Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága

Széchenyi István

Életrajz:

Udvarhű arisztokrata családból származik. 1791-ben Bécsben született, apja Széchényi Ferenc, anyja Festetich Julianna.

Részt vett a napóleoni háborúkban (pl. lipcsei csata).

1810-től európai utazásokat tesz. Rájött hazánk két út előtt áll, vagy a virágzó Nyugathoz, vagy a lemaradó Kelethez csatlakozik. Ő a Nyugat felé akarta az országot közelíteni. Anglia nyűgözte le, s ott is a középosztály jóléte és az alkotmányos monarchia az angol "alkotmány" - a jogrendszer; a gyárkémények - az iparosodás és a polgári viszonyok; a lótenyésztés - a mezőgazdaság fejlettsége.

Utazások alatt: Barátságot köt Wesselényi Miklóssal. Kölcsönösen hatnak egymásra: Széchenyi a nemzeti eszméhez, Wesselényi a nyugati liberális eszméhez kerül közelebb. Céljuk a liberális elvek alapján fennálló, erős Magyarország.
- 1825-től részt vett az országgyűléseken. (1825 – birtokainak éves jövedelmének felajánlása - MTA)

- 1848-ban a Batthyány-kormány minisztere, majd idegösszeroppanást kapott, Döblingben kezelték.

- 1860-ban öngyilkos lett.

Széchenyi reformprogramja

- Gazdasági elképzelések (radikális átalakulás):

• ősiség (aviticitas) eltörlése; hitel felvétel akadálya

• a kihalt családok birtokai ne szálljanak vissza a kincstárra (fiscalitas – háramlási jog); örökösödési illeték;

• birtokszerzés joga mindenkinek; azaz kötött földbirtok megszüntetése – polgári tulajdon

• céhek, vámok, monopóliumok és a hatósági árszabás (limitatio) eltörlése;

• úthálózat fejlesztése, folyószabályozások – közlekedés és így a kereskedelem fejlesztése.

 - Társadalmi program (mérsékelt átalakítás):

• önkéntes örökváltság;

• törvény előtti egyenlőség,

• nyilvános törvényszéki tárgyalás;

• megyei ügyvédség kialakítása;

• (részleges) közteherviselés;

- Politikai program (status quo):

• a magyar államnyelvvé tétele.

• Magyarországnak korlátozott autonómia a birodalmon belül.

Bázisa : az arisztokrácia / a reformokhoz kiművelt emberfőkre van szükség/

Módszere a reformok megvalósítására:

A birodalom egységének és a Habsburg-ház hatalmának megsértése nélkül

A nemesség (arisztokrácia) vezető szerepének megtartásával

A hatalmon levők jószántából felülről bevezetendő törvényes intézkedésekkel

Elméleti munkássága:

1830-ban jelenik meg fő műve a Hitel: (az elmaradottság gazdasági elemzése; sokan a reformkor kezdetének tekintik)

„Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; – én azt szeretem hinni: lesz!”

Fő gondolatai:

·         a magyar birtokos szegényebb, mint lehetne

·         a felemelkedés útja: a nagybirtok korszerűsítése

Ennek akadálya:

·         az ősiség törvénye - a birtok nem piac- és hitelképes

·         a polgári földtulajdon hiánya

·         a jobbágyi viszonyok

·         a kiváltságok rendszere

Pl. a vámok a kereskedelmet akadályozzák, a termelést a robot.

A fejlődés akadálya a nemesi magatartás (kiváltságokhoz való ragaszkodás)

Szükséges a:

·         jobbágyok helyzetének javítása (robot eltörlése)

·         közteherviselés (nemesi adózás)

·         polgári átalakulás törvényeit az országgyűlésen

A folyamat vezetője az arisztokrácia legyen, Magyarország maradjon a birodalom része

Megoldás:

·         Az ősiség, háramlási jog eltörlése

·         jobbágyfelszabadítás /nem fejti ki részletesen/

·         a céhek, monopóliumok , hatósági árszabás eltörlése

·         a közlekedés fejlesztése

·         a törvény előtti egyenlőség, közteherviselés gondolatának felvetése

Világ vagyis felvilágosító töredékek némi hiba és előítélet eligazítására” (röpirat): válasz Dessewffy: Taglalat című munkájára - részletezi , indokolja , pontosítja elképzeléseit

Stádium: reformprogramjának 12 pontból álló, tömör összefoglalása. Pontjai:

1.    Hitel

2.    Ősiség törvényének eltörlése

3.    Kincstár jogának(a fiscalitas) megszüntetése, helyette az örökösödési illeték

4.    Birtokszerzés joga mindenkinek

5.    Törvény előtti egyformaság

6.    Nem nemesek által három évenként választandó megyei ügyvéd - törvényes pártvéd (most a vármegyei nemesség által választott és fizetett ügyvéd képviseli a jobbágyot, akár a földesúrral szemben, aminek hatékonyságát Széchenyi kétli)

7.    Közteherviselés - házipénztár /az országgyűlés költségeit a nemesek viseljék/

8.    Vizek rendezése, utak karbantartása, belvámok – infrastruktúra fejlesztése

9.    Szabad verseny akadályainak elhárítása-a monopóliumok, céhek eltörlése

10.              1835-től csak magyar nyelven írott és íratandó törvény

11.              Helytartó Tanács általi kormányzás - a Helytartótanács jogkörének szélesítése

12.              Nyilvánosság - az Országgyűlés, Megyegyűlés, és a bíráskodás nyilvánossága

Egyéb elméleti munkái:

A Lovakrul 1828; Kelet Népe 1841; Jelenkor szerkesztése 1842; Politikai Programtöredékek1847; Ein blick...1859

Gyakorlati alkotásai

·         1825. birtokainak egyéves jövedelme a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására

·         1827. Nemzeti Kaszinó

·         lótenyésztés, pesti lóverseny

A Kaszinó és a lóverseny közösségi helyek, a politizálás és a társas lét színhelyei.

·         1832. Lánchíd Hídegyesület:  Lánchíd (első állandó híd Pest és Buda között) építésének kezdeményezése

·         gőzhajózás a Balatonon és a Dunán (1830. Duna Gőzhajózási Társaság)

·         folyószabályozás a Tiszán és a Duna alsó szakaszán - Vaskapu

·         óbudai hajógyár alapítása

·         Hengermalom Pesten

·         selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése

·         Pest és Buda egyesítésének, fővárossá fejlesztésének gondolata („Budapest” elnevezés)

Céljai, összegezve:

·         A földbirtokosoknak a föld fölött fennálló feudális monopoltulajdonát, az egész feudális rend sarokkövét átalakítani hitelképes szabad polgári tulajdonná.

·         A gazdasági növekedés beindításához nélkülözhetetlen infrastruktúra fejlesztése.

·         A feudalizmusra jellemző kezdetleges termelőerőket felcserélni a kapitalizmusra jellemző termelőerőkkel.

·         A feudális függőségi rendszer átváltoztatása a polgári jogegyenlőség rendszerévé.

·         Kiművelt emberfők képzése.

Reformkori munkásságának értékelése, nagysága:

Páratlanul széles nemzetközi látókör. Mágnás létére is megérti: a polgári átalakulás Magyarországon is elkerülhetetlen, s csak az arisztokrácia látná kárát, ha megpróbálná feltartóztatni. Meghirdette a polgári átalakulás programját, bár tudta, hogy annak megvalósítása egyenesen ellentétes az arisztokrácia közvetlen érdekeivel. Munkássága a problémák végiggondolására, saját politikai program megalkotására késztette az ország haladó erőit, segítette a modern közvélemény kialakulását. A negyvenes évektől kezdve programja már kevésbé fejezte ki az ország igényeit, mint más politikai programok /Pl. Kossuth / és nem bizonyultak elégségesnek a Nyugathoz való felzárkózáshoz.

Tévedése:

·         Hiszi, hogy a magyar földesurakat érdekeik józan számbavétele is rábírhatja a polgári átalakulás programjának elfogadására.

·         Hiszi, hogy az osztrák uralkodóházat is ráébresztheti annak elismerésére, hogy Magyarország felemelkedése az egész birodalomra nézve előnyös.

A program fogadtatása: bizalmatlanság és elutasítás

Az udvar:

·         Védelmezi a fennálló feudális kereteket, mert minden társadalmi változástól a hagyományos uralmi rendet félti.

·         Magyarország belső átalakulása rövidtávon veszélyeztetné a felső bürokrácia és katonai vezetés hatalmi, illetve az osztrák nagypolgárság gazdasági érdekeit

·         Félti a birodalom egységét, mivel Magyarország csak addig tartható féken, amíg gyenge

Az arisztokrácia:

Túl sok előnyét élvezi a fennálló rendszernek. Nélkülözi a szélesebb látókört

A liberális nemesség:

Széchenyi hatása a hazai közvéleményre óriási, műveit sokan olvasták, azonban:

·         Nem éri be a haladás általa megjelölt útjával és ütemével.

·         Nem hisz az udvar és az arisztokrácia megnyerhetőségében.

Kossuth a „legnagyobb magyarnak” nevezte.

„Ujjait a kor ütőerére tevé és megértette lüktetéseit; és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak…”.