Szent István

Letölthető, Gézával együtt docx formátumban, képek nélkül: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoWmpvOFZnMTVaM1E/edit?usp=sharing

Szent István  997-1038

Géza halála előtt már az ország nagy részét kezében tartja. A fejedelem halálakor azonban Koppány a seniorátus elve alapján igényli a fejedelmi címet és a levirátus elvén (az özvegyet az elhunyt férj nemzetségének legidősebb férfitagja ’örökli’) Saroltot. István a primogenitúra elve alapján akar uralkodni (elsőszülöttség). Koppányt István fegyveres erővel verte le Veszprém mellett 997-ben.

II. Szilveszter pápa koronát küld neki III. Ottó császárral egyetértésben, s 1000-1001fordulóján királlyá koronázza Asztrik érsek Esztergomban. István egyik hatalmasságnak sem vazallusa, hatalmát isteni eredetűnek tartja. A koronázás növeli István kül- és belpolitikai tekintélyét. Megmaradt riválisaival fokozatosan leszámol: 1003-ban leveri az erdélyi Gyulát, majd Temesvár urát, Ajtonyt is leveri (Csanád vezér segítségével). A levert törzsfők és nemzetségfők földjeit elkobozták ® ezáltal megnövekedett a királyi hatalom.

Az állam megszilárdításának alapfeltétele a feudális közigazgatás és az egyházszervezet kiépítése.

Az egyházszervezet kiépítése

Biztosította a keresztény Európához való kötődést, egyben erősítette a királyi hatalmat. Önálló magyar egyházszervezetet alakít ki, Esztergom érseki – magyar egyházfő - rangot kap (ellentétben Prágával). Szt. István 10 egyházmegyét alakít – még 9 püspökség. 

István kolostorokat is alapít: bencés: Pécsvárad, Veszprémvölgy

Az egyházi hierarchia: érsekség – érsek; püspökség – püspök; káptalanok – prépost; esperesség – esperes; plébániák - lelkész

Az egyház anyagi forrásai a hatalmas birtokadományok és a tized (dézsma).

Az egyház és az új hit terjedését törvényei is védik és segítik elő: pl. törvényben írja elő, hogy tíz falu építsen egy templomot, bevezeti a kötelező tized fizetését az Egyház számára, az egyházi szokások be nem tartását bünteti.

Az államszervezet kiépítése – a vármegyerendszer

István hatalmát óriási földbirtokai alapozták meg. A volt törzsi földek kisajátítása után az ország 2/3-a a királyé. A földbirtok túlsúlyán alapuló uralmat PATRIMONIÁLIS hatalomnak nevezzük. István az országot a királyi tanács segítségével kormányozta. Tagjai az egyházi előkelők /az 1. generáció még idegen eredetű/ és a világi előkelők /törzsi vezetők, behívott lovagok/.

István nevéhez fűződik a feudális közigazgatás rendszerének kiépítése, a királyi vármegye (KVM) létrehozása.

Minta a frank grófságok, őrgrófságok rendszere. A vérségi elrendezést a területi alapon való szerveződés váltja fel.

A vármegye területét különböző tulajdonjogú földek alkották: egyházi, világi, királyi, alapjait a királyi várak és birtokok jelentették.

Központja a legfontosabb királyi vár volt.  Katonai, gazdasági, bírói, közigazgatási funkciókkal bírtak

 A KVM élén a király által kinevezett megyésispán (a comes) állt. Bíráskodik, beszedi a királyi jövedelmeket (de egyharmada az övé marad), vezeti a megyei haderőt. A vármegyeszervezet élén a nádorispán (comes palatinus) állt, aki egyben a királyi udvar bírája, a nádor a legnagyobb világi méltóság a király után.

Katonai szervezet kiépítése: A királynak alárendelt haderő a királyi várakban összpontosult. A várak vezetői a várispánok voltak, a szolgálatot teljesítő tisztek pedig a X. századi harcos elemekből létrejött várjobbágyok, akik földet kaptak a birtokból. A várakhoz tartozó birtokokon dolgoztak a szolgaállapotú várnépek.

A haderő részét alkották még az olyan szabad birtokosok, akik nem tartoztak az ispán alá, hanem közvetlenül a királynak voltak alárendelve, őket vitézeknek (miles), vagy másképp a király szolgáinak, szervienseknek nevezték.

Létrejött a királyi udvarszervezet és udvartartás. Az  önellátó, naturális gazdálkodás viszonyai mellett az udvar vándorolt, az egyes udvarházakban felhalmozott készleteket (termelt vagy adóból beszedett) fogyasztotta. Az udvarházak ellátását az udvarnép végezte.

A korszerű államélet, az önálló államiság egyéb megnyilvánulásai

Pénzverés: István pénze a dénár (pl. a szabadok dénárja adó)

 Írásbeliség – oklevélkiadás: A királyi udvarban megjelent az oklevélkiadás, alapító-és adománylevelek.

Törvénykezés: két törvénykönyvét ismerjük, amelyek a tulajdon védelmével, az új hit megerősítésével és a bíráskodási gyakorlattal foglalkoztak – itt látható, hogy a szemet szemért elvet felváltja a vérdíj, s az ítéletek a társadalmi különbségekre is utalnak.

Külpolitika: István fő célja a béke megőrzése, hogy belső feladatait megoldhassa, házassági politikája is ezt szolgálja. A németekkel kezdetben jó a viszonya (sógora II. Henrik), de II. Konrád már függésbe akarta vonni az országot, de István eredményesen védekezett.

Imre herceg temetése, Vazul megvakíttatása

Trónöröklés: Két fia volt, Ottó korán elhunyt, Imre herceget vadászbaleset érte. Hozzá írta pedig az Intelmeket, amelyben a kormányzás elveit fejtegette. Unokaöccsét, Vazult nem tartotta alkalmas jelöltnek (pogánynak vélte), ezért húga fiát Orseolo Pétert jelölte utódjául. Vazult egy állítólagos merénylet-terv miatt megvakíttatta (uralkodásra alkalmatlanná tette), fiait (Levente, András, Béla) száműzte. István 1038-ban halt meg, halála előtt Szűz Máriának, annak oltalmába ajánlotta az országot.

Szt. István műve évszázadokra kijelölte Magyarország fejlődését. István építette ki Magyarországon a keresztény és feudális államot, tette az országot a keresztény Európa részévé, európaivá. Érdemeiért 1083-ban I. László kezdeményezésére szentté avatták.