A magyar reformkor

Előzmények

I. Ferenc (1792-1835, 1804-től osztrák császár) 1812-től rendeletekkel kormányoz, abszolutista módon.
A 20-as évek külpolitikai eseményei (európai forradalmi mozgalmak), és a belső, rendi, vármegyei ellenállás miatt 1825-ben újra összehívja az országgyűlést. Helyreállt a rendi kompromisszum, s egyúttal az országgyűlés keretet, lehetőséget ad a felmerülő problémák felvetésére, megvitatására.

Okai

A gazdasági, társadalmi és a politikai struktúra válsága.
Gazdaság: a napóleoni aranykor véget ért, a gazdaság elavult, modernizáció szükséges mind a mezőgazdaságban, mind az iparban és a kereskedelemben is.
Társadalom: korszerűtlen szerkezetű. Kevés a polgárság. Feszült a földesúr – jobbágy (kiváltságosok – jogfosztottak) viszony.
Politikai válság: az abszolutizmus nem elfogadható a magyar rendek számára, a Habsburgok nem is tudják folyamatosan fenn tartani. Ugyanakkor a rendi alkotmány, a kiváltságok rendszere is gátja a fejlődésnek.
Szükségesek a változások, reformok.

Fogalma, célja

A polgári átalakulás, a nemzet modernizációjának megvalósítása békés úton, reformokkal, forradalom nélkül.
Vezető ereje és fő társadalmi bázisa a birtokos nemesség lesz – a polgárság gyenge.

Időszaka

Régebbi történetírás 1825-től számítja, amikor az országgyűlésen Széchenyi felajánlotta egy évi jövedelmét a magyar nyelvet fejlesztő tudományos társaságért (ebből nő ki a Magyar Tudományos Akadémia), az újabb 1830-tól, a Hitel megjelenésétől. Vége: 1848. március 15., a pesti forradalom.

A reformkor fő kérdései
„Jelszavaink valának: haza és haladás.” (Kölcsey Ferenc)

·         a jobbágyfelszabadítás és a hozzá kapcsolódó örökváltság kérdése
örökváltság: a paraszt örökre megválthatja szolgáltatásait, ezzel megszűnnek kötöttségei és megkaphatja az általa használt telki állományt. Önkéntes vagy kötelező legyen?

·         a magyar nyelv ügye
latin helyett a magyar legyen a hivatalos nyelv

·         a nemzeti függetlenség kérdése
a magyar érdekek érvényesüljenek, ne a birodalmiak

·         a nemzetiségi kérdés
később jelentkezik; miképp viszonyulnak a MAGYAR polgári átalakuláshoz

·         a közteherviselés problémája
adómentesség eltörlése

·         Polgárosodás

o  gazdasági modernizáció: feudális kötöttségek felszámolása – ősiség eltörlése, polgári tulajdon megteremtése, hitel

o  polgári állam létrehozása: nemesi előjogok és kötöttségek megszüntetése – kiterjesztése, jogegyenlőség

Színterei

Az országgyűlés (diéta) lásd: http://tort-tura.blogspot.com/2015/04/magyarorszag-uj-helyzete-habsburg.html
Tankönyvi ábra a 177. oldalon!
Működési menetéhez: http://cms.sulinet.hu/get/d/98d60b27-0324-11d8-89de-d6bc6ceae335/1/3/b/Normal/sj34.swf
Az országgyűléseken réztvevők: http://cms.sulinet.hu/get/d/98d60b23-0324-11d8-89de-d6bc6ceae335/1/4/b/Normal/sj33.swf

Vármegyei közgyűlések - lásd szintén ugyanott!

Sajtó