Történelem - túra vagy tortúra?

Athén  - A démosz küzdelme a politikai hatalomért

F.k.: Attikai-félsziget, jón alapítású

Királyság, majd arisztokratikus köztársaság az államforma

Politikai jog: földbirtokos arisztokratáké

Állam élén → arkhónok

            először 1, majd 3, végül 9 fő

            életük végéig, 10 év, később 1 évre választották

Volt arkhónok → az areioszpagosz tagjai lettek

            legfőbb bírói testület, hivatalnokok ellenőrzése

Gyarmatosítás hatása:

Athén kereskedelme, ipara a gyarmatosítás idején fejlődött, Kikötője: Pireusz

Démosz ó Földbirtokos arisztokrácia

Kereskedők, iparosok gazdasági súlya á Földműveseket fenyegeti az eladósodás Nincs politikai joguk

Gazdasági súlya â Politikai jogok

Változás a hadviselésben :

Nő a flotta és a hoplita (nehézfegyverzetű gyalogos) szerepe (démosz)

Csökken a nehézlovas (harciszekeres) fontossága (arisztokrácia)

Ellentéteinek csillapítására_

Drakón arkhón, i.e. 621: törvények írásba foglalása

„drákói szigor”

az arisztokraták védelme, de:

eddig szokásjog alapján ítélkeztek,  most nincs önkényes jogértelmezés

Ellentétek  változatlanok.

Rendezésére Szolón arkhón tesz kísérletet  i.e. 594 körül

INTÉZKEDÉSEI

Adósrabszolgaság eltörlése

Adósságok elengedése

Jövedelmük alapján csoportokba /4/ osztotta az athéniaikat

Ez határozta meg katonai és politikai lehetőségeiket

(Timokrácia)

Népgyűlés szerepét növelte

Új intézmények megteremtése:

Bulé – népgyűlési ügyek előkészítése

 esküdtbíróság – kisebb  jogi ügyek, minden athéni férfi részt vehet benne

Szolón idején az athéni politika és társadalom: Tk.: 51. o. ábra

Szolón reformjai, bár politikai jogokhoz juttatta a démoszt, főleg a vagyonosabb rétegét, egyik felet sem elégítették ki.

Az éleződő ellentéteket, és a kiegyenlítődő erőviszonyokat Athénban is egy zsarnok használja ki, aki fegyveresen magához ragadja a hatalmat-

PEISZISZTRATOSZ /I.e. 560-527/

A szegényebbekre támaszkodott

Földet osztott ellenfelei földjéből

Jövedelemadót vezetett be

Nagy építkezéseket folytat – munkalehetőség

Ipar, kereskedelem, hajózás fejlesztése

Jó pénz kiadása

Intézkedéseivel a démosz tovább erősödött,

A zsarnokság terhessé vált, A zsarnok fiait megölték, elűzték /i.e. 510/

Kleiszthenész reformja  Kr.e.508

Zsarnokság után új intézményrendszer

Fő célok:

Zsarnokság megakadályozása + Démosz befolyásának erősítése

Attikát három részre /Tengerparti, Városi (Athén), Szárazföldi(mezőgazdasági)/ és 10 phülére, egységre osztotta – katonai, közigazgatási, választási egységek.

Minden phülében mind a három rész megtalálható: így a démosz mindegyikben többségben van,

a származási, majd vagyoni elvet felváltotta a területi elv.

A szabad polgárok között a jogi különbség megszűnt.

A legfőbb hatalmat a népgyűlés birtokolta:

dönt a legfontosabb kérdésekben pl. háború/béke, adó

a népgyűlés alkotta meg a törvényeket,

 tagjaiból sorsolják, vagy választják a tisztségviselőket.

Van vita, 40-szer ülésezik

A bulé létszámát 500-ra növelte: minden phüléből 50 ember,

két népgyűlés között viszi az ügyeket

Esküdtbíróság: tagjait sorsolják, jogköre bővül

Megnő a sztratégoszi tisztség jelentősége

Évenként választották, de újra lehetett választani, a 10 sztratégosz hadvezér volt

Új intézmény: Cserépszavazás: Osztrakiszmosz

Szavazással száműzték a veszélyesnek ítélt személyeket

Minimum 6000 embernek kellett részt vennie, hogy a legtöbb szavazattal bírót száműzzék

Arkhónok – tisztségviselők

Areioszpagosz: csökken a jogköre

 Társadalom

   - athéni polgárok és családtagjai

   - metoikoszok – betelepülők, szabadok, akik betelepültek Athénba, politikai jogaik nincsenek

   - rabszolgák - munkája szerves részét képezte a termelésnek, de a meghatározó még a szabadok munkája

Athénban létrejött a Demokrácia /népuralom/: olyan rendszer, ahol a polgárok beleszólhatnak, részt vehetnek, irányíthatják, ellenőrizhetik az állam politikai, jogi, gazdasági működtetését.

Az athéni férfiak választók és csaknem mindenre választhatóak, közöttük jogi különbség nincs. A népakarat többségi elven, szavazással érvényesül.

Az athéni demokrácia fénykora  - Periklész kora

sikeres perzsa háború és a gazd-i fejlődés

Kr.e.461-ben tovább csökken az Areioszpagosz hatalma (csak családjogi ügyek)

Periklész 15 évig a sztratégosz (Kr.e.444-429) ® ez biztosítja nagy befolyását

Célja a  demokrácia gyakorlati kiterjesztése

A tisztségviselők állami fizetést/napidíjat/ kapnak, hogy a szegényebbek is vállalhassák

/(Az esküdtbíróságon és a buléban való munkáért, később a népgyűlésiért is), színház/

De a polgárjogot ® szűkíti 

A társadalom kisebb része bír csak polgárjoggal athéniak + családjaik, a betelepülők és rabszolgák nem

A demokrácia gazdasági alapjai:

Gazdaság

Intenzív mezőgazdaság (szőlő, olajbogyó, gyümölcsök)

Szakosodott ipar (hajóépítés, kerámia, építészet)

Igen fejlett a kereskedelem: saját és a közvetítő

bevételek

Kereskedelmi és vámilletékek, Bírságok

Lauroni ezüstbányák, A déloszi szövetségesek adói

A felszabadított  rabszolgák és metoikoszok (betelepülők) adóznak

A polgárok nem adóznak

Hatalmas építkezések folynak a megnövekedett jövedelmekből (Athén újjáépítése)

Elvileg a polgárok között jogi egyenlőség van, de van a vagyoni különbség