A Tanácsköztársaság

A KÁROLYI-RENDSZER BUKÁSA

1919 tavasz

1919 jan.: Károlyi ideiglenes köztársasági elnök lesz, a min.elnök Berinkey Dénes 

Károlyiék ellenzéke a bel- és külpolitikai kudarcok miatt egyre erősebb:

szélsőjobb (Magyar Országos Véderő Egylet, MOVE), Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME);

szélsőbal (Kommunisták Magyarországi Pártja, KMP), akik egyre népszerűbbek

1918. november 24. KMP megalakulása – vezető: Kun Béla

• Oroszországból hazatérő hadifoglyokból – minta: orosz bolsevik párt, cél: proletárforradalom

• Szovjet-orosz pénzügyi támogatással bolsevik propaganda – cél: a hatalom megragadása 

Február 20: "Népszava" incidens, kommunisták letartóztatása, de nincs leszámolás

márc. 20.: Vix francia ezredes átadja az antant újabb követeléseit: ezúttal keletről kellene visszavonni a magyar csapatokat - színmagyar területekről; a kormány erre lemond; 

Károlyi a szoc.dem.-kra akarja bízni a kormányzást, de a szoc.dem. megegyeznek a kommunistákkal, a MSzDP és a KMP egyesül, kommunista programmal (Magyarországi Szocialista Párt), és 

márc. 21.: átveszik a hatalmat. Károlyit lemondatják és kikiáltják a Tanácsköztársaságot.

Az őszirózsás forradalommal szemben, amelyet tömegmegmozdulások előztek meg és támogattak, ez egy puccszerű hatalomátvétel volt

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

·       1919. március 21-én a Tanácsköztársasággal egy szovjet mintájú, kommunista állam jött létre Magyarországon

·       kormány: Forradalmi Kormányzótanács, elnöke Garbai Sándor, legfontosabb tagja (a Tanácsközt. tényleges vezetője) Kun Béla külügyi népbiztos; a kormányt nem ellenőrzi semmilyen testület

·       helyi szinten tanácsokat választanak (helyi közigazgatás)

·       intézkedések:

o   államosítás: gyárak (20 fő fölött), földek (100 hektár fölött), egyházi intézmények (pl. iskolák)

o   földkérdés: földosztás nincs, a birtokosoktól elvett földeken termelőszövetkezetek létesülnek (nem a parasztoké lesz a föld) - ez a parasztokat elidegeníti

o   szociális intézkedések: 8 órás munkanap, bérek emelése, csökkentették a lakbéreket, akciókat szerveztek a proletárgyerekek étkeztetésére és üdültetésére, ingyenes orvosi ellátás, nyugdíj - de nincs rá pénz!

·       a rendszer védelmét szolgálják a forradalmi törvényszékek (politikai ellenfelek elítélése), ennek végrehajtója a Vörös Őrség (a kommunista rendőrség) és a "Lenin-fiúk" osztagai; (Szamuely Tibor) ez az ún.: vörösterror

·       1919 nyara: jelentős ellenzék – áru-és élelmiszerhiány

·       parasztság elfordul – elmaradt a földosztás (+ kötelező terménybeszolgáltatások, rekvirálások) –Kalocsa: parasztlázadás

·        sztrájkok, felkelések (Ludovika Akadémia, dunai monitorok - flottilla) – a kormány ezeket is leverte

Katonai külpolitikai helyzet

Kun Béla elutasítja a Vix-jegyzéket, majd sikertelen tárgyalásokat folytat Jan Christian Smuts brit tábornokkal, a békekonferencia képviselőjével.

Ezt követően az antant szabad kezet adott a szerb, román, cseh intervenciónak.

·       1919. ápr.: a románok támadást indítanak, elfoglalják az egész Tiszántúlt; a csehek Észak-Magyarországot szállják meg, a szerb-francia csapatok pedig délen terjeszkednek

·       a Tanácsköztársaság nem követi a Károlyi-kormány pacifista politikáját, hanem újjászervezi a hadsereget (május végéig 200 ezer katona), a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke a tehetséges Stromfeld Aurél (Böhm Vilmos, Landler Jenő)

·       május 20-án megindítják az északi hadjáratot, amely sikeres: visszafoglalják a Felvidék egy részét- Kassa, Eperjes, Bártfa- itt kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot

·       június 13-án az antant felszólítja a magyar kormányt, hogy ürítse ki a Felvidéket, cserébe megígérik a Tiszántúl visszaadását és Magyarországot meghívják a békekonferenciára (Clemenceau-jegyzék) -
vita után, a kormány végül elfogadja a javaslatot - mert ez  az elismerését jelentené a hatalomnak, de Stromfeld lemond és a hadsereg bomlásnak indul (demoralizálta a kiürítés miatt).

·       a magyar csapatok megkezdik a Felvidék kiürítését, a románok viszont nem vonulnak vissza a Tiszántúlról

·       júl. 20.: a kormány újabb offenzívát indít a románok ellen, de ez kudarc - júl. 30-án a románok Szolnoknál átkelnek a Tiszán Budapest felé

·       aug. 1.: a Forr. Korm.tanács lemond, a Tanácsköztársaságnak vége, Peidl-kormány megalakulása.

·       a román hadsereg bevonul Budapestre, fosztogatni kezdenek (Bandholz tábornok - Magyar Nemzeti Múzeum)

A Tanácsköztársaság bukásának okai:

a) külső katonai túlerő

b) elhibázott gazdaságpolitika

c)  társadalmi támogatottságának elfogyása (a tőkések, birtokosok, egyházak, parasztság)

d) a túlzásba vitt diktatúra és terror

e) az antant hitszegése