A Jagelló-kor 1490-1526

Mátyás halála (1490) után több jelölt van a trónra:
Corvin János, Mátyás törvénytelen fia, akit kevesen támogatnak
a Habsburgok (Miksa), a bécsújhelyi szerződés alapján
Jagelló Ulászló, cseh király
Jagelló János Albert, Ulászló öccse

Végül II. Ulászló lesz a király (1490-1516), (cseh-magyar perszonálunió), de jelentős engedményeket tesz a rendeknek: pl. nem szed hadiadót, egyedül gondoskodik az ország védelméről
Gyengül a királyi hatalom, csökken nagy mértékben a királyi jövedelem

 Fekete sereg megszűnik, végvári rendszer gyengül – nincs zsold, felújítás
 birtokadományozás növekszik
 bárók befolyása nő (Királyi Tanácsban), ezért a köznemesség szervezkedni kezd
            1505 ogy.: rákosi végzés: Jagelló-ház kihalása után csak nemzeti királyt lehet választani
 1506: megszületik Lajos, a Jagellók a Habsburgokhoz közelednek:
                        1506/1515 Habsburg-Jagelló családi szerződés: kihalás esetén öröklik egymás országait
                        J. Lajos – H. Mária
                        J. Anna – H. Ferdinánd

Mátyás halála után a jobbágyság helyzete romlik:
            szabad költözés korlátozás
            közös használatú területek elvesztése
            terhek növekedése

1514: Dózsa-féle parasztháború
Előzmény: Bakócz Tamás keresztes sereget szervez a török ellen, a nemesség alig, de a jobbágyság nagy számban csatlakozik. Pesten gyülekeznek, de la akarják állítani (fosztogatások)
A jobbágyság a nemesség ellen fordul. Vezetőjük Székely Dózsa György, kezdeti sikerek után a legyőzik őket a főnemesi Báthory István nádor) és a köznemesi (Szapolyai János erdélyi vajda) csapatai. Véres megtorlás.
Kollektív büntetés: röghöz kötés, robot heti 1 nap lesz, fegyverviselés korlátozása

II. Lajos 1516-1526
Kiskorúsága alatt a bárók irányítják az országot, a fő- és köznemesség közötti ellentét tovább gyengíti az országotA török veszély közben nő: Szelim szultán keleten növeli gazdag tartományokkal a birodalmat, majd 1520-ban a tehetséges Szulejmán lesz a szultán. Béke követeit Lajos börtönbe veti téves helyzetfelismerés miatt, ezért Szulejmán háborút indít.
1521: Elesik Szabács és Nándorfehérvár, nyitva az út az ország belsejébe.
Következmények: szövetségesek keresése: kevés siker(Habsburgok: francia és reformációs gondok, majd paraszt- és vallásháború. A király kísérletet tesz a királyi hatalom helyreállítására, de nem ér el jelentős sikert.

1526- újabb török hadjárat – 60.000 fős sereg, plusz egyéb erők
Magyar sereg: kb. 25 ezer fő, érkeznek más országokból is, de lassú a felvonulás
Fővezér: Tomori Pál, kalocsai érsek lesz
Döntő csata: Mohács, aug. 29., vereség, kb. 15 ezer halott, rengeteg főúr, a király menekülés közben belefullad a megáradt Csele-patakba
Szulejmán bevonul Budára is szeptemberben, majd októberben gazdag zsákmánnyal, de békekötés nélkül kivonul az országból.

Vereség okai: a királyság gazdasági gyengülése, adóbevételek csökkenése, a zsoldosokat nem tudják fizetni, elavult haderő, külső segítség nem sok érkezik, a külpolitikai helyzet kedvezőtlen: cognaci liga (a pápa, Franciaország, Milánó Firenze, Velence és a törökök Habsburg-ellenes szövetsége), a német parasztháború és reformáció a német államokban lekötik a Habsburgok erejét.
A Török Birodalom nagyobb területen hatalmas gazdasági bevételeivel a legerősebb állam Európában.
A csatavesztés közvetlen okai: a rossz helyszín, a török túlerő és a rossz taktika, a királyi sereget, a főurak bandériumait, a fegyveres köznemességet, a külföldön felfogadott zsoldosokat ismét elkésve és csak részben vonták össze, a magyar sereg támadása nem volt összehangolt.

Feltárt tömegsír Mohácsnál

Török miniatúra a mohácsi csatáró

 Animáció a mohácsi csatáról: https://www.youtube.com/watch?v=3cbpPBKktcU