1. Fogalma, elhelyezkedése:
Köztes-Európa: Kelet-Közép-Európa + Balkán + balti
államok – a Németország (Olaszország) és Oroszország közötti terület: Finnországtól
Görögországig.
Jellemzői:
- kis- és középállamok
- új és átalakult országok javarészt
- Ausztria és Magyarország kivételével soknemzetiségűek
2. Gazdasági helyzet
A korábbi hatalmas gazdasági egység (OMM)
helyén sok kis nemzetállam jött létre, amik gazdaságukat védővámokkal
próbálták védeni = protekcionista gazdaságpolitika), elzárkóztak szomszédaiktól.
A húszas években ezek ellenére megindult
egy jelentős gazdasági fellendülés, modernizáció.
3. A politikai helyzet közös vonásai
Az új államok nemzetállamoknak hirdették
magukat, holott minden országban nagy számban éltek nemzetiségek is.
Az ő jogaikat a versailles-i béke kikötései ellenére nagy mértékben
korlátozták, nem voltak egyenjogúak. (Ez különösen a magyarokat érintette
súlyosan.)
A korszakban a francia mintára bevezetett
parlamentáris demokráciák átalakultak, ezek nem stabilak, tekintélyuralmi
kormányzás, diktatúrák alakultak (kivétel: Csehszlovákia).
Közép-Kelet-Európa országai közül a csehszlovákokat,
románokat, jugoszlávokat összefogta magyarellenességük, Magyarország ellen
alapították meg 1921-ben a kisantantot.
A térségben eleinte francia vezetés érvényesült, de
az 1930-as évektől Németország lépett a helyére, így a régió Németország és a
Szovjetunió között ütközőzónává vált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése