Középkori egyház

A keleti és a nyugati kereszténység eltérő fejlődése, a pápaság felemelkedése

Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben

A teljes szövege az anyagnak itt található!
Alant pedig egy igen bő vázlat, képekkel, ábrákkal. A képek kattintásra nagyobbak lesznek! :)

A kereszténység eltérő fejlődése keleten és nyugaton

·      476-ban nyugaton megbukik a császárság ® az Egyház függetlenedik

·      Keleten viszont minden marad a régiben -  Cezaropapizmus

·      Nyugaton marad a latin nyelv, keleten viszont a görög lesz az uralkodó

·      Az arab terjeszkedés miatt a keleti Egyház defenzívába szorul

·      Nyugaton viszont a latin Egyház egy sor barbár népet megtérített

 A pápai állam kialakulása

·      István pápa a longobárdok ellen Kis Pippintől kért segítséget (751), cserébe elismeri királynak

·      Az új államban (756) a pápa lesz a világi uralkodó

A nagy Kelet-Nyugati Egyházszakadás

·Liturgikus-, nyelvi- és dogmatikai különbségek + hatalmi vetélkedés

·Bizánc lenézte a barbár nyugatot, Róma pedig Bizánc helyett az új nyugati államok felé fordul

·1054-ben végleg kettészakad a kereszténység

o  Nyugat, latin nyelvű, Római Katolikus Egyház

o  Keleti, görög nyelvű, Ortodox Egyház

Szerzetesség

·Minden vallásban megtalálható, célja a világból kivonulni, hogy fokozottan Istenre koncentrált életet éljenek

·Eleinte remete-mozgalom keletkezik

·Később ezek a remeték társaságokat alapítottak

·Szigorú életvitel

·Az alap az evangéliumi tanítások megélése: szegénység, tisztaság, engedelmesség

·Keleten Szt. Vazul regulája és rendje terjed el – elmélkedő szerzetesség

·Nyugaton Nursiai Szt. Benedek rendalapítása lesz tartós és nagy hatású - bencések

·Ora et labora!”

·Tevékenységük: földművelés, könyvmásolás, hittérítés

A Clunyi reform

·          A X-XI. században a vallásosság felerősödik, szentek, az ereklyék tisztelete.

·          Az embereknek azonban nem felelt meg az elvilágiasodott egyház

·          Reformmozgalom indult ezért a hitélet megerősítésére és az egyház megtisztítására. központja Clunyi bencés kolostora.

·          Visszatérnek az ősi regulákhoz, s új szerzetesrendek is alakulnak: ciszterciek, premontreiek.

·          Felléptek a szimónia, azaz az egyházi méltóságok vásárlása ellen,

·          megjelent a papi nőtlenség (cölibátus) követelése, hogy a papok csak a hivatásukkal törődjenek.  

·          Az 1059-es lateráni zsinat intézkedései:

·          elfogadták a cölibátust,

·          megtiltotta a világi invesztitúrát, vagyis, hogy világiak iktassák be hivatalukba a püspököket,

·          kimondták, hogy a pápát ezentúl a bíborosoknak kell megválasztaniuk.

·          A római pápa a XI. század végére megszerezte a nyugati kereszténység vezetését, kivívta a világi hatalomtól való függetlenségét. 

A pápaság a reformok élén

·          VII. Gergely pápa , egykor cluny szerzetes 1075-ben kiadta a Dictatus Papae-t, amelyben politikai követeléseket is megfogalmazott:

-           kizárólagos vezető szerepet a pápaságnak a római katolikus egyházon belül,

-           felsőbbséget a világi hatalommal szemben.

A német-római császárság a XI. században

Az egyházi reformokat, míg azok a hitéletet érintették, a császárság támogatta. Mivel az invesztitúra jelentős hatalom volt számukra, hisz az általuk kinevezett egyházfőkre – és azok birtokaira- támaszkodva igazgatták a birodalmat, a császár elutasította a pápaság politikai követeléseit.

Invesztitúra harcok

Az állam és az egyház, a világi és a lelki hatalom nagy vetélkedése, a pápaság és a császárság hatalmi küzdelme, a keresztény Európa feletti vezető hatalomért. Az összecsapás az invesztitúra-jog kapcsán

alakult ki.

Az első szakasz (VII. Gergely – IV. Henrik)

·      1075-ben VII. Gergely kiadta a Dictatus Papaet, majd megtiltotta a világi invesztitúrát, ezzel nyíltan hadat üzent a császárnak

·      1076-ban IV. Henrik megfosztotta VII. Gergelyt a pápaságtól, aki válaszul kiátkozta őt az egyházból.

·      1077-ben IV. Henrik elzarándokolt Canossába

·      Utána fegyveres küzdelmek

·      1122-ben II. Callixtus pápa és V. Henrik megegyezést kötnek, ez a wormsi konkordátum. Ennek értelmében ketten adták át a jelvényeket, így a jogokat is. A világi dolgokban a császárnak, az egyházi dolgokban a pápának tartoznak engedelmességgel az egyházi emberek.

A második szakasz (III. Sándor – I. Frigyes)

A harc a gazdag Észak-Itáliáért folyt. Ez a terület hivatalosan a császárság részét alkotta, de az Alpok miatt nem igen érvényesült a császár a hatalma. Két párt alakult ki, a guelfek, akik pápapártiak, és a ghibellinek, akik császárpártiak.

1176-ban Legnanonál végül a császár vereséget szenvedett,  megismételték a wormsi konkordátumot.

A pápaság kísérlete az európai hegemóniára

·      Ince uralkodása idején (1198-1216) a pápaság hatalma kiteljesedett. Ekkor ismerték el a legtöbben a pápai hatalmat, a pápa királyokat átkozott ki, pl. Földnélküli János angol királyt.

·      1215-ben felállításra került az inkvizíció, az egyházi törvényszék az eretnekek ellen.

A harmadik szakasz (II. Frigyes – IX. Gergely)

A pápaság a 14.-15. században

·      A harcokban maga is gyengült, világi hatalma és gazdagsága ellen mozgalmak indultak 

·      hamarosan a feltörekvő francia királyság befolyása alá kerültek („avignoni fogság”:1309-1377.)

·      1378-ban a pápa visszatért Rómába, de Avignonban is választottak egyet, ez a nagy nyugati egyházszakadás.

·      Reform-mozgalmak indultak. Luxembugi Zsigmond császár a konstanzi zsinaton (1414-18) végül felszámolta az egyházszakadást, de a reformok elmaradtak.

A keresztes háborúk

Céljai:

·      megsegítsék a keleti keresztény hittestvéreket és visszahódítsák a muszlim uralom alá került szentföldi területeket.

·      a keleti kapcsolat gazdasági érdekei és az európai „népességfelesleg” lecsapolása

·      feudális anarchia levezetése –a hitetlenek ellen háborúzzanak a földesurak, ne egymás ellen,

·      az egyház és a pápaság európai tekintélyének helyreállítása ill., az egyházszakadás felszámolása

II. Orbán a clermonti zsinaton (1095) meghirdette a harcot a Szentföld felszabadításáért.

·        A kereszteseknek 1099-ben sikerült Jeruzsálemet elfoglalniuk,

·        latin-keresztény fejedelemségeket hoztak létre.

·        Az 1270-es évekig Európából nyolc nagyobb és számtalan kisebb sereg, hadjárat indult, a Szent Sír védelmére pedig önálló szerzetes-lovagrendek alakultak.

·        A végső győzelmet azonban a muszlim túlerő és a keresztesek, az európai államok közötti ellentétek miatt nem sikerült biztosítani.

Következmények:

·        fellendült a levantei kereskedelem (Genova és Velence óriási jövedelem), az európai gazdaság

·        Európa érintkezésbe került az antik és az arab tudomány és kultúra vívmányaival,- keleti pompa, étkezés, fürdő

·        ugyanakkor feléledt a dzishád és véglegesítette a nyugati és keleti egyház közötti ellentétet is

·        Felerősödött a korszakban az antijudaizmus.

Lovagrendek létrejötte

A keresztény államok, a zarándokok védelmére, ellátására szerveződtek meg.

Johanniták: Templomosok: Német lovagrend:

Eretnekmozgalmak

A XII. századtól Nyugat-Európában terjedőben voltak az eretnekmozgalmak, a kathar-albigens és valdens mozgalmak. Hirdették:

-         az őskeresztényi elvekhez való visszatérést,

-         elítélték az egyház gazdagságát és fényűzését,

-         nem ismerték el az egyházi hierarchiát és a római pápát sem.

A pápaság fellépett ellenük. III. Ince keresztes hadjáratot hirdetett a dél-franciaországi albigensek ellen, 1215-ben pedig a lateráni zsinat elrendelte az eretnekek felkutatását, melyre létrehozta az inkvizíciót.

A kiátkozás az egyik legsúlyosabb büntetés volt a középkorban, akit kiátkoztak, nem vehette magához a szentségeket, bárki büntetlenül megölhette, a kiátkozott gyakorlatilag kívül került a társadalmon.

Szerzetesrendek a 13. században

 koldulórendek: az Assisi Szent Ferenc által alapított ferences

Szent Domonkos által létrehozott domonkos rend.

Kezdetben tényleges koldulásból tartották fenn magukat. Kolostoraikat az emberek között, a városokban építették fel. Fontos volt az emberekkel való kapcsolattartás: gyóntatás, prédikálás, majd később a tanítás. A domonkosok megkapták az inkvizíció irányítását.

Képek forrása: a Száray-féle tankönyv

http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_I_CD/index.htm

http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_II_CD/index.htm