Politikai irányzatok, történések 1839-1843; KOSSUTH Lajos nézetei

40. lecke

1830. – forradalmi hullám Európában → lengyel felkelés → kolerajárvány
1831. – Felvidéki megyék – kolera-felkelés

Tanulság – jobbágykérdést meg kell oldani!

1832-36-os országgyűlés

Reformtábor fő vezetői: Felsőtábla: Wesselényi; alsótábla. Kölcsey Ferenc - Szatmár, Deák Ferenc - Zala, Klauzál Gábor

Központi téma: önkéntes örökváltság (a jobbágy megválthatja földesúri terheit)
jobbágy (paraszt) → földtulajdonos lesz           
földesúr → megváltási pénzből fejlesztheti a gazdaságot                /érdekegyesítés!/ 
a föld polgári tulajdon lenne
Alsótábla, majd felsőtábla elfogadja, uralkodó visszautasítja.
Udvar ellentámadás – másodjára az alsótáblán is elbukik.

A reformtábor azonban létrejött és megszilárdult. Okai:
Reformok szükségességét egyre többen ismerik fel és fogadják el.
A reformtábor fő alakjainak tevékenysége.
Országgyűlési Ifjúság (jurátusok) – vezetője: Lovassy László
Országgyűlési Tudósítások, majd Törvényhatósági Tudósítások – szerkesztője Kossuth Lajos. Nyilvánosság bevonása.

Az udvar ellentámadása

Új uralkodó 1835-től – V. Ferdinánd (1848-ig), a valóságban Metternich kormányoz, keményen fellép a reformtábor vezetői ellen.
Bocskoros nemesség megvesztegetése – reformkövetek megbuktatása – pl. Kölcsey
Perek: Wesselényi Miklós, Lovassy és Kossuth ellen – börtönt kapnak.
Ellenkező hatás: nemesség a reformerek mellé áll, a megyék tiltakoznak.

1839-40-es országgyűlés

Kegyelem az elítélteknek,
gazdaságfejlesztő törvények: váltó- és gyáralapítási
önkéntes örökváltság elfogadása (csak épp a jobbágyoknak nincs pénzük)
o.gy. feliratait magyarul írhatják

Fontolva haladók

Konzervatív rendi ellenzék
Vezetője Dessewffy Aurél
óvatos reformok, cél a rendi rendszer tökéletesítése
támogatták az önkéntes örökváltságot, a magyar nyelv ügyét

Kossuth Lajos és a liberális többség

Kossuth Lajos fellépése és programja

Indulása:

Nem túl vagyonos köznemesi családból származik, polgári foglalkozást választ, ügyvédnek tanul . Zemplén megye jegyzője, majd a távollévő főendek követe az országgyűlésen.

Közéleti szerepet vállal : az országgyűlésen kéziratos újságot szerkeszt Országgyűlési  Tudósítások címmel. Később a megyei közgyűlésekről értesítette a közvéleményt.  (Törvényhatósági Tudósítások). Hamar a reformellenzék népszerű személyisége lesz. Gondolatait az általa szerkesztett Pesti Hírlapban teszi közzé (vezércikk!)

Programja: a korábbinál radikálisabb követelések

1.     általános, kötelező örökváltság javarészt állami kárpótlással

2.      (kezdetben a szabadkereskedelem híve)a hazai ipar védelme: gazdasági önrendelkezés biztosítása a kereskedelmi és  vámügyekben, illetve az iparfejlesztés területén

3.     perszonálunió (politikai autonómia-alkotmány, országgyűlés, felelős minisztérium)

4.     teljes polgári átalakulás, a polgári tulajdonszerzés joga minden állampolgárnak

5.     polgári nemzetkoncepció a nemzetiségi politikában

6.     közteherviselés

7.     független bíráskodás: esküdtszékek

8.     népképviselet, törvény előtti egyenlőség, (értelmiség politikai képviselete)

Módszere: Az érdekegyesítés. Értelmezései:

1.tágabb, általános: A politikai jogok (szabadság, tulajdon) kiterjesztése a jobbágyságra (a cél nem a kiváltságok eltörlése , hanem a jogok kiszélesítése)

oka: félelem a jobbágyságtól (vö. koleralázadás) és az orosz beavatkozástól (lásd lengyel példa)

2.szűkebb, nemességen belül:

A nemesség érdekeinek egyesítése a törvényalkotáshoz szükséges többség megszerzéséhez.

A forradalom elkerülése érdekében vállalni kell a politikai ütközést az udvarral (ellenzékiség)

A társadalom kiváltságtalan részét is be kell vonni saját sorsuk intézésébe

A rendi alkotmány megfelelő keret az átalakuláshoz, csak reformok sorával modernizálni kell

a nyilvánosság megteremtése:(ennek szükségességét Széchenyi is vallja)

Céljai összegezve:

A jobbágy - földesúri rendszer felszámolásával segíteni a gazdaság modernizálódását és az addigi kiváltságnélküliek a nemzetbe történő beemelését.

Ha mindenki ugyanúgy szabad polgár, akkor együtt kell eltartaniuk az államot; de ha ők tartják el , akkor megmondhatják, milyen legyen.

Polgári államszerkezet - a modernizáció fontos lépése, a nemzeti önrendelkezés fontos eszköze és biztosítéka.

A gazdasági kizsákmányolás megszüntetésével az érdekek kölcsönös figyelembevételén alapuló kapcsolatra törekedni a birodalommal.

Bázisa: a liberális nemesség (elsősorban a köznemesség)

Gyakorlati alkotásai:      Pesti Hírlap 1840., Védegylet 1844.

Munkásságának színtere: Országgyűlési Tudósítások; Törvényhatósági Tudósítások; Társalkodási egyletek; Nemzeti Kaszinó; A megyék egymás közötti levelezése; Magántanácskozások

Kossuth reformkori munkáságának értékelése:

Széles valóságismereten alapuló kivételes közvélemény- formáló tehetség.

Sokat tett a modern politikai nyilvánosság megszületéséért Magyarországon.

Meghatározó szerepet játszott a liberális reformellenzék országos szervezetté alakításában.

Nemes létére felismeri, hogy a nemesség nem mentheti át uralmát a polgári világba, de ha az átalakulás élére áll , első lehet az egyenlők között. 

Centralisták

Vezetői:
báró Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston.

Céljaik:

népképviselet;

felelős kormány;

erős, centralizált polgári állam;

megyerendszer bírálata, megújítása.

A birodalmi kereteken belül képzelik a jövőt.