Az Aranybulla

Az Aranybulla tartalmazza a

Powerpoint bemutató: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoc3NHdkx3X1l0YTQ/edit?usp=sharing
Dokumentum, a tatárjárással együtt:  https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoWTBnVlVQeW9Ga1U/edit?usp=sharing

II. András (1205 - 1235) és az Aranybulla (1222)

Vázlat

II. András hatalomra jutása

Trónharc: Imre (1196 - 1204, majd III. László (1204-05) ellen, birtokadományozások

II. András intézkedései  - Az „új berendezkedés”

Óriási birtokokat adományozott,

a királyi birtokállomány eladományozásával a királyi közigazgatás és a királyi haderő is meggyengült,

Miért adományozott András?

Híveket, támogatókat akart,

úgy vélte, lemondhat a királyi birtokok jövedelméről, mert a fejlődő gazdaságból a regálé jövedelmek pótolják ezt 

Tévedett, újabb bevételek után kellett néznie.

Miből próbált pénzhez jutni?

- Bérbe adta a királyi monopóliumokat. 

Monopólium = egyes áruk, termények értékesítési, kereskedelmi joga a királyé volt, a bevételek pedig a kincstárat gazdagították. 

A bérbeadással egy nagyobb összeghez jutott egyszerre, viszont az állandó bevételi forrás megszűnt.

- Újabb adókat, vámokat vezetett be 

- Több pénzverő kamarát állított fel, amelyet bérbe adott a zsidó és izmaelita pénzembereknek

Létrehozta a tárnokmesteri hivatalt (bár lehet, ezt már III. Béla megtette). Tárnokmester = királyi tisztségviselő, aki a királyi birtokok jövedelmeit és a király bevételeit kezelte, a pénzügyeket intézte.

(1224-ben kiváltságot adott az erdélyi szászoknak: Andreanum. - ez az Aranybulla kiadása után van már)

Belpolitikai gondok

Gertrúdot vette feleségül, akivel idegenek jöttek az országba, akik földet és hivatalokat is kaptak. Elégedetlenség - Bánk bán (aki nádor)

Külpolitika 

a halicsi hadjáratok, ill. az 1217-es kereszteshadjárata kevés sikert hozott de sok pénzt és birtokot vitt

Az Aranybulla kiadása

1222-re az elégedetlenség újra felerősödik, a székesfehérvári törvénylátó napon kényszerítették ki az Aranybulla kiadását.

Az Aranybulla kiadását kikényszerítő csoportok:

-            Az Imre-párti bárók, elégedetlen nemesek

-            Serviensek = köznemesek, a királynak katonai szolgálattal tartozó, közvetlen királyi joghatóság alatt álló szabad birtokosok, akiknek a jogait korlátozták

-            Várjobbágyok = a királyi vármegyékben élő, dolgozó és katonai feladatot is ellátó szabadok, akik saját szolgálati birtokkal rendelkeztek, de jogaikat korlátozták.

 ARANYBULLA = Arany királyi függőpecséttel ellátott oklevél. A magyar Aranybullát 1222-ben adták ki, de nem ez az egyetlen Aranybulla!

Forráselemzés

1. a szerviensek érdekeit

bírói ítélet nélkül nem foghatóak el

csak a király és a nádor ítélkezhet felettük

adómentesség

engedély nélkül senki sem szállhat meg birtokaikon

szabadon végrendelkezhetnek

csak az ország védelmében kötelesek hadba vonulni

külháborúba a király költségén

2. várjobbágyok érdekeit

biztosítja eddigi szabadságukat

3. a bárok követeléseit

tiltja, korlátozza az idegenek hivatalszerzését,  birtokszerzését

tiltja a méltóságok halmozását

tiltja egész megyék eladományozását

tiltja a méltóságok örökre eladományozását

4. a gazdasági intézkedésekkel való elégedetlenséget

tiltja a pénzrontást

kitiltja a zsidókat és izmaelitákat a gazdasági pozíciókból

a tizedet nem kötelező pénzben fizetni

5. az Ellenállási Záradékot

jogot ad a következmények nélküli ellenállásra az uralkodóval szemben a báróknak, egyházfőknek, ha az nem tartja be,

V. Az Aranybulla módosításai

Az Aranybulla kiadása nem változtatott a helyzeten, az elégedetlenség maradt, András pedig folytatta a politikáját és az óriási adományozást.

Az egyház sérelmezte az Aranybullát, mert kimaradt az adományozásból, lehetőségekből.

1231. Az 1. módosítás - az egyház kényszerítette ki. - kimaradt a tized pénzben való szedésének tilalma - bővült az egyház bírói szerepköre (17. p)

- AZ ELLENÁLLÁSI JOGOT AZ ESZTERGOMI ÉRSEK GYAKOROLHATJA CSAK!(26. p)

Ez a 2. Aranybulla

1233. A 2. módosítás - beregi egyezmény –

rögzítik az egyház adómentességét (9. p)

- zsidók, izmaeliták visszaszorítása (1, 2. p)

- egyházé a só kereskedelem joga + kárpótlás (6. p)

Az Aranybulla sok pontja csak papíron maradt, de a 14. században az itt rögzített jogok fogják adni a nemesi szabadságjogok gerincét: az adómentesség, bírói ítélet nélkül nem fogható el, csak a király és a nádor ítélkezhet felettük, szabad végrendelkezés, csak az ország védelmében köteles harcba vonulni.

1351-ben I. Anjou Lajos is megerősítette, de egy fontos változtatással, a szabad örökítést megszünteti. Kimondja, hogy a nemesi föld elidegeníthetetlen (nem eladható), csak örökíteni lehetett, ha nem volt örökös, úgy automatikusan visszaszállt a királyra.

1687-ben a Habsburgok is megerősítették, de az ellenállási záradékot nem.