Athén - A
démosz küzdelme a politikai hatalomért
F.k.:
Attikai-félsziget, jón alapítású
Királyság,
majd arisztokratikus köztársaság az államforma
Politikai
jog: földbirtokos arisztokratáké
Állam
élén → arkhónok
először 1, majd 3, végül 9 fő
életük végéig, 10 év, később 1 évre
választották
Volt
arkhónok → az areioszpagosz tagjai lettek
legfőbb bírói testület, hivatalnokok
ellenőrzése
Gyarmatosítás hatása:
Athén kereskedelme, ipara a gyarmatosítás
idején fejlődött, Kikötője: Pireusz
Démosz ó Földbirtokos arisztokrácia
|
Kereskedők, iparosok gazdasági súlya á
Földműveseket fenyegeti az eladósodás
Nincs politikai joguk
|
Gazdasági súlya â
Politikai jogok
|
Változás a hadviselésben :
Nő a flotta és a hoplita (nehézfegyverzetű gyalogos) szerepe (démosz)
|
Csökken a nehézlovas (harciszekeres) fontossága (arisztokrácia)
|
Ellentéteinek csillapítására_
Drakón arkhón, i.e. 621:
törvények írásba foglalása
„drákói szigor”
az arisztokraták védelme, de:
eddig szokásjog alapján ítélkeztek, most nincs önkényes jogértelmezés
Ellentétek
változatlanok.
Rendezésére
Szolón arkhón tesz
kísérletet i.e. 594 körül
INTÉZKEDÉSEI
Adósrabszolgaság
eltörlése
Adósságok
elengedése
Jövedelmük
alapján csoportokba /4/ osztotta az athéniaikat
Ez határozta meg
katonai és politikai lehetőségeiket
(Timokrácia)
Népgyűlés
szerepét növelte
Új intézmények
megteremtése:
Bulé –
népgyűlési ügyek előkészítése
esküdtbíróság – kisebb jogi ügyek, minden athéni férfi részt vehet
benne
Szolón
idején az athéni politika és társadalom: Tk.: 51. o. ábra
Szolón reformjai, bár politikai jogokhoz juttatta a
démoszt, főleg a vagyonosabb rétegét, egyik felet sem elégítették ki.
Az éleződő ellentéteket, és a kiegyenlítődő
erőviszonyokat Athénban is egy zsarnok használja ki, aki fegyveresen magához
ragadja a hatalmat-
PEISZISZTRATOSZ
/I.e. 560-527/
A szegényebbekre
támaszkodott
Földet osztott
ellenfelei földjéből
Jövedelemadót
vezetett be
Nagy
építkezéseket folytat – munkalehetőség
Ipar,
kereskedelem, hajózás fejlesztése
Jó pénz kiadása
Intézkedéseivel a démosz tovább erősödött,
A zsarnokság terhessé vált, A zsarnok fiait
megölték, elűzték /i.e. 510/
Kleiszthenész
reformja Kr.e.508
Zsarnokság
után új intézményrendszer
Fő
célok:
Zsarnokság megakadályozása + Démosz befolyásának erősítése
Attikát
három részre /Tengerparti, Városi (Athén), Szárazföldi(mezőgazdasági)/ és 10 phülére, egységre osztotta – katonai, közigazgatási, választási
egységek.
Minden
phülében mind a három rész megtalálható: így a démosz mindegyikben többségben van,
a
származási, majd vagyoni elvet felváltotta a területi elv.
A
szabad polgárok között a jogi különbség megszűnt.
A legfőbb hatalmat
a népgyűlés birtokolta:
dönt a
legfontosabb kérdésekben pl. háború/béke, adó
a népgyűlés
alkotta meg a törvényeket,
tagjaiból sorsolják, vagy választják a
tisztségviselőket.
Van vita, 40-szer
ülésezik
A
bulé
létszámát 500-ra növelte: minden phüléből 50 ember,
két népgyűlés között viszi az ügyeket
Esküdtbíróság:
tagjait sorsolják, jogköre bővül
Megnő
a sztratégoszi tisztség jelentősége
Évenként
választották, de újra lehetett választani, a 10 sztratégosz hadvezér volt
Új intézmény: Cserépszavazás:
Osztrakiszmosz
Szavazással
száműzték a veszélyesnek ítélt személyeket
Minimum
6000 embernek kellett részt vennie, hogy a legtöbb szavazattal bírót száműzzék
Arkhónok –
tisztségviselők
Areioszpagosz:
csökken a jogköre
Társadalom
- athéni polgárok
és családtagjai
- metoikoszok –
betelepülők, szabadok, akik betelepültek Athénba, politikai jogaik nincsenek
- rabszolgák - munkája
szerves részét képezte a termelésnek, de a meghatározó még a szabadok munkája
Athénban létrejött
a Demokrácia /népuralom/: olyan rendszer, ahol a polgárok beleszólhatnak, részt
vehetnek, irányíthatják, ellenőrizhetik az állam politikai, jogi, gazdasági
működtetését.
Az athéni férfiak
választók és csaknem mindenre választhatóak, közöttük jogi különbség nincs. A
népakarat többségi elven, szavazással érvényesül.
Az athéni demokrácia fénykora - Periklész kora
sikeres perzsa
háború és a gazd-i fejlődés
Kr.e.461-ben
tovább csökken az Areioszpagosz hatalma (csak családjogi ügyek)
Periklész
15 évig a sztratégosz (Kr.e.444-429) ® ez biztosítja nagy befolyását
Célja a demokrácia gyakorlati kiterjesztése
A
tisztségviselők állami fizetést/napidíjat/ kapnak, hogy a szegényebbek is
vállalhassák
/(Az
esküdtbíróságon és a buléban való munkáért, később a népgyűlésiért is),
színház/
De a polgárjogot
® szűkíti
A társadalom
kisebb része bír csak polgárjoggal athéniak + családjaik, a betelepülők és
rabszolgák nem
A
demokrácia gazdasági alapjai:
Gazdaság
Intenzív
mezőgazdaság (szőlő, olajbogyó, gyümölcsök)
Szakosodott
ipar (hajóépítés, kerámia, építészet)
Igen
fejlett a kereskedelem: saját és a közvetítő
bevételek
Kereskedelmi és vámilletékek, Bírságok
Lauroni ezüstbányák, A déloszi szövetségesek adói
A
felszabadított rabszolgák és metoikoszok
(betelepülők) adóznak
A
polgárok nem adóznak
Hatalmas
építkezések folynak a megnövekedett jövedelmekből (Athén újjáépítése)
Elvileg a polgárok
között jogi egyenlőség van, de van a vagyoni különbség
