KALANDOZÁSOK:
A Kárpát-medence megszerzése és biztosítása után
szinte évenként indult kalandozó seregek.
A hadjáratok céljai: a zsákmányszerzés, adó- és
hadisarc, preventív támadás
Merre?
Észak-Itália, Bajorország, Szászország, Délkeletre Bizánc felé s ritkán
északra is.
Sikereink oka:
A frank utódállamok anarchiája, belharcai
A magyarok nomád harcmodora – színlelt menekülés,
rajtaütés
A több évtizeden át tartó hadjáratok összefogásra
késztették a Nyugatot.
I. (Madarász) Henrik 933-ban Merseburg közelében győz ellenünk.
955-ben I. (Nagy) Ottó mért döntő csapást elődeinkre (lehel kürtje 7
gyászmagyar) Augsburgnál (Lech-mező), ami a nyugati kalandozások végét
jelentette, 970-ben keleten is vereség.
Következmények: belső:
elmarad a ’bevétel’, a zsákmány
külső:
ellenséges, erős szomszédok
Géza fejedelemsége, Szent István államszervező
tevékenysége
Géza
fejedelem 972-997
Augsburg
után reális esély népünk pusztulása, mint a korábbi nomádok: hunok, avarok esetében.
A pusztulás alternatívája- hasonulni és beilleszkedni a keresztény, feudális
Európába. E nagy mű kezdete Géza fejedelemhez kapcsolódik. Ő felismerte a
belpolitikai problémát (nomád életmód válsága), és a külpolitikai realitásokat
(nagyhatalmak: Német-római csász. és Bizánc szorítása), ezért célja európai
állammá tenni a magyarokat.
Európaivá,
azaz kereszténnyé a vallásban, és feudálissá az államszervezetben.
Külpolitika:
973.: követek küldése a quedlinburgi
találkozóra - I. Ottóval békét kötött, lemondott a Lajtán túli területekről; és
hittérítőket kért.
Belpolitika: a fejedelmi
cím a seniorátus szerint öröklődött (a nemzetség legidősebb tagja), a tényleges
hatalom a törzsfők kezében van.
Géza
véresen megtörte a törzs és nemzetségfők uralmát, a törzsi államocskákat, a stratégiailag
fontos pontokra katonákat telepített. Erős fegyveres kíséretét -
nehézfegyverzetű varég, szláv, sváb lovagok + magyar vitézek + könnyűlovas
segédcsapatok /székelyek, besenyők/ alkották. Új székhely - Esztergom –
kőpalota.
Házassági
kapcsolatokkal
is erősíti hatalmát – felesége, Sarolt, az erdélyi Gyula lánya; lányai férjei:-
Vitéz Boleszláv /lengyel fej./, a bolgár trónörökös, a velencei doge, Aba
Sámuel. Istvánnak a bajor hercegnőt,
Gizellát szerezte meg (II.Henrik, a későbbi német császár húga) - vele német
lovagok érkeztek.
Megkezdte
a kereszténység terjesztését.
Előzmények:
- bizánci ker., itt élő szlávok is keresztények. Géza is megkeresztelkedett
(István ő is, de életmódjában maradt a régi: „elég gazdag vagyok, hogy két úrt
szolgáljak”). Fiát, Vajkot – Istvánt viszont kitűnő keresztény neveltetésben
részesíti. Uralma alá esik a pannonhalmi apátság építésének megkezdése.
Istvánt
fogadtatja el utódjául az öröklési rend megváltoztatásával - primogenitúra /
elsőszülött az utód/; – így látja Géza biztosítottnak műve folytatását.
Géza, vázlat
ž
Pusztulás vagy
beilleszkedés Európába
Kereszténnyé
és feudálissá válni
•
Quedlinburg
•
Fejedelmi
hatalom megerősítése
•
Dinasztikus
házassági politika
•
Hittérítés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése