Lehetséges esszéfeladatok a dolgozatban

Ezek közül a feladatok közül lesz az esszé a dolgozatban. Lehet készülni!
Esszéírási tanácsok itt: http://tort-tura.blogspot.com/2015/02/esszeirasi-tanacsok.html

18. A feladat Magyarország XVIII. századi történelméhez kapcsolódik. (hosszú, 2012 okt.) Mutassa be a források és ismeretei segítségével II. József reformtevékenységét! Válaszában térjen ki a reformok elvi/eszmei hátterére és fogadtatására is!

„Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus család, s ezeknek van elegendőfedezetük imaházak, lelkészlakok, tanítólakások építésére, s ahol a lelkészek és tanítók megfelelőállásáról gondoskodni képesek, legyen szabad ugyanezen nem katolikus, vagyis az ágostai és helvét hitvallásúaknak, avagy a görög szertartású nem egyesülteknek magánimaházakat oly módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk ne legyen.” (Türelmi rendelet, 1781)

„Ha a magyar nyelv Magyarországon és Erdélyben közönséges volna, úgy lehetne ezzel az ország dolgaiban a deák helyett közönségesen élni, de tudnivaló, hogy a német, az illíriainak egynehány neme és az oláh nyelvek majd szinte olyan szokásban vagynak. Nincsen tehát más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia él.” (Nyelvrendelet, 1784)

„Először: „A Jobbágyság állapottyát annyiban a mennyiben a Parasztok ennél fogva eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre tellyességgel eltöröllyük és minden Parasztokat jövendőre magok személlyekre nézve lakásokat szabadon változtatható emberekké tésszük.

Másodszor: Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad légyen maga kedve szerint, Földös Úrnak engedelme nélkül Tudományoknak és Mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gyakorolni.” (Jobbágyrendelet, 1785)

18. A feladat Magyarország XVIII. századi demográfiai viszonyaihoz kapcsolódik. (hosszú 2008 május)

Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával az ország újranépesítésének okait és különböző formáit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is!

Térkép: Magyarország népsűrűsége 1720-ban

, ,A magas udvari haditanács kétségtelenül eléggé ismeri, hogy Magyarország felső részeit isten ostorai: a belső zavargások, a vészthozó járvány, a vizek igen káros áradása, a legyek és egerek csodálatos változatai és tömegei látogatták meg és sújtották, annyira, hogy lakosokban és mindenfajta barmokban hihetetlen mértékben súlyos veszteségeket szenvedtek és ezzel a közterhek és kötelezettségek vállalására elégtelenek lettek. A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden eróvel azon fáradozom, hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betévó falatjukat más vidéken, különösen ebben az erősen elnéptelenedett hazában, keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, és így az említett lakossághiányt legalább részben kiegyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam és ami a legfőbb dolog: a katolikus vallás is inkább gyarapodhassék.” (Károlyi Sándor folyamodványa az Udvari Haditanácshoz; 1712)

,,103. czikkely

Az ország benépesítéséről.

Ő legszentségesebb felsége jóságosan meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert, hat éven keresztül, minden közadó fizetéstől való mentesség feltétele mellett, az országba hívhassanak, és hogy e szabadságot országszerte kihirdethessék. [...]

117. czikkely

Különfélenemű kézműveseknek az országba behozataláról.

Ő legszentségesebb felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy kézműveseket hívjanak az országba, a közterhektől való és tizenöt éven át tartó teljes mentesség biztosításával.” (Részlet az 1723. évi CIII. és CXVII. törvénycikkekből)

18. A feladat Magyarország XVIII. századi népesedési és nemzetiségi viszonyairól szól. (hosszú 2008 majus_idegen) Elemezze az alábbi források és ismeretei alapján, hogy a XVIII. század folyamán milyen okok vezettek a magyarországi lakosság számában és nemzetiségi összetéte­lében bekövetkezett változásokhoz, és utaljon azok következményeire! Válaszához használja a középiskolai történelmi atlasz megfelelő térképét is!

Betelepülés és belső vándorlás a XVIII. századi Magyarországon

,,Magyarország, vagy annak nagy része germanizáltassék, s a forradalmakra és nyugtalanságra hajló magyar vér a némettel szelidíttessék természetes ura és örökös királya hűségére és szeretetére.” (Részlet gróf Kollonich Lipót 1689. évi tervezetéből)

,,A magyarországi szlovákok egykori elődei a XVIII. században a történelmi Magyar­ország északi, túlnépesedett vármegyéiből húzódtak le a délebbi, elnéptelenedett, több földet és jobb megélhetést ígérő területekre. A jobbágyok elvándorlásukkal megszabadulhattak a röghöz kötöttségtől, s új otthonukban biztosították szabad vallásgyakorlásukat is.” (Tankönyvi szöveg)

,,Ő legszentségesebb Felsége [...] meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert, hat éven keresztül, minden közadó fizetéstől való mentesség feltétele mellett, az országba hívhassanak, és hogy e szabadságot országszerte kihirdethessék.

1. § [...] ez iránt a nyíltparancsokat a római szent birodalom országaiban és tarto­mányaiban is kihirdethessék [...]”

,,Ő legszentségesebb felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy különféle kézműveseket hívjanak az országba, a közterhektől való, tizenöt éven át tartó teljes mentesség biztosításával.

3. § [...] az ily külföldről bejött kézművesek, az említett mentesség kitöltött évei után el ne távozzanak, hanem az állandó itt lakást folytassák.”(1723. évi CXVII. törvénycikk)

17. A feladat a XVIII. századi magyar történelemhez kapcsolódik.  (rövid 2010 majus_idegen)

Mutassa be a források és ismeretei alapján II. József uralkodásának jellegzetességeit, ellentmondásait!

Kronológia: 1784  II. József Bécsbe viteti a magyar koronát.  II. József rendeletére a német lesz a hivatalos nyelv.

1785  II. József megszünteti a megyei önkormányzatot. Az országot tíz kerületre osztják, amelyek élére királyi biztosok kerülnek.

„Legjobbnak tartanám megegyezni az országokkal, hogy tíz évre teljhatalmat adjanak, mely időalatt mindent lehessen tenni javukra, megkérdezésük nélkül. […]

Mielőtt többet követelnénk ez országtól [Magyarországtól], azon kell igyekezni, hogy boldoggá tegyük. E célból reformálni kell belsőszerkezetét, forgalmat kell adni áruinak, meg kell alapítani a kereskedést, mindenek fölött pedig előmozdítani a népesedést, az ifjúság nevelését, és meg kell győzni a belátóbb öregeket, hogy helyesen cselekszünk. ” (II. József tervei trónra lépése előtt)

„Minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb. […] Minden nem katolikusnak, a helvét és az ágostai [református és evangélikus] hitvallásúaknak éppúgy, minta görög szertartású nem egyesülteknek [görögkeleti][…] a magán vallásgyakorlatot – tekintet nélkül arra, hogy az adott helyen az valaha is szokásban volt-evagy sem – kegyesen engedélyezzük. ” (Részlet a türelmi rendeletből; 1781)

„A jobbágyi állapotot – amennyiben az a jobbágyokat eleddig örökre elkötelezettekké és röghöz kötöttekké tette – a jövőben egyszerűen eltöröljük; s azt sem akarjuk, hogy a jövőben a »jobbágy« elnevezést ebben az  értelemben bárki is használja; következésképpen kinyilatkoztatjuk, hogy a jobbágyok egyenként és összességükben, bármilyen nemzetiségűek és vallásúak legyenek is, a jövőben személyüket tekintve szabadok és szabad költözésű emberek legyenek, s megparancsoljuk, hogy mindenütt ilyeneknek is tartsák őket.”  (Részlet a jobbágyrendeletből; 1785)

„Iszonyú hatalom! – még ez nem volt nálunk,

Hogy korona nélkül lett volna királyunk.”

(Részlet Ányos Pál: Kalapos király című művéből)