AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM és a KÁROLYI KORMÁNY

Az őszirózsás forradalom

Magyar Nemzeti Tanács programja: béke, függetlenség, nemzetiségek önrendelkezése, az ország területi integritásának megőrzésével, általános és titkos választójog, földreform, német szövetség felbontása.

Folyamatos tüntetések – frontról visszatért katonák, munkások
Lánchídi csata október 28-án
okt. 30-31.: az "őszirózsás forradalom": a katonák leveszik sapkájukról a Monarchia címerét és őszirózsát tűznek a helyébe. A forradalmárok elfoglalják a főváros fontosabb pontjait. Kevés áldozat, de Tisza Istvánt lakásában megölik. 31-én József főherceg kinevezi Károlyit miniszterelnöknek, ezzel győzött a forradalom.

A KÁROLYI-KORMÁNY

az ország helyzete 1918 őszén:

a magyar hadsereg romokban, az antant hadereje (a francia Franchet d'Esperey tábornok vezetésével) a határoknál áll, a románok, a szerbek és a csehek támadni készek

a gazdaság összeomlott, menekültek tízezrei érkeznek a megszállt területekről.

Ausztriában kikiáltják a köztársaságot, tehát az OMM gyakorlatilag megszűnik

Az ország demokratizálására tett kísérletek:

nov. 13.-án IV. Károly lemond, és nov. 16-án Magyarországon is kikiáltják a köztársaságot (népköztársaság)
az  ország  függetlenségéről  és  a  választójog  demokratikus  reformjáról  szóló törvények megalkotása,

törvényt hoznak az általános (nőkre is kiterjedő) választójogról, de nem tartanak választást

amnesztia a politikai okokból bebörtönözötteknek,

sajtószabadság, egyesülési és gyülekezési jogok biztosítása,

munkaügyi és népjóléti intézkedések, szociális törvények létrehozása cél volt, de nincsen rá fedezet;

törvény a földreformról is, de ezt nem kezdik végrehajtani (egyedül Károlyi osztja fel a saját kápolnai birtokát a parasztok között)

1919 jan.: Károlyi ideiglenes köztársasági elnök lesz, a min.elnök Berinkey Dénes

A gazdasági gondok orvoslása

A háború hatalmas gazdasági problémákat okozott:

munkaerőhiány: a férfiakat a női és hadifogoly munka nem pótolta

élelmiszerhiány,  leáll  a  mezőgazdasági  termelés, jegyrendszer bevezetése, kényszer-beszolgáltatás,

virágzó feketekereskedelem; infláció (pénzromlás)

A gazdasági gondokat  a kormány  nem tudja megoldani. a  földosztás  nem valósul meg.

Külpolitika: cél - békekötés az antanttal nagyobb területi veszteségek nélkül

A kormány itt is csődöt mond, nem tud az antanttal megegyezni:

legsürgetőbb feladat a fegyverszünet megkötése az antanttal (nov. 3-án a Monarchia kötött fegyverszünetet) 

nov. 13. belgrádi fegyverszünet, Magyaro. déli területeit ki kell üríteni

Nemzetiségi kérdés

-  a Román Nemzeti Tanács november 9-n felszólította a magyar kormányt. hogy adja át a magyarországi románlakta területek fölötti hatalmat

-  november 13-14. Arad: •  Jászi Oszkár tárgyal→eredménytelen

-  Felvidékre betörtek cseh-szlovák egységek

-  november 25. Szláv Nemzeti Gyűlés kimondta a dél magyarországi megyék csatlakozását Szerbiához, a szerbek megszállják a Délvidéket

-  december 1. az erdélyi románok gyűlése kinyilvánította Erdély egyesülését Romániával, a románok elkezdik Erdély meghódítását

Károlyi politikája pacifista és radikálisan demokrata, bízik az antant ígéreteiben, a wilsoni békében.

Hogy elnyerjék az antant bizalmát, Károlyiék leszerelik a hadsereget (Linder Béla hadügymin.: "Nem akarok többé katonát látni!"), ezzel az ország védtelenné válik!

Az antant viszont már elkötelezte magát a nemzetiségek régi-új államai mellett.

Magyarország egyre több területet veszít el:

Helyi ellenállás van csak: Székely Hadosztály, Balassagyarmat.

Károlyi megkésve kezdi el a védelem megszervezését.

1919 tavasz

Károlyiék ellenzéke a bel- és külpolitikai kudarcok miatt egyre erősebb:

szélsőjobb (Magyar Országos Véderő Egylet, MOVE), Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME);

szélsőbal (Kommunisták Magyarországi Pártja, KMP), akik egyre népszerűbbek