Az ország három részre szakadása

Kettős királyválasztás, az ország két részre szakadása

A mohácsi csatavesztés után anarchikus állapot uralkodott. Két politikai tábor alakult ki:

• Habsburg pártiak (Mária özvegy királyné körül Pozsonyban);
• Szapolyai pártiak, köznemesi párt (Szapolyai János körül).

1526 novemberében a fehérvári országgyűlésen 22 megye követe Szapolyait királlyá (1526-40) választotta 1505. rákosi végzés alapján, meg is koronázták.

1526 decemberében a Pozsonyba összehívott országgyűlés viszont Habsburg Ferdinándot (1526-64) választotta királlyá a Jagellókkal kötött dinasztikus szerződés alapján. a Habsburgok érdeke Mo. védelme, egyedül ők tudtak erőt adni a török ellen Ferdinánd volt nehezebb helyzetben, habár mögötte állt a testvére, V. Károly császár:

• nem voltak nagy magyarországi birtokai;
• kevesebb volt a támogatóinak a száma, de főleg főúrak (Báthori István, Brodarics István, Nádasdy Tamás)

1527-ben megindult a polgárháború a teljes hatalomért, vetélkedésük miatt az ország anarchiába hull, mindez az ország két részre szakadásához vezetett.

Ferdinánd 10.000 zsoldossal támadást indított Szapolyai ellen, elfoglalta Budát, Szapolyai Tokajnál is legyőzi.

A menekülni kényszerült Szapolyai 1528-ban szerződést kötött 1. Szulejmánnal, aki segítséget ígért a Habsburgok elleni harcban. Még ebben az évben török segítséggel Szapolyai vissza is foglalta a Tiszántúlt.

1529-ben 1. Szulejmán megindult Bécs ellen, és "útközben" visszavette Budát, amit végül átadott Szapolyainak.

Bécset is ostromolja Szulejmán, de a hősi ellenállás, és korai tél miatt eredménytelen

Alighogy Szulejmán kivonult, kiújult a harc Ferdinánd és Szapolyai között. Megszerzett területeiken különálló hivatalokat állítottak fel: az ország két részre szakadt. Nyugati-, ill. Keleti Magyar Királyságra

Az ország 1526-1540 között

Az ország három részre szakadása

Szulejmán 2. bécsi hadjárata (1532) során Kőszegig jutott, amit Jurisics Miklós védett több mint 3 hétig. Az ekkortól felerősödött török-ellenes hangulat vezetett el Szapolyai és Ferdinánd váradi békekötéséig (1538):

-  kölcsönösen elismerték egymás királyságát, ill. Szapolyai halála után az egész ország Ferdinándra száll

A békét azonban egyik fél sem tartotta tiszteletben:

- Szapolyai pedig dinasztiaalapítási (utódlási) szándékkal feleségül vette Jagelló Izabellát, a lengyel király lányát, akitől született egy fia: János Zsigmond. Híveit (Fráter György, Török Bálint) megesketi, elismerik királynak.
- Ferdinánd "beárulta" Szapolyait a Portánál;

Amikor 1540-ben Szapolyai János meghalt, fiát 1. Szulejmán elismerte örökösének, a gyermek János Zsigmondot hívei királlyá választották, helyette anyja és Fráter György kormányoztak.

Ferdinánd nem nyugodott bele, és a váradi béke értelmében 1541-ben támadott, majd Budát is ostromolni kezdte.

1. Szulejmán azonban segítséget küldött, de addigra Török Bálint (az egyik gyám) felmentette a várat.

Amikor a szultán is Buda alá érkezett, táborába rendelte János Zsigmondot és híveit, eközben a török katonák békésen elfoglalták Budát (1541). És most már nem adja vissza. A törökök állandósították jelenlétüket az országban. János Zsigmond és Izabella királynő számára kijelöltek országrészt: Erdély és a Partium, az ország így három részre szakadt.

Létrejött a Magyar Királyság a Habsburgok vezetésével, a középső részen megszerveződik a török hódoltság, a Keleti részek (Erdély és a Partium) pedig török hűbéri állam lett.

Fráter György egyesítési kísérletei

Fráter György személyes felelősséget érzett az Európában is döbbenetet keltő Buda török általi elfoglalásában, ezért 1541-ben Ferdinánddal megkötötte a gyalui egyezményt (váradi béke felújítása, J. ZS. Lemond a magyar trónról, de feltétel Buda visszafoglalása); ez azonban nem sikerül

Török reagálás: 1543/44: hódoltsági területek kiszélesítése

1549-ben újabb megállapodás alapján Fráter György vállalta, hogy Ferdinándnak átadja Erdélyt:

- 1551-ben Ferdinánd Castaldo vezetésével Erdélybe küldött egy 7500 fős sereget, de ez elégtelen volt Erdély megvédésére. Fráter György, hogy a török ellen-támadást (és így Erdély elfoglalását is) megelőzze, tárgyalásokba a törökkel. Castaldo ezért Frátert árulónak nyilvánította, és alvinci kastélyában megölette. Ferdinánd átmenetileg uralja Erdélyt.

A török ismét reagál:1552 hadjárat: Elesik Temesvár (Losonczy István), Drégely (Szondy György), Szolnok (feladják). Eger viszont ellenáll: Dobó István.

Várháborúk

1566: Szulejmán utolsó kísérlete Bécs elfoglalására, Szigetvárig jut, amelyet Zrínyi Miklós védett haláláig. Szulejmán is meghal.

1568-ban a Habsburg II. Miksa és II. Szelim (1566-74) megkötötte a drinápolyi békét:

• Rögzült az ország 3 részre szakadása.
• II. Miksa vállalta 30 ezer magyar arany adó fizetését a kezében lévő magyarországi területekért.
• II. Miksa ígéretet tett arra, hogy nem támadja meg Erdélyt és Moldvát.

Határ menti villongások továbbra is vannak. Az ország a két nagyhatalom ütköző zónájában van.

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása

Izabella és János Zsigmond, akik Sziléziába menekültek, 1556-ban visszatértek Erdélybe. Az erdélyi országgyűlés II. János kiskorúsága idején Izabellára bízta Erdély kormányzását (1556-59). Miután Izabella meghalt, II. János és 1. Ferdinánd fegyverszünetet kötött.

1. Ferdinánd halála után II. Miksa (1564-76) megtámadta Erdélyt, ennek megtorlására indult 1566-ban újabb hadjáratra a török.

A drinápolyi békét követően a Habsburgok az erdélyi résszel is megegyeznek:

1570: speyeri szerződés II. Miksa és II. János között: Létrejött az Erdélyi Fejedelemség.

·  II. János a Habsburgok javára lemondott a magyar királyi címről, és felvette az Erdély és a Partium fejedelme címet.

·  János Zsigmond után fiai az örökösök, ha a Szapolyai család kihal, akkor Erdély és a Partium a magyar királyra száll.

Erdély: -  adófizetés és a szultáni fennhatóság elismerése mellett Erdély a maga belső ügyeiben lényegében független maradt

A három részre szakadt Magyarország a drinápolyi béke (1568) korában

Erdély és a Partium 1570