesszőnyalábba dugott bárdot, ami Rómában a teljhatalmat és az összetartást jelképezte
Aktív külpolitika
· célja egy mediterrán birodalom kiépítése, de a '20-as években csak Fiumét sikerült megszereznie Jugoszláviától (1924).
· Mussolini igyekezett jó viszonyt kialakítani azokkal az országokkal, akik nem akartak a franciák oldalára állni (pl. Magyaro.).
Gazdaság fejlesztése
· jelentős közmunkák (utak, vasutak, mocsarak lecsapolása),
· gazdasági kapcsolat a Szovjetunióval
· növelik az állami gondoskodást
· visszaszorítják a maffiát
Vallás
· az egyház mint független intézmény veszélyeztethette Mussolini hatalmát,
de mivel az olaszok mélyen katolikusok, Mussolini nem bántotta az egyházat.
Sőt ő volt az, aki rendezte az olasz állam és a katolikus egyház régóta fennálló viszályát:
az 1929-es lateráni konkordátumban a katolicizmust államvallásnak nyilvánították és Mussolini elismerte a pápa hatalmát Vatikán államban, cserébe a pápa elismerte az Olasz Királyságot és hogy Róma ennek fővárosa.
A korszak véleménye
· Mussolini uralmát a '20-as években Európa-szerte elismerték.
Még az angolok és franciák is elismerték, hogy "rendet tett" Olaszo.-ban, és hogy fontos szerepet játszik Európa békéjének megőrzésében.

 

A győztes Európa gondjai

Tankönyvi anyag feldolgozása kérdések segítségével

I.            A gazdaság helyreállítása

Milyen gazdasági változásokkal járt az első világháború Európa állami számára?
Mi jellemezte a háború utáni gazdasági életet?
Miért szállták meg a franciák a Ruhr-vidéket?
Milyen eredménnyel járt a megszállás?
Melyik magyar történelmi időszakra emlékeztet a német magatartás? (saját kútfő!)
Miért az USA kezdeményezte a jóvátételi konferencia összehívását 1924-ben?
Mi volt a Dawes-terv lényege?
Mi jellemezte az európai gazdasági életet a 20-as évek közepén?

Oldd meg a 170/3. forrás feladatát!

II. Politikai tendenciák
                    
Milyen jellegű politikai erők jelentek meg Európában a háború után?
Milyen jellemzőik vannak ezeknek a mozgalmaknak?
Hol kerültek hatalomra?
Mi kedvezett a szélsőséges erőknek?
Kiegészítés:
·       az I. világháború utáni években a szegénység és a háború által felszított gyűlölet miatt Európa-szerte megerősödtek a szélsőséges politikai irányzatok, a szélsőbal és a szélsőjobb. Ezek közös jellemzője, hogy megvetik, kizsákmányoló rendszernek tartják a demokráciát és erőszakkal törnek a hatalomra.
o  szélsőbal: az európai országokban sorra jönnek létre szovjet mintájú kommunista pártok, amelyek az 1919-ben alapított Komintern (Kommunisa Internacionálé) nevű nemzetközi szervezetben egyesülnek, ezt Moszkvából irányítják. A kommunisták mindenütt az állam megdöntésére és proletárdiktatúra bevezetésére törekszenek.
o  szélsőjobb: nem egységes irányzat, közös bennük a sovinizmus (más nemzetek megvetése), az erőszak kultusza (a háború jó dolog, mert megóvja az elpuhulástól a népeket, és biztosítja, hogy az erősek fennmaradjanak, a gyengék elbukjanak), és az antiszemitizmus (a zsidók a felelősek a tőkés kizsákmányolásért és a kommunizmusért is)
·       a szélsőségek csak azokban az országokban tudnak hatalomra jutni, ahol a demokratikus pártok (szociáldemokraták, liberálisok, konzervatívok) nem tudnak összefogni ellenük. Erre példa Olaszország, ahol a történelem folyamán első ízben jutott hatalomra a szélsőjobb. Emiatt az olasz szélsőjobb nevét, a fasizmust, szokták használni minden szélsőjobb irányzatra, bár ez pontatlan, mert vannak különbségek pl. az olasz fasizmus, a német nácizmus, a magyar hungarizmus stb. között.

III. Megbékélés Németországgal           

Magyarázd meg a következő fogalmakat, eseményeket!
Weimari köztársaság
Rapallói szerződés
Locarnói szerződés
Briand-Kellog paktum
Young-terv
Teljesítési politika
Népszövetség (173/11. forrás)

IV. A nők helyzetének változása                    

Mi az a szüfrazsett mozgalom?
Milyen változást hozott a nők életében a nagy háború?
Milyen politikai változást eredményezett ez némely országban a háború után?
Melyik olimpián vettek részt először a nők is?
174/16. forrás szerint az emberek, főleg a fiatalok a háború után az élet élvezetei felé fordultak. Mit gondolsz miért?

2016. március 14., hétfő

Történelmi fogalmak - egyetemes történelem 1850-1914

Megtanulandó történelmi adatok, kétféle változatban.




 Fogalmak 
Antant             Francia-angol-orosz katonai szövetség, amely a központi hatalmakkal szemben harcolt az első világháborúban. A XIX-XX. század fordulóján jött létre három kétoldalú szerződés megkötésével. A szövetség a nevét az 1904-es angol-francia szerződésről kapta (entente cordiale – „szívélyes megegyezés”).
cionizmus      A héber-latin Cion, Sión névből. A XIX. század végén kialakult zsidó nemzeti mozgalom, amely azt tűzte ki célul, hogy az ókortól kezdve a világban szétszóródott zsidóság teremtsen a maga számára ismét saját államot. A bibliai Sión (Cion) elnevezés Jeruzsálemre utal. A cionista mozgalom nagy sikereként 1948-ban létrejött Izrael állam.
egyenlőtlen fejlődés        Az egyenlőtlen fejlődés következtében a korábban viszonylag elmaradott tőkés országok (pl. Németország, Japán USA) behozzák és túlszárnyalják a fejlettebbeket (Anglia, Franciaország). Új erőviszonyok jönnek létre, ennek következtében kiéleződnek a tőkésállamok közti ellentétek. Az egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődés így vált a tőkés országok közötti gazdasági, politikai és katonai konfliktusok, a helyi és a világháborúk alapjává. A tőkés gazdasági fejlődés lendülete nem egyforma, a később iparosodó országok a legkorszerűbb tudományos-technikai újításokat felhasználva megközelítik, vagy épp meg is előzik az eddig vezető ipari hatalmakat.
Keresztényszocializmus  Konzervatív politikai irányzat, mely XIII. Leó pápa Rerum Novarum kezdetű enciklikájának megjelenése (1891) után alakult ki. A fő cél a polgári kapitalista társadalom elfogadhatóbbá tétele, a keresztény gondolkodásmód alapján olyan reformok bevezetése, amelyek csökkentik a társadalmi különbségeket és igazságtalanságokat. A keresztényszocializmus elvetette a liberalizmus individualizmusát, és a közösségre helyezte a hangsúlyt.  A mozgalomnak köszönhetően keresztényszocialista pártok, szakszervezetek stb. jöttek létre a XX. század első felében.
emancipáció Egyenjogúsítás. A hátrányos helyzetben élő csoportok (zsidóság, nők stb.) felszabadítása, jogegyenlőségben részesítése. futószalagos termelés      A második ipari forradalom idején az autógyártásban megjelenő technikai újítás, amelynek segítségével meggyorsítható a termelés. A hatékonyság mellett a munkafázisok elkülönítése is könnyebben megoldható így.
hármas szövetség              Olaszországnak a →kettős szövetséghez való csatlakozásával 1882-ben létrejött szövetség. Az olaszokat a franciákkal Tunisz miatt kirobbant ellenségeskedés vitte az osztrák-magyar-német szövetségbe. Ennek ellenére az olaszok szemben álltak a Monarchiával az  irredenta és a balkáni befolyás miatt. Többek között Olaszország ezért sem szövetségesei mellett, hanem ellenük lépett be az I. világháborúba.
Középosztály      A XIX. században megjelenő társadalmi csoport, amelynek tagjai magukat és családjukat színvonalasan képesek ellátni munkájukból. A vállalkozók, tanárok, hivatalnokok tartoztak a középosztályba kezdetben. A XX. században a jóléti társadalmak megjelenésével kiszélesedett a középosztály, és a társadalom nagyobb része tartozott a középosztályhoz.
Központi hatalmak           A Németországból, az Osztrák-Magyar Monarchiából, Bulgáriából és az Oszmán Birodalomból álló katonai szövetség az első világháborúban (1914-1918). A szövetség alapját az 1879-ben Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia által megkötött kettősszövetség adta, mely 1882- ben Olaszországgal hármasszövetséggé bővült (Olaszország viszont az antant oldalán lépett háborúba).
keleti kérdés  Az Oszmán Birodalom meggyengülése következtében létrejött hatalmi válság a Közel-Keleten a XVIII-XIX. században. A térségbe a feltörekvő orosz nagyhatalom kívánt betörni, ám Nagy-Britannia, Franciaország és a Habsburg Birodalom ezt igyekezett megakadályozni. Támogatásukkal az Oszmán Birodalom egészen az I. világháborúig fennmaradt.
Monopólium Kizárólagossággal     bíró        (tehát versenytárs nélküli) szereplő (vállalat) a gazdasági élet egy területén. Monopolhelyzetbe többféleképpen kerülhet egy vállalat: több vállalat szövetségével, összeolvadásával; a versenytársak megszűnésével; állami közbeavatkozással stb. A kapitalista gazdaság fejlődése során a monopóliumok a XIX. század végén alakultak ki. Monopóliumnak nevezzük egy áru kizárólagos forgalomba hozatali jogát is (pl. a középkori magyar királyok volt Magyarországon a sókereskedelem monopóliuma).
nagyhatalom      A történelemben az adott korszakban meghatározó, vezető szerepet játszó országok jelzője. A 19. század második felében ide tartozott Anglia, Franciaország, az egységessé váló Németország és az USA. Gyakran Oroszországot is ideértik. Az Osztrák-Magyar Monarchia ekkor már másodrendű hatalomnak számított.
polgári állam     A XIX. század közepére a világ fejlett részein kialakul a modern polgári állam. Ennek legfontosabb ismérve, hogy érvényesül a hatalommegosztás elve (Montesquieu): a törvényhozói, végrehajtói és a bírói hatalom egymástól független. Az állam biztosította az alapvető szabadságjogokat, megszilárdult a jogrend. Egyre több férfi jutott választójoghoz, nőtt a politikába való beleszólás lehetősége. Ugyanakkor a polgári állam az élet valamennyi területét az irányítása alá vonta, egyre újabb és újabb hivatalok jöttek létre. A hivatalok működéséhez viszont egyre több pénz kellett, ezért az államok megnövelték az adókat, illetve új adófajtákat találtak ki.  Az állami feladatok közé tartozott a kötelező oktatás kiépítése. Ennek hatására szakképzett munkaerő állt a gazdaság rendelkezésére, a tananyagokon keresztül pedig az államhoz hű, törvénytisztelő polgárokat lehetett nevelni. Állami felügyelet alá került az egészségügy is: közkórházak nyíltak, kötelező oltásokkal számolták fel a járványokat. Az állam szervezte meg a szemét elszállítását, a szennyvíz-elvezetést. Kiépült a szociális gondoskodás, megszületett a társadalombiztosítás rendszere – így nevezzük a nyugdíj-, a beteg- és a balesetbiztosítást. Megtörtént az állam és az egyház szétválasztása is: a házasság érvényesítése és az anyakönyvezés az állam feladata lett.
politikai antiszemitizmus               XIX. században jelentkező etnikai, rasszista alapú ellenszenv a zsidókkal szemben (korábban inkább a vallási alapú antijudaizmus volt jellemző). Politikai változatának elsődleges célja, hogy a zsidóssággal szembeni előítéletet kihasználva népszerűségre tegyen szert, amit politikai pozíciók megszerzésére használ fel. A középkorban elsősorban a zsidóság vallási elkülönülése adott tápot. Az újkortói kezdődően gazdasági okok – a zsidóság térnyerése a gazdaságban és a kulturális életben – is szerepet játszott. A XIX. században erős volt az ~ Oroszországban, ezért is menekültek százezrével nyugatra, így Magyarországra is az ottani zsidó közösségek tagjai. A XIX. században több országban is létrejött antiszemita párt, Magyarországon azonban a vezetőréteg kiszorította őket a politikai életből. A nemzetiszocializmus által terjesztett antiszemitizmus következménye a második világháborúban a holocaust lett
Szakszervezet     Munkavállalók szervezete, amelynek célja tagjai számára előnyök elérése a    munkáltatóval szemben. Jellemzően egy-egy szakma munkavállalóinak érdekképviseletét látják el. A szakszervezetek a XIX. század első felében alakultak ki a gyári munkások körében. Fő céljaik a következők voltak: magasabb bér, alacsonyabb munkaidő, jobb munkakörülmények, női- és gyermekmunka korlátozása stb. Fő nyomásgyakorló eszközük a sztrájk (munkabeszüntetés) és tüntetések voltak. Kezdetben a munkaadók nem szívesen tárgyaltak a szakszervezetekkel, inkább az államhatalom segítségét vették igénybe, ez később megváltozott. A XX. században rendszerint nagy szakszervezeti tömörülések jöttek létre a hatékonyabb fellépés érdekében.
Szociáldemokrácia           A munkásmozgalom egyik irányzata. A XIX. században jött létre marxista alapokon, így egyik fő törekvése a szocializmus kialakítása volt. A XX. század elejére azonban a választójog szélesítésével több nyugat-európai országban bejutottak a parlamentbe. Emiatt a szociáldemokrácia több ágra szakadt: egy részük fokozatosan elfogadta a kapitalizmust és a demokratikus parlamenti rendszert, csupán annak jobbá tételét akarta elérni. A másik ága (főleg Közép- és Kelet-Európában) viszont továbbra is a proletárdiktatúra megteremtését tekintette céljának. (A szakítás másik oka az első világháború idején az volt, hogy a szociáldemokraták egyik csoportja nemzeti alapokon támogatta a háborút, míg másik csoportja elutasította.) A modern szociáldemokrácia az előbbi felfogását követi. Fő célja a jóléti ellátórendszerek szélesítése, a szolidaritás, az esélyegyenlőség megteremtése.
városiasodás (urbanizáció)            A népesség városokba áramlása, amelynek során a népesség mind nagyobb hányada él városokban. Nagy-Britanniában az ipari forradalommal párhuzamosan bontakozott ki.
Személyek
Bismarck, Otto von          XIX. századi konzervatív német államférfi, porosz és német kancellár. Diplomata volt, majd 1862-től porosz kormányfő lett. Célja az egységes Németország megteremtése volt, porosz vezetéssel és a Habsburgok nélkül. Célját az 1866-os porosz-Habsburg és az 1870-1871-es francia-porosz háborúban érte el. 1871-től 1890-ig Németország kancellárja volt. Egységesítette a közigazgatást, egységes pénzt vezetett be, közös jegybankot hozott létre Külpolitikája arra irányult, hogy Németország szerepét biztosítsa. Ennek érdekében szövetségre lépett az Osztrák-Magyar Monarchiával (1879), majd Olaszországgal (1882), igyekezett szoros kapcsolatot tartani Oroszországgal, valamint Angliával (emiatt nem erőltette nagyobb német flotta építését).
Garibaldi, Giuseppe         XIX. századi olasz katona és hazafi, az egységes Olaszország egyik megteremtője. Tengerészként dolgozott, majd az 1830-as években csatlakozott az egységes Olaszország létrehozásán dolgozó mozgalomhoz. A mozgalom bukása után Dél-Amerikába menekült. 1848- ban tért haza, részt vett a Habsburg-ellenes háborúkban, majd 1849-ben a Római Köztársaság katonai vezetője lett. A vereség után az USA-ba menekült. Részt vett az 1859-es Habsburg­ellenes háborúban, majd 1860-ban kb. 1000 emberrel partra szállt Szicíliában, és hamarosan elfoglalta a Nápolyi és Szicíliai királyságot, amelynek területe csatlakozott Olaszországhoz. Később célja Róma megszerzése volt, ami azonban csak 1870-bent történt meg.
III. Napóleon      Francia politikus, majd császár (1852-1870), Napóleon unokaöccse. Az 1830-as évektől a bonapartisták (Napóleon hívei) élére állt, és többször is megpróbálta átvenni a hatalmat Franciaországban, eredmény nélkül, végül börtönbe zárták. 1846-ban megszökött, 1848-ban tért vissza Franciaországba, ahol az év végén köztársasági elnökké választották. 1851-ben államcsínyt hajtott végre, majd 1852-ben császár lett. Uralkodása idején fejlődött a gazdaság, és kibontakozott az ipari forradalom. A kezdeti erősen diktatórikus jellegű hatalomgyakorlás az 1860-as években enyhült. Részt vett a krími háborúban (1853-1856), majd 1859-ben a Szárd­-Piemonti Királyság oldalán a Habsburgok ellen harcolt, mindkétszer sikerrel. 1870-ben azonban vereséget szenvedett a poroszoktól, ami a császárság bukását is jelentette.
Herzl Tivadar    A cionista mozgalom megalapítója. Herzl az antiszemitizmust sokáig társadalmi kérdésnek tekintette, amelyet a zsidók asszimilációja megoldhat. Idővel aztán meggyőződésévé vált, hogy ezt csak elkerülni lehet, méghozzá úgy, ha a zsidók saját államukba vándorolnak ki. "a cionizmus arra törekszik, hogy Izrael földjén hazát teremtsen a zsidó nép számára". A programban szerepelt zsidó földművesek és munkások telepítése Palesztinába, az egyes országok zsidóságának egyesítése szövetségekben, a zsidó önérzet fejlesztése és ápolása s előkészítő lépések a cionizmus céljait elősegítő kormányzati intézkedések érdekében.
Lincoln, Abraham XIX. századi amerikai ügyvéd politikus, államférfi, az USA elnöke 1861-1865 között. Farmercsaládból származott, fizikai munkát végzett, majd letette az ügyvédi vizsgát. Hamar politizálni kezdett, a rabszolgatartást már fiatalon ellenezte. Illinois-ban, majd az USA Kongresszusában lett képviselő. 1860-ban a Republikánus Párt első elnöke lett. Az 1861-1865 között zajló polgárháború idején célja az USA egyben tartása volt. A háború során felszabadította a déliek kezén lévő rabszolgákat. 1865-ben egy merénylő lelőtte.
II. Vilmos  Porosz király és német császár (uralkodott 1888-1918). Külpolitikában hátat fordított a bismarcki elveknek, erőteljes gyarmatosításba és fegyverkezésbe kezdett..Az erőviszonyokat rosszul felmérve, 1914 augusztusában kirobbantotta az I. világháborút. Gyors győzelmet remélt, de a villámháborúra alapozott stratégia csődöt vallott, egyszerre volt kénytelen nyugaton és keleten is háborúzni. A tartalékait felélő Németország vereséget szenvedett. Az összeomláskor a főhadiszálláson, Spaaban tartózkodott, ott értesült arról, hogy Németországban kitört a forradalom. II. Vilmos 1918. november 9-én lemondott a trónról és Hollandiába, Amerongenbe menekült.
Rothschildok      A Rothschild család az újkor egyik legsikeresebb vállalkozó zsidó családja lett, a családtagok kiterjedt kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokkal rendelkeztek. Vagyonuk egy részét a napóleo ni háborúk idején halmozták fel, a legnagyobb bevételre a waterlooi csata napján spekulációval tettek szert. A Rothschild-bankház számos európai kormánynak nyújtott hiteleket, és tőkebefektetéseik  kel az iparosodást segítették elő. ARothschildok) támogatták mind a a cionista mozgalmat, mind az ún.  „telepítési mozgalmat”, amelyet más gazdag zsidó üzletemberek is támogattak. Ennek keretében Palesztinában földeket vásároltak zsidó kolóniák számára.
XIII. Leó     Az iparosodás társadalmi-szociális problémáira XIII. Leó reagált  nagy hatású körlevelében (Rerum Novarum,1891). A pápa védelmébe vette a munkásságot, jogosnak ismerte el törekvéseiket, és méltányos bérezést sürgetett. A kibontakozó keresztényszocialista mozgalomaz egyház szociális tanításának megvalósítását, az iparosodás során leszakadó társadalmi rétegek emberséges megsegítését tűzte ki célul. A keresztény alapokon álló mozgalom elutasítottaa szabadosnak tekintett liberalizmust,és felemelte szavát a harcos ateizmust hirdető marxizmussal szemben.
Viktória királynő  Nagy-Britannia és Írország királynője 1837-1901 között. Hosszú (64 éves) uralkodása egy egész korszakot jelentett: a viktoriánus korszak róla kapta nevét Uralkodása idején Anglia fénykorát élte, a világ vezető ipari hatalma volt, a legnagyobb gyarmatbirodalom és a tengerek ura. Erős vallásossága hatott a kor közízlésére, erkölcsi felfogására is.
Kronológia 
1853-1856   A krími háború Oroszország és az Oszmán Birodalom, valamint az utóbbit támogató francia-angol-piemonti csapatok között. A háborút Oroszország elveszítette, így a párizsi békében elvesztette a Duna torkolatvidékét, és csökkent európai befolyása.
1859      A szárd–francia–osztrák háború 1859 áprilisában robbant ki a Szárd–Piemonti Királyság és a vele szövetségre lépett Francia Császárság, valamint az Osztrák Császárság között. A háborút Cavour gróf, a szárd királyi kormány miniszterelnöke készítette elő, a Savoyai-ház hatalmának kiterjesztése, és az itáliai Habsburg és Bourbon birtokok megszerzésének szándékával. Az expanzió tervéhez elnyerte III. Napóleon támogatását is, így a konfliktus európai nagyhatalmi összeütközéssé fejlődött. A szárd királyi hadsereghez, (a „piemontiakhoz”) az olasz egységmozgalom (Risorgimento) híveinek tömegei is csatlakoztak. Legjelentősebb csatája Solferinónál jtörtént,  osztrák haderő jelentős csatákban véres vereségeket szenvedett, ami megnyitotta az utat Itália egyesítése előtt.
1861-1865   Észak és Dél háborúja az USA-ban. A két fél között a rabszolgatartásban mutatkozó különbség többször is konfliktusokat okozott, majd 1860-ban a rabszolgatartó déli államok többsége kilépett az USA-ból. Polgárháború kezdődött, amelyet végül az USA-t egyben tartani akaró iparosodottabb és nagyobb lakosságú Észak nyert meg Lincoln elnök vezetésével. A háború következményeként megszűnt a rabszolgatartás az USA-ban.
1866      Porosz-Habsburg háború. A két fél célja annak eldöntése volt, hogy melyikük irányíthassa a német területeket. Bismarck porosz kancellár szövetségesre lépett az egységesülő Olaszországgal, amely Velencét akarta megszerezni a Habsburg Birodalomtól. A königgrätzi csatában a porosz csapatok tönkreverték a Habsburg-sereget, így Ferenc József az olasz fronton aratott győzelmek ellenére kénytelen volt elismerni vereségét. Velencét megkapták az olaszok, míg a Habsburgok elismerték az Északnémet Konföderáció létrejöttét, és hogy az egységesülő Németországból kimaradnak.
1870      Francia-porosz háború. III. Napóleon ellenkezése ellenére Franciaország hadat üzent Poroszországnak, amely német szövetségesei segítségével szeptember 2-án Sedannál győzelmet aratott. A háború a következő év elejéig tartott, de a csata után egyértelművé vált, hogy Franciaország nem tudja megakadályozni az egységes Németország létrejöttét. Olaszország csapatai bevonultak Rómába.
1871      Az év elején Versailles-ban kikiáltották a Német Császárságot. Ezzel létrejött az egységes Németország porosz vezetéssel. Megkötötték a francia-német békét, amelyben Elzászt és Lotharingiát Németországhoz csatolták.
1882      Olaszország csatlakozott a Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia által alkotott kettős szövetséghez, így létrejött a hármas szövetség. A szövetség stabilitását megkérdőjelezték Olaszország és az Osztrák­Magyar Monarchia balkáni érdekellentétei.
1907   Orosz-angol szövetségkötés. Ennek révén befejeződött az antant, a központi hatalmakkal szemben álló államok szövetségének kialakulása (l. még 1892: francia-orosz szerződés, 1904: entente cordiale: angol­francia szerződés).
  Topografia 
Balkán  A Balkán-félsziget és a Regát (Románia Kárpátokon túli része) területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni. A Balkán elnevezés a Bulgáriától Szerbiáig húzódó Balkán-hegység nevéből származik. A Balkánt Európa puskaporos hordójának is szokás nevezni. Konstantinápoly (1453) eleste után Délkelet-Európa az Oszmán Birodalom részévé vált. Hosszú évszázadokon keresztül fennmaradt a szultán uralma, és csak a görög szabadságharc (1821-1831) kezdetekor indult meg a balkáni országok szuverénné válás Isztambultól. Ez a folyamat teljes egészében csak az első világháború idején fejeződött be. A Balkán államainak határai háborúk sorozatában változtak.Különösen feszült volt a helyzet az I. világháború előtt, amikor két balkán háború is lezajlott: első Balkán-háborúban a Balkán-szövetség országaival (Görögország, Bulgária, Szerbia és Montenegró) szemben álló Oszmán Birodalom elveszítette európai területei nagy részét, Albánia, Makedónia, Rumélia és Trákia felszabadult a török iga alól. A második Balkán-háborúban a volt török birtokok, különösen Makedónia és Trákia felosztásáért és birtoklásáért dúlt a háború: a törökellenes szövetség államai, Szerbia és Görögország Romániával és az Oszmán Birodalommal kibővülve Bulgária ellen fordultak, és megfosztották az első balkáni háborúban szerzett területei egy részétől. A Balkánon történt meg az első világháborút kirobbantó merénylet is, az Osztrák-Magyar Monarchia által annektált Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban ölte meg Gavrilo Princip Ferenc Ferdinánd trónörököst és nejét.
Elzász-Lotaringia    Történelmi régiók Franciaország és Németország határán (Elzász a Rajna és a Vogézek között, Lotaringia Elzász mellett, attól északnyugatra helyezkedik el). A terület történelmi fejlődése 843-as verduni szerződéssel kezdődött, amelyben Nagy Károly unokái a Frank Birodalmat három részre osztották. A középső területeket Lothar kapta, (innen Lotaringia neve) birodalma a mai Hollandiától Közép-Itáliáig húzódott. Hamarosan azonban a középső birodalom Itáliától északra fekvő területeit a Nyugati és a Keleti Frank Királyság osztotta fel egymás között. Ezzel kezdődött a francia és a német területek harca a közbülső területekért, amelyek két tartománya lett Elzász és Lotaringia. Ezek sokáig a Keleti Frank Királyság és utóda, a Német-Római Császárság területéhez tartoztak, majd a XVII. században XIV. Lajos fokozatosan meghódította őket. 1871-ben a porosz-francia háború végén a két tartományt az újonnan létrejött Német Császársághoz csatolták. 1919-ben a versailles-i békében Franciaország visszaszerezte Elzász-Lotaringiát, majd 1940-ben Hitler ismét Németországhoz csatolta. Németország háborús vereségével újfent Franciaország része lett a két tartomány.
Németország (Német Császárság)      A XIX. században létrejött egységes német állam. Korábban a Német-Római Császárság egymástól gyakorlatilag független kisebb-nagyobb államokból állt 1806-os megszűnéséig. Ezt a helyzetet erősítette meg az 1814-1815-ös bécsi kongresszus, bár a független államok számát csökkentették. A következő időszakban az éledő nacionalizmus hatására egyre erősebb lett az akarat a nép körében az egység megteremtésére. Először 1848-1849-ben próbálkoztak meg ezzel, liberális alapokon nyugvó alkotmány kidolgozásával, de a kísérlet elbukott a vitákon és az érintett uralkodók ellenállásán. Az 1860-as években Poroszország Bismarck vezetésével először a Habsburg Birodalmat győzte le és szorította ki a német egységből, 1871-ben pedig Franciaország legyőzése után létrejött az egységes Német Császárság.
Olaszország  Itália a Nyugatrómai Birodalom bukása után nem volt egységes terület. A feléledő nacionalizmus hatására a XIX. században egyre többen akarták az olasz egységet megteremteni. Ennek egyik kiindulópontja a Szárd-Piemonti Királyság lett. Az 1848-1849-es kísérletek Olaszország megteremtésére elbuktak, elsősorban a Habsburg Birodalom túlereje miatt. 1859-ben azonban a Habsburg Birodalom ellen Franciaországgal szövetségben vívott háború végén Piemont megkapta Lombardiát, majd 1860- ban több közép-itáliai állam csatlakozott, valamint Garibaldi elfoglalta Dél-Itáliát. Létrejött Olaszország, amelyhez Velencét 1866-ban sikerült megszerezni, Rómát pedig 1870-ben.
Piemont     Régió Észak-Olaszországban a francia és a svájci határnál. A terület egyik része volt az 1720-ban létrejött Szárd-Piemonti Királyságnak, amely a magva lett az egységes Olaszországnak (ld. ott).
Szuezi-csatorna  Egyiptomban, a Sínai-félsziget nyugati részén a Földközi- és a Vörös-tenger között épült mesterséges vízi út. Ferdinand de Lesseps vezetésével egy francia társaság építette a csatornát 1859-1869 között. A XX. század második felében több alkalommal is harci konfliktusok színtere volt (1956: angol-francia­izraeli, 1967: izraeli támadás).