2014. november 29., szombat

Az ország három részre szakadása


Kettős királyválasztás, az ország két részre szakadása
A mohácsi csatavesztés után anarchikus állapot uralkodott. Két politikai tábor alakult ki:
  • Habsburg pártiak (Mária özvegy királyné körül Pozsonyban);
  • Szapolyai pártiak, köznemesi párt (Szapolyai János körül).
1526 novemberében a fehérvári országgyűlésen 22 megye követe Szapolyait királlyá (1526-40) választotta 1505. rákosi végzés alapján, meg is koronázták.
1526 decemberében a Pozsonyba összehívott országgyűlés viszont Habsburg Ferdinándot (1526-64) választotta királlyá a Jagellókkal kötött dinasztikus szerződés alapján. a Habsburgok érdeke Mo. védelme, egyedül ők tudtak erőt adni a török ellen Ferdinánd volt nehezebb helyzetben, habár mögötte állt a testvére, V. Károly császár:
  • nem voltak nagy magyarországi birtokai;
  • kevesebb volt a támogatóinak a száma, de főleg főúrak (Báthori István, Brodarics István, Nádasdy Tamás)
1527-ben megindult a polgárháború a teljes hatalomért, vetélkedésük miatt az ország anarchiába hull, mindez az ország két részre szakadásához vezetett.
Ferdinánd 10.000 zsoldossal támadást indított Szapolyai ellen, elfoglalta Budát, Szapolyai Tokajnál is legyőzi.
A menekülni kényszerült Szapolyai 1528-ban szerződést kötött 1. Szulejmánnal, aki segítséget ígért a Habsburgok elleni harcban. Még ebben az évben török segítséggel Szapolyai vissza is foglalta a Tiszántúlt.
1529-ben 1. Szulejmán megindult Bécs ellen, és "útközben" visszavette Budát, amit végül átadott Szapolyainak.
Bécset is ostromolja Szulejmán, de a hősi ellenállás, és korai tél miatt eredménytelen
Alighogy Szulejmán kivonult, kiújult a harc Ferdinánd és Szapolyai között. Megszerzett területeiken különálló hivatalokat állítottak fel: az ország két részre szakadt. Nyugati-, ill. Keleti Magyar Királyságra

Az ország 1526-1540 között
Az ország három részre szakadása
Szulejmán 2. bécsi hadjárata (1532) során Kőszegig jutott, amit Jurisics Miklós védett több mint 3 hétig. Az ekkortól felerősödött török-ellenes hangulat vezetett el Szapolyai és Ferdinánd váradi békekötéséig (1538):
-  kölcsönösen elismerték egymás királyságát, ill. Szapolyai halála után az egész ország Ferdinándra száll
A békét azonban egyik fél sem tartotta tiszteletben:
- Szapolyai pedig dinasztiaalapítási (utódlási) szándékkal feleségül vette Jagelló Izabellát, a lengyel király lányát, akitől született egy fia: János Zsigmond. Híveit (Fráter György, Török Bálint) megesketi, elismerik királynak.
- Ferdinánd "beárulta" Szapolyait a Portánál;
Amikor 1540-ben Szapolyai János meghalt, fiát 1. Szulejmán elismerte örökösének, a gyermek János Zsigmondot hívei királlyá választották, helyette anyja és Fráter György kormányoztak.
Ferdinánd nem nyugodott bele, és a váradi béke értelmében 1541-ben támadott, majd Budát is ostromolni kezdte.
1. Szulejmán azonban segítséget küldött, de addigra Török Bálint (az egyik gyám) felmentette a várat.
Amikor a szultán is Buda alá érkezett, táborába rendelte János Zsigmondot és híveit, eközben a török katonák békésen elfoglalták Budát (1541). És most már nem adja vissza. A törökök állandósították jelenlétüket az országban. János Zsigmond és Izabella királynő számára kijelöltek országrészt: Erdély és a Partium, az ország így három részre szakadt.
Létrejött a Magyar Királyság a Habsburgok vezetésével, a középső részen megszerveződik a török hódoltság, a Keleti részek (Erdély és a Partium) pedig török hűbéri állam lett.

Fráter György egyesítési kísérletei
Fráter György személyes felelősséget érzett az Európában is döbbenetet keltő Buda török általi elfoglalásában, ezért 1541-ben Ferdinánddal megkötötte a gyalui egyezményt (váradi béke felújítása, J. ZS. Lemond a magyar trónról, de feltétel Buda visszafoglalása); ez azonban nem sikerül
Török reagálás: 1543/44: hódoltsági területek kiszélesítése
1549-ben újabb megállapodás alapján Fráter György vállalta, hogy Ferdinándnak átadja Erdélyt:
- 1551-ben Ferdinánd Castaldo vezetésével Erdélybe küldött egy 7500 fős sereget, de ez elégtelen volt Erdély megvédésére. Fráter György, hogy a török ellen-támadást (és így Erdély elfoglalását is) megelőzze, tárgyalásokba a törökkel. Castaldo ezért Frátert árulónak nyilvánította, és alvinci kastélyában megölette. Ferdinánd átmenetileg uralja Erdélyt.
A török ismét reagál:1552 hadjárat: Elesik Temesvár (Losonczy István), Drégely (Szondy György), Szolnok (feladják). Eger viszont ellenáll: Dobó István.
Várháborúk
1566: Szulejmán utolsó kísérlete Bécs elfoglalására, Szigetvárig jut, amelyet Zrínyi Miklós védett haláláig. Szulejmán is meghal.
1568-ban a Habsburg II. Miksa és II. Szelim (1566-74) megkötötte a drinápolyi békét:
  • Rögzült az ország 3 részre szakadása.
  • II. Miksa vállalta 30 ezer magyar arany adó fizetését a kezében lévő magyarországi területekért.
  • II. Miksa ígéretet tett arra, hogy nem támadja meg Erdélyt és Moldvát.
Határ menti villongások továbbra is vannak. Az ország a két nagyhatalom ütköző zónájában van.

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása
Izabella és János Zsigmond, akik Sziléziába menekültek, 1556-ban visszatértek Erdélybe. Az erdélyi országgyűlés II. János kiskorúsága idején Izabellára bízta Erdély kormányzását (1556-59). Miután Izabella meghalt, II. János és 1. Ferdinánd fegyverszünetet kötött.
1. Ferdinánd halála után II. Miksa (1564-76) megtámadta Erdélyt, ennek megtorlására indult 1566-ban újabb hadjáratra a török.
A drinápolyi békét követően a Habsburgok az erdélyi résszel is megegyeznek:
1570: speyeri szerződés II. Miksa és II. János között: Létrejött az Erdélyi Fejedelemség.
·  II. János a Habsburgok javára lemondott a magyar királyi címről, és felvette az Erdély és a Partium fejedelme címet.
·  János Zsigmond után fiai az örökösök, ha a Szapolyai család kihal, akkor Erdély és a Partium a magyar királyra száll.

Erdély: -  adófizetés és a szultáni fennhatóság elismerése mellett Erdély a maga belső ügyeiben lényegében független maradt
A három részre szakadt Magyarország a drinápolyi béke (1568) korában

Erdély és a Partium 1570

A Jagelló-kor 1490-1526

Mátyás halála (1490) után több jelölt van a trónra:
Corvin János, Mátyás törvénytelen fia, akit kevesen támogatnak
a Habsburgok (Miksa), a bécsújhelyi szerződés alapján
Jagelló Ulászló, cseh király
Jagelló János Albert, Ulászló öccse
Végül II. Ulászló lesz a király (1490-1516), (cseh-magyar perszonálunió), de jelentős engedményeket tesz a rendeknek: pl. nem szed hadiadót, egyedül gondoskodik az ország védelméről
Gyengül a királyi hatalom, csökken nagy mértékben a királyi jövedelem
 Fekete sereg megszűnik, végvári rendszer gyengül – nincs zsold, felújítás
 birtokadományozás növekszik
 bárók befolyása nő (Királyi Tanácsban), ezért a köznemesség szervezkedni kezd
            1505 ogy.: rákosi végzés: Jagelló-ház kihalása után csak nemzeti királyt lehet választani
 1506: megszületik Lajos, a Jagellók a Habsburgokhoz közelednek:
                        1506/1515 Habsburg-Jagelló családi szerződés: kihalás esetén öröklik egymás országait
                        J. Lajos – H. Mária
                        J. Anna – H. Ferdinánd
Mátyás halála után a jobbágyság helyzete romlik:
            szabad költözés korlátozás
            közös használatú területek elvesztése
            terhek növekedése




1514: Dózsa-féle parasztháború
Előzmény: Bakócz Tamás keresztes sereget szervez a török ellen, a nemesség alig, de a jobbágyság nagy számban csatlakozik. Pesten gyülekeznek, de la akarják állítani (fosztogatások)
A jobbágyság a nemesség ellen fordul. Vezetőjük Székely Dózsa György, kezdeti sikerek után a legyőzik őket a főnemesi Báthory István nádor) és a köznemesi (Szapolyai János erdélyi vajda) csapatai. Véres megtorlás.
Kollektív büntetés: röghöz kötés, robot heti 1 nap lesz, fegyverviselés korlátozása

II. Lajos 1516-1526
Kiskorúsága alatt a bárók irányítják az országot, a fő- és köznemesség közötti ellentét tovább gyengíti az országotA török veszély közben nő: Szelim szultán keleten növeli gazdag tartományokkal a birodalmat, majd 1520-ban a tehetséges Szulejmán lesz a szultán. Béke követeit Lajos börtönbe veti téves helyzetfelismerés miatt, ezért Szulejmán háborút indít.
1521: Elesik Szabács és Nándorfehérvár, nyitva az út az ország belsejébe.
Következmények: szövetségesek keresése: kevés siker(Habsburgok: francia és reformációs gondok, majd paraszt- és vallásháború. A király kísérletet tesz a királyi hatalom helyreállítására, de nem ér el jelentős sikert.

1526- újabb török hadjárat – 60.000 fős sereg, plusz egyéb erők
Magyar sereg: kb. 25 ezer fő, érkeznek más országokból is, de lassú a felvonulás
Fővezér: Tomori Pál, kalocsai érsek lesz
Döntő csata: Mohács, aug. 29., vereség, kb. 15 ezer halott, rengeteg főúr, a király menekülés közben belefullad a megáradt Csele-patakba
Szulejmán bevonul Budára is szeptemberben, majd októberben gazdag zsákmánnyal, de békekötés nélkül kivonul az országból.

Vereség okai: a királyság gazdasági gyengülése, adóbevételek csökkenése, a zsoldosokat nem tudják fizetni, elavult haderő, külső segítség nem sok érkezik, a külpolitikai helyzet kedvezőtlen: cognaci liga (a pápa, Franciaország, Milánó Firenze, Velence és a törökök Habsburg-ellenes szövetsége), a német parasztháború és reformáció a német államokban lekötik a Habsburgok erejét.
A Török Birodalom nagyobb területen hatalmas gazdasági bevételeivel a legerősebb állam Európában.
A csatavesztés közvetlen okai: a rossz helyszín, a török túlerő és a rossz taktika,
a királyi sereget, a főurak bandériumait, a fegyveres köznemességet, a külföldön felfogadott zsoldosokat ismét elkésve és csak részben vonták össze, a magyar sereg támadása nem volt összehangolt.
Feltárt tömegsír Mohácsnál
Török miniatúra a mohácsi csatáró
 Animáció a mohácsi csatáról: https://www.youtube.com/watch?v=3cbpPBKktcU

2014. november 22., szombat

Kora újkor - ábrák, feladatok, dolgozatra készülés

Kedd délutánig még kerülhetnek fel folyamatosan anyagok!
Az angol alkotmányos monarchia és a francia abszolutizmus összehasonlítása egy táblázatban:

XIV. Lajos abszolutizmusa
Az angol alkotmányos monarchia
Hatalom
A király hatalma elvileg korlátlan, kiterjed a hatalom minden területére.
A király hatalma korlátozott.
A hatalmi ágak különválnak.
Törvényhozás
A király akarata törvény.
Törvényt a parlament hoz
Adókivetés
Az adókivetés a király joga.
Az adókivetés a parlament joga.
Igazságszolgáltatás
A bírói rendszert a király irányítja.
Független bíróság.
Gazdaságpolitika
A gazdaságpolitikát a király határozza meg
merkantilizmus - colbertizmus
Állami beavatkozás nélküli szabadverseny.
Feladatsor 1.:

Fogalmak: Itt lehet gyakorolni, mennyire vagy tisztában a korszak fogalmaival. Az a 10 fogalom, amely leginkább bekerülhet a dolgozatba a következő: reformáció, ellenreformáció, szekularizáció, augsburgi vallásbéke, abszolutizmus, alkotmányos monarchia, merkantilizmus, Jognyilatkozat, intendáns, taláros nemesség.


Feladatsor 2.: 


Használható térképek: http://artworksit.hu/2014_09_14/tortenelem10/OFI_tort10_a_reformacio_a_16sz_europaban_animterkep_FR_OK/ valamint: http://artworksit.hu/2014_10_03/tortenelem10/14.10.02/OFI_tort10_I_3_habsburg_orszagok_animterkep_17/
Jó gyakorlást!

2014. november 20., csütörtök

Francia abszolutizmus

Tétel variáció: 
Abszolutizmus: korlátlan királyi hatalmon alapuló kormányzati rendszer a 16-18. századi Európában. Az uralkodó a tőle függő hivatali hálózatra, az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja az országot a rendi gyűlés mellőzésével.
Abszolút monarchia: törvényhozó hatalom: a király a rendek kizárásával, rendeletekkel kormányoz. Végrehajtó hatalom: király által kinevezett és a királytól függő tisztviselő. Ítélkező hatalom: önkényes, királytól függő.

Merkantilizmus – a XVI- XVIII. században jellemző gazdaságpolitika, mely szerint az ország gazdasága nem a termelésből, hanem a kereskedelemből származik. Ennek érdekében szigorú védővámokkal korlátozták a behozatalt, és támogatták a kivitelt.

Vázlat

Francia abszolutizmus

Királyi hatalom gyengülése – 16. század 2. felében
Külső és belső válság
Külpolitikai fenyegetettség: Habsburg szorítás
Bel: vallásháború katolikusok – hugenották (francia kálvinisták)
                          1572 Szent Bertalan éji mészárlás
Valois-ház kihal
Új uralkodó IV. Bourbon Henrik, aki hugenotta, de rekatolizál (1598-1610)
(„Párizs megér egy misét!”)
Francia abszolutizmus kiépítése
Vallási kérdés enyhítése: 1598. Nantes-i edictum, türelmi rendelet
Parasztság védelme (adózás miatt) – de! a föld nem lesz tőkés tulajdon
Gazdaság fejlesztése: ipar támogatása, manufaktúrák (luxuscikkek)
Gyarmatosítás: Quebec
XIII. Lajos  1610-1643 (IV. Henrik meggyilkolása után)
Államminisztere: Richelieu bíboros
Rendek mellőzése, 1614-től nincs rendi gyűlés 1789-ig
Hivatalok vásárlása (taláros nemesség)
Intendáns rendszer
A Napkirály; XIV. Lajos 1643-1715)
Mazarin bíboros
      Fronde leverése – nemesi, rendi lázadás
1661-től a király kormányoz
Államtitkári rendszer - szakminiszterek
Vidéken a királyi kiküldöttek (intendánsok) képviselik a király érdekeit
Új politikai és udvari központ: Versailles – arisztokrácia elkápráztatása és féken tartása
Pompa és kultúra  - „megfertőzi” a korszak többi udvarát is
Államegyház kiépítése: Nantes-i edictum visszavonása, hugenották távozása – ipar gyengülése
Gazdaságpolitika, hadsereg
Cél az udvar és a hadsereg fenntartására és fejlesztésére anyagi fedezetet biztosítani
Állam beavatkozik a gazdaságba, minisztere Colbert, cél pozitív külkereskedelmi mérleg
Eszközei: védővámok, export támogatás, manufaktúrák létesítése, infrastruktúra fejlesztése – pl. csatornák, külkereskedelem támogatása - flotta – merkantilista gazd.pol. vagy colbertizmus -
Hadsereg – hadügyminiszter Louvois – új típusú hadsereg: állandó reguláris sereg
toborzás – kisebb zsold, hosszú szolgálat, kiképzés, kaszárnya, egyenruha, tisztképzés,
Vauban hadmérnök: új erődrendszer.
Sokba kerül, de Franciaország a kor legerősebb hatalma lesz.
Fő ellenfél a Habsburgok, cél a természetes határ elérése: Rajna, Pireneusok
Területszerzések: Elzász, Lotaringia
Gyarmatosítás is folytatódik: Louisiana, de fontosabb a Közel-Kelet, jó a viszony a törökökkel
Spanyol örökösödési háború: Ebben a háborúban végképp kimerül Franciaország, kimerül a kincstár, a francia hegemónia veszélye elmúlt.
Francia abszolutizmus felépítése:


2014. november 12., szerda

Anglia a Tudorok idején

Először nézzük a bemutatót:

Kicsit másképp, csak szöveggel:
A Tudorok kora Angliában
I. A tőkés termelés kibontakozása Angliában
A; A földrajzi felfedezések hatása
  • árak növekedése, piacok bővülés => az ipari termelés fejlődik
  • nyersanyagszükséglet a textiliparhoz (gyapjú) => bekerítések (16.-18.sz.)
  • élelemtermelés fejlődése (kisebb területen modernebb módszerekkel) intenzív gazdálkodás
  • Társadalmi hatás: a bérlőkből bérmunkások lesznek (munkaerő a manufaktúrákban)
B; A manufaktúra ipar kialakulása
  • céhes ipar korlátozásai gátolják a fejlődést
  • kiadási és felvásárlási rendszer: paraszti otthonokban folyik a textilipari bérmunka
  • manufaktúrák létrehozása
    • tőkés vállalkozó pénzt fektet be a termelésbe, bérmunkásokat alkalmaz
    • munkamegosztás, kéziszerszámokkal dolgoznak
    • nagy mennyiségű árut állítanak elő, a minősége elmarad a céhes terméktől de olcsóbb
II.  VIII. Henrik uralkodása (1509-1547)Papnak szánták (másodszülött)- megtanult írni, olvasni, művelt volt
A, sajátos abszolutizmus
  • működnek a rendi intézmények (parlament) de a király hozza döntéseket
  • személyétől függő hivatalnokréteg kialakítása (gyakran alacsony sorból valók - feltétlen engedelmesség)
  • az újnemesség szerepe növekszik - vállalkozás szabadságának támogatása
  • az adók nem túl magasak - szigetország - nem kell állandó nagylétszámú hadsereg
B; Az anglikán egyház
Létrejöttének oka: a pápa nem támogatta, hogy Henrik elváljon első feleségétől
Az anglikán egyház jellemzői:
  • keverednek a katolikus és a református jegyek
  • az egyház feje a király
  • megtartja a katolikus egyházi hierarchiát (főpapság) –de felszámolja a szerzetesrendeket (vagyon!)
  • fokozatosan átveszi a kálvini hittételek többségét
    • a hit forrása a Biblia, cölibátus eltörlése
    • szentek elutasítása (csak az úrvacsora és a keresztség szentségét ismerik el)
    • anyanyelvi egyház létrehozása, de elutasítja az eleve elrendelést (reménytelenség)
VIII. Henrik többször vált irányt a protestánsok és a katolikusok támogatás és üldözése között.
III.  I. Erzsébet uralkodása (1558-1603)
A; Trónra kerülése
  • Henriket kiskorú fia VI. Edward követte, helyette régenstanács uralkodott. (korán meghalt)
  • I. (Véres) Mária követte: katolikus hitű, megindult a protestánsok üldözése (II. Fülöp felesége lett)
  • Összeesküvések Mária ellen: Erzsébetet akarták a trónra (házi őrizetben vagy börtönben élt)
B; I. Erzsébet uralkodása 1558-1603
  • Trónra lépésekor kijelenti: nem akar férjhez menni ("szűz királynő") - az idegen érdekek elutasítása.
  • protestantizmus megerősödésepuritánok: céljuk az anglikán egyház megtisztítása a katolikus maradványoktól
puritánok irányzatai:
    • presbitériánusok (mérsékeltek) - az anglikán egyház királytól való függetlenségét akarták, megőrizve az egyházi hierarhiát
    • independensek (radikálisok) - a teljes függetlenséget és az egyházi hierarchia megszüntetését követelték -  egyházi önkormányzat kialakítása
  • A királynő a parlamenttel közösen kormányzott (rendi monarchia)
  • Gazdaság: Kereskedelem támogatása - monopóliumok, kereskedelmi táraságoknak (pl. Brit Kelet-indai Társaság Ázsiában)monopólium: kizárólagos kereskedelmi jog

  • skót protestánsok támogatásaI. Stuart Mária skót királynő (katolikus) elfogása és kivégzése
  • Angol kereskedelmi érdekek és a hajózás fontossága
  • A spanyol tengeri uralom megtörése: Francis Drake és Hawkins admirális (kalózok) támadásai spanyol hajók ellen királynői támogatással
  • 1588: a Nagy Armada legyőzése (Drake)
  • Angol telepek létrehozása Észak-Amerikában - Virginia

2014. november 10., hétfő

Európa a 16.-17. században

A következő flash bemutatóban a korszak főbb politikai eseményeit, jellegzetességeit tekintjük át. Azokban az országokban, területeken, amelyeket nem veszünk részletesebben.

2014. november 2., vasárnap

Reformáció és ellenreformáció

Tétel formájában, .doc formátumban:  https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoV1ozMFNYX19XNmM/view?usp=sharing

A reformáció előzményei:
Luther Márton
Ágoston-rendi szerzetes
Rómába zarándok út
Tapasztalatai: és reakciója: 1517. október 31., Wittenbergi várkápolna ajtaján a 95 pont
Megújítani - reformálni akart, nem új egyházat létrehozni, a teljes elutasítás vezetett szakításhoz
Nézetei:
csak a Biblia lehet a hívők vezérfonala
bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg
hit által üdvözülünk
szentek, ereklyék elvetése
két szentség marad a hétből
anyanyelvi igehirdetés
egyházi hierarchia tagadása
szerzetesrendek feloszlatása
szekularizáció - egyházi vagyon világiak kezébe adása
Következmények:
Nézetei gyorsan terjednek minden társadalmi csoportban
A pápa kiátkozza, a császár (V. Károly) eretneknek bélyegzi
Bölcs Frigyes szász választófejedelem Wartburg várába 'zárja', itt fordítja le németre a Bibliát
A birodalmi gyűlésen megtiltják a reformáció terjesztését, ez ellen a fejedelmek tiltakoztak - protestáltak, és szövetkeztek
Vallásháború indul meg
1555 augsburgi vallásbéke:
Cuius regio, eius religio - akié a föld, azé a vallás, a fejedelmek választják meg alattvalóik vallását
Létrejött a lutheránus (evangélikus, ágostai) egyház
Kálvini reformáció
Luthert követően sok hitújító lépett fel, pl. Svájcban Ulrich Zwingli, aki még jobban eltávolodott a katolicizmustól
Kálvin János francia volt, tanai miatt menekült Genfbe, prédikátora,  majd vezetője lett a városnak
Nézetei: A keresztyén vallás tanítása - Institutio
Alap a Biblia, katolikus dogmák, hierarchia elutasítása
Üdvözülés: predesztináció - eleve elrendelés
kiválasztottság bizonyítéka: puritán életvitel, polgári erények: szorgalmas munka, vagyon, amit befektet és nem felél
Olcsó egyház, dísztelen templomok
demokratikus egyházszervezet, a világiak (presbiterek) ellenőrzik
Főleg a polgárosultabb területeken terjed 
Anglia, Skócia: puritánok
Franciaországban hugenotta a nevük
Magyarországon: református (helvét)
Anababtisák
Münzer Tamás
felnőtt kori keresztség, vagyonközösség
parasztság körében népszerű
Német parasztháború 1524-26
Antitrinitáriusok (Unitáriusok)
Szervét Mihály spanyol orvos, Kálvin égetteti meg
Szentháromság-tagadó, őskeresztényi hagyományok
Erdélyben is elterjed
Kulturális hatás
Nemzeti nyelvű Bibliák
Olvasottság növekedése, nyomdák
Hitviták
Egyetemek jönnek létre
Ellenreformáció - katolikus megújulás
Cél: reformáció megállítása, visszaszorítása
Loyolai Szent Ignác megalapította a jezsuita rendet
katonás fegyelem, jó oktatás, (hitviták), térítés - magas rangúakat
Tridenti zsinat 1545-1563
Megszilárdították az egyházfegyelmet, szabályozták a papság életmódját, szerzetesrendek megújulása
felléptek a visszásságok ellen, pl. búcsúcédula eltörlése
Iskolák színvonalának emelése
felújították az inkvizíció működését, és összeállították a tiltott könyvek listáját(Index)
A katolikus megújulásjegyében bontakozott ki a barokk művészeti stílus.  Jellemzői:

Mozgalmasság, érzelmi túlfűtöttség, monumentalitás
Az ellenreformáció állami politikaként is megjelent – elsősorban a Habsburg-dinasztia lépett fel a katolikus pozíció védelmében. A katolikus megújulás a protestánsok számára erőszakos ellenreformációt jelentett, és a korszak vallási konfliktusai mindkét oldalon számos áldozatot követeltek. 
Evangélikus templom belső
Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe


















Református templom belső
Unitárius templom
Barokk templom