A semmiből teremtett hadsereg helytállása
Az
osztrák támadás:
1. A
támadás irányai:
- Osztrákok főserege Windischgrätz vezetésével a Duna mentén tört Pestre,
- a második erő északról Schlick tábornok vezetésével Kassa felé.
- Erdélyben Anton Puchner indult meg.
- A Délvidéken folyamatosak voltak a harcok
2. A védelem kérdése – Pest eleste
- Görgey vitába keveredett Kossuthal. A vita lényege: Kossuth katonai kérdésekbe is beleszólt nem értve, hogy Görgey miért hátrál – a sereget féltette a döntő vereségtől. Végül Kossuth Perczel Mórt utasította arra, hogy állítsa meg Pest előtt az osztrákokat.
- Így következett a Móri csata (1848 december 30-án) melyet a magyarok elvesztettek, az osztrák sereg pedig elfoglalhatta Pestet (január 5.).
- A békeküldöttség Batthyány és Deák vezetésével kudarcot vallott, Windischgrätz nem volt hajlandó kompromisszumokra. (Batthyány lefogása)
- Az országgyűlés (diéta) és az OHB Debrecenbe menekült (december 31., január 1.) és egy új haditerv született. Ennek lényege a Felső-tiszai csapatösszevonás elrendelése.
3. Erdélyi hadszíntér
- Októberben a román parasztok támadnak a magyarokra,
- novemberben már a császári erők, elesik Kolozsvár
- Erdély elvesztését a székely felkelés menti meg (Gábor Áron a vezetője)
- Majd a lengyel Bem József lesz az erdélyi hadak vezetője, aki 1849 márciusra felszabadítja nagyrészt Erdélyt.
- Jelentősebb csaták: Piski (február 9., Nagyszeben (március 11)
- Erdély fontos, mint hátország, pl. Nagyváradon komoly hadiüzem működik.
4.
Felvidéki hadjárat
- Görgey Vácott kiad egy kiáltványt január 5-én, a tisztikar megnyugtatására, hogy a harcuk törvényes.
- A kiáltványban a 48-as alkotmány védelme, az alkotmányos monarchia (V. Ferdinánd!) mellett állt ki, de az OHB-tól és a köztársasági törekvésektől elhatárolta magát
- Görgey serege 1849 januárjában egy elterelő hadművelet keretében Vácon és a Felvidéken keresztül vonult az összpontosítás helyszínéhez. Ezzel lekötötte Windischgratz erőinek egy részét, melyek az üldözésébe kezdtek ahelyett, hogy Debrecent támadták volna.
- A felvidéki hadjárat fontos csatája volt a Branyiszkói csata (1849 február 5.) melynek hőse Guyon Richárd áttört a branyiszkói-hágón,
- és egyesülni tudott a sereg Klapka György csapataival, aki Tokajnál sikeresen megállította Schlick tábornokot.
5. Kápolnai csata
- Kossuth Henrik Dembinskit nevezte ki főparancsnokká, nem bízott Görgeyben.
- Ez rossz döntés volt, Dembinski elvesztette a csatát február 26-27-én.
- Tiszti lázadás tör ki, Kossuth Vetter Antalt nevezi ki, akit egy hónap múlva Görgey vált.
6. Olmützi alkotmány
- Windischgratz alaposan túlértékelte a kápolnai csatában aratott győzelme jelentőségét, amikor a csata után a magyar felkelés teljes felszámolásáról tett jelentést Ferenc Józsefnek. (A lázadó csordákat ... szétvertem!)
- A sikeren felbátorodva az uralkodó új, oktrojált alkotmányt adott ki (1849 március 4-én), amely sosem lépett életbe.
- Magyarországot részekre osztva, tartományként olvasztotta be a Birodalomba, a császár szinte teljhatalommal rendelkezett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése