2014. november 20., csütörtök

Francia abszolutizmus

Tétel variáció: 
Abszolutizmus: korlátlan királyi hatalmon alapuló kormányzati rendszer a 16-18. századi Európában. Az uralkodó a tőle függő hivatali hálózatra, az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja az országot a rendi gyűlés mellőzésével.
Abszolút monarchia: törvényhozó hatalom: a király a rendek kizárásával, rendeletekkel kormányoz. Végrehajtó hatalom: király által kinevezett és a királytól függő tisztviselő. Ítélkező hatalom: önkényes, királytól függő.

Merkantilizmus – a XVI- XVIII. században jellemző gazdaságpolitika, mely szerint az ország gazdasága nem a termelésből, hanem a kereskedelemből származik. Ennek érdekében szigorú védővámokkal korlátozták a behozatalt, és támogatták a kivitelt.

Vázlat

Francia abszolutizmus

Királyi hatalom gyengülése – 16. század 2. felében
Külső és belső válság
Külpolitikai fenyegetettség: Habsburg szorítás
Bel: vallásháború katolikusok – hugenották (francia kálvinisták)
                          1572 Szent Bertalan éji mészárlás
Valois-ház kihal
Új uralkodó IV. Bourbon Henrik, aki hugenotta, de rekatolizál (1598-1610)
(„Párizs megér egy misét!”)
Francia abszolutizmus kiépítése
Vallási kérdés enyhítése: 1598. Nantes-i edictum, türelmi rendelet
Parasztság védelme (adózás miatt) – de! a föld nem lesz tőkés tulajdon
Gazdaság fejlesztése: ipar támogatása, manufaktúrák (luxuscikkek)
Gyarmatosítás: Quebec
XIII. Lajos  1610-1643 (IV. Henrik meggyilkolása után)
Államminisztere: Richelieu bíboros
Rendek mellőzése, 1614-től nincs rendi gyűlés 1789-ig
Hivatalok vásárlása (taláros nemesség)
Intendáns rendszer
A Napkirály; XIV. Lajos 1643-1715)
Mazarin bíboros
      Fronde leverése – nemesi, rendi lázadás
1661-től a király kormányoz
Államtitkári rendszer - szakminiszterek
Vidéken a királyi kiküldöttek (intendánsok) képviselik a király érdekeit
Új politikai és udvari központ: Versailles – arisztokrácia elkápráztatása és féken tartása
Pompa és kultúra  - „megfertőzi” a korszak többi udvarát is
Államegyház kiépítése: Nantes-i edictum visszavonása, hugenották távozása – ipar gyengülése
Gazdaságpolitika, hadsereg
Cél az udvar és a hadsereg fenntartására és fejlesztésére anyagi fedezetet biztosítani
Állam beavatkozik a gazdaságba, minisztere Colbert, cél pozitív külkereskedelmi mérleg
Eszközei: védővámok, export támogatás, manufaktúrák létesítése, infrastruktúra fejlesztése – pl. csatornák, külkereskedelem támogatása - flotta – merkantilista gazd.pol. vagy colbertizmus -
Hadsereg – hadügyminiszter Louvois – új típusú hadsereg: állandó reguláris sereg
toborzás – kisebb zsold, hosszú szolgálat, kiképzés, kaszárnya, egyenruha, tisztképzés,
Vauban hadmérnök: új erődrendszer.
Sokba kerül, de Franciaország a kor legerősebb hatalma lesz.
Fő ellenfél a Habsburgok, cél a természetes határ elérése: Rajna, Pireneusok
Területszerzések: Elzász, Lotaringia
Gyarmatosítás is folytatódik: Louisiana, de fontosabb a Közel-Kelet, jó a viszony a törökökkel
Spanyol örökösödési háború: Ebben a háborúban végképp kimerül Franciaország, kimerül a kincstár, a francia hegemónia veszélye elmúlt.
Francia abszolutizmus felépítése:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése