Árpádházi királyok 1.

AZ ÁRPÁD-HÁZI MAGYAR URALKODÓK 1.

I. Szent István 997-1038. /Vajk/

Koppány. Koronázás. Nem hűbérese sem a pápának, sem a német császárnak. Egyházszervezet. Királyi vármegye. megyésispán nádorispán. Törvények. Pénz: dénár. Imre herceg - Intelmek. Vazul - Orseolo Péter. Vazul fiait (Levente, András, Béla) száműzte. Szűz Mária országa.

István építette ki Magyarországon a keresztény és feudális államot, tette az országot európaivá. Érdemeiért 1083-ban I. László kezdeményezésére szentté avatták.

I. Péter 1038-41 és 1044-46.

Türelmetlenül folytatta István művét, és sok idegen tanácsadója volt. A magyarok ezért fellázadtak ellene. A német császár hűbéreseként visszatért a trónra, de újra felléptek ellene, végül belehal megvakításába.

Aba Sámuel 1041-1044

István sógora és nádora. Alacsonyrendűekkel vette magát körül, Ménfőnél veszített csatát, ami az életébe került. Holttestét először a feldebrői monostorban helyezték örök nyugalomra, amikor később felnyitották a sírt, azt látták, hogy ruhái épek, sebei pedig begyógyultak. Innen vitték át végső nyughelyére az abasári monostorba.

I. András 1046-1060

Vazul fia. A Vata-féle pogánylázadást (Gellért püspök halála) felhasználva szerezte meg a trónt, majd leszámolt velük. Öccse, Béla herceg segítségével visszaveri a németeket (Vértes, Pozsony – Búvár Kund). Megalapítja a Tihanyi apátságot, ennek alapítólevelében vannak az első magyar nyelvemlékek. Korona és kard - dukátus (hercegség).

I. Béla 1060-1063.

Karddal szerzi meg a trónt. Halálát a ráomló trónszék okozta.

Salamon 1063-1074

András fia. Felesége Judit a német-római császár leánya. Béla fiaival szemben elveszíti a trónt.

I. Géza 1074-1077.

Béla fia. Hatalmát nem ismerte el sem a pápa, sem a császár. Bizáncból kapott koronát, ez a Szent Korona alsó része, a görög korona.

I. Szent László 1077-1095

Kezdeti ténykedése: uralkodásának megszilárdítása - Salamont semlegesíti a pápa segítségével, mellé áll az induló invesztitúra harcban.

1083-ban szentté avattatja Istvánt, Imre herceget és Gellért püspököt (Imre nevelője, csanádi püspök). A szentté avatás: Legitimálja, igazolja László hatalmát, növeli az ország és a dinasztia tekintélyét, jelzi, hogy folytatja István művét, jelzi, hogy a magyarok keresztények – nincs ok német keresztes hadjáratra.

László kemény kézzel megszilárdította a keresztény, feudális államot és egyházat, amelyet törvényeivel is véd.

3 törvénykönyvét ismerjük, amelyek 3 fontos kérdés köré sorolhatóak:

A)  tulajdon védelme (egyházi, világi és királyi egyaránt)

B)   vándor (kóbor) mozgalmak korlátozása,

C)   egyház, vallás erősítése

A) A szegény vagyontalanoknak a függetlensége, szabadsága megszűnt. Földesúri függésbe kerültek, ez csökkentette szabadságukat. Más részük a lakatlan vidékekre menekült, kóborolt, a megélhetéshez lopni kellett. Ők nem ismerték el az új tulajdonviszonyokat. László megnöveli a bírói szigort, nagyon szigorúak az ítéletek, ha tyúk értékén felül lop – halál. Már lopás gyanúja esetén is lehet istenítélet.

B) A függés elől menekülő szabadok, a kóborlók el- és befogását előírta László, érdekeltté ebben az egyházat és az ispánokat – részesedést kaptak az eljárás hasznából.

C) Továbbra is gond a hitélet megerősítése. Elrendeli a vasárnapi istentiszteletet, tiltja a pogány szokásokat. László birtokadományokkal is támogatta az egyházat, megalapította a zágrábi püspökséget, megindult a káptalani és esperesi hálózat kiépítése. László teljes ellenőrzést gyakorolt a magyar egyház felett.

Külpolitika: sikerrel verte vissza a betörő nomád (kun, besenyő) támadásokat, meghódítja Horvátországot, élére Géza fiát, Álmost helyezi. Ekkortól már lazít a pápasággal való viszonyon.

László erőskezű, hatalmas termetű férfi volt, a harcban való jártassága, a csatákban mutatott személyes bátorsága következtében a középkorban fokozatosan vált nagyon népszerűvé.

III. Béla 1192 júniusában pápai jóváhagyással szentté avatta I. Lászlót. Ennek nyomán a kialakuló magyar lovagi kultúra és életmód őt tekintette példaképének. Váradon temették el, az általa alapított székesegyházban.

Könyves Kálmán 1095 – 1116.

László halála után trónviszály volt Géza fiai között. Kálmánt papnak nevelték, kora egyik legműveltebb királya. Öccse, Álmos többször lázadt ellene, végül őt és fiát, Bélát is megvakíttatta.

Külpolitika – igen tevékeny volt.

Horvát királlyá koronáztatja magát, a területet a királyi család egy tagja irányítja, ez a lesz idővel báni méltóság. Meghódítja a dalmát városokat (Trau, Zára, Spalato) Velence (és a pápa) ellenében. Keleti hadjárata Halicsba nem sikeres. Az országon átvonuló keresztes hadak közül többet legyőz.

Kálmán törvényei:

A) Magántulajdon védelme: nála is megjelenik, de jelentősége csökken, a büntetési tételek csökkennek. Az elszegényedett szabadok már lesüllyedtek, amit jelez, hogy már egységes a büntetés, nincs különbség szabadok és szolgák között.

B) A kóborlókkal szemben még Kálmán is fellépett.

C) Királyi hatalom megerősítése: számos cikkely foglalkozott vele. Mivel a trónviszályok alatt sok királyi birtok került világi kézbe, a törvény kimondta, hogy ha fiúágon kihal a család, a birtok visszaszáll a királyra.

A nagyobb jövedelmű birtokosokat páncélos vitéz kiállítására kötelezte.

D) Hitélet erősítése: továbbra is tiltják a pogány szokásokat, erősítik a papi fegyelmet, temetkezés áthelyezése a templom mellé.

A pápaság-császárság küzdelmében a pápát támogatja, lemond az invesztitúráról, de ő sem engedte, hogy a püspökök hűbéresküt tegyenek a pápának. Létrehozza a nyitrai püspökséget.

Műveltségét sokak szerint jelzi: a boszorkányok, strigák (vérszívó lidércek) nincsenek törvénye. Valószínűleg ez pogány lényekre utal, tehát a kereszténységet védi így.

Mi jellemzi a Kálmán halálától III. Béla trónra lépéséig tartó időszakot:

Trónviszályok; Külpolitikai kudarcok

II. István 1116-1131

Kálmán fia, külpolitikai kudarcok érték, elveszítette Dalmáciát.

II. Vak Béla 1131-1141.

Álmos fia, szerb felesége, Ilona, szinte társuralkodó. Aradi mészárlás: 68 Kálmán-párti főurat gyilkolnak meg.

II. Géza 1141-62

Apja, II. Béla. Nagy küzdelmet folytatott, hogy a három nagyhatalom (Német-római császárság, Bizánc, pápaság) egyike se vonja függésbe az országot. Utolsó éveiben testvéreivel kellett harcolnia.1142: Cikádoron (Tolna, ma Bátaszék) alapította az első cisztercita monostort Mo-n.

III. István 1162-72

II. Géza fia, keresztapja VII. Lajos francia király lett, aki keresztes hadai élén éppen születésekor vonult át az országon. Nagybátyjaival harcolt a trónért, majd Bizánc ellen háborúzott és vesztett területeket. Ő volt az első magyar király, aki városi – közelebbről székesfehérvári – polgároknak privilégiumokat adott.

II. László 1162-63

II. Béla fia, ellenkirály, az esztergomi érsek kiátkozta, sőt halálát is megjósolta, a kalocsai koronázta meg, fél évre rá meghalt, talán mérgezésben.

IV. István 1163

II. Béla fia, ellenkirály, Bizánc segítségével lett király, népszerűtlen volt, hamar elbukott, saját hívei ölték meg,  Holttestét hosszú ideig nem temették el.

III. Béla 1172-1196

II. Géza fia, Bizáncban nevelkedett, majdnem Mánuel császár utóda lett.

Visszaszerezte a Szerémséget, Horvátországot, Dalmáciát

Béla idejében tűnt fel először kettős kereszt. Uralkodása idejére esik egyes kutatók szerint a Szent Korona a mai formájának kialakulása, a latin és a görög korona összeszerelése által.

Hozzá köthető az írásbeliség szerepének megnövelése hazánkban.

Ő hozza létre a kancelláriát, a királyi oklevelek kiadására. Élén a kancellár állt.

Oklevélkiadással még az ún. hiteleshelyek, főleg káptalanok foglalkoztak

Az ő jegyzője valószínűleg Anonymus, a Gesta Hungarorum szerzője /P. mester/

Megerősíti a királyi jövedelmeket, a regálékat. Regálé: királyi felségjogon szerzett jövedelem.

ü Pénzváltás – kamara haszna

ü Évenként új pénzt, beváltási illeték akár 50%

ü Bánya- és sómonopólium (kizárólag a király bányászhat és kereskedhet vele)

ü Városok, hospesek adói

ü Vám- és rév bevételek, vásárok adói

Gazdaság

Általánossá válnak a feudális termelési jellemzők. Az állattartás még jelentős, de megerősödött a földművelés. Jellemzői: Talajváltó rendszer – van bőven föld. Termelés két ‚helyszíne’: Allódium /majorság/, azaz a f. úr sajátkezelésű földjén szolgák által, ill. jobbágytelkeken.

Hospesek

A gazdasági fejlődést segítik elő a hospesek, telepesek. Kisebb részük bányász, kézműves, -  város- és iparfejlődést segítik elő. Többségük szabad költözési joggal bíró földműves.

Származási helyük: A) latinok: francia, olasz, vallon pl. Nagytálya

B) szászok: két nagy tömbben telepedtek le: északon: Szepesség; Dél-Erdély Szeben a központ

Imre 1196-1204

III. Béla fia, Öccsével, Andrással vívott trónharcokat, de hódított is: felvette a Szerbia királya címet, egy ideig a Bulgária királya címet is használta.  Egerben temették el.

III. László 1204-05

Imre fia,3 vagy ötéves mikor a trónra kerül, András kormányzott helyette, anyja Bécsbe vitte, mert féltette, ott halt meg váratlanul.