Az európai integráció kialakulása, és az Európai Unió legfontosabb intézményei

Eszmei előzmények

„már az ókori görögök is” – név is tőlük
Római Birodalom
Középkor: keresztény Európa
1776 – USA – Európai Egyesült Államok pl. La Fayette márki
1834: Zollverein – német vámunió
I. VH után Páneurópai Mozgalom

Az integráció okai a II. VH után (időben váltakozó a súlyuk)

politikai:
háború elkerülése
szovjet veszély

gazdasági:
a II. VH-t követő gazdasági helyzet
természeti erőforrások megosztása
felvevő piac bővítése

politikai – gazdasági
globális kihívásokra válaszolni – Európa súlyának, szerepének megtartása (USA, SZU, Japán, stb.)

Az integráció létrejötte

1949. (május 5.) : 12 állam részvételével megalakul az Európa Tanács - kormányközi alapon működő, korlátozott hatáskörű szervezet  a vitás kérdések tisztázására

1950. május 9. Schuman-terv meghirdetése (TK.

1951: Európai Szén-és Acélközösség (Montánunió) létrehozása – a gazdasági integráció nagy lépése. Benelux álamok, NSZK, Franciaország, Olaszország (hatok)

1957: Római szerződések
Európai Gazdasági Közösség  (EGK, Közös Piac)
Euroatom – Európai Atomenergiai Közösség
Szorosabb és szélesebb gazdasági együttműködés

1968: Vámunió is megvalósul

Tagok száma növekszik: Nagy Britannia, Dánia, Írország, Görögország, Portugália, Spanyolország,

1992/93: Maastrichti szerződés:  létrejön az Európai Unió név, cél a monetáris unió, bevezetik az európai állampolgárságot,
             3 pillér rendszere:
1. pillér: közös gazdaság- és valutapolitika
2. pillér: közös kül- és biztonságpolitika
3. pillér: bel- és igazságügyi együttműködés

4 szabadság elve: áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása

Ausztria, Svédország, Finnország.

1995: Schengeni egyezmény: belső határok eltörlése

1999: Euró bevezetése, 2002-ben készpénzben is – de nem minden tagállamban

2004: 10 új tagállam, főleg Közép-Európából, köztük Magyarország is

2009: Lisszaboni szerződés: az EU működését tette hatékonyabbá, nagyobb beleszólást adva az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek, így elvben az állampolgároknak
Alapjogi Charta kötelezővé tétele, kivételekkel.

Európai Tanács - Székhely: Brüsszel (Belgium)

• Szerep: meghatározza az Európai Unió tevékenységének általános politikai irányvonalát és prioritásait. Jelöltet állít és nevez ki egyes magas szintű uniós tisztségek betöltésére
• Tagok: az uniós országok állam-, illetve kormányfői, az Európai Bizottság elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
• Elnök: Donald Tusk

Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) - Székhely: Brüsszel

• Az Európai Parlamenttel együtt az Európai Unió fő döntéshozatali intézménye.
• Szerep: az EU-tagállamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény, mely uniós jogszabályokat fogad el és összehangolja az uniós szakpolitikákat
  Az Európai Tanács iránymutatásai alapján kialakítja az EU kül- és biztonságpolitikáját.
  Megállapodásokat köt az EU és más országok vagy nemzetközi szervezetek között.
  Az Európai Parlamenttel közösen elfogadja az éves uniós költségvetést.
• Tagok: az uniós országoknak a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterei
• Elnök: rotációs alapon mindegyik uniós ország 6 hónapig tölti be az elnöki tisztet – kivéve Külügyi Tanács: állandó elnöke van: az EU külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője

Európai Bizottság (az EU kormánya) - Székhely: Brüsszel

• Az Európai Bizottság az EU politikailag függetlenséget élvező végrehajtó szerve. 
• Szerep: előmozdítja az EU általános érdekeinek érvényesülését azáltal, hogy jogszabályjavaslatokat dolgoz ki, érvényt szerez a már elfogadott uniós jogszabályoknak, továbbá végrehajtja a szakpolitikákat és az uniós költségvetést
• Tagok: a biztosi testület, melybe mindegyik uniós tagállam 1 biztost delegál
• Elnök: Jean-Claude Juncker
  Az európai bizottsági elnöki posztra az Európai Tanácsban ülésező állam- és kormányfők állítanak jelöltet az európai parlamenti választások eredményének figyelembevételével. A jelöltnek az európai parlamenti képviselők többségének támogatását el kell nyernie ahhoz, hogy megválasszák.

Európai Parlament - Székhely: Strasbourg (Franciaország), Brüsszel, Luxembourg

• Az Európai Parlament az EU jogalkotó intézménye, melyet ötévente közvetlenül választanak meg az uniós választópolgárok.
• Szerep: jogalkotási - Uniós jogszabályokat fogad el. Nemzetközi megállapodások elfogadásáról határoz. Dönt az Európai Unió bővítéséről.
  felügyeleti: ellenőrzést gyakorol az összes uniós intézmény felett
  költségvetési A Tanáccsal együtt kialakítja és jóváhagyja az uniós költségvetést.

• Tagok: 751 európai parlamenti képviselő, Az egyes uniós tagállamok nagyjából a népességük arányában részesülnek az európai parlamenti mandátumokból. A képviselők politikai hovatartozásuk, nem pedig állampolgárság szerint alkotnak csoportokat 
• Elnök: Martin Schulz

 Az Európai Unió Bírósága (EUB) - Székhely: Luxembourg

• Szerep: gondoskodik arról, hogy az európai uniós jogszabályokat mindegyik tagállam azonos módos értelmezze és alkalmazza, illetve hogy az uniós országok és intézmények betartsák az EU-jogszabályok rendelkezéseit
• Tagok: 6 évre
• Bíróság: tagállamonként 1 bíró, továbbá 11 főtanácsnok; Törvényszék: tagállamonként 1 bíró

Európai Számvevőszék - Székhely: Luxembourg

• Szerep: ellenőrzi, hogy az uniós pénzforrások beszedése és felhasználása során nem történt-e szabálytalanság, és segíti az uniós pénzgazdálkodás javítását
• Tagok: tagállamonként egy fő, 6 évre

Európai Központi Bank (EKB) - Székhely: Frankfurt (Németország)

• Szerep: az euró kezelése, az árstabilitás fenntartása, valamint az EU gazdasági és monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása
• Tagok: az EKB elnöke és alelnöke, és az uniós tagországok központi bankjának vezetőj

Forrás: https://europa.eu/european-union/about-eu/institutions-bodies_hu

Az Európai Unió felépítése - Ócsai Dániel félfordításában