2015. szeptember 2., szerda

Wesselényi Miklós (1797-1852)


Éles kritikák: a rendi alkotmány, illetve a bécsi udvar radikális bírálata. Ugyanakkor a rendi ellenállást felhasználná a reform érdekek képviseletében.
Erdélyi viszonyok tanulmányozása (az itteni politikai életben vesz részt)
A fejekben lévő téveszmék megváltoztatására helyezi a hangsúlyt
Műve: Balítéletek (jelentése: előítéletek, tévhitek) /Nem jelenhetett meg  a cenzúra miatt csak külföldön, ezért hatása kisebb/
Programja:
  örökváltság hirdetése (jobbágyfelszabadítás)
  szabadságjogok:  törvény  előtti  egyenlőség,  sajtószabadság,  hivatalviselés jogának kiterjesztését követeli.
  miniszteri felelősség elvének bevezetése.
  közteherviselés: a nemesség is fizessen adót
  Zsidóság  emancipációja:  a  magyarországi  zsidók  asszimilációja, beolvadása  a  magyar  nemzetbe.
A  modern  nemzetállam  megteremtését  a nemzetiségek tömeges beolvadásával elképzelő politika a zsidóság számára is  lehetőséget  biztosítson  az  egyenlő  társadalmi  érvényesülésre  és  a magyar nemzethez való tartozásra.
Széchenyi helyteleníti, hogy Wesselényi akkor támad Bécs ellen, amikor az ország még nem elég erős ahhoz, hogy egy esetleges reakciót elviseljen. Fokozatosan távolodnak egymástól az ifjúkori jóbarátok, bár a cél közös: polgárosodó és erősödő Magyarország, a módszerek eltérőek.
1838-as  árvíz  idején  hősiesen  menti  a  pesti  polgárokat,  így  alakult  ki  „az árvízi hajós” mellékneve

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése