2014. február 24., hétfő

Középkori egyház

A keleti és a nyugati kereszténység eltérő fejlődése, a pápaság felemelkedése
Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben

A teljes szövege az anyagnak itt található!
Alant pedig egy igen bő vázlat, képekkel, ábrákkal. A képek kattintásra nagyobbak lesznek! :)


A kereszténység eltérő fejlődése keleten és nyugaton
·      476-ban nyugaton megbukik a császárság ® az Egyház függetlenedik
·      Keleten viszont minden marad a régiben -  Cezaropapizmus
·      Nyugaton marad a latin nyelv, keleten viszont a görög lesz az uralkodó
·      Az arab terjeszkedés miatt a keleti Egyház defenzívába szorul
·      Nyugaton viszont a latin Egyház egy sor barbár népet megtérített
 A pápai állam kialakulása
·      István pápa a longobárdok ellen Kis Pippintől kért segítséget (751), cserébe elismeri királynak
·      Az új államban (756) a pápa lesz a világi uralkodó
A nagy Kelet-Nyugati Egyházszakadás
·Liturgikus-, nyelvi- és dogmatikai különbségek + hatalmi vetélkedés
·Bizánc lenézte a barbár nyugatot, Róma pedig Bizánc helyett az új nyugati államok felé fordul
·1054-ben végleg kettészakad a kereszténység
o  Nyugat, latin nyelvű, Római Katolikus Egyház
o  Keleti, görög nyelvű, Ortodox Egyház
Szerzetesség
·Minden vallásban megtalálható, célja a világból kivonulni, hogy fokozottan Istenre koncentrált életet éljenek
·Eleinte remete-mozgalom keletkezik
·Később ezek a remeték társaságokat alapítottak
·Szigorú életvitel
·Az alap az evangéliumi tanítások megélése: szegénység, tisztaság, engedelmesség
·Keleten Szt. Vazul regulája és rendje terjed el – elmélkedő szerzetesség
·Nyugaton Nursiai Szt. Benedek rendalapítása lesz tartós és nagy hatású - bencések
·Ora et labora!”
·Tevékenységük: földművelés, könyvmásolás, hittérítés
A Clunyi reform
·          A X-XI. században a vallásosság felerősödik, szentek, az ereklyék tisztelete.
·          Az embereknek azonban nem felelt meg az elvilágiasodott egyház
·          Reformmozgalom indult ezért a hitélet megerősítésére és az egyház megtisztítására. központja Clunyi bencés kolostora.

·          Visszatérnek az ősi regulákhoz, s új szerzetesrendek is alakulnak: ciszterciek, premontreiek.
·          Felléptek a szimónia, azaz az egyházi méltóságok vásárlása ellen,
·          megjelent a papi nőtlenség (cölibátus) követelése, hogy a papok csak a hivatásukkal törődjenek.  
·          Az 1059-es lateráni zsinat intézkedései:
·          elfogadták a cölibátust,
·          megtiltotta a világi invesztitúrát, vagyis, hogy világiak iktassák be hivatalukba a püspököket,
·          kimondták, hogy a pápát ezentúl a bíborosoknak kell megválasztaniuk.
·          A római pápa a XI. század végére megszerezte a nyugati kereszténység vezetését, kivívta a világi hatalomtól való függetlenségét. 
A pápaság a reformok élén
·          VII. Gergely pápa , egykor cluny szerzetes 1075-ben kiadta a Dictatus Papae-t, amelyben politikai követeléseket is megfogalmazott:
-           kizárólagos vezető szerepet a pápaságnak a római katolikus egyházon belül,
-           felsőbbséget a világi hatalommal szemben.
A német-római császárság a XI. században

Az egyházi reformokat, míg azok a hitéletet érintették, a császárság támogatta. Mivel az invesztitúra jelentős hatalom volt számukra, hisz az általuk kinevezett egyházfőkre – és azok birtokaira- támaszkodva igazgatták a birodalmat, a császár elutasította a pápaság politikai követeléseit.
Invesztitúra harcok
Az állam és az egyház, a világi és a lelki hatalom nagy vetélkedése, a pápaság és a császárság hatalmi küzdelme, a keresztény Európa feletti vezető hatalomért. Az összecsapás az invesztitúra-jog kapcsán
alakult ki.
Az első szakasz (VII. Gergely – IV. Henrik)
·      1075-ben VII. Gergely kiadta a Dictatus Papaet, majd megtiltotta a világi invesztitúrát, ezzel nyíltan hadat üzent a császárnak
·      1076-ban IV. Henrik megfosztotta VII. Gergelyt a pápaságtól, aki válaszul kiátkozta őt az egyházból.
·      1077-ben IV. Henrik elzarándokolt Canossába
·      Utána fegyveres küzdelmek
·      1122-ben II. Callixtus pápa és V. Henrik megegyezést kötnek, ez a wormsi konkordátum. Ennek értelmében ketten adták át a jelvényeket, így a jogokat is. A világi dolgokban a császárnak, az egyházi dolgokban a pápának tartoznak engedelmességgel az egyházi emberek.
A második szakasz (III. Sándor – I. Frigyes)
A harc a gazdag Észak-Itáliáért folyt. Ez a terület hivatalosan a császárság részét alkotta, de az Alpok miatt nem igen érvényesült a császár a hatalma. Két párt alakult ki, a guelfek, akik pápapártiak, és a ghibellinek, akik császárpártiak.
1176-ban Legnanonál végül a császár vereséget szenvedett,  megismételték a wormsi konkordátumot.
A pápaság kísérlete az európai hegemóniára

·      Ince uralkodása idején (1198-1216) a pápaság hatalma kiteljesedett. Ekkor ismerték el a legtöbben a pápai hatalmat, a pápa királyokat átkozott ki, pl. Földnélküli János angol királyt.
·      1215-ben felállításra került az inkvizíció, az egyházi törvényszék az eretnekek ellen.
A harmadik szakasz (II. Frigyes – IX. Gergely)
A pápaság a 14.-15. században
·      A harcokban maga is gyengült, világi hatalma és gazdagsága ellen mozgalmak indultak 
·      hamarosan a feltörekvő francia királyság befolyása alá kerültek („avignoni fogság”:1309-1377.)
·      1378-ban a pápa visszatért Rómába, de Avignonban is választottak egyet, ez a nagy nyugati egyházszakadás.
·      Reform-mozgalmak indultak. Luxembugi Zsigmond császár a konstanzi zsinaton (1414-18) végül felszámolta az egyházszakadást, de a reformok elmaradtak.
A keresztes háborúk

Céljai:
·      megsegítsék a keleti keresztény hittestvéreket és visszahódítsák a muszlim uralom alá került szentföldi területeket.
·      a keleti kapcsolat gazdasági érdekei és az európai „népességfelesleg” lecsapolása
·      feudális anarchia levezetése –a hitetlenek ellen háborúzzanak a földesurak, ne egymás ellen,
·      az egyház és a pápaság európai tekintélyének helyreállítása ill., az egyházszakadás felszámolása
II. Orbán a clermonti zsinaton (1095) meghirdette a harcot a Szentföld felszabadításáért.

·        A kereszteseknek 1099-ben sikerült Jeruzsálemet elfoglalniuk,
·        latin-keresztény fejedelemségeket hoztak létre.
·        Az 1270-es évekig Európából nyolc nagyobb és számtalan kisebb sereg, hadjárat indult, a Szent Sír védelmére pedig önálló szerzetes-lovagrendek alakultak.
·        A végső győzelmet azonban a muszlim túlerő és a keresztesek, az európai államok közötti ellentétek miatt nem sikerült biztosítani.
Következmények:
·        fellendült a levantei kereskedelem (Genova és Velence óriási jövedelem), az európai gazdaság
·        Európa érintkezésbe került az antik és az arab tudomány és kultúra vívmányaival,- keleti pompa, étkezés, fürdő
·        ugyanakkor feléledt a dzishád és véglegesítette a nyugati és keleti egyház közötti ellentétet is
·        Felerősödött a korszakban az antijudaizmus.
Lovagrendek létrejötte
A keresztény államok, a zarándokok védelmére, ellátására szerveződtek meg.
Johanniták: Templomosok: Német lovagrend:

Eretnekmozgalmak
A XII. századtól Nyugat-Európában terjedőben voltak az eretnekmozgalmak, a kathar-albigens és valdens mozgalmak. Hirdették:
-         az őskeresztényi elvekhez való visszatérést,
-         elítélték az egyház gazdagságát és fényűzését,
-         nem ismerték el az egyházi hierarchiát és a római pápát sem.
A pápaság fellépett ellenük. III. Ince keresztes hadjáratot hirdetett a dél-franciaországi albigensek ellen, 1215-ben pedig a lateráni zsinat elrendelte az eretnekek felkutatását, melyre létrehozta az inkvizíciót.
A kiátkozás az egyik legsúlyosabb büntetés volt a középkorban, akit kiátkoztak, nem vehette magához a szentségeket, bárki büntetlenül megölhette, a kiátkozott gyakorlatilag kívül került a társadalmon.
Szerzetesrendek a 13. században
 koldulórendek: az Assisi Szent Ferenc által alapított ferences
Szent Domonkos által létrehozott domonkos rend.

Kezdetben tényleges koldulásból tartották fenn magukat. Kolostoraikat az emberek között, a városokban építették fel. Fontos volt az emberekkel való kapcsolattartás: gyóntatás, prédikálás, majd később a tanítás. A domonkosok megkapták az inkvizíció irányítását.

Képek forrása: a Száray-féle tankönyv

2014. február 17., hétfő

Középkori város és kereskedelem

Először is a tananyag teljes verziója itt található: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoNjgzZTBhNTMtYzJkZS00OGQ2LTk2ZWUtODJhZWM0NjlmZDJl/edit?usp=sharing
A középkori gazdaság - uradalom, társadalom meg itt található, az iszlámmal egyetemben: https://drive.google.com/folderview?id=0B442I9fPdnAoN2EzYmM1NDYtMGFiYS00Yzk4LTkxMmItY2Q3YTJmNGUwMmRl&usp=sharing

Mi is a vázlata ennek a témának?

A mezőgazdaság fellendülésének következményei
  • felesleg
  • népességnövekedés
  • új területek megművelése
  • hospesek
  • árutermelés > - mezőgazdaság - ipar (kézműves, céhes ekkor) szétválása;
  • textilipar felfutása új találmányokkal
  • pénzgazdálkodás
  • kereskedelem fellendülése - már nemcsak távolsági létezik
Városok kialakulásának helye
  • természeti adottságok
  • védelmi, közigazgatási előnyök
  • a város gazdasági, közigazgatási központ
  • önkormányzata van
A városi önkormányzatok kialakulása
  • polgár - szabad ember, aki tulajdonával saját maga rendelkezhet
  • gilde
  • kommuna

A városi kiváltságok, privilégiumok, városi társadalom

Városkép


céhek
azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi és közösségi szervezete
  • erős szabályozottság
  • piac, verseny korlátozása
  • kontár

kereskedelmi útvonalak

1. vízi úton - olcsó, nagy tömegű - de időjárás, kalózok

a) Földközi-tengeri kereskedelem - levantei
b) Északi-tenger, Balti-tenger Hanza városok
 2. szárazföldi
Champagne 
Délnémet városok 



2014. február 16., vasárnap

Beköszönő


Kedves Olvasó!
Két variáció van:
A: a tanítványom vagy -
B: véletlenül vetődtél ide. Neked mondom (írom): itt a történelem tanulását segítő írásokat találsz. Középiskolai, középszintre felkészítő anyagokat.
Ha netán kolléga vagy, véleményezz nyugodtan, ha diák, hasznosítsd, amit tudsz!
A blog címe utalhat arra is, hogy a történelemtanulás /is/ lehet tortúra, de én inkább egy történelem túrának szánom.
Mi van (lesz) itt? Aktuális történelem anyagok bővebb és szűkebb változatai, hogy a hiányzó tanulók is tudjanak haladni :); az írásbeli érettségi tételek témáinak általános kidolgozása; általam és  esetleg, a diákok által készített bemutatók, feladatok, hasznosnak gondolt linkek, és majd ami épp jön.
Ami a feladatokat illeti. Érdemes ezt a programot letölteni: swf opener - ingyenes. Ugyanis flash formában fogom felrakni ezeket, amit le kell tölteni, majd úgy megnyitni. Mivel némelyik böngésző az esetleges beállítások miatt nem nyitja meg, talán egyszerűbb lesz az említett programmal.
Íme egy mintafeladat a görög történelemmel kapcsolatban: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoeU1rRFh4UzVScVdiQlZMM2E1alpQdw/edit?usp=sharing