A város alapításától a köztársaság fénykoráig

Róma

Földrajzi környezet

·                     központi fekvésű félsziget, alkalmassá teheti a vezető politika szerep betöltésére a Földközi-tenger térségében

·                     közepén az Appenninek hegylánca,

·                      kevés jó kikötő, főként a nyugati parton

·                     éghajlata a göröghöz hasonlóan mediterrán, de több a megművelhető terület, ezért az állattenyésztés és a bányászat mellett a mezőgazdaság a fontosabb

RÓMA alapítása

Hagyomány: a Trójából menekülő Aeneas leszármazottja, a várost pedig a farkasok által felnevelt Romolus és Remus alapította Kr. e. 753-ban.

·                     valóság: latin népek telepedtek le a Kr. e. 2. évezred végén Latiumban, városuk, Róma a Tiberis folyó partján, hét dombra épült

Külső hatások

Két nép gyakorolt jelentős hatást:

Görögök

·                     Kr. e. VIII-VI. századi görög gyarmatosításkor városok jönnek létre Dél-Itáliában ( Tarentum) és Szicíliában (Szürakuszai)

·                     kultúra közvetítése,  gazdasági kapcsolatok

Etruszkok

·                     ismeretlen eredetű nép, nyelvüket nem fejtették meg

·                     Észak-Itáliában éltek (Etruria, mai Toscana), városállamokban

·                     építészet – boltív;  hatalmi jelvények, halotti viadalok-gladiátor játék

 RÓMA A KIRÁLYOK KORÁBAN Kr. e. 753 - 510

·                     (monda szerint hét, utolsó három etruszk – tehát függés

·                     Kr. e. 510-ben az előkelők (patríciusok) elűzik Tarquinius Superbust, az utolsó királyt és köztársaságot hoznak létre

RÓMA A KÖZTÁRSASÁG KORÁBAN (arisztokratikus köztársaság)

Róma korai társadalma

·                     patríciusok (kb. görög arisztokraták): nagy földbirtokosok,
a leggazdagabb nemzetségek fejeiből áll a senatus (kb. vének tanácsa)

·                     plebejusok (kb. görög démosz): bevándorlók, nincs polgárjoguk, termeléssel foglalkoznak, vannak köztük gazdagok és szegények is

·                     vannak még a kliensek – a patríciusok elszegényedett rokonai, és csekély számú rabszolga

Róma korai államszervezete

·                     választott tisztségviselők (magistratusok) irányítják Rómát

o        alapelvek: minden tisztséget legalább ketten töltsenek be (egymás ellenőrzése), minden tisztség csak egy évre szól (leválthatóság)

o        kezdetben minden tisztséget csak patrícius tölthet be; soknál a minimális életkort is megszabják; nem kapnak fizetést

o        consul: 2, a római állam legfőbb vezetői, háborúban hadvezérek; 12 lictor kíséri őket vesszőnyalábba tűzött bárddal (fasces), ez a legfőbb hatalom jelképe

o        dictator: különleges tisztség, vészhelyzetben, egy ember, fél évre korlátlan hatalom; 24 lictor

·                     senatus: 300 fő (patrícius családok fejei), legfőbb feladata a külpolitika

·                     népgyűlések: törvényhozás a senatus jóváhagyásával, jelentősége csekély