A plebejusok küzdelme a politikai egyenjogúságért

I.e. 6. és 3. század között vívják küzdelmüket. Róma ez idő alatt végig háborúzott. Ez megkövetelte az együttműködést a plebejusokkal és növelte azok szerepét, mivel gyalogosgént harcoltak. Bár a plebejusok kaptak kisebb parcellákat a meghódított területeken, a zsákmányból és a közföldekből (AGER PUBLICUS) alig részesedtek. Küzdelmük célja a római polgárjog megszerzése volt, azaz részt vehessenek a politikai életben, egyenlő törvényi elbánást kapjanak, közföldhöz juthassanak.

A küzdelem állomásai:

I.e. 494. Kivonulás a Szent-hegyre – néptribunusi tisztség létrehozása; saját, plebejus népgyűlés.

A köznép érdekeinek védelmére a plebejusok által választott tisztségviselők a néptribunusok.

Eleinte 2, majd 10 főt választottak 1 évre.

Vétójoguk volt, azaz érvénytelenítették a plebejusokat sértő törvényeket, intézkedéseket.

Személyük (és házuk) sérthetetlen volt.

I.e. 451-450. XII táblás törvények

Törvények írásba foglalása,

Jórészt nincs megkülönböztetés plebejus és patrícius között,

Szigorú törvények, él még a szemet szemért elv is,

A büntetéseknél a vagyoni állapot számít

I.e. 5. század közepe,

Vagyonuk alapján 5 csoportba sorolták be Róma lakóit.

Ez lett a katonai besorolás alapja is.

Új népgyűlés jött így létre, ahol az első osztály /lovasság, nehézgyalogság/ több képviselettel rendelkezett, mint a másik négy együttvéve.

A vagyonbesorolást a cenzorok végezték el i.e. 443-tól, s ők állították össze a szenátus névjegyzékét is.

I.e. 367 Licinius-Sextius-féle földtörvény

500 jugerumban (230 hold) maximalizálta a közföldből bérelhető föld nagyságát, hogy többen kaphassanak, de nem nagyon tartották be.

További eredmények:

I.e. 366.: az egyik consul plebejus

I.e. 326.: eltörlik az adósrabszolgaságot /már van sok ’valódi’, a hódításokból/

I.e. 300.: minden hivatal, így a papi is megnyílik a plebejusok előtt

I.e. 287. Eltörlik a plebejus népgyűlések határozatainak szenátusi jóváhagyását.

A plebejus népgyűléseken megjelennek a patríciusok is, átalakul területivé, ez lesz a legfontosabb NGY.

A jogi és politikai egyenlőség kialakulásával megindult a patríciusok és a vagyonos plebejusok összeolvadása, az így létrejött vezetőréteget NOBILITAS-nak /nemesség/ nevezzük.

Róma arisztokratikus marad, a származás, vagyon sokat számít a politikai életben.