Nemzeti kultúra virágzása a reformkorban

42. lecke/2.

19. sz. első fele volt a nemzeti művészetek kibontakozásának kora, a magyar kultúra felvirágzásának időszaka. Forrása a gazdasági fellendülés, a társadalmi átalakulás és a nemzettudat.

A reformkorban az irodalom és a politika szorosan összefüggött egymással, és a korszak legjelentősebb művészei a reformok szolgálatába állítják írásaikat. Az irodalmi élet nem egy képviselője (Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi) is bekapcsolódik a reformküzdelmekbe, politikai szereplőkké váltak. A reformkor fő céljai, mint a függetlenség, társadalmi és gazdasági haladás, nemzeti érzések - alkotásaikban is megjelennek. A szépirodalmi folyóiratok politikai gondolatoknak is teret adtak. A nemzeti nyelvért folytatott küzdelemmel indult el a nemzeti kultúra megteremtésének programja, és e programot az írók mindegyike nyilvánosan támogatta.
Az irodalmi versenyek, koncertek, színházi előadások egyúttal fontos társadalmi eseménynek számítanak. A rendezvényekre magyar ruhákban jártak, s ott magyar táncokat jártak (palotás, csárdás).

A nemzeti kultúra fellendülésének az építészetben a klasszicizmus, az irodalomban, a képzőművészetben, a zenében a romantika adott keretet, mind a kettő a múlt felé fordul, de a romantika inkább szenvedélyes, a klasszicizmus szigorúbb, tervezettebb

Irodalom: a Kazinczy Ferenc vezette nyelvújító mozgalom 1811-19 között, hatására a reformkorban a megújult nyelven bontakozhatott ki a romantikus magyar irodalom. Kölcsey Ferenc Himnusz (1823), Vörösmarty Mihály Szózat (1836), Petőfi Sándor János vitéz (1844), Arany János Toldi (1847), Katona József: Bánk bán(1820) Eötvös József: A falu jegyzője.
Az irodalmi élet irányítására létrejött a Kisfaludy Társaság, fellendül az újságkiadás (Athaeneum, az irodalmi élet központi lapja, Pesti Hírlap, politikai napilap, Kossuth szerkesztésében

Az MTA fő feladatai közé tartozott a nyelv ápolása, gondozása, szótárak kiadása, a magyar helyesírás rendszerezése.

 Képzőművészet

A festészetben kibontakozott a nemzet múltját feldolgozó romantikus, történelmi festészet (pl. id. Markó Károly, Barabás Miklós, Madarász Viktor)

A szobrászatban népies témájú, romantikus szobraival emelkedik ki Ferenczy István

Építészet: Pollack Mihály (Magyar Nemzeti Múzeum), Hild József (esztergomi Bazilika)

 Zene: magyar zenei hagyományok (népzene hatása), Erkel Ferenc (Himnusz, operák: Hunyadi László, 1844), világhírű zongoraművészünk és zeneszerzőnk Liszt Ferenc, Egressy Béni a Szózat megzenésítője

Színház: fellendül, állandó színtársulatok jönnek létre, színházakat építenek műveltség terjesztése, nyelv fejlesztése, hazafiasság történelmi példák által; 1837. Pesti Magyar Színház megnyitása;  Nemzeti Színház A korszak híres színészei: Déryné Széppataki Róza, Laborfalvy Róza, Egressy Gábor, Udvarhelyi Miklós

Tudományok:

MTA felállítása

Bolyai János: matematika; Jedlik Ányos: fizika (dinamó, szóda-szikvíz feltalálója!)

Semmelweis Ignác: „az anyák megmentője”, gyermekágyi láz ellen fertőtlenítés

Oktatás

- állam szabályozó szerepének növekedése; - tanulólétszám növekedése

- 1806. Tankötelezettség: 6-12 éves kor között

- 1846-ra a gimnáziumokban és az egyetemeken a magyar vált az oktatás nyelvévé.

- szakképzés: Selmecbánya- bányatisztképző, mezőgazdasági iskolák: Szarvas – Tessedik Sámuel, Keszthely – Festetics.

Van azért árnyoldal is: a kormányzat alig támogat, sőt a nemzeti tartalom miatt korlátoz. Így a civil társadalom finanszíroz.
Más: Az erdélyi mágnások például könnyelműen szórták a pénzt mindenféle céltalan szórakozásra, de pl. Barabás Miklós taníttatására kétszáz forintot sajnáltak „kidobni”. A kor legnagyobb szobrászát, Ferenczy Istvánt a szegénység arra késztette, hogy a múzeumnak ajánlja fel a szobrait, de nem vették át tőle. Végső kétségbeesésében kalapáccsal zúzta össze a műveit.